Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-04 / 180. szám

Hétfő, 1997. Aug. 4. Helyi Tükör 5 Szeged fürdőváros 7 t Tannak arra mutató jelek, amelyek szerint Szeged ­V fürdőváros. A régi híd újszegedi felén azt se tudja az egyén, merre kapja fejét: egyik oldalon a part• és Ligetfürdő medencéi, másik oldalt a szabadstrand; kissé arrébb pedig ott a Sportuszoda. Magában a Ti­szában igaz, ellenjavallt a fürdőzés - alacsony víznél azért szennyezett, mert alacsony, magas víznél meg azért, mert magas -, ám a folyó tetején nyüzsög az élet: úszóház úszóház után, Szőke Tisza, Gyevi Kó­csag, meg amit akartok. Kemping is társul a part- s a Sziksósfürdőhöz, lehet úszni-napozni orrba-szájba, szörföző borul és kapaszkodik újra deszkára, evezővil­la nyikordul, jólesik a fejes a csónak végéből a vízbe ­az Isten se mossa le Szegedről, hogy nem fürdőváros! Azaz várjunk egy pillanatra. Ki az, aki Szegedre in­dul, kimondottan oly célzattal: ő most egy életre kifür­di magát? Bizonnyal van ilyen ember, nem is kevés, én azonban - hogyan, hogyan nem - eggyel sem talál­koztam. Olyannal viszont többel is, ki a makói fürdőbe ment strandolni Szegedről, mondván: ott zsúfoltság nincsen, tiszta víz viszont van. Vajon egy százhet­venezres regionális centrumnak mennyire elegendő öt-hat medence? Hányan határozzák el időről időre: na, most aztán nap mint nap uszodába fogok járni, le­úszom húsz hosszt, egészségem érdekében - ám az­után tapasztalják: mire a strand nélküli városrészből elvárakoznak-átszállnak-tömegközlekednek az uszo­dás másikba, ez idő alatt fölkel és lenyugszik a nap? Hányan lehetnek a városban, akik utolsó strandélmé­nyük gyerekkorukhoz kapcsolható? Megmondom: sokan. Annyi minden rossz kapcso­lódik bármely uszoda puszXa megközelítéséhez - for­galmi dugó, várakozás, a bicikli lehetséges elkötése, múltkor is beszerzett szemviszketés, miegyéb -, hogy az embernek az élettől elmegy a kedve a strandra gon­dolva, napozik inkább az udvaron, s tusol a kádban. Egyébként meg kell jegyezni: rejtély előttem, ho­gyan lehet ennyire föl nem ismerni az elementáris em­beri igényt az úszásra. Egyáltalában, az üdülésre, nya­ralásra. Azt mondják, elég ide ennyi strand, kevés raj­ta, vagy tán nincs is, nyereség. Ám ha a strand senkitől nem lenne néhány sarok­kal távolabb, ha minden egyes városrésznek meglenne a fürdője-uszodája - talán nem lenne ráfizetéses a strandoltatás. Hiszen reális alternatíva volna hétvé­genként sokkal inkább uszodába menni, ott pénzt el­költeni, mint a kocsmázni. T\e hol vagyunk mi még ettől - azaz hol van ez még! Lf A következő napokban jelentkező sorozatunk a város meglévő uszodáinak, strandjainak állapotáról ad helyzetképet; valamint választ a kérdésre: Szeged fürdőváros? Farkas Csaba „Évek" a vtv-n • Munkatársunktól Nyertesek és vesztesek. Ezt a címet viselte az Értel­miség '97 Nyári Egyetem idei előadássorozata. A rendszerváltás óta eltelt évek mérlegét ismert politológu­sok, közgazdászok készítet­ték el. A városi televízió maga­zinjában összeállítást láthat­nak a nézők az egyhetes programról. A műsor kezdé­si időpontja: hétfő este 8 óra. Tömörkényesek Angliában • DM-információ Tizenhatodik alkalommal rendezték meg az angliai Middlesbrough városában a hagyományosan magas szín­vonalat képviselő, Európá­ban az elsők között jegyzett nemzetközi kórusversenyt. A július 25. és augusztus 1. között lebonyolított verse­nyen kimagasló magyar, egyben szegedi siker szüle­tett: a Dohány Gabriella által vezetett, szegedi Tömörkény István Gimnázium Leányka­ra női kari és ifjúsági kate­góriában az elsó helyet sze­rezte meg, míg folklórprog­ramjukkal a népes nemzet­közi mezőnyben a harmadik helyet érdemelték ki. A ki­váló szaktekintélyekből álló nemzetközi zsűri nagy elis­meréssel nyilatkozott a le­ánykar zenei teljesítményé­ről. Virágok • Siófok (MTI) Az Európai Virágosítási Versenyben kilenc ország 18 települése - kilenc város és ugyanannyi falu - vesz részt. Az idén hazánkat