Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-12 / 213. szám

PÉNTEK, 1997. SZEPT. 12. HANGSÚLY 9 Magyar ember magyar földje A

z ellenzéki és a kormánypárti képviselők között sok különbség van. Az egyik ilyen szembetűnő „másság", hogy az ellenzéki, ha a földről beszél, mindig hozzáteszi, hogy az magyar. A kormánypárti csak annyit mond, föld, miközben ő is ugyanarról beszél. Mindennek nem az az oka, hogy a kormánypárti képviselő nem magyar, és hogy ő nem tudja pontosan ugyanúgy, hogy amiről beszélnek, az a magyar föld. Aki igazán hatásos ellenzéki szónok, az még azt is kifejti a magyar földdel kapcsolatban, hogy őseink vérével és verejtékével szereztük. A kormánypárti is legalább akkora hazafi, de csak azért se mondja, szinte gombóc keletkezik a torkában abban a pillanatban, amikor ki kell ejtenie azt a szót, hogy magyar. Manapság már nyelvészek írnak tanulmányokat arról, hogy a politikai retorika miként torzította el egyes szavak jelentéstartalmát, és hogy az az egyszerű jelző, hogy magyar, már nem egyszerűen „magyart" jelent, hanem „magyarabbat", ha ezt a kifejezést lehet egyáltalán fokozni Szakemberek arról is cikkeznek, mennyit árt a közszemléletnek, a történelmi tudatnak, hogy a hazaszeretet és a magyarság fogalmát, gondolatkörét teljes egészében a jobboldali pártok sajátították ki. Ha ma azt halljuk, hogy valaki földet ad el, azt egyszerű adásvételnek fogjuk föl, de ha valaki magyar földet bocsát áruba, akkor az hazaáruló. „A kormány eladja a magyar földet" - jelenti ki az ellenzék. Erre Horn Gyula nemrégiben a Nap-KeUében azJ mondta, a kormány nem ad el földet, mert nincs neki. Földje a gazdálkodónak van, akinek módjában áll eldönteni, hogy alkalomadtán magyar embernek vagy külföldinek adja-e el. rts itt kiderülhetne, hogy ki az igazi magyar ember. M2j Mert az igazi magyar ember bebizonyíthatná, ő annyira magyar, hogy eleink földjét nem árulja ki. Csakhogy a magyar ember, ha sokat ígérnek neki, bizony, odaadja a magyar földet. Abban a biztos tudatban, hogy nem kell ország-világ elé állnia. Az üzlet titokban marad, a pénz a zsebbe vándorol. „Apádanyád idejöjjön!" - teszi még hozzá, amúgy magyarosan. • „Nem az EU csatlakozik mihozzánk // Se pénz, se föld, se hitel • Egy kis számtan Zsebben a megye? Csongrád megyében is kötöttek földadásvételröl zsebszerződéseket, ám ezek nem kerülnek be a nyilvántartásokba. így nem tudhatjuk pontosan, hogy egy magánszemély mekkora földterülettel rendelkezik. A jelenleg érvényes földtörvény szerint egy természetes személy legfeljebb 300 hektárt vásárolhat, ám négytagú család esetében ez a szám rögtön 1200-ra kerekedik. A még nagyobb család kezében ennél is jelentősebb birtok konűcentrálódhat. Amíg a 300 hektáros szabályozás fennáll, a „többlet" megvásárlásáról szóló szerződést zsebre vágják a felek, és majd csak akkor húzzák elő, ha megszűnik a korlátozás. Külföldiek egyelőre nem tolonganak Csongrád megyében, hogy földet vegyenek. Információink szerint amelyeket az érintettek sem nem cáfoltak, sem meg nem erősítettek - Deszk és Szőreg térségében két osztrák érdekeltségű cég bérel földeket. Hogy ezeket zsebszerződés formájában már tulajdonosként művelik-e, végképp nem tudni. S hogy mi az ára jelenleg a magyar földnek? A kárpótláskor egy aranykoronát 500 forintért szereztek meg a gazdák és az ügyes városiak. Licitáltak érte, vagyis 1000 forintról 500-ra vitték le az árat az árveréseken. Ugyanezeket a hektárokat később már 2000 forintos aranykoronánkénti árért adták tovább, megnégyszerezve a hasznot. Szakértők óva intettek attól, hogy olyan számokat ftjak le, mennyiért mennek el a hektárok már most a fű alatt, és mennyiért adhatják majd el őket, amint az EU-csatlakozás elérhető közelségébe kerülünk. Egy biztos: Magyarországon nagyon alacsony a föld ára. Ausztriában egy hektár 200-600 ezer schillingbe (16-47 ezer dollárba) kerül, a fekvésétől és a minőségétói függően. Spanyolországban ugyanezért körülbelül 600 ezer pezetát (4 ezer dollárt) kértek. Magyarországon ma mindösszesen 100 ezer forint, körülbelül 500 dollár egy átlagos minőségű hektár ára. Mivel itthon ennyire keveset ér a föld, egy hektár például csak pár tízezer forintos hitelfelvétel esetében szolgálhat fedezetül a