Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-30 / 176. szám

6 Az ÜGY SZERDA, 1997. JÚL. 30. • Kis magyar gyógyszerháború (2.) Patikusok pénzpanaszai Hűséges olvasóink már pontosan tudják: a Zsömlye Kft. - hihetné bármennyire is a laikus a név után - nem élelmiszeri-pari termékek forgalmazásával, netán gyártásával foglalkozik. A Zsömlye sokkal inkább gyógyszer-nagykereskedelmi cég, amely néhány hónapja alakult, nem kis vihart kavarva szakmai körökben. Pár hete dr. Szőke László, a Heliomed Rt. vezérigazgatója mondott elmarasztaló véleményt hasábjainkon a Zsömlyéröl, s dr. Szabó Sándor, az Országos Gyógyszerész Kamara elnöke sem tartotta túl jó ötletnek a Csongrád Megyei Gyógyszerész Kamara vezetésével szerveződő társulást. Mai írásunkban pedig megszólalnak a zsömlyések, vagyis régiónk gyógyszerészkamarájának vezetői. Név szerint dr. Blum Ferenc megyei kamarai elnök, Tóth Tamás alelnök, Sóki András titkár, valamint Nagypál Istvánné, dr. Fodor Szilárdné s dr. Kőhegyi Ferenc vett részt azon a beszélgetésen, ahol végül is két téma szerepelt. Az egyik a Zsömlye Kft. megalakításával, annak működtetésével kapcsolatos vélemények csokra. A másikat pedig dr. Szőke László korábban megjelent kijelentése gerjesztette, miszerint Magyarországon a gyógyszer-kiskereskedelemben kézzelfogható az igazi haszon, s egy tízmilliót forgalmazó gyógyszertárban havi egymilliós tiszta nyereség is képződhet. Nos, ez ellen tiltakozván sorolták a kamarások érveiket. De haladjunk szép sorájában... Kezdvén azzal, hogy Blum doktor, s kollégái mind a Zsömlye Kft. ügyében tett megnyilatkozásokat, mind a gyógyszer-kiskereskedelemben föllelhető haszon mértékéről kimondott véleményt (elmondta: dr. Szőke László, közreadtuk „Kerek ez a Zsömlye?" címmel július elsejei lapszámunkban...) rendkívül sérelmesnek tartották. S bár túlzás lenne izzó hangulatú vitáról beszélni, bevallom őszintén, voltam már kényelmesebb helyzetben is, mint amit a Heliomed Rt. első emeletén található kamarai szobácska kfnált. Blum doktor először is fontosnak tartotta tisztázni: közte, s a Heliomed vezérigazgatója, dr. Szőke László között valóban nincs semmilyen személyeskedő harag, mint ahogy azt Szőke úr is leszögezte nyilatkozatában. Vagyis a Zsömlye Kft. nem azért alakult, mert Blum doktor így akart elégtételt venni valami rejtélyes ellentét miatt, s konkurenciát támasztani volt cégével szemben. - A Zsömlye Kft. létrehozásakor csak egy cél vezérelt bennünket: minél nagyobb biztonságban tudni a veszélyeztetett kis gyógyszertárakat. Ugyanis az egyre inkább nyilvánvaló tény, hogy hazánkban néhány éven belül a nagykereskedők harcában csak 5-6 erős cég marad talpon. Ezek pedig vélhetően kartellt fognak alkotni, a lehető legnagyobb haszonra törekedvén, s a kisebb gyógyszertárak csekélyebb forgalmuk miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Már most is előfordul, hogy a Ma már egyre több, korszerűen felszerelt patikában fogadják a vásárlókat. Ettől persze még a pult mindkét oldalán pontosan érzik a gyógyszer-kereskedelem gondjait. (Fotó: Nagy László) nagykereskedő - amennyiben érdeke így kívánja - kiszállítási díjat számol föl, elvéve ezzel nem kis pénzeket a kiskereskedő nyereségéből. Tanulva a nyugati példákból döntöttünk hát a Zsömlye megalakítása mellett. Az összehangolt vásárlással próbáljuk mi is kedvezőbb pozícióba hozni a Zsömlye Kfthez kapcsolódó patikákat összegezte a Zsömlye-alakítás eseményeit dr. Blum Ferenc. • Ám a Zsömlye létrehozása mégis több kérdést fölvet. Igy például azt, hogy a nagy mamutcégek harcában miként tudnak önök talpon maradni? Miért kellett a Zsömlye név mögé, élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó cégként megjelenni a piacon? S egy tisztán gazdasági vállalkozásként működő cég létrehozásánál miért a gyógyszerészek érdekvédelmi szervezete, a kamara bábáskodik? - Létünket az garantálhatja, hogy mi biztos megrendelésekre számíthatunk, hiszen a kft.