Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-21 / 194. szám

2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1997. AUG. 21. kommentár A kanapé titkai i rém tudom, milyen ülés eshet az egykori német bi1Y rodalom vezetőjének kanapéján. Kemény-e, mint a birodalom volt, vagy süppedő, lágy, ami utolsó pillanataiban még e világ gyönyöreivel ajándékozta meg az öngyilkosságra készülő Adolf Hitlert. Az oroszok úgy gondolják, jobb, ha soha senki nem ismeri meg a kanapé titkát. Amiről nem beszélünk, amit nem látunk és amibe nem ülhetünk bele, az olyan, mintha nem is létezne gondolják az oroszok. Sokkal érdekesebb lenne a dolog, ha mondjuk Sztálin foteljét is kipróbálhatná a történelmi relikviák után kutató látogató: ki tudja, melyik diktátor, mennyire ragaszkodott a kényelemhez? A történelem megmaradt szilánkjainak elrejtésével azonban a világ egyetlen országában sem érnek el semmit. Miközben hét lakat őrzik az orosz levéltárban Hitler tárgyainak maradványait, azonközben Németországban a „Führer" helyettese, Rudolf Hess halálának tizedik évfordulóját igyekeztek megünnepelni a neonácik - sikertelenül. Az elmúlt hét végén ugyanis a német rendőrség, egy alkotmánybírósági ítélet alapján, nagyszabású razzüíval vetett gátat a német fiatalok domonstrációjának: négyszázötven neonácit vettek őrizetbe, ők nem kanapén, hanem a fogdapriccsen elmélkedhettek egy ideig. Ö

tvenkét évvel ezőtt, egyetlen pisztolylövéssel, végleg lezárult egy történelmi korszak. A világ egyik legnagyobb diktátora bevégezte egy kanapén. Mégis akadnak olyanok, akik fél évszázad után sem tartják eléggé felnőttnek a világot ahhoz, hogy megismerjük az igazságot. Diktátorok dolgában, igaz, sokat tudnak. Ellepték a francia fővárast Ami Hitlerből megmaradt • Moszkva (MTI) Oroszország tulajdonában van Hitler koponyájának egy része és az a kanapé, amelyen a diktátor öngyilkosságot követett el, a nagyközönségnek azonban egyiket sem akarják kiállítani. Az orosz Országos Levéltár igazgatója, Szergej Mironyenko nyilatkozott erről Moszkvában az AFP francia hírügynökségnek. Hitler koponyájának maradványait a levéltárban őrzik, ahová nincs szabad bejárás, mondta az igazgató. Egy brit utazási iroda, a Steppe East igazgatója, Nick Laiang nemrégi újságíróknak elmondta, hogy az orosz hatóságok engedélyezték látogatások szervezését ebbe a levéltárba. „El kell ismerni, hogy elég förtelmes Hitler koponyájának a darabja, benne a golyó által ütött lyukkal és a véres kanapé", ismerte el Nick Laiang. Hivatalosan most először erősítették meg azt a többször nyilvánosságra hozott információt, hogy Oroszország tulajdonában van Hitler koponyájának egy része. Tavaly januárban a volt KGB lapja azt írta, hogy az orosz belbiztonsági szolgálatok a pincéjükben tartották Adolf Hitler állkapcsát, a „Führer" egyik katonasapkáját, Joseph Goebbels aranyból készült horogkeresztes jelvényét, egy arany cigarettatárcát, amelyet Hitler ajándékozott Magda Goebbelsnek, Hermann Göring egyik aranygyűrűjét és más olyan ékszereket, amelyeket 1945-ben Berlinben találtak. Adolf Hitler holttestét 1945 májusában Berlinben a szovjetek találták meg és titokban eltemették Kelet-Németországban, majd 25 év múltán 1970-ben elhamvasztották, és a hamvakat az Elbába szórták. Ez egy titkos KGB-jelentésből derült ki 