pénzintézeteknél - tudtuk meg a Mezőbanban. Minden nagyobb összegű kölcsönnél egyéb ingatlanokra terhelik rá a hitelt, valamint kezes is szükségeltetik az ügylet lebonyolításához. Magyarországon eddig egyébként sem a földet, hanem a tevékenységet finanszírozták a pénzintézetek. És általában azokban az esetekben, amikor az állam jelentős összeggel megtoldotta a saját tőkét, vagy kamattámogatást adott hozzá. (Máskülönben ugyanúgy a piaci kamatok érvényesültek, mint egy televízió vásárlásakor.) Amennyiben fölmegy a föld ára, és a földhitelintézeti törvényt is elfogadja a parlament, egészséges gazdasági folyamatok indulhatnak el. F. K. Mintavétel - aratás előtt. Az uniót is „kóstolgatjuk". (Fotó: Gyenes Kálmán) Földügyben nem jut megegyezésre a kormány és az ellenzék. Holott látszólag mindkét oldal ugyanazt akarja: ne kerüljön a külföldiek kezébe a magyar föld. Az ellenzék úgy látja kivédhetónek a dolgot, hogy nem módosítják a földtörvényt, vagyis továbbra is csak belföldi természetes személyek jelenhetnek meg vásárlóként a porondon, gazdasági társaságok és szövetkezetek nem. Kinek jó ez? És az örök kérdés is fölmerül: cui prodest? Kinek az érdeke? Beszélgetőtársaim Kállay Péter, a Tisza-Maros Szög Szövetkezet elnöke, a Mezőgazdasági Termelők Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, valamint Stadler Ferenc, a szövetség ügyvezetője. • A földtörvény módosításával a szövetkezetek is földhöz jutnának. Ez Önök szerint miért „baj"? K. P.: Az ellenzék a szövetkezetben még mindig a sztálinista modell továbbélését látja, ezért támad minden olyan törekvést, amely erősítené a volt téeszeket. Holott a szövetkezet már a múlt rendszerben is a lehetőségekhez képest a legdemokratikusabb formában működött. A rendszerváltás megtörtént, és furcsamód a szövetkezetek megmaradtak, mert ez a társulás képes a leginkább védeni a „szegény emberek" érdekeit. Érdekes az is, hogy az ellenzék által emlegetett új típusú szövetkezés sehol az országban nem jött létre. A szövetkezetet ráadásul nem lehet „kimazsolázni". A külföldi nem vehet meg benne részvénycsomagot. Itt egy ember változatlanul egy szavazatot jelent, miközben működik a kontroll. S. F.: A szövetkezetek tulajdonában elenyésző mennyiségű földterület maradt, a társulások bérlik a földet - idős emberektói, városiaktól, legnagyobbrészt ügyvédektől. A földbérlet pedig bizonytalan dolog, a szerződések rövid időszakra köttetnek, azokat bármikor föl lehet bontani, hiszen nincs szerződéses fegyelem, így tervezni sem lehet előre. A földbérlet dolgát újra kellene szabályozni. Ma egy szövetkezet úgy tartja fönn a tehenészetét, hogy nincs hozzá földje, amin megtermelhetné a takarmányt. Hogy mi lesz ennek a vége? Be fogják zárni a tehenészetet. • A Tisza-Maros Szög Szövetkezet mekkora földterülettel rendelkezik? K. P.: Saját földünk nincs, vagy a kárpótlás során, vagy részaránytulajdonban elkerült tőlünk. Jelenleg 3000 hektárt bérlünk, ki lehet számolni, 100 hektár éves bérleti díja mintegy másfél millió forint... De a megyében a legnagyobb mennyiség is csak 300 hektár, ami szövetkezeti tulajdonban maradt. • Mi történne, ha mégsem módosítanák a földtörvényt és minden maradna a régiben? S. F.: Konzerválódna a mai állapot, vagyis a szegénység, és konzerválódnának a zsebszerződések. Megmaradnának azok a kis parcellák, amiken még mindig próbálkoznak az emberek búzát, kukoricát termeszteni, így érkeznénk el az EU-csatlakozás időpontjáig, amikor is szembetalálnánk megunkat a 20 hektár fölötti átlagbirtokkal és az azon termesztett, 80 százalékban támogatott termékekkel. Az történne, ami a görög és a portugál paraszttal: az ő terméke drágább, mint ami az EU-nak köszönhetően beérkezik az országba. Ha Európai Unióról beszélünk, akkor időben el kell kezdeni a felkészülést, időben kell nagy táblákat „csinálni". • Nevezzük nevén a gyereket: ha módosítják a földtörvényt, akkor külföldi is vásárolhat földet, mert megtalálja a kiskaput. K. P.: A jelenlegi födtörvény szerint csak természetes személy vásárolhat, és mégis megtalálja a külföldi a módját annak, hogy földet szerezzen. Az új törvénybe viszont sok korlátot be lehet építeni. Dániában például megnézik: a társaság fő tevékenysége-e a mezőgazdaság, rendelkezik-e megfelelő