Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-21 / 194. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. AUG. 21. BELFÖLD 3 Szent Adalbert emléke • Esztergom (MTI) Szent Adalbertre, első királyunk néhai nevelőjére emlékeztek Esztergomban. A főszékesegyházban tartott ünnepi szentmisét Paskai László bíboros prímás, az esztergom-budapesti főegyházmegye érseke celebrálta. Prága egykori püspökének gazdag és eredményes életútját méltatva kiemelte: a püspök Csehországon kívül Németországban, Rómában, Lengyelországban és hazánkban is szolgálta a kereszténység elterjedését, s elősegítette az új v^ágrend, a feudalizmusra épülő Európa kialakulását. Esztergomi tartózkodása alatt tanította, megbérmálta az ifjú István herceget, s közreműködött Istvánnak a bajor Gizella hercegnővel kötött házassági szertartásában is. Emléktáblát is avattak az ezer évvel ezelőtt Lengyelországban mártírhalált halt Szent Adalbert tiszteletére az esztergomi főszékesegyház déli harangtornyán. Árpád kori oklevelek • Eger (MTI) A Heves megyei Levéltár Szent István napjára időzítette annak a tudományos értékű kötetnek a bemutatását, amely összegyűjtve adja közre a levéltárban található valamennyi, számszerint 65 Árpád kori oklevelet. Az eredeti latin szöveg mellett olvasható az iratok teljes magyar fordítása is, ily módon nem csak a tudósok számára érdekes olvasmány, hanem a történelem és a nyelvészet iránt érdeklődő diákok számára hangzott el a kötet megjelenését támogató Egri Lokálpatrióta Egylet és a levéltár pénteki, Egerben megtartott sajtótájékoztatóján. Dinnyefesztivál • Heves (MTI) A korábbi évek értékesítési gondjait úgylehet feledteti az idei esztendő, jól járnak az ország leghíresebb dinnyetermő vidékén a gazdálkodók. Tavaly 5-7 forint között mozogtak a nagybani felvásárlási árak, most 25-30 forintot is megadnak a nagykereskedők a dinnye kilójáért - mondta el Makó Sándor, Heves gazdajegyzője abból az alkalomból, hogy szerdán, immár ötödik alkalommal rendeztek Dinnyefesztivált a településen. Hevesen és a környékbeli öt faluban mintegy 200 hektárnyi területen csaknem száz gazdálkodó foglalkozik dinnyetermesztéssel. Az idén két hetet késett a gyümölcs érése és a várt hektáronkénti 300 mázsás termésátlag helyett csupám 200 mázsát tudtak betakarítani. Postarablás • Veszprém (MTI) Postarablás volt kedden délután 13.30 órakor a Veszprém megyei Márkon. Álarcos férfi fegyvernek látszó tárggyal megfenyegette az alkalmazottat, és a több mint 100 ezer forint készpénz átadására kényszerítette. Ezt követően gyalog eltávozott a 8-as út felé. A rabló személyleírása: 170-075 centiméter magas, kissé köpcös testalkatú, a hangja után ítélve 25-30 év körüli. Sárga rövid ujjú pólót és farmert viselt. • Vezetőváltás a megyei rendőrség élén Belügyi attasé lett a főkapitány Salgó dandártábornok (képünk jobb oldalán) kézfogással megpecsételve kíván jó munkát utódjának, Lukács ezredesnek, aki civilben paroláz. A búcsúzó főkapitány munkáját a sajtótájékoztatón Ignácz István, az ORFK bűnügyi főigazgatója (képünkön középen) méltatta. (Fotó: Nagy László) A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon ünnepi állománygyúlést tartottak kedden délután. A tanácskozást megelőzően sajtótájékoztatón jelentették be, hogy dr. Salgó László dandártábornok a jövőben a hágai magyar nagykövetség belügyi attaséjaként dolgozik tovább, a főkapitányi teendők ellátásával dr. Lukács János ezredest bízták meg. A nemzeti ünnepet megelőző napon, kedden délután sajtótájékotatót tartottak Szegeden, a megyei rendőrfőkapitányság épületében. Dr. Ignácz István, az ORFK bűnügyi főigazgatója bejelentette, hogy a belügyminiszter dr. Salgó László dandártábornokot augusztus 1jétől kinevezte a Magyar Köztársaság hágai nagykövetségének belügyi attaséjává. A főkapitányi feladatok ellátásával pedig dr. Lukács János ezredest bízták meg. Ignácz dandártábornok elmondta, hogy az elmúlt 8 esztendőben - amióta Salgó László irányította a megyéAz új főkapitány • DM/DV-információ Csongrád megye augusztus l-jétől megbízott rendőr-főkapitánya: dr. Lukács János ezredes (43 esztendős). Hódmezővásárhelyen járt általános iskolába, Debrecenben érettségizett közgazdasági szakközépiskolában. 