Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-11 / 186. szám
10 MÚLTIDÉZŐ HÉTFŐ, 1997. AUG. 11. Pa tó Pál - vasúton f& Jb fa*" ffrs&^sZK t^y/*^^ „rr^^rr mf gf. 'a. 38. Memtürt /rafafíenrrtortáaí Y^k sratasr tft/ago *3Sft./ 4W \ srodosz ik/'íxja 1 **SAf. <r ó,j**8fc*a»j*wrtt6m JV v \ , térjünk /nepv-T los/tosoror /?£' KÜvU lósxíó 7/srote$ -—' /ryJ/ Tbrff. sreüg. £f/fö ' 7 !, a /ioi/emá#r fl-t 77£0-<* A kíméletlen osztályharc bunkója... (Korabeli röplap) Keserédes méhészrandevú • Jászberény (MTI) Gyenge termést hozott a méhészeknek az idei szezon, és erről a bajról ez egyszer nem a kormány tehet, hanem az időjárás, amely megviselte az akácosokat mondta némi iróniával Kis Zoltán a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára Jászberényben, az országos hírű mézvásár és méhésztalálkozó megnyitóján. A gyenge szezon nem túl örömteli jellemzőiről a megnyitót követően Stork Sándor a Méhészeti Egyesületek Országos Szövetségének elnöke elmondta: hosszabb időt alapul véve évente átlagosan 16,5 ezer tonnányi terméssel számolnak. Az idén azonban ennek csupán egynegyede-egyötöde várható, ezzel alulmúlják még az 199l-es mélypontot is. A mézhiány a belföldi piacon nem okoz különösebb zavart, hiszen az egy főre jutó fogyasztás 40 dekagramm körül mozog, és ez az igény kielégíthető. Gondban lennének viszont Svédországban, ahol ugyanez a mutató két kilogramm. Alaposan megcsappan viszont az exportbői származó bevétel az eladható kis tétel miatt. Stork Sándor beszélt arról is: töbh termelő azzal fordult a kormányhoz, hogy segítsék meg az anyagi katasztrófa előtt álló méhészeket. Elképzelésük szerint méhcsaládonként 10 kilogramm cukorral kellene a méhészeket segíteni, különben nem tudják a méheket az elvárt módon átteleltetni. Az eseményen jelenlévő másik FM-államtitkár, Benedek Fülöp Ígéretet tett arra, hogy támogatólag a kormány elé viszik a méhészek kérését. A méhészrandevún közszemlére tett mézekből a kedvezőtlen folyamatok ellenére azért lehetett vásárolni. Emellett összemérték tudásukat a gyakorló méhészek, a mézes sütemények készttői. Tartottak szakmai bemutatókat, és kiállították termékeiket méhészeti eszközgyártók is. Ezúttal is nagy érdeklődés kísérte a mézkirálynő megválasztását, a korona a keszthelyi Kun Edit fejére került. A cím mellé neki jut az a megtisztelő feladat, hogy egy évig a magyar méhészek szép képviselőjeként ott legyen a különböző „mézes" rendezvényeken. Figyelem! Isméi termelői klumpa- és szandálvásár a Technika Házában (Kígyó u.) 1997. augusztus 12-én. egész nap. Olcsó árak, nagy választék, egészséges viselet! Carschool Bt. Autósiskola Tanfolyam indul: 1997. augusztus 14-én, 17 órakor. - intenzív tanfolyami előadások délelőtt is! Jelentkezés: Szeged, Tisza L. krt. 47 IV. em 410. (Centrum melletti „olajos-ház"). Tel : 326-846 H-Cs.: 10-16. P: 10-13 óráig. Elsősegélytanfolyam helyben. Részletfizetés, típusválasztás. Tájékozódjon kedvezményei n kről. M Lehet, hogy elindult már az első váci vonat, amikor Pató Pál úr refrénként mondogatta: Ej, ráérünk arra mégl, de tény, versének megírása után egy hónappal számolt be szintén versben Petőfi Sándor vasúton történő első röpüléséről. Az a bizonyos Pató Pál ha volt egyáltalán valóságos mintája ennek a renyhe alaknak - föltehetően soha nem ült rajta, mert ráérási buzgalmában azt is lekéste volna. Miért házasítom én akkor most össze a vasúttal, amikor az ifjú feleség gondolatát is elhessentette? Nem én házasítok, de tessék jól figyelni. Volt valamikor az öregátkos legveretesebb éveiben a vasútnak egy harci röplapja, amelynek a címe is szenzáció volt: Hajrá! Egyetlen lapból állt, de annak volt eleje is, meg hátulja is, és szapora jószág volt, mert megesett, hogy egy nap alatt kétszer is megjelent. Bizonyos mukahelyek vezetőinek kézjegyükkel kellett igazolniuk, hogy átvették és terjesztették, de a följebb menő köteles példányokról