-be belépő patikatulajdonosok tőlünk rendelik majd az árut. Emellett a saját biztonságunk érdekében is tárgyaltunk több gyógyszernagykereskedelmi céggel, így a Heliomeddel is, az együttműködés kialakítása érdekében. Ám dr. Szőke László mereven elzárkózott, amit jómaga is hibának minősített később. Ám mostanra már más nagykereskedéssel jött létre megállapodásunk - hallottam Blum doktortól. Aki elmondta azt is: a Zsömlye névben nincs semmi csalafintáság, mindössze olyan nevet szerettek volna választani, amilyen még nincs a piacon. • Hallottam olyan véleményeket is, miszerint a Zsömlye Kft., éppen vegyesboltnak tüntetve föl magát, olcsóbban jutott egy alsóvárosi ingatlanhoz. Mint mondták: ha az önkormányzat tudja, hogy az az épület egy gyógyszer-nagykereskedés céljára kell, biztos nem adja olyan olcsón, mint ahogy önök megvásárolhatták. Hiszen az önkormányzat éppen a leendő nagy konkurensükben, a Heliomedben érdekelt, mint részvényes... - Ez csak kitaláció, mi rendesen meghirdetett pályázaton, tisztességes áron vettük meg ingatlanunkat - háborodtak föl a kamarások. • Ezek szerint az sem igaz, hogy Blum doktornak azért fontos a Zsömlye Kft., mert jómaga is legalább négy kisebb patikában résztulajdonos? - Ugyan már, dehogy van nekem négy patikám! - legyintett dr. Blum Ferenc, akit kollégái azonnal védelmükbe vettek. Mint egyikük mondta: Blum doktort azért illetik ilyen hamis vádakkal, mert Csongrád megyében nagyon erős a kamara. - Egyébként elmondhatom, hiszen nem titok, egy patikában vagyok 25 százalékig résztulajdonos, s ugyanennyivel rendelkezik ott a feleségem is. Tehát, ha úgy tetszik, családunknak éppen egy fél patikája van, amelyet a privatizáció előtt 3 évvel épített a társaságunk. • Személyes érdek ezek szerint nem vezérli. De akkor is visszakanyarodnék egyik előbbi kérdésemhez: miért vállal szerepet egy gazdasági társulásban az érdekvédelemre szakosodott kamara? - Éppen az érdekvédelem miatt. Ányagi érdekeltsége egy fillér sincs a kamarának a Zsömlye Kft.-ben, csupán abban segédkezik, hogy a kis gyógyszertárak összefogva nagyobb előnyökhöz jussanak a gyógyszerpiacon. A Zsömlye Kft. egyébként nonprofit szervezet, csak a működéshez szükséges pénz marad a kasszájában, a többit a rendelés nagyságától függően szétosztjuk a patikák között. S hozzátenném: mi nem patikaláncot szervezünk, hanem egy érdekszövetséget, hogy az ádáz konkurenciaharc ne tudja tönkretenni a kis patikákat - hangsúlyozta Blum doktor. S beszélgetésünk a Zsömlye ügyeiről általános patikagondok felé terelődött. Nem véletlenül. Hiszen az ott megjelentek közül - egy kivétellel - mindenki saját patikával rendelkezik, vagyis személyükben is sértve érezték magukat, amikor dr. Szőke László, a Heliomed vezérigazgatója azt nyilatkozta: a kiskerben az igazi haszon. Elsőként azzal a megállapításával szálltak szembe, miszerint a magyar patikavezetők, a törvény segédletével, fölosztották egymás között a piacot, hogy ne veszélyeztesse semmi a biztos profitjukat. (Ha valaki még nem tudná: Magyarországon ötezer lakosonként lehet egy patikát üzemeltetni, s 300 méteres körzetben nem nyílhat új gyógyszertár) - Az osztrák és a német jogalkotás is kivételezett helyzetbe hozza a patikákat, hiszen itt különleges termékek forgalma zajlik - kapom a választ, majd máris soroltatnak az érvek, miért hamis a 10 százalékos tiszta nyereség elmélete. A jelenlévők elmondták: hogy míg Németországban 40 százalékos a kiskereskedelmi árrés, addig hazánkban csak 17-18 százalékos. Ebből