Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-29 / 201. szám

II. EURÓPA-KAPU PÉNTEK, 1997. AUG. 29. Magyar válságmenedzselés Tóth ezredes: „Kitűnően felépített válságkezelő rendszerünk van". (Fotó: Karnok Csaba) • Menekültek, bevándoroltak Mii kezdjünk velük? Keleti bövítós • Varsó (MTI) Az olasz kormányt aggasztja az EU kibővítéséről szóló amszterdami szerződés korlátoltsága és októberi aláírásakor külön nyilatkozatot készül tenni arról, hogy az EU kibővítése csak akkor járható, ha megteremtik hozzá az intézményi feltételeket és a szükséges kormányzási eszközöket - áll abban a cikkben, amelyet Lamberto Dini olasz külügyminiszter írt a lengyel Rzeczpospolitában. „Meghódítani Európa másik felét" című írásában Dini amellett száll síkra, hogy minden tagjelölt állammal megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat, azaz „nyitott stratégiát" kövessenek, s csak egy későbbi időpontban tartsanak különkülön megbeszéléseket az érettség foka szerint. Az olasz diplomácia vezetője szerint máskülönben új vasfüggönyök ereszkednének le Keletre és Délre a régiek helyett, s nyomban bizalmatlanná válna a nemzetközi légkör, annak minden következményével a tagjelölt államok EU-hoz való alkalmazkodására nézve. Zöld feltételek • Bécs (MTI) Az Anti Atom International nevű osztrák környezetvédelmi szervezet azt követeli a bécsi kormánytól, hogy szabja a kelet európai országok EU-csatlakozásának feltételéül a nukleáris energiáról való lemondást. Azt javasolják, hogy Ausztria kétértelműségtől mentesen helyezkedjen az atomenergia tiltásának álláspontjára azokon a csatlakozási tárgyalásokon, amelyeket az EU Magyarországgal, Csehországgal és Szlovéniával helyezett kilátásba jövőre. Arra szólították föl Viktor Klima kancellárt és Wolfgang Schiissel külügyminisztert, hogy fogjanak össze a cél eléréséért mindazokkal az EU-tagállamokkal, amelyek nem rendelkeznek atomerőművel. Ausztriában 1978-ban népszavazással elvetették az ország első atomerőművének felépítését. Bonn-Párizs tengely? • Bonn (MTI) A Párizs-Bonn tengely újjáélesztésére tett kísérletet csütörtökön Helmut Kohl német kancellár és Lionel Jospin francia miniszterelnök bonni megbeszélésükön. Az utóbbi hónapokban, nevezetesen azóta, amióta a franciák a szocialista-kommunista kormánykoalíció mellett voksoltak, elhidegült a viszony a konzervatív Bonn és a baloldali Párizs között, és a két kormány kapcsolata történelmi mélypontra süllyedt. Ezen az a tanácskozás sem változtatott, amelyet június 13-án tartottak Poitiersban nem sokkal azután, hogy Jospin elfoglalta a miniszterelnöki széket. Az addigi németfrancia csúcsmegbeszélésektől eltérően ezúttal nem sikerült megállapodniok a legfontosabb kérdésekben, ez pedig rányomta a bélyegét az amszterdami csúcsértekezletre is, hiszen nyilvánvalóvá vált az egyet nem értés számos kérdésben. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy Táth László ezredes otthonosan mozog a biztonságpolitikai témákban. Tesszük ezt azért, mert a szegedi katonatiszt egy évnél többet töltött a daytoni békekötés után Boszniában, azt követően Svájcban, egy ottani egyetemen, biztonságpolitikai tanulmányokat folytatott, és sikeresen vizsgázott. A közelmúltban tért haza a görög fővárosból, ahol a magyar küldöttség vezetőjeként a NATO biztonságpolitikai konferenciáján vett részt. # Ezredes úr, tulajdonképpen mi volt a témája ennek az összejövetelnek? - Alapvetően európai biztonsági kérdésekről volt szó. Kiemelt figyelmet fordított ez a konferencia a válságmenedzselésre, az országok szerepére, arra, hogy mit tesznek a nemzetek a válság