Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-29 / 201. szám

IV. EURÓPA-KAPU PÉNTEK, 1997. AUG. 29. • Euró 1, Euró 2 Vége a füstölgő kipufogóknak Az Európa-kapu a Délmagyarország Kft. melléklete, a Külügyminisztérium támogatásával, a Kommunikációs stratégia keretében jött létre. Az Európa-kapu mellékletet szerkeszti: Újszászi Ilona A tudósok szerint kell az euró • Bonn (MTI) Több mint félszáz német gazdaságkutató professzor közös nyilatkozatban szorgalmazta az Európai Unión belüli közös valuta, az euró határidőre történő bevezetését. Az eddig 58 professzor által aláírt tízpontos állásfoglalásban a kutatók leszögezik, hogy semmiféle ésszerű ok nem indokolja az euró 1999-re tervezett bevezetésének halasztását. A maástrichti szerződésben lefektetett követelmények hatására jelentősen javult az EUtagállamok többségének pénzügyi helyzete. így szinte mindegyik tagállam megfelel az inflációval kapcsolatban támasztott feltételnek és a hosszú távú kamatok még soha nem voltak olyan alacsonyak, mint az elmúlt hónapokban. A három százalékos költségvetési hiányt megszabó feltételt nem kell mereven értelmezni és nem szabad hagyni, hogy egy egyébként stabil pénzügyekkel rendelkező ország esetleg 3,2 százalékos deficit miatt legyen kénytelen távolmaradni a valutauniótól. Az aláírók egy csoportja elismerte, hogy a gazdaságkutatók nem egységesek az euró megítélésében és továbbra sem csekély azoknak a tábora, akik szerint a közös pénz bevezetését feltétlen el kellene halasztani. A nyilatkozatot aláíró professzorok meggyőződése szerint azonban az átváltási mechanizmusok megszűnése ösztönzi a gazdaság növekedését és munkahelyteremtéshez vezet. Esély az agrárszektornak • Róma (MTI) Az Európai Unió kibővítése aközép-európai országokkal előnyösnek ígérkezik az olasz mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak áll abban a jelentésben, amelyet az Olasz Agrárgazdasági Intézet (INEA) készített a bővítés várható kihatásairól. A jelentés szerint a bővítés sokkal inkább „esély", mint „fenyegetés" az olasz agrárszektor számára. Az olasz hírügynökség megírta, hogy Olaszország 1990-1996 között folyamatosan növelte agrárkivitelét a csatlakozni kívánó középés kelet-európai országokba, melyek addig nettó exportőrnek számítottak vele szemben. Mára az olasz agrárkereskedelmi mérleg csak enyhe passzívumot mutat. Az EU-hoz csatlakozni készülő országokból származó olasz agrárimport 70 százalékát Magyarország és Lengyelország adja: elsősorban húst és élőállatot, valamint faanyagot szállítanak. Olaszország főleg friss gyümölcsöt, rizst, száraztésztát és süteményt exportál Szlovéniába (28 százalék), Lengyelországba (20 százalék) és Csehországba (19 százalék). Rómában arra számítanak, hogy az EU keleti kibővítése középtávon a csatlakozók keresletének növekedésével jár majd, és Olaszországnak további előnye származik ebből. Európa kapujában: belépés csak tiszta kipufogóval! (Fotó: Miskolczi Róbert) Az Európai Unióhoz való csatlakozás érzékenyen érinti a teherfuvarozókat, hiszen - a nemrég megszületett rendeleteknek köszönhetően az újonnan üzembe helyezett jármüveknek Magyarországon már most is meg kell felelnie az úgynevezett Euró 1 szabványnak. Szigorúan veszik NyugatEurópában a környezetvédelmet, s ennek megfelelően szabályozzák a teherautók károsanyag- és zaj kibocsátását. Jelenleg két szabvány létezik, az Euró 1 és az Euró 2, utóbbi a szigorúbb. Az Euró 2-es kocsik kipufogójából már nem jöhet ki korom, a többszáz lóerős motorok pedig