Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-04 / 180. szám

6 Esetek HÉTFŐ, 1997. AUG. 4. Megnyílt! A MOBIL SAROK, a Westel Rádiótelefon Kft. és a Westel 900 Rt. hivatalos forgalmazója. 06-60-as, ill. Westel 900 GSM szolgáltatások, készülékek értékesítése. Az aktuális Westel-akciók. Szegeden a legolcsóbb GSM-tartozékárak! Kérésére üzletkötőnk felkeresi. .„ Kiru-fon Kft. Szeged, Bartók tér -Jósika u. sarok Tel.: 06-30/685-200 06-60/303-030. T./f.: 06/62/423-223 iimmiin II WESTEL KÁOlÓTttlrOM KFT Kivégzések Japánban • Tokió (MTI) Japánban kivégeztek négy elítéltet. A halálos Ítéleteket akasztással hajtották végre Tokióban és Sapporóban. A kivégzettek között volt egy 48 éves férfi, aki 19 éves ko­rában négy embert agyon­lőtt, és 29 évig várt a jogerős ítéletre. Fasiszta freské • Róma (MTI) Az olasz kulturális mi­nisztérium a hét végén beje­lentette, hogy Rómában rá­bukkantak egy elfelejtett freskóra, amely A fasizmus dicsérete címmel készült 1928 és 1932 között, s ame­lyet 1944-től mostanáig egy nagyméretű vászonlepel el­takart. A kép Benito Mussolini fasiszta vezért ábrázolja hí­vei körében. A 12x8 méteres falfestmény, Luigi Montana­ri műve, az olasz olimpiai bizottság dísztermének falát éktelenftette. A bevonuló szövetségesek takarták le 1944-ben azzal a nagymé­retű vászonnal, amelyet a je­lek szerint 53 éven át senki­nek sem jutott eszébe felleb­bentem. Gyermek­rablók a fömuftinál • Dusanbe, (MTI) Egy fegyveres banda be­hatolt Amunullo Negmatzo­da főmufti, Tádzsikisztán muzulmán vallási vezetője házába, lefegyverezte a biz­tonsági őrséget, és magá­val hurcolta a főmufti két fi­át. Később a tádzsik belügy­minisztérium egyik illetéke­se bejelentette, hogy a főmufti egy harmadik fiát, a 29 esztendős Dzsaloleddint szintén elrabolták egy, a kö­zelben található másik ház­ból. A bűncselekmény in­dítékai egyelőre ismeretle­nek. Gyújtogattak • Párizs (MTI) Gyújtogatás miatt égett le szombatra virradóra 250 hektár fenyőerdő és bozótos terület Marseille közelében: a francia csendőrök elfogtak két fiatalt, akiket azzal gya­núsítanak, hogy ők okozták a tüzet. A 17, illetve 18 éves fiú­kat az buktatta le, hogy ko­csijukat több órán át a tér­ségben látták a szemtanúk, miközben ez a körzet - külö­nösen éjszaka - távol esik a kirándulók megszokott útvo­nalaitól. Üzletembert lőttek • Stockholm (MTI) Agyonlőttek egy orosz üzletembert a svédországi Malmö kikötővárosban egy bevásárlóközpont parkolójá­ban. A 46 éves Jevgenyij Golubcsik fiával éppen a vá­sárolt holmikat pakolta be kocsijába, amikor egy kerék­páros megközelítette, rálőtt, majd elhajtott. Az üzletem­ber 1994 óta él Malmöben feleségével és három gyer­mekével, és egy hajózási vállalat tulajdonosa. • Dubrovnik, az Adria gyöngyszeme Gyógyulnak a háborús sebek • Dubrovnik (MTI) Dubrovnikban min­dent megtesznek azért, hogy „az Adria gyöngy­szemeként" ismert vá­rosban ismét ragyogjon minden, eltűnjenek a horvát-szerb háború, a jugoszláv hadsereg tü­zérségi tüzének nyomai. A repülőtér még folyó korszerűsítéséből a tu­risták láthatják, hogy a város szenvedélyesen, makacsul igyekszik helyrehozni a legszem­beötlőbb károkat. A dalmát város legtöbb szállodáját, amelyekben öt