során rájuk váró feladatok elvégzésében. • Munkatársunktól A keletről érkező magyar munkaerőtől (is) tartanak a fejlett országok polgárai. Annak ellenére, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) három évvel ezelőtti felmérése már cáfolta a nyugatiak ezen félelmét. Annál inkább zavarja a magyar munkaerőpiac természetes folyamatait a Románia felől Magyarországra irányuló ingázó migráció. A nemzetközi vándorlás és a munkaerőpiac kapcsolatát Hárs Ágnesnek, a Külgazdaság rovatvezetőjének az Oltalomkeresők című kiadványban idézett kandidátusi értékezése alapján jellemezzük. Az Európai Unió országaiban a nem közösségi állampolgárságú alkalmalmazottak 1992-ben csaknem 3,2 millió állást töltöttek be. Az EU tagországaiban klitikai # Nyilván nem volt unalmas az athéni összejövetel, hiszen térségünk különösen az elmúlt időszakban - bővelkedett a válsággócok kialakításában (is)... - Az elmúlt években én valóban ezzel a területtel foglalkoztam, a válsággóc kellős közepén vártak rám feladatok, most azonban elsősorban arra kellett választ adni, hogy országunkban miként épül fel a válságkezelés rendszere és mechanizmusa és mit teszünk mi magyarok e téren. A NATOországok mellett - s ezt büszkén mondhatjuk - mi voltunk az elsők, akik ebben a kérdésben szót kaptunk. A plénum előtt jómagam adtam elő a témával kapcsolatos helyzetet. A széles körben ismertetett témának köszönhetően további meghívásokat kaptunk a kérdés előadására. # A delegáció athéni útja és az ön előadása szerves részét képezi a madridi NATO-csúcson született határozatnak, vagyis annak, hogy meghívtak nált magasabb jövedelmek a magyar munkaerőt is vonzzák. De a munkaerő szabadabb áramlása nem indított el kiszámíthatatlan folyamatokat Magyarországon. Az 1994-ben tartott Magyar háztartás panel vizsgálat igazolta, hogy a megkérdezettek alig 7 százaléka dolgozna valamely európai uniós országban, s csak 8 százalék volt azok aránya, akik élnének vagy dolgoznának külhonban. Elsősorban a harminc év körüli férfi szakmunkások és az eladósorban lévő lányok mennének, főleg Németországba és Ausztriába. Többen vállalnának rövidebb ideig munkát, mint hosszabb ideig. Két év múltán, amikor a kutatók ismét rákérdeztek a munkát esetenként vállalókra, már csak 1,7 százalékuk gondolkodott a migráció valamilyen formájáról. A válaszokból levonható következtetés: 376-420 ezer lehet azon magyarországiak bennünket ebbe a szervezetbe? - Erre a tanácskozásra először került sor ilyen formában és összetételben, s nagy örömünkre szolgál, hogy bennünket is meghívtak. Feltételezhető, hogy az említettekkel igenis kapcsolatban van. Az alkalom arra volt jó, hogy elmondhattuk: Magyarországon igen jól kiépített válságkezelő rendszer van, amely gyakorlatilag Európában, de a NATO szervezetében is megállja a helyét. 9 Hogyan nyilatkoztak erről a jelenlévők? - Ennek a konferenciának nem az volt a lényege, hogy bárki minősítse a másikat, hanem az, hogy informatív jelleggel számoljunk be az országban e téren adott helyzetről, vagyis a válságkezelő rendszerünk állapotáról és gyakorlati működéséről. Értékes ismeretségeket kötöttünk, kapcsolatfelvételt teremtettünk más országokkal. Én igen hasznosnak és tapasztalatszerzésben gazdagnak ítélem ezt az összejövetelt. De alkalom volt ez arra is, hogy bemutathassuk válszáma, akik rövidebbhosszabb ideig dolgoznának külföldön. Az ötletszerű válaszokból azonban csak 57101 ezerre becsülhető a komolyan tervezőké. Minden harmadik válaszoló Németországot jelölte meg, de sokan mennének dolgozni a tengeren túlra is. A külföldön elérhető magasabb