Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-02 / 179. szám

2 ÚJ GENERÁCIÓ SZOMBAT, 1997. AUG. 2. kommentár Wiesenthal jri/ Bécsben egy bölcs és sokat tapasztalt ember, aki M2j egyszer már megjárta a pokol bugyrait és gondo­latban számtalanszor kénytelen volt megtenni ugyan­azt; a kezébe került dokumentumok révén pedig sok­millió sorstársának követhette az életútját... Erre tette föl az életét. Simon Wiesenthalról, az ismert náciül­dözőről van szó, aki a napokban mérsékletre intette a zsidókat Svájc bírálatában, amelyet a világháborús zsi­dó bankbetétek kezelése miatt intéznek az európai or­szág címére. A bécsi zsidó dokumentációs központ ve­zetője szorgalmazta: a jogos igényeket tartalmazó do­kumentumok legyenek kemények, a hangvétel pedig le­gyen mérsékelt. A zsidók csak akkor várhatnak el kor­rektséget a svájci hatóságoktól, ha maguk is korrekt módon kezelik az ügyet - mutatott rá. Véleménye sze­rint nem szabad egész Svájcot, az összes svájcit fe­lelőssé tenni az esetleges visszaélésekért. A bún egyéni, nem pedig kollektív - fejtegette Wiesenthal. Hangsú­lyozta, miszerint ha a zsidó igények jogosak, akkor nincs szükség harsonázásra. Egyúttal bírálta a zsidó szervezetek tagjainak fiatalabb évjáratait, mert „azt hi­szik, hogy elérhetnek valamit, ha nagy zajt csapnak". A holocaust-áldozatok leszármazottai így „egy-két napig publicitáshoz jutnak, ugyanakkor mozgósítanak (ma­guk ellen) olyan svájciakat", akiknek nincs közük az ügyhöz - magyarázta Wiesenthal A Z eredményes wiesenthali életmű tapasztalata, amit megoszt fiatalabb társaival: az igazság követésében inkább következetesnek kell lenni mint hangosnak... Menekülnek a testvérharc elöl Svájc visszautasítja a kioktatást • Bern (MTI) „Svájcot ne oktassa ki senki! Nincs szükségünk prófétákra sem idehaza, sem külföldön!" - mondta a svájci nemzeti ünnep alkal­mából nemzetéhez intézett beszédében Arnold Koller, a Svájci Államszövetség elnö­ke, egyszemélyben bel- és igazságügy-minisztere. Kol­ler így folytatta: a svájciak­nak kezd egy kicsit elegük lenni az Egyesült Államok csőstül érkező igazságtalan támadásaiból. Szolidaritásra szólította fel a svájciakat és arra kérte őket, hogy a „megújult összetartás" je­gyében erősítsék Svájc hu­manitárius kisugárzását a vi­lágban. Koller „olykor ko­molyan irritáltnak" mondta magát az amerikai kormány, a szenátus és egyes szenáto­rok, főleg Alfonse d'Amato fellépése miatt a svájci ban­kokkal és érdekekkel szem­ben. Koller végül síkraszállt annak az emberiességi pénz­alapnak a létrehozása mel­lett, amelyről a kormány márciusban döntött, és amelyről a svájciaknak nép­szavazáson kell majd véle­ményt nyilvánítaniok. Az alapból azoknak nyújtaná­nak segítséget, akiket a II. világháborúban vallási, poli­tikai, etnikai okokból üldöz­tek - írta az AFP Bernből. Süllyed a főváros • Jakutszk (MTI) Jakutszkban „városépíté­szeti rendkívüli állapotot" hirdettek ki, és leállítottak minden űj építkezést, mert az utóbbi évtizedek meggon­dolatlan beruházási politiká­ja miatt nyolc méteres mély­ségig felengedett a fagyott talaj. Szpartak Boriszov, Jakut­föld alelnöke, a főváros pol­gármestere döntését azzal in­dokolta, hogy a sűrű beépí­tettség miatt az addig örökké fagyott talaj valóságos ingo­vánnyá változott, Jakutszk épületeinek 63 százaléka alatt mocsár képződött, ezért nagy részüket az összeomlás fenyegeti. Az ezredfordulóig így egyelőre minden új épít­kezést betiltottak a városha­táron belül. A jakutszki ön­kormányzat szakértői szerint csaknem 600 milliárd rubel­re (mintegy 20 milliárd fo­rintra) van szükség a város épületeinek megmentéséhez. Moszkva eddig egyetlen ru­belt sem utalt át a szibériai településnek. Az utolsó császár • Párizs (MTI) Elhunyt Vietnam utolsó császára, Bao Dai. A 83 éves férfi 1954, a franciák indokí­nai veresége óta Franciaor­szágban élt, s mint felesége pénteken nyilvánosságra hoz­ta, egy párizsi kórházban csütörtökön halt meg. Bao Dai 1925 és 1945 között uralkodott, a franciák, majd a II. világháború idején