annyira le vannak csendesítve, hogy egy éltesebb Lada személygépkocsi képes túlharsogni őket. Az Euró 1 szabványt Magyarország 1997. január 1től alkalmazza, belföldi forgalomban már csak olyan járművet lehet forgalomba helyezni, ami ennek megfelel - természetesen ez a megkötés vonatkozik a nemzetközi forgalomra is. Az elmúlt évek alatt a fuvarozóknál a járművek cseréje elhúzódott, ezért úgy lépett életbe a rendelkezés, hogy ha valaki már rendelkezett egy járművel, ami esetleg 8 évnél öregebb és nem tudja az Euró l-es normákat, akkor még két évig, tehát 1998. december 31-ig üzemeltetheti azt. Utána viszont nincs pardon, nemzetközi forgalomban csak akkor vehet részt a teherautó, ha 8 évnél fiatalabb és tudja az Euró 1et. A gyorsított tempójú csatlakozásnak köszönhetően 1998. január 1-től már jön az Euró 2 előírás, ami azt jelenti, hogy az új járműveknek Euró 2-esnek kell lenniük, a használt járműveknek pedig minimum Euró 1esnek. Kérdéses, hogy mi lesz a már közlekedő 1FAkkal, Roburokkal, melyek nem felelnek meg ennek a követelménynek. Türelmi időszak vonatkozik rájuk, de az Európai Unióhoz való csatlakozásunk tervezett időpontjára már csak Euró l-es járművek közlekedhetnek az országban. A korszerűtlen teherautók egy része átalakítható nem csekély beruházás árán, azonban többségüket menthetetlenül le kell selejtezni majd. Hogy egy gépjármű mely kategóriába tartozik, azt az utcai járókelő is megállapíthatja, ugyanis a kamionok orrán kerek táblák hirdetik ezt. Két betűjelzés létezik, az „L" és az „S", az előbbi légszennyezésre, az utóbbi pedig a zajra utal. Ha sárga a tábla, akkor Euró l-es a kocsi, míg a zöld szín az Euró 2-es normát jelképezi. Nyugat-Európában jelenleg is csak Euró l-es kamionnal szabad közlekedni, ám ha valakinek Euró 2-es járműve van, akkor kedvezmények vonatkoznak rá, így bizonyos tilalmi időszakokban, például éjszaka is közlekedhet. T. V. • A postás itt kétszer csenget Jobb, mint a nyugati • Munkatársunktól Attól függ, honnan nézzük. A minősítő ítélet kimondása előtt ajánlott viszonyítani - még a mindenki által ismert szolgáltató cégek, így a Magyar Posta teljesítményének értékelését megelőzően is. Mert a Magyar Posta készül az Európai Unióba. Már a startpisztoly eldördülése előtt látható: jó formában indul versenyezni tudtuk meg Gyimesiné dr. Etsedy Saroltától, a Magyar Posta Rt. Szegedi Igazgatóságának igazgatójától. Az integráció valamely formájában érintett 41 ország postái 1993-ban hozták létre a Post Europe szervezetet, melynek egyik feladata a jogharmonizáció készítéséhez a tagorszgáok postái állásfoglalásának kialakítása, közvetítése. Ám nem létezik az Európai Közösség postáira vonatkozó, a szolgáltatásokat szabályozó, kötelező direktíva. Megszületett viszont 1995 júliusában az, egyelőre nem kötelező érvényű ajánlás, melyhez az egyes országok postái és postaigazgatóságai igazod(hat)nak. Mit jelent az egyetemes postai szolgáltatás? E kérdésre is választ ad az említett ajánlás. Azaz: minőségi színvonalon, meghatározott szolgáltatási területen, elérhető áron, mindenki számára hozzáférhető módon, diszkrimináció mentesen biztosítani kell a postai szolgáltatásokat. E dokumentum vezeti be a fenntartott szolgáltatások körét, amit mi régebben monopol szolgáltatásoknak neveztünk. Azaz biztosítottak azok a területek, melyeket csakis az egyetemes szolgáltatást biztosító posta láthat el az ország egész területén. Az ajánlás kimondja: az egyetemes szolgáltatást biztosítani kell valamennyi országban. Az