nem tudunk. Ezzel is a békét védték. Leginkább a békekölcsön-jegyzésről számoltak be - természetesen önkéntes alapon jegyzett mindenki -, és a háromnapos kocsiforduló dicsőséges teljesítéséről. Ja, és el ne felejtsem: Rákosi elvtárs születésnapjának méltó előkészítéséről, munkaverseny keretében. Micsoda idők voltak! A 778 sz. vonat 12-én az utazási sebességet 29,9 km-re teljesítette. Ez igen! A szupergyorsaság már kidülleszthette a mellet! Afféle össznemzeti hangulatjelentés részének is fölfogható az eleje, de a hátsó oldala volt az igazi. A Pató Pál. A kíméletlen osztályharc bunkója csapott le minden percben, és akit eltalált, vélhetően meg is nyomorított. Nem mondom én, hogy áldozat volt mind, mert hitvány emberek akkor is voltak, de nem merem kiírni teljes nevüket akkor se, ha ritka kivétellel megnevezve szerepelnek. Idős korukban se szereznék nekik érdemekre váltható kárhozatot, és unokáiknak se szeretném kifecsegni ősük tetteit. Az akkori idők minden ujjlenyomata rajta van minden rajzon, és minden mondaton. Akármit tesz is szóvá, azonnal buzdít méltó meg• Pozsony (MTI) Exkluzív interjút adott a legnagyobb példányszámú szlovák napilapnak, a Novy Casnak Vasil Bilak, a szabómesterből lett kommunista pártideológus, akit azzal vádolnak, hogy az 1968. augusztus 21-én Csehszlovákiát megszállt csapatok bevonulását ö kérelmezte Moszkvától. A napokban nyolcvanéves Vasil Bilaknak két gyermeke és öt unokája van, de tágas pozsonyi villáját egyedül lakja. Egykori elvtársaival - mint mondja - csak egy-egy temetésen, a krematóriumban szokott találkozni. Az eredetéről, családfájáról is mesélő, ruszin származású Bilak elmondja, hogy ősei a tatárjárás idején menekültek e tájra s telepedtek meg a Bártfához és Eperjeshez közeli szegény faluban, ahová posta is csak hetente torlásra, célra törő kérdezéssel. P Mihály beteget jelentett, ugyanakkor a betegellenőr vályogverésen érte tetten. Gyanítom csak, nem verte utána fél téglával a mellét, mint ahogy a betegellenőr sem állt be a gödörbe sarat taposni. Vésztőn H. András nem velünk, hanem ellenünk dolgozik. Vajon békét vagy háborút akar? Mindenki szem a láncban: A háborús uszítók milliárdokat fordítanak az új háború kirobbantására. Földeákon az állomásvezető - alig van páija, aki nevének elhallgatásával szerepel! - példamutatásra való hivatkozással köpött egyet. Micsoda illetlenség! Azt hiszem, azonnal kiköpte magát a vasúttól. J. Ferenc nagylaki állomáselöljáró hátul jár a jegyzésben, pedig „szegénységére" jellemző: 6 libája, kukoricája, amit a dogozók előtt nem mer a padlásra fölhordani. Uramisten! Hat liba! Vésztő nagyon a bögyében volt valakinek, megint előjön: B. Eszter drasztikus szavakkal fejezte ki „én semmit nem fogok jegyezni". B. Eszter hangjának az ellenség örül. Elfelejtette, hogy népi demokráciánknak köszönheti, hogy a vasúton teljesíthet szolgálatot? Micsoda hálátegyszer érkezett. „Az anyám ruszofil volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején az apámat magyarellenes tevékenységért kétszer halálra ítélték. Az első halálos ítéletet tévedésből egy másik falunkbeli emberen hajtották végre: felakasztották. A másik halálos ítéletet már nem hajtották végre az apámon, mert amikor odaért a front, jöttek a kozákok, akkor a dolgok máshogyan alakultak. Az apám ötször járta meg Amerikát, ahol másodszor is megnősült. Ott két fia született. Összesen kilenc gyereke volt, akik közül már csak egyedül én élek" - meséli Bilak, de életrajzának eddig ismeretlen elemét, apja magyarellenes tevékenységét nem részletezi. Vasil Bilak most is tagadlanság ez, Eszterkém? Aztán láncolattá állnak össze az ellenség üzelmei: Akik nem veszik észre, hogy Sztálinvárost építettünk! B. József tótkomlósi pályamester dolgozóit lebeszéli a jegyzésről (vajon a hmvhelyi pályafenntartási főnökség ezt hogyan látja?), de szelleme kisugárzik Békéssámson állomásra is, ahol