Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-25 / 172. szám

II. EURÓPA-KAPU PÉNTEK, 1997. JÚL. 25. WJ. EU-mix EU Opera • Baden-Baden (MTI) Az Európai Unió valamennyi tagállamából verbuvált 53 fiatal énekes vehet részt 1998-ban Baden-Badenban az „EU Opera" (EUO) versenyen. A vetélkedő csúcspontja két opera lesz, amelyeket a versenyzők európai turné keretében adnak majd elő. A két versenymű Csajkovszkij Anyeginja és Berlioz Béatrice és Bénédict című operájának koncertváltozata lesz. Az ifjú énekesek - akik ösztöndíjban részesülnek majd - a turné során fellépnek Párizsban, Frankfurtban és a Flandriai Fesztiválon. Azok a fiatal énekesnők és énekesek vehetnek részt a versenyben, akik 1967. augusztus 31. után születtek és ez év vége felé túljutnak a selejtezőn. Az „EU Opera" székhelye Londonban van, az EU ifjúsági zenekarának (European Union Youth Orchestra) központjában. Euró vagy kilépés? • London (MTI) Font sterling vagy euró? A nemzeti és az egységes EUvaluta közti választás valójában a brit EU-tagság fenntartása, illetve feladása között lesz választás - véli egy brit szakértő, akinek könyve jelent meg Londonban e kérdésről. Mindkét nagy párt, a konzervatívok, illetve a Munkáspárt hibája az, hogy azt hiszi, az EU valutauniójához (EMU) való csatlakozás eldöntése csak tőle függ. Nem számolnak azzal a kérdéssel, hogy Nagy-Britannia meddig maradhat EU-tag EMU-tagság nélkül. Philip Stevens szerint az EU-társállamok az EMU-ból első körben kimaradó országok között különbséget fognak tenni, aszerint, hogy az adott állam készül-e a későbbi belépésre, vagy végleg a kimaradás mellett dönt. Ha Nagy-Britannia a kimaradást választja, fokozatosan elveszti befolyását és puszta jelenlétét is az EU ügyeinek intézésében. A szerző szerint a majdani „euroövezet" Európa politikai és gazdasági tömegközéppontja lesz, a szélek és a mag közötti szakadékot pedig csak tovább tágítja majd például az Unió tervezett bővítése. Ukrajna az EU-ba? • Bécs (MTI) Ukrajna stratégiai céljának tekinti csatlakozását az Európai Unióhoz - közölte Leonyid Kucsma ukrán elnök a Die Presse osztrák lapban megjelent interjújában. Kucsma szerint az EU-nak nem szabad túlságosan szigorú csatlakozási feltételeket szabnia. A volt szovjet tagköztársaságokkal szemben nem lehet ugyanazokat az elvárásokat támasztani, mint amilyeneket támasztanak azokkal szemben, amelyek sohasem voltak a Szovjetunió tagjai - mondta. Egy kérdésre, mely Ukrajna esetleges NATO-tagságát firtatta. Kucsma kijelentette: nincs értelme olyan dolgokról beszélni elvben, amelyek gyakorlati megvalósítására nincs mód. • A spanyol nagykövet szerint A kultúra a töke előfutára Fernandó Perpina Róbert: „Jobb bent, mint kint." (Fotó: Gyenes Kálmán) Kinevezése óta első vidéki útja Szegedre vezetett Fernando Perpina Róbert spanyol nagykövetnek. Bár látogatása elsósoban tudományos-kulturális jellegű volt, sajtótájékoztatóján gazdasági kérdésekről és az Európai Unióhoz történó csatlakozásról is kérdeztük a diplomatát. • Spanyolország nem tartozott a Közösség alapító államai közé, vagyis átélte a csatlakozás, az arra való felkészülés nehézségeit. Mik a tanulságok? - A legfontosabb tanulság az, hogy a belépés önmagában semmilyen problémát nem old meg. Ugyanakkor a csatlakozás szükségességét nem szabad vitatni, mert bizonyos, hogy jobb bent, mint kint. Éppen az volt az, amit a spanyol külügyminiszter annak idején megpróbált elmagyarázni az elégedetlenkedőknek. — Azért kell belépni, mert a Közösségen kívül hideg van - mondta, amikor kifogyott az érvekből. Kétségkívül vannak olyan szektorok, amelyek megszenvedik a