Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-08 / 184. szám

6 Hazai Tükör Péntek, 1997. Aug. 8. Szibériai expedíció • Munkatársunktól Az '56-os deportálások tényfeltáró bizottsága négy­fős expedíciót szervez Szi­bériába és Kazahsztánba kö­zadakozásból, az ötvenes években eltűnt személyek il­letve emlékük felkutatására. Ezenkívül keresik még az I. és a II. világháborús hadi­foglyok és leszármazottaik sorsával kapcsolatos adato­kat is az egykori lágerek helyszínén. Az útról televízi­ós dokumentumfilmet készí­tenek. A szervezők nevében Lányi Tibor kéri magán- és jogi személyek támogatását munkájukhoz. Címük: DE­PORT-56, 1558 Budapest 139. Pf. 128., telefon: 1403-753, fax: 2705-194. Munka­lehetőségek külföldön • Budapest (MTI) Hatályos államközi egyezmény szabályozza, hogy Németországban, Svájcban és Luxemburgban évente hány magyar állam­polgár dolgozhat. A 2000 fős német kontingenst, akár­csak a korábbi években, az idén sem használták ki, ed­dig 640-en vállaltak munkát Németországban - közölte Kovács Géza, az Országos Munkaügyi és Módszertani Központ (OMMK) osztály­vezetője csütörtökön. El­mondta, hogy az OMMK partnere Németországban a frankfurti munkaügyi köz­pont. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy Luxem­burgban a magyar illetékes hivatal közvetíthet-e majd, a munkavállalóknak maguk­nak kell munkát keresniük. Tudomása szerint Luxem­burgba a 20 fős kontingens terhére eddig még senki sem ment ki. Svájcba elméletileg 100-an mehetnének, eddig 26-an jelentkeztek, közülük 21 -en ki is jutottak. Kovács Géza elmondta azt is, hogy tudomása szerint 6 ezer azoknak - a főként építőipari - munkavállalók­nak a száma, akik Németor­szágban szeretnének elhe­lyezkedni. Miután azonban Németországban is növek­szik a munkanélküliség, a magyar és a lengyel vendég­munkások munkavállalását leállították. Az ő további helyzetükről az IKIM és a kamarák fognak tárgyalni a német partnerekkel. • Véres királydráma a zsinagógában A hatalom haláltánca Tímár Éva (Erzsébet) és Kuna Károly (III. Richárd). (Fotó: Karnok Csaba) Az utóbbi évek talán legérdekesebb színházi produkciója volt a régi zsinagógában magyar­országi bemutatóként nemrégiben szinre vitt expresszionista Jahnn­dráma, a III. Richárd megkoronázása. Zsótér Sándor szakított a ha­gyományos színházi for­mákkal, a helyszín kü­lönleges lehetőségeit ki­használva izgalmas elő­adást rendezett. Várha­tóan szeptember köze­pén néhány előadás ere­jéig újra műsorra szeret­nék tűzni a darabot. A húszas-harmincas évek­ben Németországban kibonta­kozott expresszionista szín­házról azt tartják: bár önálló művészeti áramlatként csupán korjelenség, életképtelen mozgalom volt, mégis máig érezhető megtermékenyítő hatása a világszínházra. Sajá­tos hangú alkotója, Hans Henny Jahnn műveit az utób­bi években fedezték fel újra, s idehaza most mutatták be el­őször egyik darabját. A klasszikus Shakespeare-drá­mából jól ismert sztorit Jahnn a hatalom haláltáncává, véres­kéjes orgiájává növesztette. Már első pillantásra meg­hökkentő Zsótér többszintes „színpada": a zsinagógában csőállványzattal körbevett arénát találunk, a nézők a földszinten és az állványza­ton is helyet foglalhatnak. A felső játékmezőt kifeszített fémháló hozza létre. A szin­tek között az aréna közepén függő kötél és az