EU-tagországok és a magyar gyakorlat között nincs eltérés abból a szempontból, hogy nálunk is megszakadt a közvetlen költségvetési kapcsolat a posta és az állam között, a távközlési- és a klasszikus postai szolgáltatás különvált. így a szabályozás, a tulajdonosi- és az üzemeltetési funkciók szétváltak - Magyarországon is. Azonosság, hogy a szolgáltatások széles körét látja el a magyar posta is, jelentós hálózattal rendelkezik. Az EUtagokat és Magyarországot összevetve az egy postára jutó kiszolgált négyzetkilométert tekintve hazánk a 8., tehát a középmezőnybe tartozik. De ennél is jobb (6.) a helyezése, ha a postahivatalok által kiszolgált lakosság számát vizsgáljuk. Mindez azzal is összefügg, hogy Magyarországon az 1992-ben elfogadott Postatörvény világviszonylatban is korszerű, megfelel az európai normáknak. Az EU Bizottság is fontosnak tartja a postai szolgáltatások minőségi követelményének meghatározását. Folyamatosan vizsgálják a küldeményeknek háztól házig való útjának körülményeit, az átfutási időt, s Magyarország általában megfelel ezen elvárásoknak. Az ajánlásoknak megfelelően a próbaküldemények vizsgálatát külső szakértőknek kell végezniük, de a szegedi igazgatóságon bevett gyakorlat az ilyen belső minőségi tréning. Legálisnak számít a gyorspostai szolgáltatás területén Magyarországon kialakuló verseny. Ám a súly- és díjhatárhoz kötött, csakis a posta számára fenntartott szolgáltatások területén időnként megjelennek az illegális tüsténkedők. Néhány lépés megtétele még a Magyar Posta Rt.-re vár, hogy megfeleljen az európai normáknak. Igy például az uniós csatlakozásig hazánkban is általánossá kell tenni a 2 kilogramos küldemény és a 10 kilós csomag házhoz szállítását. Ellenben lépéselőnyként kell elkönyvelni, hogy a magyar posta a heti öt kézbesítéssel már most az európai gyakorlatot követi, sőt: ahol hírlapot külön is kézbesíti, ott a „postás" naponta kétszer csenget. A postai szolgáltatás egységes normatíváit 2003-ig kell kidolgozni. De az integrációra való felkészülés a posta legfölsó vezetése számára már ma napi probléma, jelentős technikai, technológiai fejlesztéseket, gondolkodásmód változást igénylő feladat, hiszen köztudott: az egységes piacon kiélezettebb a verseny. Bővítés = súlyos nehézségek • London (MTI) Nagy-Britannia és Franciaország egyetért abban, hogy az európai integráció bővítése történelmi küldetéssel felérő szükségszerűség, de abban is, hogy e cél eléréséig „rendkívül súlyos problémákkal" kell még megküzdeni. London támogatja azt a párizsi ötletet, miszerint az Unióba törekvő valamennyi ország részére tartsanak „európai szintű értekezletet". Három jelentős gondot kell megoldani a tagjelöltek felvételéig.'A legfontosabb a jelentkezők gazdaságának olyan mértékű fejlesztése, hogy a majdani új tagok „előnyként, és ne lórúgásként éljék meg" az EU-csatlakozást. Nem kevésbé lényeges, hogy a jelenlegi tagok is végrehajtsák a bővítés előtt elengedhetetlen reformokat, mindenekelőtt a közös mezőgazdasági politikában és a strukturális alapokban. A brit külügyminiszter kijelentette: „a bővítést úgy akarjuk véghezvinni, hogy ne jáijon az uniós költségvetés felduzzasztásával, így a jelenlegi költségvetésen belül kell módosításokat végrehajtani". Külügyminisztériumban az Integrációs Államtitkárságot - az akkor már az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban működött EÜH egyidejű megszüntetésével -, amely elvégzi a csatlakozással összefüggő tárcaközi koordinációt, valamint ellátja a kormány