jövedelmek reményével útrakelők mellett sokan lennének olyanok is, akik az itthoni munkanélküliségtől tartva, a karrierlehetőségek hiánya miatt választanák a kinti állásokat. Magyarország - s vele együtt a visegrádi országok - EU-csatlakozásának sokat emlegetett egyik akadálya, hogy a kelet felől érkező szabad munkaerőmozgástól tartanak a fejlett országok. Az uniós csatlakozás egyéb fontos vitapontjainak felvetése helyett remek kifogásnak, érvnek tekinthető az olcsó magyar munkaerő nyugati megjelenése, csakhogy ezt * ságmenedzselési képességeinket. Ami egyébként kétoldalú. 9 Éspedig? - Egyfelől a nemzetközi szerződésekből adódó válságok menedzselésében veszünk részt. Ilyen például a boszniai térségben résztvevő magyar műszaki alakulatok munkája, vagy az ENSZ felkérésére Kuvaitban, Kambodzsában, Angolában, Cipruson, s más államokban szolgálatot teljesítő magyar katonák jelenléte. A másik oldal: amikor - szaknyelven minősített helyzet áll elő. Ez akkor van, amikor egy ország bármilyen fokon veszélybe kerül. Az Alkotmány is taglalja ezt a kérdést és ennek megfelelően jönnek létre a különböző védelmi bizottságok a válság menedzselése érdekében, s ez nálunk egy jól működő, jól megkomponált rendszer. Az athéni konferencia után úgy látom, hogy a világ bármely ilyen rendszerével felveszi a versenyt - mondotta lapunknak adott nyilatkozatában Tóth László ezredes. Kisimre Ferenc semmi sem igazolja. Magyarország gazdaságának megerősödése ugyanis csökkenti a külföldre vágyó munkavállalói szándékokat, sőt: mi leszünk egyre vonzóbbak a külföldről érkezők számára. A legutóbbi felmérés szerint 140 ezer vendégmunkás és családja tartózkodik hazánkban. Romániából 65 700-an, Ukrajnából 16 ezren, a volt Jugoszláviából 17 ezren, a Távol-Keletről és Afrikából 14 ezren és az európai uniós országokból 7900-an Magyarországot választották ideiglenes lak- és munkahelyüknek. A migrációs célponttá és befogadó országgá váló hazánkat az ingázó migráció jellemzi. Azaz a határon munkavállalás céljából való rendszeres, ismétlődő átlépés, függetlenül a tartózkodás időtartamától. Az efféle migárció elsősorban Románia felól irányul Magyarországra, gyakorisága viszonylag állandó. • Munkatársunktól Mi a szerepe a helyi önkormányzatoknak a menekültek, bevándoroltak ellátásában, társadalmi beilleszedésük elősegítésében? A Menedék Egyesület kerekasztal-beszélgetésén kiderült: az 1989 utáni jogi szabályozás iránya arra mutat, hogy a menekültek és a bevándoroltak (a régebbi szóhasználat szerint letelepedettek) szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi ellátása, támogatása nem önálló, elkülönült rendszerben valósul meg, hanem a helyi lakosság számára kialakított rendszeren belül. Ez a modell azonban nem tudatosult az ellátást szervezőkben és a közigazgatási szereplőkben, csupán a kutatókban. Az országban működő három befogadó állomás (Bicske, Debrecen, Békéscsaba) kivételével nincs önálló intéz/nény a szállás, étkezés, gyermekfelügyelet, egészségügyi szűrés, szociális foglakoztatás biztosítására, a menekültek beilleszkedésének elősegítésére. A helyi lakosság számára kialakított ellátórendszert működtető önkormányzatok ezt a feladatátadást biztosító szabályozást kevéssé vették komolyan, mert csupán az ország néhány településén (Baranya, Csongrád megyében) élnek nagyobb létszámban menedékesek, menekültek. Az önkormányzatok sokféle feladattal terheltek, így a migránsokkal kapcsolatos teendőiket nem látják és tervezik előre, nem alakítottak ki helyi politikákat e körben, nem készültek fel előre a vonaktozó jogszabályok végrehajtására. Inkább