álványzat létrafokai biztosítják a sze­replők mozgását. Ambrus Mária díszlete el­sősorban szerkezeti megoldá­saival hat, további elemei ­emeletes vaságyak, szoláriu­mágyak, vasbeton kútgyűrűk, gumimatracok - sokféle asszociációs lehetőséget rej­tenek. Benedek Mari jelme­zei sem igyekeznek konkrét világot teremteni. Nem kell sokat várni a kö­vetkező meghökkenésre sem: Erzsébet, IV. Edward özve­gye - vérfagyasztó gonoszsá­gát Tímár Éva mutatja meg rendkívül plasztikusan - ha­mar megfosztatja férfiasságá­tól fecsegő kéjfiúját. Nyílt színi kínzás, velőtrázó siko­lyok, kétségbeesett kiálltá­sok, vér és hullák. Ezek a „kellékek" az előadásban rendre előkerülnek. Tandori Dezső fordításában Jahnn nyelvezete is borzongató: groteszk, elfajzott vágyakról hallunk - olykor naturálisan illusztrálják is ezeket -, s közben bibliai szövegekre asszociálhatunk. Zsótér hihetetlen artista­mutatványokat követelve ke­gyetlenül megdolgoztatja szí­nészeit. III. Richárdot - Kuna Károly alakítja - fönn, az acélhálón pillantjuk meg el­őször, majd a kötélen bemu­tatott tornagyakorlatok után ér földet. Közben a sűrű, ne­héz szöveget is érzékletesen mondja. Kevés színész akad­na, aki utána csinálná. Ri­chárd nem ismer erkölcsöt, számára nincsenek áthágha­tatlan törvények, a temérdek gyilkolás után végül övé lesz minden hatalom, totálissá vá­lik zsarnoksága, de kínjaira ez sem hozhat enyhülést. „Rám nehezül a világ szo­rongása. Isten a fájdalom pó­lusát plántálta mellembe. Szi­vem bentről döngeti e sira­lom házát. És mintha fulla­dás fenyegetne. Nincs szá­momra vigasz e világon. Ki­rállyá emeltettem magam, mert ebben láttam az élet ko­ronáját, az utat, amely kielé­gít. De önmagamban boldog lenni nem tudok... Csak ak­kor ki segít?!" Hihetetlenül frissek, maiak a húszas évek­ben írt mondatok, s mai hős, mai problémákkal Richárd is. Kuna nagyszerűen hozza a magánytól gyötrődő, tépelő­dő, egyre betegesebben zsar­nokoskodó figurát, már-már elbizonytalanítva a nézőt: va­lóban ő a legrosszabb? Nehezíti a befogadást, hogy néhányan több szerepet is játszanak. Kancsár Józsefet walesi hercegként és Hasszán apródként, Mészáros Tamást a yorki hercegként, Euryalus apródként és a bérgyilkos­ként is láthatjuk. Herczeg Zsolt a nővé maszkírozott bo­lond és a szakács figurájából teremt jellegzetes karaktert. Mátyásy Szabolcs a királyné apródját, majd a király fiúját játssza, végül spionként lép színre. Zarnóczai Gizella profi játékkal, beszédes moz­dulatokkal szintén három fi­gurát jelenít meg. Flórián Antal kenetteljes, behízelhó bíborost játszik, Bakos Éva orvosból pappá vedlik, Somló Gábor, Kiss László, Halász Gábor, Thuróczy Szabolcs is jól hozzák a rájuk bízott sze­repeket. Külön kell szólni a Buckingham herceget alakító Horváth Lajos Ottóról, aki nemcsak remek szövegmon­dását és akrobatikus képessé­geit, hanem meztelen testét is a rendezői koncepció szolgá­latába állítja. Zsótér sajátosan eredeti színháza már a Sasfiókkal megosztotta a közönséget. Aki kellemes, kényelmes, szivet-lelket melengető elő­adásra vágyik, annak ezt a produkciót nagyon nem aján­lom. Aki élő, új lehetősége­ket kereső, bátor, pimasz, konvenciókkal, tabukkal, elő­ítéletekkel nem törődő szín­házat akar látni, annak vi­szont nem szabad kihagynia. Hallási Zsolt Egészségforintok • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár minden évben elkészíti a pénztár társadalombiztosítási tevékenységét összefoglaló statiszitikáját. Az 1996-os évet értékelő statisztikai év­könyv a napokban készült el, ebből szemlézünk. A megyei pénztár bevéte­le az elmúlt évben 13 milli­árd 344,4 millió forint volt, míg kiadásuk ennél több, 16 milliárd 215,3 millió, tehát a kiadások jóval meghaladják a bevételt. Ez országos vi­szonylatban is (gy van, hi­szen az elmúlt évben az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár bevétele 465, 5 mil­liárd forintot tett ki, a kiadás pedig 509 milliárdot. A Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 1996-ban befolyt bevételei­nek döntő része a járulékbe­vételekből származik, ez az összeg az elmúlt évben 12 milliárd 860 millió forint volt. Csongrád megye lakosai­nak 67,3 százaléka jogosult ­saját jogon - társadalombiz­tosítási ellátásra. A megyei pénztár tavaly a legtöbbet, 10 milliárd 360 millió forin­tot, összkiadásainak 63,9 százalékát a természetbeni ellátásokra - a gyógyító­megelőző ellátásra, a gyó­gyászati szolgáltatásra, az útiköltség térítésre - költötte. Táppénzre 1 milliárd 089,2 millió forintot fordítottak, az összkiadás 6,7 százalékát. Gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre 4 milliárd 30 milliót költöttek, a kiadások 24,8 százalékát. TERMESZETBENI 88,7% 14 390 e Ft Járó- és fekvö­betegellátás 72% 10 360 e Ft Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz 28% 4 030,8 e Ft Táppénz 73,8% 1 098,5 e Ft MŰKÖDÉSI KIADÁS 2,1% 335,5 e Ft Terhességi­gyermekágyi segély 24,6% 365,9 e Ft Egyéb 1,6% S 24,6 e Ft PÉNZBENI 9,2% 1 489 e Ft Pályázati pénzek # Budapest (MTI) Hamarosan megjelenik a területfejlesztési célelőirány­zat központi keretének fel­használására kiírt pályázati felhívás. Dániel Pál, a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese el­mondta, hogy 1,6 milliárd fo­rint felhasználására van lehe­tőség pályázati úton. Az el­képzelések szerint a gazda­ság fejlődését szolgáló és legalább 100 munkahelyet te­remtő beruházásokat, a térsé­gi integrációt szolgáló elgon­dolásokat, az innovációs par­kok, a gazdasági övezetek ki­alakítását, a megyei és regio­nális fejlesztési programok kidolgozását támogatják. A pályázók az ajánlatokat legkésőbb szeptember 15­éig adhatják be. Az elbírálás folyamatosan történik és ok­tóber 31-ig a döntések is megszületnek. • Az egészségbiztosító felügyelőbizottsága Személyeskedés - közpénzen • Budapest (MTI) Amennyiben nem sike­rül harmonizálni az egészségbiztosítót érintő jogszabályokat, illetve tisztázni a kormány és az önkormányzat, vala­mint az önkormányzat és az egészségpénztár (OEP) viszonyát, akkor nem javul a biztosítot­taknak nyújtott egész­ségügyi szolgáltatás és ellátás színvonala. Egyebek között erre hívta fel a figyelmet az Egészség­biztosítási Önkormányzat fel­ügyelőbizottsága csütörtö­kön Budapesten a szervezet elpiúlt négyéves tevékenysé­gét értékelő sajtótájékoztató­ján. A bizottság egyik tagja tényként közölte, hogy Cser Ágnes, az OEP főigazgatója a Miniszterelnöki Hivatalhoz távozik, ezt azonban az érin­tett cáfolta. Szűcs György, a testület elnöke úgy vélte: az önkor­mányzat az elmúlt négy esz­tendőben nem merítette ki a társadalombiztosítási önkor­mányzatiságban rejlő