kell megvásárolni a rendkívül drága műszereket, ebből kell fizetni a közterheket, a bérleti díjat, a fizetéseket, ebből a könyvelőt, s a különböző biztosításokat, közüzemi díjakat. A jelenlegi finanszírozási rend szerint két hétre még a patikus előlegezi meg a pénzt az államnak, hiszen csak ekkora késéssel kapják meg a tb-támogatást. S az sem mellékes szempont, hogy a magyar patikáknak olyan közállapotok mellett kell dolgozniuk, amelyben a lakosság fokozatosan elszegényedik, s lassan már meg sem tudja venni a drága gyógyszereket. Mindezt összevetve, szó sincs 10 százalékos tiszta haszonról, igenis sok patika könnyen csődbe is juthat - mondták a kamarai vezetők. 0 Ennek ellenére a kívülálló úgy látja, a jelenlegi tulajdonosok nagyon is ragaszkodnak patikájukhoz. S az is tény, hogy a gyógyszer-kiskereskedelemben egyedülálló privatizáció zajlott le - a korábban ott dolgozó patikáriusok tulajdonába ment át az üzlet, így a mosí munkába lépő ifjú gyószerészeknek még esélyük sincs arra, - éppen a patikaszámot korlátozó törvények miatt -, hogy valaha is gyógyszertáruk legyen. - Miért is ne kaphatták volna meg a korábban üzemeltetők a patikát, ha közmegelégedésre végezték a munkájukat? Egyébként is betéti társaságot kellett alakítani, mégpedig olyan feltételekkel, hogy az új tulajdonos még azt sem határozhatta meg, kiket akar foglalkoztatni. Minden korábbi munkatársnak biztosítania kellett az állást, ha elégedett volt a munkájával, ha nem - kaptam a magyarázatot. 0 De az is sokakai meglepett, hogy míg más körzetekben komoly pénzekel kellett fizetni a birtokbavételéri a privatizáció végén, addig mondjuk Csongrád megyében egyes önkormányzatok eladták a patikákat, máshol pedig csak a berendezési, a felszerelési és a gyógyszerkészletei kellett megvásárolni. - Már többször elmondtuk, ezért hálásak is vagyunk az önkormányzatnak, mert vezetői felismerték, hogy a biztonságos üzemelés érdekében nem szabad plusz terhekkel nehezíteni az amúgy is nagy gondokkal küzdő gyógyszerészeket - jegyezhettem az utolsó választ is noteszembe. S bár az interjú tulajdonképpen véget ért, búcsúzás közben újabb és újabb adalékok hangzottak el arról, milyen nehéz is manapság egy gyógyszertárat üzemeltetni. Csak egy patikamérleg 200 ezer forint - mondta egyik beszélgetőpartnerem. Míg más arról szólt, hogy a szegényebb gyógyszertárak csak a fizetési határidők kitolásával tudnak úgy-ahogy létezni. De mi lesz akkor, ha az egyeduralmat kivívó nagykerek mondjuk 15 napban maximálják a fizetések végső időpontját? Sokak bizony lehúzhatják a rolót. Ezért is kell a gyógyszerészeknek összefogniuk - tömtem még egy információt ismereteim zsákjába. S bevallom, jelenleg fogalmam sincs, hogy a nagykereskedő Szőke doktor álláspontját fogadjam el, netán a patikáriusok érdekeiért ádázul harcoló kiskereskedések vezetőinek adjak igazat. Persze nem is tisztem az ítélkezés. Ami pedig a gyógyszerháborű következő csatáit illeti - alighanem sokak nevében mondhatom: a gyógyszerárak emelkedését látva, egyre nagyobb figyelemmel, no, meg félelemmel várjuk a folytatást... Bátyi Zoltán Felelrper írem gondolták volna a NASA kutatói, amikor a JöL Y ve vényt álnak indították, hogy hamarosan birtokháborításért fogják perbe az intézetet. Két jemeni férfi ugyanis azt állítja, hogy ők örökölték őseiktől a Marsot, és hogy erről írásos bizonyítékuk is van. Abszolút fol vannak háborodva, hogy a kis kutatógép kerekei összetapossák a birtokukat. A két férfi ugyan tavasszal nem véleményezett a Marson, azaz az önjáró nem tapossa ki a krumplijukat, és a kaporültetvényben sem tesz kárt, de azért ez mégiscsak pimaszság. Persze, kerítéssel nem határolták el a birtokot, meg táblát se döftek le, Magánterület, tilos