D. Ferenc áll. vezetőt sem érdekli 5 éves tervünk, mert a jegyzéssel kapcsolatos magatartása ezt mutatja. A kisugárzás hatalmas bűn volt, és mindenkire rá lehetett fogni. Mondtam az előbb, a békekölcsönt a legszigorúbb önkéntesség jegyeztette. Tévedtem volna? H. András megint szerepel, de már máshol van. Békekölcsönjegyzés is csapás Tito fenevadakra. Ezt nem látja, ezt nem akarja látni Mezőtúron H. András, amikor a jegyzés ellen agitál. Tanulságos a szentesiek esete is. Ötéves tervünk során elkészül a tiszalöki vízlépcső. A vízi erőmű ereje elsöprő lesz az ellenségre. Ezt nem akarják elősegíteni Szentes állomáson K. Géza, K. László, A. Sz. Ferenc kocsivizsgáló, D. László lakatos, P. Mihály és D. Mihály vonatkísérő. Az elsöprő erő ja, hogy az egykori CSKP KB titkáraként, a párt főideológusaként része lett volna a megszálló csapatok behívásában. Az ominózus „behívólevél" szerinte nem létezett. Úgy véli, azt a Brezsnyevnek címzett dokumentumot tekintik behfvólevélnek, amelyben „katonai segítséget nem kértünk, a politikai segítség pedig valami egészen más". Az ellene felhozott további vádakról, arról, hogy a hatvanas évek végéig több mint tízmillió amerikai dollárt juttattak a baráti országok megsegítése címén - Bilak vezényletével - külföldre, az egykori politikus most az mondja, hogy a tranzakciók a párt, a nemzeti bank és a pénzügyminisztérium szentesítésével, legálisan folytak, s ezért ót biztosan meggyőzte őket is. Vásárhelyen is belefészkelte magát a féreg a vasútba. Miért? Miért? Ki tudja, miért? Vajon a hódmezővásárhelyi IV. pm-i szakasz dolgozói közül egyeseknek miért fáj a békekölcsönjegyzés? H. Pál, D. István, T. János, K. Lajos, P. Ernő tudnának-e erre választ adni!?! Ők, akiket a jegyzés nem érdekel. Nem tudják, miért? Aki iszik, az alszik is, a vasút pedig veszélyes üzem. Egész csokorral találunk ilyeneket, és itt húzza ceruzáját legnagyobb élvezettel a rajzoló. Kiskunhalas állomáson J. Sándor átmenesztő raktárnok szolgálatra ittas állapotban jelentkezett. Ez, bizony, nagy bűn volt. Ma is az lenne, ha a vállalkozói éberség haza nem parancsolná. A folytatás azonban a lényeg, és ezt a vastagon rajzolt sorok ki is emelik: Vasutas dolgozók! A munkafegyelem lazttói becsületetekbe gázolnak! Akadályozzák a téli forgalom sikerét, Rákosi elvtárs születésnapjára tett felajánlások teljesítését. Ne tűrjétek meg őket soraitok között. Leplezzétek le őket. Ez tetszik nekem, ez az öntudatos rajzolói tettrekészség. B. Kálmán kkhalasi vonatkísérő f. hó 17-i szolgálasemmilyen felelősség nem terheli. Bilak a nyolcvankilences rendszerváltás eseményeit nem tekinti forradalomnak, s mint mondja, számos dologra ma sem találja a választ. 1989-ban hasonló történt, mint 1948-ban: az egyik hatalom távozott és jött a helyébe egy másik. Amikor 1948-ban a munkásosztály átvette a hatalmat, elsöpörte a burzsoá kormányt. „Most, amikor nálunk valami hasonló történt, csak bámulom a hatalmon levő embereket, s nem tudom, kit képviselnek. A munkásosztályt? A burzsoáziát? A polgárokat?" Nem érti, mert - mint mondja - míg a világban a menedzserek révén „nemzetközi szupertőke van kialakulóban, addig a mi parlamentában a 998 sz. vonatnál mint zárfékező aludt. Vajon hogyan néz ki nála az éber szolgálat, és mit szól ehhez a szolgálati főnöke. Föltételezem, az utóbbi szólalt meg előbb. Csengele állomás vezetője - szintén névtelen ember - f hó 18-i szolgálatában ittas volt. Nem véletlen, hogy ezen az állomáson az utóbbi időben az ellenőrzés laza. Vajon mit szól ehhez a III. oszt. személyügy?!? Megint Vésztő: Halott? Nem! Csak Vésztőn, a fűtőházban, szolgálatában az asztal tetején aludt K. István mozdonyfelvigyázó, és K. István előfütő. Úgy látszik, a fűtőházban minden jól megy, nincs munka. Vajon a IV. osztály mit szól ehhez? Aki felejt, visszaesik: Csanádpalota áll-on Sch. István váltóőr szolgálatában aludt. Úgy látszik, soltvadkerti