belépést (Spanyolországban ilyen volt például a halászat), de a csatlakozást nem szabad az egyes szektorok szemszögéből nézni. A csatlakozás globális cél, amely az ország, a gazdaság egészének előnyére válik, és ez jótékonyan hat az egyes szektorokra is. • Az EU-hoz való csatlakozás szükségességét senki nem vitatja, de az Európai Monetáris Uniót illetően néha még a tagállamok is kifejezik kétségeiket. Mi az Ön véleménye az EMU-ról? - A spanyol parlament és politika a Monetáris Unióhoz való csatlakozást is támogatja, és magam is egyetértek ezzel. Kezdettől fogva tudtuk, hogy mindazokat a lépéseket, amelyek az EMU-ba való belépés feltételeit jelentik, egyébként is meg kell tennünk, ha jól működő, stabil gazdaságot akarunk. Spanyolország ma már teljesíteni tudja az összes feltételt. De az is biztos, hogy a felkészülés során oda kell figyelni: a csatlakozás árát ne a társadalom, különösen ne annak alsó rétege fizesse meg. 0 Mi az oka annak, hogy a spanyol tőke nemigen van jelen Magyarország délkeleti térségében? - Nem ez a régió, sőt, nem Magyarország az egyetlen, ahol a spanyol tőke nincs jelen a kívánatos mértékben. A spanyol tőke tradicionálisan egykét kiemelt területre koncentrálódik: Dél-Amerikára, Észak-Afrikára. Az, hogy Európában viszonylag kevés a spanyol befektetés, nyelvi, történelmi, gazdaság-kulturális okokra vezethető vissza. Ezen a helyzeten mindenképpen változtatni szeretnénk, és terveink között első helyen szerepel Közép-Kelet-Európa mint a spanyol tőke célpontja. Éppen ezért tartom nagyon fontosnak a tudományos kapcsolatok bővítését, hiszen a kultúra jó előfutára a tőkének. Különösen akkor, amikor egységes Európáról gondolkodunk. Nem elég, ha az emberek ugyanazzal a pénzzel fizetnek; arra is szükség van, hogy egyazon civilizáció polgárainak érezzék magukat. Kmmt Gabriella Vigyázó szemünket Madridra vessük? János Károly, Spanyolország királya írta alá az alábbi, 1997. február 17én kelt oklevelet: „Mivel ki kívántam fejezni, az Ön, Anderle Ádám úr iránti megbecsülésemet, jónak láttam, hogy 199ó. december 6-i királyi rendeletemmel odaítéljem Önnek a Polgári Érdemrend Encomiendáját. Ezért tehát felruházom Önt mindazokkal a címekkel, kitüntetésekkel és azon megkülönböztetó jegyek használatának jogával, amelyek a Szabályzat értelmében megilletik, mivel kiváló kvalitásait ismerve bizonyos vagyok abban, hogy hozzá fog járulni a Rend hírnevének öregbítéséhez. És ezt a címet, melyet a külügyminiszter ellen jegyez, a számvevő jegyezzen be." A nem mindennapi kitüntetés alkalmából arról beszélgettünk Anderle Ádámmal, a JATE professzorával, miért kell nekünk Spanyolországra figyelni. G Mit jelent nekünk Spanyolország? - Európába menetelünk, ahol Spanyolország és a spanyol világ jelentős tényező. De azt sem árt hangsúlyozni, hogy a négy világnyelv egyike a spanyol. Mindez egyelőre sajnálatosan nem tükröződik a magyar külpolitikai orientációban. • E térséget a történettudományi kutatás, de a politikatudomány is lebecsülte. A spanyol közelmúlt ismerete milyen tanulsággal szolgál az Európai Unióba igyekvő Magyarország számára? - Az 1945 utáni spanyol történelemben is kimutatható egy szakasz, amikor mindent maguk akartak csinálni: nehézipar, hajógyártás született. Ez a befelé forduló diktatúra a 60-as évektől puhult, s kinyílt az ország - részben a nyugateurópai turizmus beengedésével. Az Európához való közeledés következő fázisa, hogy elengedték vendégmunkásnak az otthoni munkanélkülieket. A következmény: Spanyolországba új eszmék és értékrendszer, új világképek áramlottak. Számunkra is átgondolásra érdemes technika, ahogyan a spanyol mezőgazdaság az Európai Unióból érkező korlátozások megoldásaként ki- és felhasználja az idegenforgalmat. Ugyanis az ottani élelmiszergazdaság produktumait fogyasztják a turisták, azaz a spanyolok anélkül exportálnak, hogy a mezőgazdasági terméket szállítani kellene. 