Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-29 / 201. szám

PÉNTEK, 1997. AUG. 29. EURÓPA-KAPU III. • Agrya: Átalakuló mezőgazdaság • Munkatársunktól Mezőgazdaság plusz Magyarország - angolra fordítva, s rövidítve egyenlő: Agrya. Az Agrya pedig egy olyan ifjúsági szervezet, mely behálózza az országot, s a mezőgazdasággal foglalkozóknak kínál porgramokat, hangsúlyozottan politika mentesen. Ma Magyarországon kevesen tudnak a mezőgazdaságból professzionálisan megélni, bár sok a képzett szakember. őket (is) helyzetbe kell hozni. Ezt vállalja föl az Agrya. Ez az agrárifjúsági szervezet vidéki fiatalokat ismertetett meg az Európai Unió történetével, alapintézményeivel, döntési mechanizmusaival. Az Agrya dolga: lefordítani, emészthetővé tenni ezeket az információkat - hallottuk Mikula Lajostól, a szervezet elnökétől. Az Unió a fiatalok számára jelent kibontakozási lehetőséget, ezért már most tanulni kell az ötletek kivitelezésének módját, az alkalmazkodókészséget. Mit jelent európainak lenni? Megérteni a másikat. De - az Agrya elnöke elismerte, hogy - csupán másodlagos információk alapján nehéz „európaizálódni". Az Agrya kapocs Európa felé - állította az elnök, majd fölsorolta, hogy a nemzetközi szervezetek közül tagjai az Európai Farmerek és 4H Klubok Tanácsának, valamint az Európai Mezőgazdasági Szövetség Falun Élő Fiatalok Csoportjának. Sokan szeretnének a mezőgazdaságból megélni Magyarországon. Aki elhivatott, az képzett - véli az Agrya elnöke. Aki szerint a mindenkori magyar kormány, az államigazgatás számára jelent kihívást, hogy válaszoljon a kérdésre, mi lesz azokkal, akik nem tudnak a mezőgazdaságból megélni. A nagyságrendet érzékelteti, hogy míg Magyarországon a népesség 9-10, addig NyugatEurópában 4-5 százaléka él mezőgazdaságból. Olyan példák nincsenek, melyek e régió történelmi léptékű változásait modellálnák, azaz állította az agrárfiatalkok országos elnöke -: recept nincs. Temesvár, a mozdony? Egész Közép-Európa az euroatlanti integráció lázában ég. Hogyan növelhetők Románia esélyei? - kérdezte a temesvári Heti Magyar Szó. Az egyik lehetséges választ alább, rövidítve közöljük. Az euroatlanti integráció alapja a francia-nyugatnémet megbékélés volt, a jelenlegi bővítés Románia számára csakis a román-magyar megbékélés segítségével lehetséges. Ezt már az előző kormány is felismerte, ám a Temesváron megkötött történelmi egyezményt a jelenlegi kormánynak kell reális keretté bővítenie, hogy ellássa mindazokkal a kapcsolt egyezményekkel, amelyek egyszer és mindenkorra visszafordíthatatlanná teszik a folyamatot. De van-e olyan közös és tartós érdek, amelyre lehet építeni, amely hosszú távon kölcsönös garanciát jelent az integrációra? Elég ránézni a térképre, s beláthatjuk, hogy kölcsönös földrajzi helyzete a magyarságnak és a románságnak predesztinálja őket arra, hogy kereskedelmi útjaik fejlesztésének egyetlen racionális lehetősége a kölcsönös függőség elfogadása legyen. A Duna Romániában torkollik a tengerbe, és ezért Magyarország számára Constanca az ideális tengeri kapu a nagytonnasúlyű áruk Ázsia és Amerika felé irányított hajóteherforgalmához. Ezzel szemben Románia számára a legrövidebb, s leggazdaságosabb út Nyugat-Európa felé csakis a magyarországi autósztráda-hálózaton át vezethet. Temesvár egész Románia második legnagyobb városa, és legnyugatibb mentalitású, az euroatlanti integrációra leginkább felkészült, ezért a legalkalmasabb arra, hogy az átalakulások kísérleti terepe, modellje s az euroatlanti integráció egyik mozdonya legyen. Földrajzi