1995-ben. A jelentésben az áll, hogy Hitler, Eva Braun, Goebbels és a Goebbels család tagjainak holttestét Magdeburg közelében egy szovjet helyőrség területén 1946 februárjában temették el, majdnem egy évig tartó huzavona után. 1970 március 13-án Jurij Andropov, a KGB akkori vezetője Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának írt levelében azt javasolta, hogy hamvasszák el a tetemeket. A szovjet csapatoknak távozniuk kellett az NDK-nak erről a részérói, és Moszkva attól tartott, hogy azt követően kiáshatják a holttesteket. Jagland „ügye FI • Olso (MTI) Thorbjörn Jagland, Norvégia jelenlegi miniszterelnöke a hidegháborús években rendszeres megbeszéléseket folytatott a szovjet titkosszolgálat (KGB) képviselőivel - frták a keddi norvég lapok. Maga a miniszterelnök mondta el a Verdens Gang napilapnak, hogy annak idején a Norvég Munkáspárt ifjúsági szervezete vezetőjeként egyik feladata volt a Norvégiában állomásozó külföldi nagykövetségek közöttük a szovjet követség - tájékoztatása az ország politikai helyzetéről. Ifjak a párizsi világnapokon Tömeg a Mars-mezőn. Az Eiffel torony vigyáz rájuk... (MTI Telefotó) • Párizs (MTI) Lustiger bíborosnak, Párizs érsekének miséjével hivatalosan is megnyílt a katolikus fiatalok ifjúsági világnapja Párizsban. Az Eiffel-torony lábainál elterülő hatalmas Mars-mezőn legalább 200 ezer, a világ minden tájáról érkezett ifjú zarándok vett részt a több órás színes rendezvényen, melynek főbb történéseit öt hatalmas vászonra közvetítették a távolabb állóknak. A hangulat karneváli volt: zenével, tánccal és persze beszélgetve-vitatkozva ismerkedtek egymással az öt kontinens legkülönbözőbb térségeiből érkezettek, gyakran szolidaritást vállalva nehéz vagy nem ritkán tragikus helyzetben lévő államokból érkezett társaikkal. A Szentatya, II. János Pál a hét második felét tölti Párizsban, az ifjúsági világnapok rendezvényein. A várakozásokat meghaladóan immár legalább 160 országból vannak jelen fiatalok a rendezvényeken, igaz, egyes államokból, például Algériából, Örményországból, Iránból, Hongkongból vagy egyes fekete-afrikai országokból egyenként alig százan érkeztek. A legtöbben Lengyelországból, Németországból, az Egyesült Államokból és Kanadából utaztak az egyhetes párizsi ünnepségsorozatra, ahol a jelentős, ezer főt meghaladó létszámú küldöttségek között tartják számon a magyarokat is. A fiatalok többsége saját erőből fedezte az utazás, a szállás és a párizsi tartózkodás költségeit, de több mint 50 ezer résztvevő támogatását a francia egyház és a Vatikán vállalta magára. Minden jelentkező viszonylag csekély térítés ellenében a szálláson túl étkezési jegyeket, ingyen utazási igazolványt, térképeket és egy hátizsákot is kapott - e napokban vidám csapataik ellepték a francia főváros valamennyi nevezetességét. Vasárnapig több mint 100 helyszínen közel félezer vallási és kulturális rendezvényre kerül sor Párizsban, melyekből részt vállaltak az itt székelő nemzetközi intézmények is. Az UNESCO például szerdán nagy szabású nemzetközi kollokviumot tartott az ifjúság szerepe a kultúra és a béke építésében témakörben. Ausztria nem cinkos! • Bécs (MTI) Ausztria nem fogja szétosztani a náci népirtás áldozatainak örökösei között azt az aranyat, amelyet a II. világháború után a szövetségesek döntése nyomán