9 A spanyol régiók közötti különbség nőtt vagy csökkent az uniós csatlakozás után? - Az északi peremsávban, például Baszkföldön a hajóipar és a bányászat válságba került, 23 százalékosra nőtt a munkanélküliség. Az uniós régióprojektek segítségével sikerült átállítani e térségek gazdaságát. Az első lépést az autópálya, az infrastruktúra kiépítése jelentette, ami aztán a tőkét vonzotta. A másik eset a katalán ipar, amely korábban 80 százalékban a hazai, de a 90-es évek közepétől ugyanilyen arányban már az európai uniós piacokra termel. Ez az oka, hogy a katalánok, de a baszkok is önálló külpolitikai és külgazdasági jogokat kérve föderatívvá szeretnék átépíteni a spanyol államot. Azaz elképzelhető, hogy az EU-menetelés közben Pannónia gyorsabban csatlakozik és elhúz az ország többi részétől. Tehát az országon belüli régiók közötti különbség nem csökken, hanem esetleg nőhet. 9 Mennyire kell nekünk Bonnra, Párizsra, Londonra vagy Madridra figyelni? - A hasonló helyzetű országok, így a félperiférián létező Ibériai-félsziget és Közép-Európa sorsában fellelhetőek hasonlóságok. Spanyolország, Portugália és Görögország útját azért érdemes tanulmányozni, mert később csatlakoztak az EU-hoz, ezért belső vitáikat, külső konfliktusaikat modellezve kikerülhetők bizonyos hibák. 9 Miért ne maradhatnánk függetlenek? — sokak kérdése ez. Miért kell belépni a NATO-ba, csatlakozni az EU-hoz? - Egy Európa szélén lévő ország a történelmi fenyegetettség élményét hordozza zsigereiben, jobban érdekelt az integrációban, mint a középen meghúzódó országok. Olykor az a benyomásom, hogy a semlegesség a gazdag európai országok, Svájc, Ausztria, Svédország, Finnország ,Juxusa", hiszen saját katonai kiadásaik roppant nagyok. A helyzet jellemzéséül a spanyol nagykövet, mikor Szegeden járt, erről annyit mondott: kívül hidegebb. Foglalkoztatást, de miből? 9 Saarbrücken (MTI) Az Európai Unió közösségi foglalkoztatási programját Németország elsősorban azért ellenzi, mert az nagyon sokba kerül neki, pedig már most is a legtöbbet fizet a közösségi kaszszába. Németország magas munkanélkülisége dacára háromszor akkora összeggel kényszerülne hozzájárulni az új közösségi foglalkoztatási programhoz, mint amennyit onnan visszakapna. A német egyesülés óta, 1991 és 1996 között a bonni kormány összesen 140 milliárd márkával többet utalt át Brüsszelbe, mint amennyit onnan különböző támogatásokra visszakapott. Tavaly a német befizetési többlet elérte az évi 22,5 milliárd márkát. Helmut Kohl kancellár kormánya évek óta próbálja elérni a költséghozzájárulási rendszer igazságosabbá tételét, de egyelőre eredménytelenül. A második legnagyobb nettó befizető NagyBritannia évi 9 milliárd márkának megfelelő többlettel, míg a foglalkoztatási programot legerőteljesebben szorgalmazó Franciaország évi befizetési többlete 3,2 milliárd márka. A közösségi foglalkoztatási program keretében az eddigi támogatási összegek arányában kapnának segítséget a tagállamok, így a program legfőbb haszonélvezői a spanyolok, a görögök és a portugálok lennének. Jelenleg a spanyolok évi nettó bevétele az EU kasszájából 13,7 milliárd márka, a görögöké 6,7 milliárd, a portugáloké 4,6 milliárd. Biztos a bővítésről • Bécs (MTI) Ha 2000-ben lejár a Phare-program, akkor az Európai Unió ennek az összegnek több mint a kétszeresét nyújtja