1968-tól '82-ig aktívan sportolt, kézilabdázott: előbb a debreceni Dózsában, majd '77-től a szegedi Volánban. Időközben a JATE jogtudományi karán diplomát szerzett, azóta már szakvizsgázott is. A debreceni sportévek alatt a rendőrségen dolgozott polgári alkalmazottként, a sportpályafutás befejezését követően végképp elkötelezte magát a rendőri hivatás mellett. Tizenöt esztendővel ezelőtt a szegedi kapitányságon kezdett, mint beosztott vizsgáló. Három év után a megyei főkapitányság vizsgálati osztályára került, ahol előbb csoport-, majd osztályvezető lett. '91 óta pedig a főkapitány bűnügyi helyetteseként dolgozott. Dr. Lukács János nős, három gyermeke van, akik jól tanulnak és sikeresen sportolnak. ben a rendőrség munkáját voltak ugyan kiemelt bűncselekmények is Csongrádban és Szegeden, ám az állampolgárok alapvetően nyugodtan és biztonságban élhettek, élhetnek itt. A leköszönt főkapitány érdemeit sorolva megemlítette, hogy nyugodt munkahelyi légkört tudott teremteni kollégái számára. Szakmai és emberi tulajdonságai, értékei szóltak amellett, hogy a fontos diplomáciai beosztást ő töltse be. Feladata egyebek mellett a nemzetközi rendőri együttműködés összehangolása, az Europol-hoz való csatalakozás előkészítése lesz. Megköszönte a főkapitány eddigi munkáját, és kérte, hogy a jövőben a nemzetközi rendőri együttműködés elmélyítésén fáradozva is segítse az ORFK munkáját és Csongrád megyét. Salgó László először a sajtó kritikus együttműködését köszönte meg. Az eredmény, amit az elmúlt 8 esztendő alatt a főkapitányság fel tudott mutatni, az 1300 rendőr közös munkájából fakadt. A rendőrség azonban az állampolgárok segítsége nélkül tehetetlen - fogalmazott a dandártábornok, aki befejezésül eddigi helyettesének, Lukács ezredesnek sikereket kívánt a főkapitányi székben, beosztáshoz. Lukács János elmondta, hogy a megbízási időszak alatt - a végleges kinevezésig bizonyos kötelező procedúrának kell megtörténnie igyekszik megfelelni a főkapitányi beosztással járó kívánalmaknak, miközben eddigi szakterületének, a bűnügyi szolgálatnak az irányítását is ellátja. V. F. S. Kitüntetések augusztus 20. alkalmából • Budapest (MTI) A Magyar Köztársaság Elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - augusztus 20-a, az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozta többek között - Venetianer Pálnak, az MTA rendes tagjának, az MTA Szegedi Biológiai Központ kutatóprofesszorának. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozta - többek között - dr. Kasza Ferencnek, a Csongrád Megyei Bíróság elnökhelyettesének és dr. Szemere Györgynek, az orvostudomány doktorának, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánjának. A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozta Bán Jánosnak, a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiója nyugalmazott vezetőjének. A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - augusztus 20. alkalmából, kimagasló szakmai munkája elismeréseként a Magyar Köztársaság ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta többek között - Bucsány Györgynek, a szentesi Bartha János Kertészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet nyugalmazott igazgató-helyettesének. Kiemelkedő közművelődési tevékenysége elismeréseként a Bessenyei Györgydíjat adományozta Orbán Hedvig népművelőnek, a szegedi Százszorszép Gyermekház igazgatójának. A magyar levéltárügy érdekében kifejtett kiemelkedő munkája elismeréseként a Pauler Gyula-díjat adományozta Blazovich Lászlónak, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatójánák. • Munkatársunktól A Belügyminisztérium központi ünnepségén, augusztus 19-én Kuncze Gábor, a tárca vezetője kitüntetéseket, elismeréseket adott át 180, a közigazgatásban dolgozó szakember számára. Csongrád megyéből a következők részesültek elismerésben: a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet kapta Kovács Józsefné, Ambrózfalva-Csanádalberti körjegyzője, valamint Balogh Ferenc, Bordány polgármestere. A Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszttel ismerték el dr. Horváth Paula, a megyei közigazgatási hivatal főtanácsosának munkáját. jegyzet Búcsúképpen Tja az ember életében lezárul egy korszak, számvetést LM. csinál. Mivel közel nyolc év után távozom a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetői posztjáról, nekem kötelességem, Szeged és Csongrád megye lakóinak pedig joga, hogy e számvetési - ha nem is a teljesség igényével - megkapja. Nem fogok, nem akarok számokat citálni s e sorokat szakmai jelentéssé lefokozni sem áll szándékomban. 