Vietna­mot felvonulási területként használó japánok „védnöksé­ge" alatt. Mindkét idegen ha­talommal szemben teljesen lojálisán viselkedett, így az­után a Ho Si Minh vezette vi­etnami felszabadító erők kö­vetelésére 1945 augusztusá­ban lemondott tisztségéről, s 1946-ban Hongkongba emig­rált. 1949-ben Párizstól visszakapta császári címét, de amikor a francia gyarmati hadsereg az indokínai felsza­badító háborúban végleg ve­reséget szenvedett, s ki kel­lett vonulnia a térségből, ő is Franciaországba menekült. Futás, a puszta életért Egy hagyományos, többgyermekes kambodzsai család minden ingóságát magával hurcolva menekül Thaiföld felé, hogy elkerülje a Hun Sen miniszterelnök és az elűzött társminiszterelnök, Norodom Ranariddh hívei közötti leszámolás következményeit. (MTI-Telefotó) Maradnak a feszületek • München (MTI) Maradnak a feszületek a bajor népiskolai osztályter­mek falán. A bajor alkot­mánybíróság ugyanis pén­teken elutasította a tarto­mányi parlament által 1995 decemberében jóváha­gyott új törvény elleni ke­reseteket. Most a német szövetségi alkotmánybíró­ságnak kell eldöntenie, ösz­szeegyeztethető-e a bajor jogszabály az alaptör­vénnyel. A szövetségi alkotmány­bíróság 1995 augusztusában már alkotmányellenesnek ítélte a korábbi bajor jogsza­bályt, amely kötelezővé tette a feszületek iskolai jelenlé­tét. A karlsruhei taláros tes­tület döntése felzúdulást vál­tott ki a katolikus tradfciójú tartományban. A katolikus egyház felhívására 25 ezren rajzottak ki a müncheni ut­cákra. A Keresztényszociális Unió (CSU) uralta bajor par­lament ezután rendkívüli re­gulát alkotott a verdikt meg­kerülésére, előírva az iskola­igazgatóknak, hogy konflik­tus esetén kompromisszumra törekedjenek, s a többség vé­leményéhez igazodjanak. Ezt a tartományi jogszabályt sérelmezte most három bajor panaszos: kilenc zöld tarto­mányi honatya, egy szabad­gondolkodó egyesület és egy családapa. A tartományi kormány és a CSU a keresztény befolyás szimbólumát látja az iskolai feszületekben - jegyezte meg az AFP. • Szófia (MTI) Hét esztendei politikai kötélhúzás után a bol­gár parlament új címert hagyott jóvá, sisakjában koronával váltva föl a kommunista vörös csilla­got, amely korábban dí­szelgett a pajzsbeli oroszlán feje fölött - irta a Reuter. A szavazás után Petar Sztojanov elnök a parla­mentből tüstént átsétált az elnökségre, és kifüggesztette a címert a főbejárat fölé. Egy katonazenekar eljátszot­ta a himnuszt, s az arra járók tetszésüket nyilvánították. A címerpajzs vörös meze­jében egy oroszlán látható, oldalán két másik oroszlán­Új bolgár címer nal, fölötte egy koronával, alatta pedig a következő jel­mondattal: „egységben az erő". A parlament 117 támo­gató vokssal adta áldását az új címerre, 16 ellenében, 29 tartózkodás mellett. Sztojanov megdicsérte a parlamentet, amiért „betelje­sítette a bolgár társadalom nagy részének várakozásait - azt a várakozást, hogy a bolgár nemzeti méltóságot és a bolgár tradíciót egy bol­gár címerben kristályosítsák ki". Az elnöknek, aki január­ban lépett hivatalba, sikerült a politikai pártok között konszenzust kialakítania a címer ügyében. Az új nem­zeti szimbólum Ivan Sisman 14. századi uralkodó koroná­ját foglalja magába, akinek országlása a második bolgár királyság idejére esik - nem pedig az emigrációban élő II. Simeon cár szászország­koburgi dinasztiájának koro­náját, amely a kommuniz­mus előtti időszak címeré­ben szerepelt. A török nemzetiségűeket és monarchistákat tömörítő Nemzetmentési Szövetség a kommunizmus előtti harma­dik királyság 1947-ig érvé­nyes címerének helyreállítá­sát követeli. Tavaly júliusban a szocia­listák uralta parlament koro­nátlan oroszlános címert ha­gyott jóvá az ország hivata­los posztkommunista jelvé­nyéül. Az ellenzéki pártok boj­kottálták a szavazást, mert koronás oroszlánt akartak, és Zselju Zselev volt elnök megvétózta a címertervet. Indoklásul azt hozta föl, hogy a koronátlan oroszlán megosztja a közvéleményt, és nem élvez széles társadal­mi támogatást. Todor Zsivkov