Siófok és Pusztamérges képviselheti, miután az elmúlt évben kate­góriájukban elnyerték a Vi­rágos Magyarországért ver­seny legmagasabb díját, a több mint másfélszáz részt­vevő közül. A mozgalomhoz eddig csatlakozott országokat egy­egy taggal képviselő nem­zetközi zsűri szombaton - a pusztamérgesi szemle után ­Siófokot értékelte. A Bala­ton fővárosának önkormány­zata az idén mintegy 70 mil­lió forintot költ a zöldterüle­tek fenntartására. Több mint kétszeresére növelték az egynyári virágokkal beülte­tett területet, a belvárosban virágládákat és virágoszlo­pokat állítottak fel. Agyonverték • Kecskemét (MTI) Emberölés ügyében nyo­moz a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság forró­nyomos csoportja. Vasárnap reggel a Kecskemét melletti Kisfán a 118-as számú hob­bikertben 9 óra 30 perckor egyik szomszédja külsérelmi nyomokkal a testén holtan találta K. Gábor kecskeméti lakost. Mint Ferenczi Lász­ló, a főkapitányság sajtószó­vivője elmondta: a 42 éves férfit, aki nyaranta költözött ki a város melletti hobbikert­jébe, szombaton este látták utoljára élve a szomszédok, amikor kerékpárjával megér­kezett. A rendőrorvosi véle­mény szerint hajnaltájban állt be a halál, az áldozat fe­jére mért ütések következté­ben. A szerencsétlen férfit feltehetően egy karóval ver­ték agyon. Alsóvárosi nagybúcsú Az ünnepi szentmise és a körmenet összetartozik. (Fotó: Nagy László) Az augusztus Mária, a szűzanya, Havasboldog­asszony hónapja. A szomba­ton és vasárnap tartott Sze­ged-alsóvárosi Havasboldog­asszony nagybúcsú vonzotta a szögedieket, de a Mátyás téri gyönyörű templomba messze földről is zarándokol­tak hívő emberek. - A búcsú napján ünnep­lem a születésnapomat, ezért ilyenkor minden esztendőben eljövök az alsóvárosi temp­lomba - kezdi szőni a röpke beszélgetés szövetét a fejken­dős bordányi özvegyasszony. - A vásárban most is jósol­tattam magamnak. Ez a papa­gáj húzott ki egy papírdara­bot. Igazat mond a madár, próbálja ki maga is! - Vallásos életet élünk, vasárnaponként templomba járunk, a kisunokáim is hoz­zá vannak szokva, hogy olyankor csendben vannak, szépen viselkednek. A búcsú­helyekre az egész családdal együtt megyünk. Az alsóvá­rosi tempómba, a püspöki misére és a körmenetre min­den esztendőben eljövünk ­mosolyog rám, az ismeretlen­re is, Marika néni, aki Móra­halomról érkezett. A körfor­gózó kislányunokát ó és a lá­nya, veje vigyázza szemével, a nagyapa a fiúonokát fogja kézen, dodzsemezni indul­nak. A virágdíszes templomka­pu köré csoportosultak a kegytárgyakat árusítók. A templomkertben felállított vásári sátrak körül az eső­mentes időszakokban gyűlt össze sokadalom. így aztán a mutatványosok egymás elől próbálták elcsalogatni a kör­hintázni, forgózni, céllövöl­dözni akarókat. A pónilovas, törökmézet kóstolgató kis­srác játékpuskát is kapott. A lyányka a vattacukornak örült a legjobban. Az otthon maradtakra vá­sárfiával gondoltunk. A vásá­ri „forgatagban" fölbukkant a nagymamától ily alkalmakkor ajándékba kapott mézeska­lács-olvasó, emlék a gyer­mekkorból. Ú. I. A tanárok bére szében jónak találta a ma­gyar oktatást, a kultúra ál­lapotát. • Milyen változtatásra utal a jelentés? - Először is kínosan ala­csonynak tartják a magyar pedagógusok fizetését. Mi is tudjuk, hogy emiatt számos hátránya származik a peda- , gógusnak, az oktatásnak, az országnak, ám az emelés nem a minisztériumon mú­lik, hanem a kormányon. El­képzelésünk nekünk is van, melynek értelmében a fizeté­seket tekintve szét szeret­nénk húzni a mezőnyt, azaz a minőségi munkát akarjuk erősebben honorálni. A fel­sőoktatásban már láthatók ennek a jelei a Széchenyi ösztöndíj, illetve különböző pótlékok formájában. A fel­sőoktatás legjobban fölké­szült tanárai, oktatói tehát már az idén jobb jövedelem­hez juthatnak. • Más kifogás a magyar oktatással szemben? - A már említett Ország­jelentés nehezményezi, hogy a felsőoktatási intézménye­inkben tanuló külföldiek ma­gasabb tandíjat fizetnek a