1989-97 között a megyében, de különösen Szegeden jelentkező robbanásszerű bűnözésemelkedési nem tudtuk megakadályozni, bár ennek sokkal inkább társadalmi, mini szervezeti organikus, rendőrségi gyökerei vannak. Szemben állok viszont rendkívül határozottan azzal az állítással, hogy a bűnözés kérdését nem tudtuk, tudjuk kezelni a megyében. Persze, a várakozások képezik itt a központi elemet. Mi, rendőrök - a jelenlegi feltételek és társadalmi kondíciók között - a követelményeknek, lakossági elvárásoknak megfelelő biztonságot nem garantálhatjuk, legfeljebb céljaink között szerepeltethetjük. A megfelelő közbiztonságból azonban nem szabad engedni, ez pedig a mindennapos átlagos lét, munka és életvitel garantálását jelenti, ennek megkövetelésétől pedig az állampolgároknak nem szabad engedni Egy nyitott társadalomban a szervezetnek kell a társadalmi igényeknek megfelelnie, nem pedig fordítva. Mi itt Csongrád megyében, rendőrök, erre törekedtünk, eredményekkel és kudarcokkal. Az elmúlt években mindkettőt emelt fővel vállalni tudtuk. Sok minden történt 1989-97 között. Rendszerváltozás, kormányváltozás, alapvető társadalmi és politikai változás zajlott, zajlik, hiszen a tranzitidőszak dekrétumokkal nem szüntethető meg. A rendőrség itt, Csongrád megyében a helyén volt, botrányoktól, politikai ingadozásoktól, belső erjedésektől mentesen, ami azt bizonyítja, hogy az ismert nehézségek ellenére nagy tudású, nagy tapasztalatú, önfeláldozó emberek sora vállalta, vállalja a rendőri munkával járó következményeket. Ezek ma (sem) népszerűek, sikertelenségeink hangosabbak, mint az elért eredmények. Sem a megye, sem Szeged nem a bűn tanyája, a szegediséget vállalni lehet, sőt, kell is, mert hit, optimizmus nélkül az élet olyan, mint a jó szegedi gulyás só nélküL Nem érzem azt, hogy torzót hagynék magam után. Érdemes - közülünk való, helyi - főkapitány fog egy érdemes szervezetet irányítani, amely hiszem, hogy a jövőben az állampolgárok növekvő szimpátiájával, bizalmával, megelégedettségével fog találkozni. £

mberileg sem könnyű lépés búcsúzni, magam különlegesen igyekeztem mindig is (megpróbálni) elkerülni a megváltoztathatatlant. Sok embernek együttműködő vezetőnek, rendőrnek, civilnek, piaci árusnak és polgármesternek - kell megköszönnöm a jó szót, a támogatást, a rendőrség támogatását. Mert egyedül nem megy! A rendőrség és az emberek egymásnak nyújtott segítsége lehet csak az eszköz abban, hogy a jövő ígéretes legyen. Éveken keresztül úgy búcsúztam, hogy „Szervusztok, elmegyek, de ne örüljetek, visszajövök!" Most csak búcsúzom, s majd a távolból szorítok segítek szűkebb pátriánknak. Csongrád megye főkapitánya, dr. Salgó László rendőr dandártábornok fejét meghajtva köszön el tisztelettel Szegedtől, Csongrád megyétől A földtulajdonról • Budapest (MTI) A Miniszterelnöki Hivatal Kommunikációs és Sajtóirodája az alábbi közleményt juttatta el az MTI-be: „Magyarország legjelentősebb természeti kincse a termőföld, amelynek értéktermelő erejét ki kell használni. Döntően ettől függ a mezőgazdaság teljesítményének javulása, a vidék fejlődése, az ország boldogulása. A kormány megállapította, hogy az előző kormány időszaka alatt több ezer külföldi állampolgár mintegy 50 ezer hektár termőföld-tulajdont szerzett Magyarországon. Emellett széles körben jöttek létre úgynevezett zsebszerződések, amelyek alapján mintegy tulajdonukként használnak külföldiek magyar termőföldet. Megállapítható az is, hogy a termőföld 15 százalékát nem művelik. A kormány kezdeményezte és az Országgyűlés elé terjesztette a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítását annak érdekében, hogy rendezze a földhasznosítással összefüggő nyitott kérdéseket. A módosítás parlament által történő elfogadása - lehetővé teszi, hogy a termőföld ésszerűbb kihasználása érdekében a magyar állampolgárok mellett a magyar jogi személyek, szövetkezetek és más gazdasági társaságok is tulajdont szerezhessenek, ha legalább öt éve mezőgazdasági tevékenységet folytatnak; - megoldást jelent arra, hogy a külföldi állampolgárok és külföldi jogi személyek semmilyen módon ne szerezhessenek termőföldet vagy védett természeti területet. Mindezekből következik, hogy értelmetlen az ellenzéki kezdeményezés, amely a termőföld külföldieknek való eladása ellen tiltakozó népszavazás megrendezésére irányul. A kezdeményezést életre hívó szándék és a termőföldről szóló törvénynek az Országgyűléshez benyújtott módosító javaslata között nincs különbség."