és az Európai Integrációs Kabinet által meghatározott feladatokat. Az Integrációs Államtitkárság vezetője ellátja az EITB elnöki tisztét és képviseli Magyarországot a Társulási Bizottságban. Az Integrációs Államtitkárság tehát a csatlakozási felkészülés minisztériumok közötti csúcsszerve, ezen folyamat nemzeti koordinátora. A jogharmonizáció koordinálásának fó felelőse az Igazságügyi Minisztérium. Az EITB feladata az Európai Megállapodás végrehajtásával, az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkra való felkészüléssel összefüggő kormányzati döntések előkészítésének, a tárcák integrációs tevékenységének összehangolása, továbbá az Európai Unió PHARE programjával kapcsolatos szakmai kérdések megvitatása. Az EITB mai munkacsoportjainak rendszere az EU-kérdőív kitöltésére létrehozott munkarenden alapul. A teljes közösségi joganyagot területi bontásban átfogó 27 munkacsoportban a kormányzati és országos hatáskörű szervek, valamint a szakmai érdekképviseletek vesznek részt. A munkacsoportok tevékenységének összehangolásáért az Integrációs Államtiktárság vezetője - mint az EITB elnöke - felel. Megemlítendő az előzőeken túl, hogy az 1994-ben megalakult Országgyűlés európai integrációs állandó bizottságot hozott létre. E bizottság véleményezi a jogharmonizációs törvényjavaslatokat, illetőleg a jogharmonizációs indoklással beterjesztett előterjesztéseket, továbbá folyamatosan vizsgálja a Kormány integrációs politikáját és tevékenységét. Emellett az Európai Megállapodás közös szervezeti rendszerébe tartozó Társulási Parlamenti Bizottságban ellátja Magyarország képviseletét. Az Európai Megállapodás állandó közös szervezetet hozott létre, amelynek testületei a Társulási Tanács - miniszteri szintű fórum, ahol a külügyminiszter képviseli a Magyar Köztársaságot -, a Társulási Bizottság - itt a Kormány képviselői vesznek részt -, illetőleg a Társulási Parlamenti Bizottság - a Magyar Országgyűlés és az Európai Parlament tagjainak közös szerve. Míg a társulási Tanács és a Társulási Parlamenti Bizottság alapvetően politikai jellegű fórumok, a Társulási Bizottság szakmai alapon szervezett közös intézmény. A Társulási Bizottság számos albizottságot hozott létre, közöttük helyet kapott a jogharmonizáció folyamatának végrehajtásával kapcsolatos albizottság is. A magyar kormányzat, felismerve az európai integrációs törekvések megvalósításával kapcsolatos összetett és bonyolult feladatokat, alapvetően koordinációs összehangoló - jellegű, interminiszteriális munkán alapuló szervezetrendszert alakított ki az ország európai integrációjának lebonyolítására. 1992 januárja óta, amikor a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok minisztériumán belül létrejött az Európai Ügyek Hivatala, az integráció és ezen belül a jogharmonizációs intézményrendszer többször is megváltozott. 1994 második felében a Kormány a külügyminiszter vezetésével létrehozta az Európai Integrációs Tárcaközi Bizotságot (EITB). 1996 februárjában a miniszterelnök vezetésével a Kormány Európai Integrációs Kabinetet hozott létre, amelynek feladata az integrációval összefüggő döntések előkészítésének irányítása és végrehajtásuk koordinálása. A kabinet munkáját egy szakértői testület - Integrációs Stratégiai Munkacsoport - segíti neves szakértők részvételével. Az Európai Unióval folytatott legfontosabb tárgyalásokra, így a Társulási Tanács és a Társulási Bizottság üléseire szóló irányelveket a Kormány hagyja jóvá. 1996 májusában alakította meg a Kormány a