mieinknél. Az uniós tagor­szágokban ez nincs így, ott az Angliában tanuló német, francia vagy dán fiatal tandí­ja megegyezik az angoléval. Kétféle tandíjat mi se alkal­mazhatunk az unió tagja­ként. Ennek elérése hosszú folyamat, hiszen egyelőre sanyarú helyzetükön javíta­nak a felsőbb iskolák a kül­földiektói kért magasabb tandíjjal. • Gondolom a szakké­pesítések kölcsönös elis­merése terén is érte kifo­gás a magyar oktatásü­gyet, legalábbis erre kö­vetkeztethetünk az utóbbi években megszaporodott, idevágó nemzetközi egyezményekből. - Valóban számos ország­gal kötöttünk oklevelek, bi­zonyítványok kölcsönös el­ismerésére vonatkozó egyez­ményt, de sok még a teen­dőnk a csatlakozásig. - Mint minisztériumi tisztviselő és mint az okta­tás, a kultúra elkötelezett hí­ve kissé szomorúan veszem tudomásul a mi területünk másodlagosságát. Ugyanak­kor örülök annak, hogy a brüsszeli Országjelentés ­melyet az unió szakemberei készítettek - nagyjában-egé­biztos siker Szegeden. (Fotó: Nagy László) • Munkatársunktól Hiába volt egész nap esős idő, hiába hűlt le esté­re a levegő, a szabadtéri nézőtere mégis megtelt szombat este a Magyar Ál­lami Népi Együttes egyet­len fellépésére. A szombati szinte egész napos eső ellenére estére az időjárás a kegyeibe fogadta a szabadtéri nézőit és nem kel­lett az esőnapot igénybe ven­ni a Magyar Állami Népi Együttes gálaműsorához. A hűvös ellenére szépszámú kö­zönség volt kíváncsi a világ­hírű és világjáró táncegyüttes produkciójára, amely immár hagyományosan a szegedi szabadtéri egyik biztos sike­re. Az idei néptáncgála egy híres darabbal indult, s egy talán még híresebbel zárult: nyitásul arra a Kállai kettősre táncoltak, amelyet Kodály Zoltán 1951-ben épp az együttes számára írt, és amelynek táncát Rábai Mik­lós Kossuth-díjas érdemes művész, a szombat esti műsor tervezője és rendezője kore­ografálta. Ugyancsak Rábai Miklós darabja volt a címadó zárószám, az Ecseri lakodal­mas, amely ma talán az Álla­mi Népi Együttes repertoárjá­nak leghíresebb és legtöbb­ször játszott tánca. A műsor­ból természetesen nem ma­radhattak ki a nagy zeneszer­zők magyar táncai: Brahms: V Magyar táncát és Liszt: II Magyar rapszódiáját Berki László zenekarvezető prímás vezetésével szívet melengető­en játszotta a zenekar. Emel­lett megtalálták kedvencüket az erdélyi (széki, kalotaszegi, székely, csángó), illetve a dél-magyarországi és az al­földi vidékek táncainak ked­velói is. Oreg rockerek a Betonhajón Szombaton este a Beton­Magyar táncok • MTI Press Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása már nem kérdéses. Ennek bizo­nyos feltételei vannak. Vajon mi a helyzet az oktatás terén? - kérdez­tük dr. Medgyes Pétert, a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium he­lyettes államtitkárát. hajó „környékét" hamisítha­tatlan rockzene dallamai töl­tötték be. A PRT zenekar jóvoltából a fáradhatatlan közönség hajnalig rophatta a táncot. A bulin a régi Hungária-számokon át az Elvis Presley nótákig szinte mindent felvonultatott a banda. A Pincebulik Rt. 1968­ban alakult Varga Zsolt közreműködésével. Hét év elteltével feloszlott a PRT, de addig az elsó szegedi rockkocsma-zenekarként tartották számon. Az újsze­gedi Tóth vendéglő adott otthont a hetvenes években a zenekarnak. A mostani formáció 1992-ben állt össze három taggal: Kele­men István dob, Varga Zsolt billentyű és Kréter Károly gitár. Kelemen István szer­vezésével beindultak az öregrockerbulik. Az első Öregrocker-zalálkozót 1993 augusztusában tartották. A Öreg rocker nem vén rockerl (Fotó: Nagy László) házigazda PRT mellett fel­léptek még a Sárgaingesek (Fortuna), a Kristály, az An­gyalok és a Móra zenekarok. Az idén az EKO-parkban augusztus 8-án (pénteken) rendezik meg az ötödik, ju­bileumi Öregrocker-találko­zót. A „pincések"-kel zenél együtt a Garay Márta Quar­tett és a Blues Bell. Az est sztárvendége: Ferenczi György szájharmónikás a Herfli Davidson Bandből. K. T.

Next

/
Thumbnails
Contents