Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-21 / 194. szám

István-kút Sziksóstón Államalapító Szent István királyunk tiszteletére avattak régi-új kutat Sziksóstón. (4. oldal) Magyarország-Svájc: l-l Elmaradt az oly nagyon várt győzelem Budapesten, hiába drukkolt 30 ezer nézó. (9. oldal) Szerb búcsú Kedden tartották meg a hagyományos szerb búcsút Deszken, a templom ünnepén. (11. oldal) Belügyi attasé lett afokapitány (3. oldal) B ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAGYARORSZAG CSÜTÖRTÖK, 1997. AUG. 21., 87/194. • Horn Gyula Opusztaszeren A kormány megvédi a magyar földet Maradnak a szankciók • Belgrád (MTI) Az Egyesült Államok belg­rádi ügyvivője, Richárd Miles szerint Jugoszlávia - leg­alábbis egyelőre - nem hajlik azon amerikai feltételek telje­sítésére, amelyek szükségesek lennének a Szerbiából és Montenegróból álló államszö­vetség elleni szankciók külső falának lebontásához. „Folyamatosan tárgyalunk Visszajáró • Bukarest (MTI) A bukaresti Adevarul sze­rint a romániai Kisebbségvé­delmi Hivatalban elkészítették azt a 18 tételes listát, amelyen közösségi ingatlanok szere­pelnek, olyanok, amelyeket a korábbi törvénytelen államo­sítás után a román kormány most visszaad az illetékes ki­sebbségi szervezeteknek, illet­ve kulturális szövetségeknek. A bukaresti napilap közli azt a még mindig nem végle­ges listát is, amelyet hamaro­san megvitatnak a romániai kisebbségek képviselőiből és a kisebbségvédelmi hivatal szakembereiből álló közös bi­zottságban, mielőtt a kor­erről Milosevics elnökkel, s készek lennénk pozitív választ adni a jó irányba tett lépések­re. Egyelőre azonban Belgrád nem tett lépéseket" - mondta az amerikai diplomata, aki azt is hangsúlyozta, hogy Szlobo­dan Milosevics jugoszláv el­nöktől nagyon sok függ. „Ez egy tekintélyuralmi rendszer és ő az elnök" - mondta Mi­les. ingatlanok mányfő elé terjesztenék végső jóváhagyás végett. A kedden közzétett listán a romániai magyar kisebbséget érintő ja­vak közül megemlítendő a bu­karesti Petőfi Ház, a temesvári Magyar Ház (jelenleg a Re­nasterea banateana nacionalis­ta hangvételű sajtótröszt és napilap igyekszik rajta tartani a kezét), a kolozsvári Erdélyi Múzeum Egyesület székháza, a gyulafehérvári Batthyanum, a nagyváradi római-katolikus püspöki palota (ma múzeum), a nagyváradi református püs­pökség székháza, a szecsele­városi evangélikus olvasókör épülete, a kolozsvári unitárius nyugdíjpénztár. • Munkatársunktól „Vannak jeles napok, amikor az egész ország ünneplőbe öltözik. Van­nak olyan napok egy nép életében, amelyek csak az övéik, amelyek, mint ez a mai, csak a miénk, magyaroké. Örö­költ ünnepünk augusz­tus 20-a, amely átfogja történelmünket és a magyarságot." E gondo­latokkal indította teg­nap, Ópusztaszeren, a nemzeti történeti emlék­parkban megrendezett ünnepi eseményen a be­szédét Horn Gyula mi­niszterelnök. Szavait tapssal fogadta a hallgatóság, hiszen Szent István tisztelete, a magyar­ság gyökereit idéző emlék­hely kisugárzása összecsen­gett az elmondottakkal. Ün­nepelni, szórakozni jöttek ugyan az emberek a park­ban, mégis komoly, napjaink súlyos terhét jelentő kérdé­sekkel is szembesülni kel­lett. Hiszen az ünnep szóno­ka - bár eléggé visszafogott volt - sem hagyhatta figyel­men kívül az ország egészét érintő, sorsdöntő tényeket. Ezek sorában említette: a ha­zai jogi személyeknek föld­höz kell jutniuk, de minden­képpen meg kell akadályoz­ni, hogy a termőföldek kül­földiek kezére jussanak. A miniszterelnök a kormányzó pártok népszerűségét erősen csorbító, a lakosság anyagi Katasztrófa a rakparton Ősbemutató a szabadtérin: A Jelenet a IV. (Kun) Lászlóról szóló zenés történelmi játékból. (Fotó: Miskolczi Róbert) kiátkozott • Munkatársunktól A dráma alapjául szolgáló forgatókönyvet Szörényi Le­vente és Sárdi Mihály írta ­a forrás Szentmihályi Szabó Péter Edua és Kun László című történelmi regénye volt. A zenés játék drámai szövegét Szentmihályi írta, a dalszövegeket Bródy János. A zeneszerző: Szörényi Le­vente. Az ősbemutató a Sze­gedi Szabadtéri Játékok és a budapesti Nemzeti Színház közös produkciója, Iglódi István rendezésében. A dísz­lettervező Csikós Attila, a jelmeztervező Rátkai Erzsé­bet, a koreográfus Román Sándor, a zenei vezető Szö­rényi Szabolcs. A címsze­repben: Tóth Sándor. Anyja, Kun Erzsébet királyné: Rác­kevei Anna. Kun szerelme, Edua: Pápai Erika, felesége, Izabella: Csomor Csilla, ne­velője, Kézai Simon, a króni­kás: Dörner György. A pá­pai legátus Bubik István. Édua apja, kun vezér: Agár­di Gábor. Attila, a hun feje­delem „szelleme" : Vikidál Gyula, Szent István király „szelleme": Varga Miklós. (Összeállításunk a 6. oldalon.) • Munkatársunktól Úgy bizony, nem hétköz­napi katasztrófához vonultak fel a tűzoltók tegnap délután a szegedi Tisza-parton. Ám mielőtt megállna olvasóink szíve a szörnyülködéstől, el­áruljuk: a lánglovagok látvá­nyos produkciója szerencsé­re csak bemutatóként szere­pelt az idei, immáron negye­dik Stefánia Part'y program­jában. Sérülést nem szenve­dett senki, áldozatul legfel­jebb e két nap alatt gyomor­ba küldött sok-sok hűsítő ital esett. S bizton állítható: nagy sikert aratott mindaz a ren­geteg program, amely ezre­ket szórakoztatott augusztusi ünnepünkön, a rakparton. (A Stefánia Part'y króni­kája lapunk 5. oldalán ol­vasható.) Több ezer ember vett részt az emlékparkban rendezett ünnepi eseményen. (Fotó: Enyedi Zoltán) terheit növelő intézkedése­ket azonban az Európához csatlakozás zálogaként emlí­tette. „Ez a kis ország most, a Kárpátok karéjában, nagy vállalkozásba kezdett. Ennek jelentősége csak a honfogla­lással és az államalapítással mérhető. Annyi balszerencse közt és oly sok viszály után, lehetősége van arra, hogy át­alakítsa társadalmát, korsze­rűsítse gazdaságát, jólétet te­remtsen." A Horn Gyula által el­mondottakat az ellenzék ­természetesen - egészen másként közelítette meg. A feladatok lényegével ugyan maximálisan egyetértettek, de a megvalósítás mikéntjé­nek - főként személyi - fel­tételeit másként határozták meg. A kormány eddigi te­vékenységének éles bírálata mellett a haza kiárusítása is a „vádpontok" közé került. Az ünneplő közönség jó ré­szének pedig közben azért fájt a szíve, hogy az idén még a tavalyinál is szűkö­sebben - ám szerencsére egyelőre még mindig itt, Ópusztaszeren - emlékez­hettek István királyra. (Tudósításunk a 7. oldalon.) A látványos mentőakciót ezrek tapsolták meg. (Fotó: Nagy László)

Next

/
Thumbnails
Contents