helyzeténél fogva a leginkább megfelelő arra, hogy a nagy nyugat-kelet irányú transzkontinentális autópálya jelentős csomópontja legyen, ahonnan közvetlen út vezethet úgy Bukarest, mint Belgrád, Konstanca és Szófia vagy Isztambul felé. Itt a régió legnagyobb vasúti csomópontja, amelyet mindössze néhány kilométeres síkvidéki vasútvonal visszépítésével Csanád-Kiszombor térségében, Maroshld építés nélkül lehetne rácsatlakoztatni a magyar vasútvonalhálózatra, fellendítve úgy a Temesvár-Nagycsanád, mind a Makó-Szeged-Budapest vasútvonalakat is. Temesvár rendelkezik a térség egyik legnagyobb, s könnyen bővíthető, nemzetközi repülőterével. Itt található a régió egyetlen folyami kikötőrendszere, amely megfelelő befektetéssel olcsó víziúti terminállá alakulhatna. Uszályait átrakodás nélkül lehetne eljuttatni akár Budapestre vagy Bécsbe, akár Konstancára s a Közel- vagy Távol-Keletre. A' polgármesteri hivatal már készíti egy lehetséges szabadvámterület és szabadkikötő terveit. A térségben Temesvárnak van a legkiegyensúlyozottabb ipari struktúrája. Ez a város tipikus multikulturális központ, ahol a tolerancia történelmi hagyomány. Egy interetnikus és vallások közötti törésvonalaktól felszabdalt régióban Temesvár ideális és stabil, problémáktól mentes központ lehet a regionális együttműködésre. Mandics György Hazánk: Európa közepe Pataki István: „A polgár fölkészülésében a legfontosabb: a nyelvtudás." (Fotó: Miskolczi Róbert) Az uniós érettségi vizsga sikerült: nagyon pozitív véleményt kapott Magyarország az Európai Unió Bizottságától. Azaz e testület Magyarországot alkalmasnak és képesnek tartja arra, hogy középtávon teljesítse az EU követelményeit. Ennek pontosítását, a várható következmények megfogalmazását kértük Pataki Istvántól, a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának helyettes vezetőjétől. 9 Magyarországgal egészen bizonyos, hogy megkezdődnek a tárgyalások '98 elején. Az ezzel kapcsolatos döntés ez év decemberében, a Bizottság luxemburgi tanácsülésen születik meg. A magyar kormány a csatlakozási tárgyalásokra való fölkészülést elkezdte. Most hol tart? - Amikor, több mint egy esztendeje, a Bizottság kérdőívét megkaptuk, 27 munkacsoport dolgozott a dossziékra adandó válaszok összeállításán, s ezzel elkezdődött a fölkészülés. A vámpolitikától a pénzügypolitikán át a környezetvédelemig és a mezőgazdaságig fölmérjük, hogy az Európai Unió joganyagából Magyarország mennyit vett át, illetve melyek azok a területek, melyeken Magyarországnak tárgyalásokat kell folytatnia, prioritásokat megfogalmaznia. Ma még nehéz eldönteni, mi tartozik e körbe, de egészen biztos vagyok abban, hogy a mezőgazdaság, a regionalizmus, a határok átjárhatósága bizonyosan. Hangsúlyozni szükséges: túl sok prioritása nem lehet az országnak, mert képtelenség minden követelést érvényesíteni. • A mi országunkon belüli regionális különbségek milyen irányba mozdulnak? - Egészen bizonyos, hogy csökkenni fognak. Ez folyamatos, de nem ugrásszerű lesz. Az ország keleti fele azért hátrányos helyzetű, mert - történelmi és sok más ok miatt - lényeges, például infrastrukturális beruházásokban elmaradottabb, mint a nyugati régiók. Ám számítani kell arra is, hogy Nyugat-Magyarország telítődik, a beruházásoknak át kell helyeződniük keletre. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a hozzá kapcsolódó külföldi térség fejlődése hogyan alakul. Ha ránézünk a térképre, Magyarország óriási előnye, hogy tényleg Európa közepén van, az észak-dél és a kelet-nyugat forgalom kereszteződésében található, így a kereskedelmi és üzelti akciókban központi szerepet tölthet be. • A kormány készül a csatlakozásra, a polgár is kénytelen barátkozni az integrációval. Ön szerint, mi az az első három lépés, amit csatlakozásügyben az átlagmagyarnak meg kell tennie? - Függetlenül attól, hogy Magyarország csatlakozik-e vagy nem az Unióhoz, már benne van egy integrációs folyamatban. A gazdaság erősen kötődik az európaihoz. Átlagemberként is tisztázni kell alapfogalmakat, be kell gyűjteni az alapismereteket: mi az Európai Unió, nagyjából hogyan működik, melyek fő jellemvonásai, mint mondjuk az együttműködés, a civil szervezetek ereje. Aztán megnézném, az a terület, ahol én dolgozom, az hogyan áll az EU-ban, azaz például mi is az a mezőgazdasági politika. A harmadik, hogy eldöntsem, én mit szeretnék csinálni, s ahhoz egészen konkrét információkat szereznék, mint például a mezőgazdaságon belül a virágtermesztés hogyan lehet hatékony. Plusz, s talán ezzel kéne kezdeni: a legfontosabb legalább egy idegennyelv ismerete. Ú. I. • RMDSZ-képviselő az integrációról Románia szavahihető ország - lesz Sziget Magyarország abból a szempontból is Európa közepén, hogy az itteni országok közül úgy lesz az elsők között részese az euroatlanti integrációnak, hogy szomszédainak többségét lekörözi. E helyzetre érzékenyen reagálnak a Magyarországgal határos országokban pillanatnyilag hatalmon lévő pártok, de az ott kisebbségi sorban éló magyarok is. A problémát az erdélyi magyarok szempontjából vizsgáltuk, mikor Sepsiszentgyörgyön Márton Árpád országgyűlési képviselővel, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének (RMDSZ) háromszéki elnökével beszélgettünk. • Az RMDSZ sepsiszent,1 Syörgyi székházában, a fogadóterem dekorációja, az egymás mellé tűzött magyar és román zászló is jelzi az itteni magyar politika „elkötelezettségi irányait". Hogyan érinti a magyar-román viszonyt, hogy Magyarország és Románia versenytárs az euroatlanti integrációs pályán? - Romániának mindenféleképpen érdeke mind az Európai Unió-, mind a NATO-tagság. Erre törekszik, ezt meg akarja valósítani a jelenlegi román kormány, ha nem most, akkor két év múlva. Látni kell, hogy azóta, mióta megszületett a csatlakozási tárgyalásokra szóló meghívásról a döntés, s Magyarország lépéselőnye nyilvánvaló, nem változott a két ország közötti viszony. Igaz, korábbi egyezség alapján, de azóta nyitották meg a kolozsvári magyar konzulátust. • Am a románság részéről nem fogadta egyöntetű ováció ezt a lépést... - Az atrociátsoknak semmi köze sem a NATO-hoz, sem az Európai Unióhoz! Ellenben bizonyos politikai erők, melyek eddig ellenezték és megakadályozták azt, hogy kikerüljenek a településeken a magyar nyelvű táblák, létrejöjjön a magyar konzulátus, abban a pillanatban, mikor kikerült a kétnyelvű tábla, lefestették, mikor fölkerült a konzulátus épületére a magyar nemzeti zászló', leszedték. Atrocitás érte a '90-ben magyar iskoláért tüntető tömeget is. Tehát létezik egy csoport, mely akadékoskodott, s jelenleg is tiltakozik. Fontos, hogy a viszony normális legyen, ne alakulhasson ki egy boszniaihoz hasonló helyzet. így Románia bizonyíthatja az elkövetkező két év alatt, hogy eleget tesz felvállalt kötelezettségeinek. • E lépéssorozat hogyan hat a romániai migrációra? - Az innen elvándorló olcsó munkaerőre, azaz a feketemunkásokra hivatalosan nincs szüksége Magyarországnak. Szintén nem járható út, az erdélyi magyarságnak demográfiai okokból az anyaországba való csábítsának terve. A betlepítések politikája mindig visszaüt. Azt is látni