lehető­ségeket. Ez szerinte csak részben vezethető vissza személyi problémákra. Pél­daként említette, hogy máig sem tisztázott: az önkor­mányzatnak van-e hivatala vagy az egészségpénztárnak önkormányzata, illetve je­lenleg sem rendelkezik jog­szabály a tb vagyongazdál­kodásáról. A felügyelőbi­zottság ilyen körülmények között „összekötött kézzel próbált meg akrobatamutat­ványokat végrehajtani", vagyis vizsgálni, hogy az egészségbiztosító az alap­szabály szerint működik-e, és mire használja fel műkö­dési költségvetését. A felügyelőbizottság megállapította például, hogy bár a pénztár működési költ­ségvetésében jelentős össze­get képviselnek a személyi kiadások, mégis aránytalanul sokat költenek megbízási dí­jakra. A testület az utóbbi időben egy névtelen levél alapján indított vizsgálatot az OEP reprezentációs ki­adásaival, a külföldi utazá­sokkal kapcsolatban is, ám a vizsgálódáshoz szükséges dokumentumokat, számlákat többszöri felszólításra sem kapták meg a hivataltól. A testület elnöke ezért a népjó­léti miniszterhez fordult se­gítségért, aki azonban nem válaszolt megkeresésükre. Arról is csak informális úton értesültek, hogy a miniszter ez ügyben ASZ-vizsgálatot kezdeményezett. Szűcs György elmondta: munkájuk során az egyik legnagyobb probléma az volt, hogy mi­közben számos alkalommal, illetve ügyben konkrét javas­latokat tettek, bizonyos ese­tekben felelősöket neveztek meg, ennek igen ritkán volt következménye a mindenna­pi munka során. A most le­köszönő felügyelőbizottság abban bízik, hogy miután az új testületben a kormány képviselői is helyet kapnak, a jövőben nagyobb súlya lesz a felügyelőbizottságnak. Cser Ágnes, az OEP jelen­leg szabadságon tartózkodó főigazgatója valótlanságnak nevezte, hogy bizonyos do­kumentumokat nem adtak ki a felügyelőbizottságnak. Ők csak azt kérték - mondta -, hogy a számvevőszékhez ha­sonlóan a bizottság is a hely­színen tekintsen bele a kérdé­ses dokumentumokba. Cser Ágnes cáfolta Sinkó Eszter felügyelőbizottsági tag azon állítását is, hogy a főigazgató a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerülne. Mint mondta: ilyen ajánlatot eddig nem kapott, és egyébként sem áll szándé­kában távozni az egészség­pénztár éléről. • Forma-l-es hétvége Határgondok • Sopron (MTI) A határőrség felkészült arra, hogy a lehető leggyor­sabban átléptesse a hét végi Forma-l-es futamra érkező külföldi vendégeket, de 2-3 órás várakozások így is kia­lakulhatnak. Tímár Zoltán őrnagy, a határőrség illetékese csütör­tökön elmondta, hogy a leg­nagyobb belépő forgalomra péntek délutántól Hegyesha­lomnál, Rábafűzesnél és Sopronnál számítanak. Ezért a testület azt ajánlja a ha­zánkba érkezőknek, hogy a fertődi, a kőszegi, a bucsui és a kópházi átkelőt vegyék igénybe. A Forma-l-es fu­tam végén vasárnap kora es­tétől pedig kifelé várható csúcsforgalom a nyugati ha­társzakaszon. A határőrség felkészült a várható rohamra és valamennyi átléptetó sá­vot működtetni fogja. A déli határszakaszon szintén erős forgalom várha­tó Röszkénél és Tompánál péntek kora estétől 2-3 órás várakozás is kialakulhat a kilépő forgalomban. Ugyan­ott vasárnap a belépéssel kell majd minden bizonnyal 2-3 órát várakozni. A román határszakaszon legfeljebb Nagylaknál alakulhat ki ke­vesebb, mint egyórás vára­kozás.

Next

/
Thumbnails
Contents