kapott közölte kedden az osztrák külügyminisztérium. Az osztrák közlés válasz a Los Angeles-i Simon Wiesenthal Központ vezetőjének, Marvin Hier rabbinak arra a pénteki kijelentésére, amely á náci Németország cinkosának minősíti Ausztriát. Hier szerint Ausztria kötelessége lenne a háború alatt és után szerzett javakat a népirtás túlélőinek visszaadni. A szövetségesek döntése nyomán Ausztriába visszakerült arany eredetileg az osztrák nemzeti bankból származott, és semmi köze a népirtás során rablott vagyonokhoz - jelentette ki kedden az AFP tudósítójának Flórian Kenkel külügyi szóvivő. A németek 1938ban, Ausztria megszállása után az osztrák központi bank 78,267 tonna aranytartalékát átszállították a német központi bankba. A háború után a szövetségesek elismerték Ausztriának, éppúgy mint 9 további európai országnak a jogát a nácik által elrablott arany 65 százalékára. Ausztria (vissza)kapott tehát 50,181 tonna aranyat. A többit jelenleg is Nagy-Britannia és az Egyesült Államok őrzi. Bécs korábban kijelentette, hogy hozzájárul e 35 százalék átadásához a tömeggyilkosságok áldozatai örököseinek, azzal a feltétellel, hogy a másik kilenc érintett ország is hasonlóképp jár el. Szilikonbetét és tőzsde • New Orleans (MTI) A New Orleans-i kerületi bíróság esküdtszéke hétfőn elmarasztalta a Dow Chemical vegyipari céget, mert megítélése szerint a mamutvállalat mulasztásokat követett el a szilikonbetétek előzetes kipróbálásában, és szándékosan visszatartotta a beültetések veszélyére vonatkozó információkat. A bírósági eljárást nyolc nő kezdeményezte, több mint tízezer, plasztikai műtéten átesett társuk nevében. Az érintettek valamennyien szilikonbetétet ültettek a mellükbe, és azóta különböző egészségügyi problémákra panaszkodnak. A New Orleans-i polgári pernek azért van jelentősége, mert most első ízben indítottak együttes eljárást a Dow Chemical ellen. (Korábban Nevadában és Texasban született kárpótlást elrendelő Ítélet a vállalattal szemben, de mindkét esetben egyéni kereset alapján). A szilikonbetéteket a Dow Corning nevű cég gyártja, amely a Dow Chemical és a Corning Inc. közös vállalkozása. A hétfői esküdtszéki ál-lásfoglalás szerint a Dow Chemical nemcsak hogy mulasztásokat követett el a betétetek megfelelő tesztelésében, hanem - a gyártócéggel összejátszva - félrevezető nyilatkozatokat is tett a termékek biztonságosságáról. Az ítélet nyomán jelentősen estek mind a Dow Chemical, mind a Dow Corning részvényei a tőzsdén. • Egy hónappal a választások előtt Felbomlott a lengyel koalíció • Varsó (MTI) Pontosan egy hónappal az országgyűlési választások elótt felbomlott a négy éve hatalmon lévő lengyel kormánykoalíció. „Mély meggyőződésem, hogy a koalíció felmondása része a kisebbik koalíciós erő választások előtti színjátékának, amely azonban várakozásaik ellenére nem fog számukra sikert hozni" írta a Lengyel Parasztpárthoz (PSL) címzett nyílt levelében szerdán Wlodzimierz Cimoszewicz kormányfő. „Egyszerűen nem értem a parasztpárti vezetést, amely négy év gyümölcsöző közös kormányzása után kierőszakolta a koalíció felmondását jelentő bizalmatlansági indítványt" - szögezte le a levélben a miniszterelnök. A PSL a megelőlegezett állami gabonafelvásárlás ügyében tanúsított elutasító magatartása miatt kedden éjjel bizalmatlansági indítványt