kell, hogy az itteni komoly életszínvonal romlás meglódíthatja az elvándorlást. De a migrációs folyamatokról nincsenek pontos statisztikai adatok. • A romániai magyar közösség számára előnyt vagy hátrányt jelent, hogy Magyarország előbb lesz részese az euroatlanti integrációnak, mint Románia? - Ha ez így történik, akkor előfordulhat, hogy a schengeni egyezmény következtében az EU határává szigorodik a magyar-román határ. Ennek következménye a vízumkényszer, ami kellemetlen lehet a két országban éló magyarság kapcsolattartása szempontjából. Ám arra is gondolni kell, hogy a jelenleg a magyar konzulátussal oly elégedetlen, de nyugat felé kacsingató románság is belátja, milyen fontos ez a kolozsvári intézmény. A hátrányok rövidtávúak, s mi bízunk benne, hogy ez a kormány, melynek mi is tagja vagyunk, el fogja érni, hogy ez az ország egy szavahihető, fejlődő kelet-európai ország legyen, mely mielőbb bekerül ezekbe az elit társaságokba. Ú. I. Farmernek, Luxemburgba • DM/DV információ Fiatal agrárszakembereknek hirdet luxemburgi pályázatot az Agrya Országos Szövetség. A pályázat célja, hogy a kiutazó fiatal agrárszakemberek megismerjék a luxemburgi termelési technológiákat, az ottani mezőgazdasági életformát, elmélyítsék ismereteiket az Európai Unió gyakorlati működéséről és gyakorolják a német nyelvet. A gyakornokok 2-5 hónapig luxemburgi parasztcsaládoknak találnak ideiglenes otthonra és munkahelyre. A gyakornokoknak a luxemburgi család többi tagjával együtt fizikai munkát kell végezniük. Az ellátást a fogadó család biztosítja, ezen túl havi, minimum 750 DEM zsebpénzt is kapnak. Luxemburgi „farmergyakornoknak" legfeljebb 30 éves, egyedülálló, németül jól beszélő, útlevéllel rendelkező fiatalok pályázhatnak. További feltétel: érvényes gépkocsivezetői jogosítvány; mezőgazdasági képzetteség vagy gyakorlat; ajánlás a munkahelytől vagy oktatási intézménytói a programban való részvételre, illetve igazolás arról, hogy az itthoni foglalkoztató szerint nincs akadálya a programban való részvételnek; orvosi igazolás. Az utazással kapcsolatos költségek a sikeres pályázót terhelik. Pályázati határidő: folyamatos. A pályázatnak tartalmaznia kell egy rövid önéletrajzot, valamint a pályázati feltételekkel kapcsolatos dokumentumok másolatát, illetve azokkal kapcsolatos nyilatkozatot. A pályázatokat a következő címre kell küldeni: AGRYA Országos Szövetség 1438 Budapest, Pf. 497; székhely. 1076 Budapest, Garay tér 16.1/1.; felvilágosítást Kepenyes Ágnes külügyi titkár ad a 06-30-225-393-as mobiltelefonon. Honosítás • Munkatársunktól Egy bevándorlónak közel 3 évet kell várnia honosítási kérelme elbírálására - tudtuk meg a Belügyminisztérium állampolgári ügyeket intéző főosztályán. Tervezik: az ügyintézést 2 évre mérsékbk. Tavaly 2746 új honosítási ügyet iktattak, s az állampolgári kötelékről 831-en mondtak le. A máit évben közel 12 ezer volt a honosított, visszahonosltott személyek száma. Közülük korábban közel 6800 román, 1270 jugoszláv, 520 volt szovjet, 110 pedig szovjet állampolgár volt. Formai okból 2 ezer kérvényt utasítottak el. Az 1993-ban elfogadott állampolgársági törvény korszerű. EU csatlakozásunk esetén is csak kisebb korrekciókra lesz szükség. Jelenleg átfogó nemzetközi egyezmény készül az Európa Tanácsban, amely a többes állampolgárság kérdéseit is rugalmasabban kezeli, ugyanakkor az állampolgári ügyintézésnél a diszkrimináció valamennyi formáját kizáija. Még a szakemberek se tudják, hogy a nagyvilágban hány magyar állampolgár él, ugyanis nem készült állampolgári nyilvántartás.