rendszeré­nek 1989-es összeomlása után a kommunista korszak sarló-kalapácsos és vörös­csillagos emblémáit eltávolí­tották ugyan a középüle­tekről, de Bulgáriának azóta sem volt hivatalos címere. augusztus 1-15-ig FAROSTLEMEZ AJTÓK ói R « n 3 t I § £ n INTERSPAN FAFORGÁCSLAPOK NATÚR -5 % LAMINÁLT -5-15% ETERNIT hullám és egyszeres fedésű lemezek - GYÁRI ÁRON FENYŐ FŰRÉSZÁRU SZÉLES VÁLASZTÉKA KEDVEZŐ ÁRON, PL: GEREM 36.000 FT-TÓL ROMÁN CEMENT 350/10 BRUTTÓ 1190 FT/q NYITVATARTAS H-P:rP-ÍR]3()Sz:ÍÍi0-r Hirdetmény Érvényes: 1997. augusztus 18-tól a Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezetnél Betétek Kamatláb Betétek Kamatláb mértéke mértéke I. Könyves betét 5. Csekkszámla betétek - látra szóló betét 8% - lekötés nélküli forgalmazó 5% - 1 évre lekötött betét 15% - 3 hóra lekötött 10% - lekötési idó elótti felvétkor 0.5% 6. Takarékszelvény 2. Takaréklevél betét - 1. hóra 6% -lévén túl 15,5% - 2. hóra 12% - 2 éven túl 16% - 3. hóra 20% -3 éven túl 16% Éves hozama 13,42% 1997. július 1-től új nem váltható. 3. hó után nem kamatozik. 3. Lakáscélú betétek 7. Takarékjegy - 1 éven túl—5 éven belül 16% - 3 hó futamidejű 13% -5 éven túl 16,5% 1997. január l-jétól új nem nyitható. 8. Matrac, fix 3 hó - havi kamatos kamattal 13% 4. Átutalási betétszámla Éves hozama 13,8% - lekötés nélküli forgalmazó 7% - 3 hóra lekötött 12% 9. Célrészjegy 13% 8507/12 Lengyel árvíz • Varsó (MTI) A Lengyelország délnyu­gati részét ért természeti csa­pásról tartott beszámolót pénteken a lengyel kor­mányfő. A parlamentben el­mondott beszédében Wlo­dzimierz Cimoszewicz le­szögezte, hogy a kormány­nak jelenleg mindennél sürgősebb kötelessége, hogy gondoskodjon azokról, aki­ket az árvíz a legsúlyosab­ban érintett. A kormányfő az árvíz méreteit összegezve el­mondta, hogy az különböző mértékben 26 vajdaságot érintett, a víz 664 ezer hek­táros területet, benne 1362 települést öntött el. Összesen 162 ezer embert kellett eva­kuálni, egyeseket a két ár­hullám miatt több ízben is. Fájdalomdíj • London (MTI) Az ellenzéki konzervatí­vok nyerték az alsóházi pót­választást a nyugat-londoni Uxbridge választási körzet­ben. Ezzel sikerült megvéde­niük a májusi parlamenti vá­lasztásokon egyszer már megszerzett parlamenti he­lyet. A Tony Blair vezette Munkáspárt jelöltje a máso­dik helyen végzett. A részvé­teli arány 55,5 százalékos volt, összesen tizenegy jelölt versengett a képviselői szé­kért. A pótválasztást Michael Shersby konzervatív képvi­selő halála miatt kellett kiír­ni. Az eredmény nem változ­tat az alsóházi összetételen: a Laboumek változatlanul 176 fős kényelmes többsége van. Kivonulnak • Párizs (MTI) Franciaország fokozatosan kivonja erőit a Közép-afrikai Köztársaságból - ezt jelentet­te be Alain Richárd francia védelmi miniszter, aki jelen­leg körutat tesz az afrikai tér­ségben. Richárd szerint először az ország nyugati ré­szén lévő bouar-i francia tá­maszpontot zárják majd be, s ezt követi a fővárosban, Ban­gui-ban lévő francia csapatok kivonása: a teljes kivonulás befejezésének tervezett dátu­mát a miniszter nem volt haj­landó nyilvánosságra hozni. Abdulotyipov • Moszkva (MTI) Az oroszországi föderáció belső szövetségi, illetve nem­zetiségi kérdéseivel foglalko­zó miniszterelnök-helyettessé nevezte ki Ramazan Abdula­tyipovot az orosz elnök. Bor­isz Jelcin Viktor Csernomir­gyin miniszterelnökkel foly­tatott pénteki megbeszélése után írta alá a kinevezést, hangsúlyozva, hogy Abdula­tyipov feladata elsősorban a regionális és a nemzetiségi problémák megoldása lesz. Bizalom • Bukarest (MTI) A román Keresztényde­mokrata Nemzeti Parasztpárt vezető irodája zárt ülésen megvizsgálta a párt által ki­nevezett miniszterek, illetve minisztériumi vezetők közöt­ti súrlódások okát, a koalíci­ós pártok képviselőinek sze­mélyi ellentéteit, s úgy dön­tött, hogy bizalmat szavaz Victor Ciorbea kormányfő­nek, felkérve őt, hogy hala­déktalanul térjen rá a szüksé­ges változtatásokra, ameny­nyiben nem sikerül biztosíta­ni a kabinet jó működését.

Next

/
Thumbnails
Contents