eseteit elfelejtette. Az eszem-iszom mindig veszélyes: Akinek a disznótoros vacsora megártott. F. Vince mezőhegyesi honállomású vonatvezető Makón úgy berúgott, hogy a 8540 sz. vonatra úgy tették fel. Így vigyázott vonaljára? Mit tett a szolgálati főnök? Főtiszt is megkapja a maga adagját: Szentes állomáson a legutóbbi ellenőrzés alkalmával tünkben ülő százötven képviselő közül megközelítőleg nyolcvannak volt (kommunista) párttagsági könyvecskéje. Akkor meg vajon kit képviselnek?" Bilak szerint a nagy eszmék nem halnak el, s ezért ő „mélységesen" hisz a szocializmus feltámadásában. „A mi szocializmusunk még csak pelenkás volt. Most leköpdösik, de az eszméi élni fognak. Lám, a kereszténység vagy más eszmék ellen milyen régóta folyik a harc, de ezek az eszmék ma is élnek." Eredeti mesterségét, a szabóságot Bilak máig nem titkolja. „Becsülettel kitanultam, tizenhét évig szabó voltam, ráadásul az 1200 pozsonyi szabót tömörítő Vörös Szakszervezetnek voltam az a forgalmi osztálytól kiküldött D. András főtiszt az asztalon, a távirdát kezelő kartársnő pedig a széken aludt. Vajon a III. osztály D. Andrással milyen ellenőrzést végeztetett? De ugyanez volt tapasztalható Nagykőrös állomáson is, ahol a II. sz. őrhelyen D. Ferenc váltóőr, a forgalmi irodában pedig a málházó padon „fekve" pihent. Mindig az a késés! Nem ezért értelmezték a MÁV-ot így: mászunk, állunk, várunk? Á. László tiszatenyői forg. szolg. tevő a november 12-i 7720-as számú vonatnak 25 perces késést okozott, mert szolgálatában elaludt. Huszonöt percig senki nem akadt, aki föl tudta volna ébreszteni? És az éberség, elvtársak? Szentes állomáson az állomásfőnök fiókja nyitva! Vajon az éberséget hogyan értik? Arról szó se esik, hol volt éppen a fónök. Lehet, hogy fiókjából leste ki a setét ellenség, mikor indul a vonat Orosházára? Kutyából nem lesz szalonna, a kulák az kulák marad! A második békekölcsön minden forintja egy-egy csapás a háborús uszítók terveire! Ezt nem értették meg Gyomán, ahol H. Imre, kinek 6 hold, apjának pedig 25 hold földje van, nem hajlandó jegyezni, mert megélhetése nincs biztosítva. Ugyanezt mondta N. Dezső, akinek négy hold földje, háza, tehene van, és a kukorica törést most úgy próbálja megoldani, hogy beteget jelentett. Tehene több is lehetett, de föltehetően mozgott, azért nem sikerült megszámolni. Az imperialisták háborús provokációira válaszoljunk a Békekölcsön példamutató jegyzésével! SzIstván pusztaszőlősi állomásvezető a békekölcsön jegyzéskor csak panaszkodott, ugyanakkor az udvarán 10 disznó van, ebből 3 hízó, 25 kacsa, 50 gyöngytyúk, 100 csirke, tyúk, tehenei, 5 család méh. A mézből legutóbb 2000 Ft. árult. Nem látja eddigi eredményeinket, de a sajátját sem! A száz csirke is mozog, de a pontos számlálás mindig erőssége a vasútnak. Az üdvösség kulcsa persze a komplex brigádok kezében van. Hódmezővásár állomáson Sz• Ernő raktárhivatalnok az állami gazdaságokat és tszcs-ket nem vonta be a komplex brigádba. Jól odasóztak neki. Kemény idők voltak! Horváth Dezső elnöke, és a legjobb szakemberek közé tartoztam. 1968ban, amikor Dubcek azt mondta, hogy most már visszamehetek szabónak, azt válaszoltam neki, hogy kiírom ám az ajtóra, hogy „doktor-szabómester", és biztos, hogy hozzám járnak majd a legigényesebb vevők, akikből pompásan megélhetek. Az ügyességem, a fürgeségem mára alábbhagyott ugyan, de azért - jóllehet hosszabb idő alatt - ma is tökéletes öltönyt tudnék varrni. Mert amit az ember egyszer becsületesen megtanult, azt soha nem felejti el. Kis híján negyven évig műveltem a politikát, s ezt a munkát is meggyőződéssel végeztem" - mondta a Novy Casnak a hétfőn nyolcvanéves Bilak, aki nem szeretne hosszú életű lenni, s aki nem árulta el, vajon mennyi a nyugdija, mert mint indokolta - „én is ugyanúgy hetvenkét évet dolgoztam, mint mások". • Vasil Bilak hajthatatlan „A kommunizmus eszméje halhatatlan"