éven át nem szálltak meg tu­risták, s amelyeket megron­gáltak a lövedékek, majd lakhelyükről elűzött mene­kültek lakták, fel kell újítani. hogy ismét fogadni tudják a fejlett világból érkező turis­tákat. „A szállodák 70 százalé­kát a menekültek két évi itt­tartózkodása után már hely­reállították" - mondja az AFP tudósítójának nyilat­kozva La Volpicella, a Min­ceta szálló recepciójának főnöke. A szálló része a Babin Kuk nevű, 2000 ágyas szál­lodaegyüttesnek, amelyben a háború idején Dubrovnik környékének 4000 mene­kültje húzta meg magát. A háború befejeződésével fo­kozatosan hagyták el az épü­leteket, és lehetett felújítani a szobákat. Már csak néhá­nyan maradtak a komplexum Plakir nevű szállójában, ami abból is látható, hogy szobá­ik ablakai előtt még ott van­nak kifeszítve a ruhaszárító kötelek. A külföldi beruhá­zók bátortalanul kezdenek részt venni a város újjáélesz­, tésében. Az Accor francia szállodalánc például június­ban vagyonkezelési szerző­dést kötött az Osmine, a Ko­locep és a Lero szállókkal. De több más beruházás meg­valósítása még egyhelyben topog, üzleti körökből szár­mazó információk szerint a Daewoo dél-koreai cég egyelőre csak érdeklődik a Babin Kukba való befektetés iránt. A Libertás szálló teljesen kiégett, csak a váza áll a ma­gas tengerparti sziklafal tete­jén. Új tulajdonosra és újjá­építésre vár. Egyelőre csak a Hilton szeretné megvenni a Libertást, és az Imperialt is. A háború előtt elbűvölő Bel­vedere szálló homlokzatát ahelyett, hogy kijavították volna, bevakolták. A tudósí­tó egy turistától megtudta, hogy az épületen belül sem­mi mást nem látni, csak tör­meléket. A városi idegenfor­galmi hivatalban pedig el­mondták, hogy 1990-ben, egy évvel a háború kitörése előtt Dubrovnikban 10 ezer 923 szállodai ágy volt, most ellenben csak 6252. A város kulturális öröksé­ge szintén sok kárt szenve­dett, de az UNESCO, a So­ros-alapítvány, és az 1992­ben amerikai utazási irodák által, valamint magánadomá­nyokból létrehozott Rebuild Dubrovnik Fund (Dubrovni­ki Újjáépítési Pénzalap) ado­mányainak jóvoltából erede­ti állapotban hozzák helyre a műemléképületeket. Kimentették... • Thredbo (MTI) Ausztráliában a mentőala­kulatoknak sikerült a felszín­re hozni egy férfit, aki közel három napja, vagyis azóta feküdt a romok alatt, hogy a thredbói síközpontot egy földcsuszamlás maga alá te­mette. A mentők 11 órán át a legnagyobb óvatossággal, csupasz kézzel dolgoztak a kiásásán, nehogy a romok megbillenjenek, és végleg maguk alá temessék a férfit. Egy ökölnyi lyukon át tartot­ták vele a kapcsolatot: meleg levegőt fúvattak be az üreg­be, különféle vitaminokkal és ásványi sókkal feldúsított tápláló folyadékot juttattak be hozzá. A párhuzamosan több ponton is folyó mentés során egyébként újabb há­rom holttestet találtak, (gy a katasztrófa halálos áldozatai­nak száma hatra emelkedett. G Meghívás a szegedi polgármesternek „Madonna" könnyei A szoba falát vastagon borítja a penész. (Fotó: Miskolczi Róbert) Folytatódik annak a szegedi családnak a kál­váriája, amelynek törte­netéről már írtunk: Ró­kusi körúti panellaká­suk szobái feketéllenek a penésztől, s otthonu­kat egészségtelennek nyilvánította az ANTSZ ­ám egyelőre