berendezésekkel, helyben lakik-e. Amennyiben a külföldi megfelel mindezeknek a feltételeknek, akkor nem lehet nemet mondani. Vegyük tudomásul, hogy nem az Európai Unió akar bennünket, hanem mi szeretnénk megfelelni azoknak a feltételeknek, hogy csatlakozhassunk. S. F.: Amennyiben a szövetkezet vásárolhatna földet, akkor az garantáltan nem adná tovább külföldinek. Hiszen a tagságának abból kell megélnie. A szövetkezetben bíznak az emberek. A városiak például szívesebbén adják ennek a társulásnak bérbe a területeiket, mert tudják, hogy nem „rabolja le". • A föld ára nyomott, egy hektár alig ér 100 ezer forintot. Ha egy paraszt 5 millió forintos traktort akar vásárolni, a bank nem fogadhatja el fedezetül a keveset érő földet. Amennyiben a parlament megszavazza a földtörvény módosítását, fölmegy a föld ára, gazdasági szempontból kedvező folyamatok indulnak el. Ugyanakkor a spekuláció is elkezdődik. K. P.: Ilyen alapon a tőzsdét is be lehetne zárni, hiszen aki abban bízik, hogy fölmegy a részvények ára, az is spekulál. Én azt a fajta „spekulációt" sokkal veszélyesebbnek tartom, hogy kedvezzünk a magánszemélyeknek, hadd vásárolhassanak azok olcsón földet. És majd az EU-csatlakozás pillanatában megjelennek eladóként... • Most hogy viselkedik a piac? S. F.: Lemerevedett a forgalom, mindenki kivár. Senki se akar földet eladni. Ilyen körülmények között nem lehet gazdálkodni, nincs se pénz, se hitel. Fekete Klára Csongrád megyei fi • • • • f m „ m 1997. május 31. (Forrás: KSH) . Földhasználó csoport Területnagyság 1000 hektár Változás az előző évhez képest (+,-) hektár % Gazdasági társaság Szövetkezet Egyéni gazdálkodó Egyéb a/ Összesen 81.4 93.5 249,8 18,0 442,7 -2 872 96,6 -3 293 96,6 +6 544 102,7 +71 100,4 +450 100,1 a/Nem mezőgazdasági hasznosítású területek (belterületek, utak, vasutak, ipartelepek stb. területe) A táblázat mutatja, hogy az egyéni gazdálkodók haszná- évi 10 százalékkal nő. Akad olyan egyéni gazdálkodó is, latában több hektár van, mint a gazdasági társaságoknál és a aki egymaga 600 hektárt művel, ám csak a töredéke került a szövetkezetknél együttvéve. A szám hosszú ideje átlagosan tulajdonába, a többiről „zsebszerződést" kötött. • Szokások az EU-ban Szabad a vásár? • Munkatársunktól Az Európai Unió polgárai szabadon vásárolhatnak termőföldet bármelyik tagállamban. Előfordul, hogy egyes országok, vagy a helyi önkormányzatok bizonyos feltételek meglétéhez kötik a külföldiek földtulajdon-szerzését. A „nagy szabadság" ellenére sem túlságosan gyakori az a jelenség, hogy külföldiek termőföldhöz szeretnének jutni - derül ki alábbi összeállításunkból. Svédország Svédországban szabadon vehetnek termőföldet más EU-országok polgárai, a helyi önkormányzatok azonban bizonyos feltételeket támaszthatnak. A külföldiek földvásárlását települési engedélyhez kötik, amelyeket az esetek többségében meg is adnak. Jönköping megyében például az évi mintegy 100 engedélyből alig egyet-kettőt utasítanak vissza. Németország Németországban a helyi hatóságnak, illetve a lakosságnak elővásárlási joga van, amennyiben a vevő nem mezőgazdasági tevékenységet folytat, illetve nem rendelkezik mezőgazdasági szakképzettséggel. Ezekkel a megkötésekkel annak szeretnék elejét venni, hogy bizonyos földterületek kikerüljenek a mezőgazdasági termelésből és spekulánsok kezére jussanak. Ezen szabályozás mellett a keleti tartományokban alig valamivel nagyobb a földforgalom, mint a nyugatiak esetében, noha a földárak közti különbség tízszeres. Ausztria A németországihoz hasonló a helyzet Ausztriában is a külföldiek termőföldtulajdonhoz jutása ügyében. Azzal a különbséggel, hogy nyugati szomszédunk az Európai Unióhoz történő csatlakozás után egyes tartományokban még két-három évig fenntarthatta a külföldiek földvásárlási tilalmát. Dánia Dániában a külföldiek termőföldtulajdonhoz való jutását hasonló megkötésekkel próbálják megakadályozni, mint a mi földtörvény-tervezetünk. Eszerint a vásárlónak Dániában bejegyzett társaságnak kell lennie, mezőgazdaságból kell élnie és a mezőgazdasági szakképesítés is szükségeltetik. Spanyolország Információink szerint Spanyolországban az Európai Unióhoz tartozó államok polgárai teljesen szabadon vásárolhatnak termőföldtulajdont.