felzárkózási támogatásként a kelet-közép-európai országoknak - jelentette ki Franz Fischler, az EU brüsszeli bizottságának mezőgazdasági ügyekért felelős tagja. A Phare-programból mind a tíz kelet-közép-európai ország részesül, s ezek a támogatások is arra utalnak, hogy a brüsszeli bizottság országértékelése után is nyitva marad az ajtó a szervezetbe azok számára is, akikkel most nem kezdődnek el a csatlakozási tárgyalások mondta. Fischler szerint ha maradna a mostani mezőgazdasági politika, akkor az EU keleti bővítése összesen 12 milliárd ECU-be kerülne. Mivel azonban több lépcsőben és nem egyszerre veszik fel a tagjelölteket, ezért ebből az összegből lejön 60 százalék. Közlése szerint a hat megnevezett ország évente 1,7 milliárd ECU támogatást kap. A tagországok továbbra is hazai össztermékük 1,27 százalékát kötelesek befizetni. Az EU-költségvetés számára azonban a gazdasági növekedés következtében - a remények szerint - egyre nagyobb összeg áll majd rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy például az 1 billió ECU költségvetés egy évvel később 2 százalékos növekedés után 1 billió 2 milliárd ECU-re emelkedik. Határozottan közölte azt is, hogy a tagjelöltek között jelenleg egyetlen ország sem felel meg teljes mértékben a közösség jogi normáinak, de hatnál van remény, hogy ezt a feltételt a tárgyalások befejezéséig teljesítik. A főbiztos utalt arra, hogy a demokratikus normák és az emberi jogok tiszteletben tartása terén a brüsszeli bizottság nem volt hajlandó átmeneti időket elfogadni, s ezért nem vette fel egyelőre Szlovákiát a tárgyalásra kijelölt országok közé. A főbiztos szerint a majdani új tagországok gazdálkodóinak - az eddigi csatlakozókkal ellentétben nem fizetnek kiegészítő támogatást. Mint mondta: nem akarnak az adott országokban szociális feszültségeket előidézni azzal, hogy a parasztok egyszeriben kétszer annyit keresnének, mint az ipari munkások. Ehelyett az elmaradott élelmiszer-feldolgozó szektor felfejlesztését támogatják, s teszik nemzetközileg versenyképessé. Arra nem mondott megoldást, hogy a termelői árak, amelyek adatai szerint például a tej és a hús esetében ma 30 százalékkal a világpiaci ár alatt vannak, hogyan emelkednek majd fel. Fischler megítélése szerint más területeken, így a munkaerők szabad mozgása terén is átmeneti rendelkezéseket kell érvénybe léptetni a bővítés után. Ugyanakkor úgy vélte, hogy ennek az átmenetnek ésszerű időhatárok között kell maradnia: például Spanyolország esetében sok volt a tíz év, de két-három év nem lenne elegendő. Fischler általában óvakodott attól, hogy konkrét számokat és dátumokat nevezzen meg a bővítéssel kapcsolatban, mert, mint mondta: ezek a tárgyalás alapját képezik, s jelentősen függnek a jelöltek erőfeszítéseitől is. A főbiztos határozottan kiállt a bizottság differenciált bővítési elképzelései mellett - amelyet egyébként decemberben még jóvá kell hagynia az EU-államok kormányfőinek -, s nem látja sok értelmét az úgynevezett startvonalmodellnek. Ez utóbbit az osztrák hivatalos politika is szorgalmazza. Fischler viszont úgy véli: nincs sok értelme minden tagjelölttel egyszerre megkezdeni a tárgyalásokat, s aztán egyszerre csak azt mondani egyeseknek, hogy most már nem kapnak meghívást, vagy a tárgyalások végén tízéves átmeneti időszakot megszabni. Egy kérdésre válaszolva azt is közölte, hogy az EUban szokásos átlagbér elérése nem felvételi követelmény, hiszen ha korábban az lett volna, akkor egyes országokat nem lehetett volna felvenni az Unióba. Megítélése szerint az űj országok egyik vonzerejét továbbra is az alacsonyabb bérek adják majd.