nyújtott be a szejm elnökéhez Wlodzimierz Cimoszewicz ellen, pontosabban az alkotmány előírása miatt a teljes kormány ellen. A parasztpárt indítványában hangsúlyozta, hogy bár személyesen a kormányfővel áll szemben, a lengyel alkotmány nem teszi lehetővé, hogy külön a miniszterelnök ellen adjanak be indítványt. A PSL nem kívánja feladni a kormányban birtokolt pozícióit, hanem kizárólag a miniszterelnök leváltását szeretné elérni. „Meggyőződésünk, hogy Cimoszewicznek a választásokig csupán ügyvezetőként szabad ellátni feladatát, hogy több súlyos hibát már ne követhessen el" - szögezte le Aleksander Bentkowski, a PSL szóvivője. Varsóban affelől senkinek nincsen kétsége, hogy a kormány a szeptember 21-i választásokig a helyén marad, mert egyrészt a PSL nem számíthat az ellenzék támogatására a bizalmatlansági indítvány szavazásakor, másrészt Aleksander Kwasniewski államfő bejelentette: nem fogja elfogadni a kormány lemondását. Harckocsik • London (MTI) Szíria a Golán-fennsík közelébe telepíti azokat a T55 MV típusú harckocsikat, amelyeket a közelmúltban vásárolt Ukrajnától - írta a Londonban megjelenő Jane's Defence Weekly katonai szaklap kedden megjelent számában. A 200 harckocsiból álló rendelés első szállítmánya nemrég érkezett meg Szíriába. Bírálat • Bukarest (MTI) Több bukaresti lap bírálta a magyar kormányt, amely véleményük szerint a „szűkös költségvetés" miatt azt akarja elérni, hogy a június elején elfogadott, 29-es kárpótlási törvény alkalmazásának késleltetésével minél kevesebb külföldi kérvényező igényeit elégítse ki. A National megállapítja, hogy a „horthyzmus áldozatainak kárpótlására" hozott törvény módosításai valóságos káoszt okoznak a közvéleményben, különösen Erdély területén. Színvallás • Belgrád (MTI) Jogsértéseket bizonyító dokumentumokra és nagy mennyiségű fegyverre bukkantak szerdán azok az ENSZ-rendőrök, akik boszniai szerb rendőrség Banja Luka-i objektumait kutatták át az SFOR-erők oltalmában. E fegyverek vasárnap még nem voltak a Momcsilo Krajisnik nevével fémjelzett keményvonalas palei vezetéshez hű rendőrség épületében. Ez arra utal, hogy a rendőrség nem akarta átadni a hatalmat a Biljana Plavsics államfő által kinevezett új rendőrparancsnokoknak, illetve az őt támogató egységeknek. Az akcióval az ENSZ és az SFOR nyíltan és tevékenyen is Plavsics oldalára állt. Első az ember • Róma (MTI) Az egyház töretlenül hirdeti és hirdetni fogja az ember elsődlegességét a gazdasággal és a piaccal szemben - szögezte le II. János Pál abban az interjúban, amelyet a Párizsban rendezett katolikus ifjúsági világnapok alkalmából adott a La Croix című francia katolikus lapnak. Az interjúban a pápa részletesen foglalkozott azzal, hogy miként viszonyul a katolikus egyház napjaink két jellemző, egymásnak ellentmondani látszó folyamatához: a globalizációhoz és az erősödő nacionalizmusokhoz. Egy tanú • Stockholm (MTI) Raoul Wallenberget azért ölték meg a Szovjetunióban, mert elutasította, hogy szovjet ügynök legyen. Finnországban a minap megjelent könyvében Oleg Gorgyijevszkij, aki a szovjet titkosszolgálat, a KGB ezredese volt, majd 1985-ben Nyugatra menekült, azt írta, hogy Sztálin, a szovjet diktátor azt szerette volna, ha Wallenberg szovjet ügynök lesz. A svéd diplomata ezt visszautasította, ezért kellett meghalnia.