az átjárás! (természetesen Jemeniül") felirattal. Csakhogy, ha a két jemeni férfi hitelt érdemlően bizonyítja jogos birtokát, akkor kezdődik az igazi haddelhad, ugyanis Amerikában már évtizedek óta lehet a földhivatalban bejegyeztetni marsi telkeket. Jó befektetés, megéri! Mert ha a Marson netán príma kis nyersanyagokat találnak, amiből a Földön hiány van, esetleg, akkor nyilván hamarosan közmüvesítenek, és akkor az égig szökik a Marson a telekár. Romantikus is egy marsi lelek, csöndes, bár bizonyos évszakokban poros, de azért vannak hónapok, amik kifejezetten kedveznek a nyaralásnak, közelebb is van a Naphoz., jól barnul ott az ember. Mások viszont úgy gondolják, hogy a Marsra nem nyaralni mennek, inkább örök nyughelyül választják a megvásárolt parcellát, gondolván, ha a Föld egy nukleáris háború folyamán tropára megy vagy megsemmisül, akkor a Marson még mindig megmaradnak porlódó csontjaik. M

ost érdemes csatlakozni, telekspekulálni, ugyanis még csak néhány száz dollárért árulják a telkeket; állítólag szép a kilátás. Nem tudni, mi lesz a per vége, de már most tisztán látszik, nem fog jót tenni a naprendszernek, ha az ember önmagával beszennyezi, holott a tendenciák nyilvánvalóak. Podmanicsky Szilárd Tanfalu lesz Pusztamérges? Az elmúlt tanévtói működik Pusztamérgesen - a részben német segítséggel felépült - középiskola. Az eredetileg csak mezőgazdasági képzésre tervezett intézményben azonban szeptembertál új lehetőségeket is kínálnak az általános, illetve a középiskolát végzettek számára. A beruházás kezdetekor szép számmal akadtak, akik kétkedve fogadták a pusztamérgesiek iskolaépítési szándékát. Érveik között első helyen szerepelt a nagy iskolaváros, Szeged közelsége is. A település önkormányzata élén Börcsök Antal polgármesterrel - azonban optimistábban ítélte meg a helyzetet, így mára egy korszerű, szép intézménnyel lett gazdagabb a község. 0 Korántsem könnyű harc árán jutott el oda Pusztamérges, hogy saját középiskolával dicsekedhet. De vajon képes lesz-e azt tartósan működtetni is? - Természetesen. Sőt: tervezzük az intézmény bővítését is. Igaz, az iskolában még szükség van bizonyos berendezésekre, eszközökre ahhoz, hogy zavartalanul folyhasson ott a munka. Erre most az önkormányzat biztosítja a szükséges pénzt. A működtetéshez állami normátívát kapunk, a hathektáros tankert és a közel ugyanekkora szőlőterület bevétele pedig később lehetővé teszi azt, hogy az iskola önfenntartóvá válhasson - válaszolta Börcsök Antal. 0 Milyen típusú osztályokat indítanak szeptembertől? - Lesz általános gimnáziumi, valamint mezőgazdasági szakközépiskolai osztály, folyik majd itt gazda- és gazdasszonyképzés, továbbá közép- és felsőfokú idegenforgalmi szakképesítés megszerzésére is módot adunk. Ez utóbbit érettségizett diákoknak hirdettük meg - augusztus 10-i jelentkezési határidővel gondolva azokra is, akik most sikertelenül felvételiztek valamelyik felsőoktatási intézménybe. 0 Eszerint remélik, hogy nemcsak a környékről, hanem esetleg távolabbról is érkeznek ide diákok? - Igen. Az itteni, komplex képzés feltételeinek megteremtése azt a célt szolgálja, hogy az iskola maximális kihasználtságú legyen. Ugyanakkor hangsúlyozni kell: elsősorban mégis a homoki térség fiataljait szeretnénk felkészíteni az európai normáknak is megfelelő gazdálkodásra. Tanfaluvá válhatna Pusztamérges, hiszen nálunk a mezőgazdasági munkák mellett a vendéglátás szabá' lyait is elsajátíthatják a fiatalok. A faluturizmus meghonosítása ugyanis szintén segfthetne abban, hogy a térségben hosszú távon biztosítani lehessen a lakosság megélhetési feltételeit. N. Rácz Judit Börcsök Antal: Az önkormányzat fontosnak tartja a középiskola támogatását is. (Fotó: Gyenes Kálmán)