senki sincs, aki segítene a végsőkig elkeseredett szülőkön, s a két gyereken. Az asszony azonban nem adja föl a küzdelmet... Lapunkban nem először frunk egy szegedi család szomorú sorsáról: emberinek alig nevezhető életkörülmé­nyeik bemutatása után most annak jártunk utána, hogy több hónapos kitartó küzde­lem után sikerült-e valamit javítaniuk a helyzetükön. Történetünk szereplői még 1991-ben vásárolták meg a szegedi önkormány­zattól Rókusi körúti, harma­dik emeleti lakásukat, amelynek „rejtett hibái" csak a fölújftás után kerültek nap­világra. Nagyobb esők ide­jén a szobákba (de még az előszobába is!) becsorgott a víz, s az utcára néző falak rossz szigetelése miatt ha­marosan vastag, fekete pe­nész borította el a tapétát. A kisebbik gyerek a rossz levegőjű lakásban betegedett meg: asztmáját csak hossza­dalmas és gondos orvosi ke­zeléssel sikerült meggyógyí­tani. A lakók utóbb már hiá­ba tiltakoztak, minden fóru­mon elutasították óket, mondván: tudniuk kellett (volna), mit vásárolnak. Az asszony viszont elhatározta, hogy addig nem tágít, amíg nem szerez segítséget: a mai napig úgy érzi, becsapták őket, hiszen úgy vették meg a lakást, hogy a ház rossz szigetelésének következmé­nyeit nem láthatták előre. A családanya minden kö­vet megmozgatott: írt a Nép­jóléti Minisztériumnak, a kisgazda pártnak, a polgár­mesteri hivatalnak. A mi­nisztérium főosztályvezetője levelében csak sajnálkozását tudta kifejezni, s az ügyet visszautalta a helyi önkor­mányzathoz. A kisgazdák sem érezték magukénak a problémát. A szegedi pol­gármesteri hivatal illetékes irodájától kijöttek ugyan, de a rövid helyszíni szemle után csak tanácstalan hüm­mögés volt a válasz. Egyedül a lakók közös képviselője csillantott föl egy kis reménysugarat: föl kellene újítani a tetőt, s szi­getelni a végfalat - akkor megszűnne a beázás, eltűnne a penész. Csakhogy közben kiderült, hogy a költségek igen tetemesek: az egyedül üdvözítő, de meglehetősen drága német technológia több mint félmillió forintot emésztene föl. S ehhez még a lakógyűlésnek is lesz egy­két szava... A végsőkig elkeseredett családanya így beszélt: „Meghívnám a polgármester urat egy délelőttre: becsuk­nék ajtót-ablakot, aztán megkérdezném tőle, hogy ebben a dohos, nehéz le­vegőben hogy érzi magát. Mert a mi egészségünknek lassanként vége... A nagylá­nyom szobájának falán sír­nak a Madonna-plakátok, olyan nedves a fal; az ágy­nemű megpenészedett. De addig nem nyugszom, amíg az önkormányzat nem segít: hiszen ők adták el nekünk ezt a rosszul megépített la­kást - most vállalják érte a felelősséget...!" A Rókusi körúti család kálváriája tehát még koránt­sem ért véget: a folytatásról a továbbiakban is beszámo­lunk olvasóinknak. Ny. P. • Rendezvényház, a túlélő? Az élethez tökeiniekció kell Haldoklik a Rendez­vényház - összegeztük a minap a megyei közgyű­lésen hallottakat. Mert az 1989-es születése óta tizenegyszer átszerve­zett, ma közhasznú tár­saságként létező intéz­mény hiába lehetne kon­ferenciaközpont vagy pedagógiai centrum, mégis halálán van. A Rendezvényház gazdája, a megyei önkormányzat eddig őrizte az épület je­lentette vagyont, le­hetőségeihez képest san­szot adott a szakembe­reknek, mondván: „Bol­doguljatok!" Ám most úgy tűnik, a méltóságtel­jes épület tőkeinjekció nélkül maga alá temet mindent és minden érin­tettet. Az újszegedi Középfasor elejét uraló, sárgaszínű épü­letegyüttesnek nehéz volt megtanulni a nevét, mert fen­nállása óta szinte minden év­ben átszervezték. A tanácsi továbbképzőnek álmodott, majd művelődési központtá, pedagógiai intézetté duzzasz­tott épület legutóbb a Csong­rád megyei Önkormányzat Pedagógiai és Közművelődé­si Szolgáltató Intézetének adott helyet. Ez az intéz­ménymamut kihalásra ítélte­tett: a Rendezvényház majd másfél éve közhasznú társa­ságként próbál megélni a pi­acon. E kht. bevételként ta­valy háromszor annyit produ­kált, mint amennyi költség­vetési támogatást a közhasz­nú feladatok ellátására kapott - tudtuk meg dr. Farkas Ka­talin ügyvezető igazgatótól. De ez az erőfeszítés is kevés, nehéz az önkormányzati és a társasági törvénynek egya­ránt megfelelni. A rendszerváltás viharait túlélő, közcélokat szolgáló épületet adottságai konferen­ciaközponttá emelhetnék. Hi­szen a 220 fős nagyterem mellett 16 szemináriumi szo­ba található, a konyha leg­alább 300 adagos, továbbá 700 méteres körzetben - a közeli szállodák közreműkö­désével — ezer személy talál­hat magának szállást. Ám ezt a piaci szempontból is-egyedi pozíció csak ritkán kamatoz­tatható, mert kevés a „nagy­rendezvény". Hiába vissza­térő vendég itt néhány orvos­konferencia közönsége, hiába az önerős női vállalkozók vagy a természetgyógyászok rangos összejövetele, ha a város nem veszi tudomásul, hogy Újszegeden Csipkeró­zsika-álmát alussza egy kon­ferenciaközpont. így a Ren­dezvényház jórészt irodák bérbeadásából, a nagytermi háromdimenzós moziból és más, hasonló jellegű bevéte­lekből vegetál. A házban létező tanár­képző központtal is az a fő „baj", hogy - bár (Újszege­den létezik - a megyei önkor­mányzaté. Az itteni két me­gyei jogú város, Szeged és Hódmezővásárhely hasonló jogosítványokkal rendelke­zik, mint a megyei önkor­mányzat - például az oktatás területén. S bár megszületett a megyei közoktatás-fejlesz­tés terve, de a három fősze­replő által közösen elfogadott dokumentum ellenére Szeged kijelentette: a szakmai- és szakszolgáltatást a város kü­lön kívánja ellátni, a Humán Szolgáltató Központ által ko­rábban már bekebelezett Pe­dagógiai Segítő Központban (PSK). így a megyében a többség számára a Rendez­vényház nyújtja e tanároknak szóló szolgáltatást, a szegedi iskoláknak pedig a PSK. Ez csak azért „baj" - hallottuk szakmai körökben - mert sok a párhuzamosság, s közpénzt emésztve versenyzik két (köz)intézmény. Miközben adott a kultúrának megmen­tett Rendezvényház épülete, melynek működtetése drága, ezért gondok forrása, holott a térséget kiszolgáló, virágzó pedagógiai centrum lehetne. Most haldoklik a Rendez­vényház. Az ok: az alultőké­sítés. Azaz a megyei önkor­mányzat mint (tőke)szegény gazda a törvényben megsza­bott minimális törzstőkével alakította mamutintézményét kht-vá. Az azóta eltelt másfél év igazolta: a szellemi tőke sok mindent kompenzál, de nem a működéshez szüksé­ges pénzmagot. Újsiúsil Ilona Igyekeznek, hogy maradjon virágos a kedvük. (Fotó: Miskolczi Róbertf

Next

/
Thumbnails
Contents