az események és a napi igazgatási, ellátási munkák sodrásában találkoznak néhány gonddal. A jövőben nem zárható ki, hogy a szociális normatíva meghatározásakor a településen nagyobb számban élő menekülteket, bevándoroltakat is figyelembe vegyék, alapos megfontolás és önkormányzati jelzések alapján. A romló életkörülmények között élő helyi lakosság nem veszi jó néven, ha rászorultság nélkül támogatják a menekülteket. A közvélemény egyébként sem tud különbséget tenni a migránsok különböző cso• Bécs (MTI) Nem szabad túlértékelni azt a bevándorlási nyomást, amelyet az Erópai Unió keleti bővítése okoz majd. Nem lesznek nagy népvándorlások, de mindenképpen szükség lesz hosszabb átmeneti szabályozásra, mielőtt megvalósulhat a személyek szabad áramlása - figyelmezetett a Der Standard című bécsi lapban a Wifo osztrák gazdaságkutató intézet munakerőpiaci szakértője. Rámutatott, hogy Ausztriának és Németországnak különleges problémát okoznak a határmenti, 20-30 kilométer széles sávok, ahol dolgozhatnak a napi ingázók is. portjai között. A mai menedékesekre vonatkozó elv: „mindenki kapjon egy keveset". Sajátos gondot okoz, ha a helyi lakosság 5-10 százalékánál nagyobb létszámban élnek menekültek, bevándorlók a településen. Ezért lenne szükség a menekültek lakóhelyének megválasztásában az önkormányzatok és a központi regionális közigazgatási szervek közötti együttműködésre; a menekültek orientálására a készülő menedékjogi törvényben. A hatályos szabályozás ellentmondásait a készülő menedékjogi törvény nem oldja fel. A menekültekre a magyar állampolgárokra vonatkozó szabályokat kívánja a jövőben is alkalmazni, miközben egyre több, életviszonyra vonaktozó törvényben (szociális ellátás, gyermekvédelem és jólét, házasságkötés, névviselés, munkavállalás, ingatlanszerzés stb.) nyilvánvaló okokból szerepelnek eltérő szabályok a külföldiekre. Az európai integrációs felkészülés nem tükröződik a tervezetben, a menekültek, a bevándoroltak beilleszkedésének és a helyi lakosság toleranciájának erősítését semmiféle szervezeti vagy tartalmi megoldás nem szolgálja. Nem bontakozik ki befogadáspolitika az új szabályozásban, így várhatóan nagyobb lesz a településeken az egyre több országból érkező migránsokkal szembeni ellenállás már a földrajzi korlátozás feloldása hírére is. Az előbbiek alapján a hatályos és a készülő jogszabályok egyre több feladatot hárítanak a hely önkormányzatokra a helyi lakosság részét képező menekültek és bevándoroltak, valamint családtagjaik ellátásában, a beilleszkedésük elősegítésében. A migránsok, a települések lakossága és képviselőik a főszereplők ebben az együttélésben két szempontból is. A nem önkormányzati intézmények száma és kapacitása nem fog növekedni, miközben miközben a migránsok egyre több településen szóródnak szét,néhányban pedig koncentrálódnak. Másrészt egyre kevesebb pótlólagos költségvetési vagy nemzeti forrás áll rendelkezésre a táborokon kívül a sajátos ellátási formák biztosítására. Ezeken a területeken különleges szabályozással a szabad áramlást valamelyest korlátozni kell majd mondta a szakértő, s hozzátette: ez nem utolsó sorban a keleti szomszédok érdekeit is szolgálja, hiszen aligha örülnének, ha azt kellene látniuk, hogy elmennek dolgozni a jobban fizető Nyugatra azok a szakemberek, akikre éppen a legnagyobb szükség lenne az EU-tagság kiaknázásában. Az osztrák elemző a német-lengyel határszakaszt nevezte a legkritikusabb pontnak, mert a lengyelek hazai jövedelmük ötszörösét is megkereshetik Németországban. • A magyaroktól nem kell félhi(?) Vándorló munkaerő Nem lesz népmozgás