Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-25 / 172. szám

EUROPA-KAPU III. mm PÉNTEK, 1997. JÚL. 25. Törökország kontra EU • Zöldmezős beruházás Tápüzem Csongrád szélén Bokroson, a magyar mező közepén, 1200 milliós építkezés. (Fotó: Tésik Attila) • Ankara (MTI) Törökország felülvizsgálja az Európai Unióhoz fűződő vámuniós megállapodását mert sérelmezi, hogy az EU kizárja Törökországot azoknak az országoknak a köréből, amelyekkel az EU-t bővíTörökország kereskedelmi mérlege a vámuniós megállapodás hatályba lépése előtt ötmilliárd dollár hiányt tett ki az EU-val folytatott kereskedelemben, az egyezmény 1996-os életbe lépése után pedig 11 milliárd dollárra nőtt a deficit. A szóban forgó vámuniós megállapodás értelmében Törökország és az EU között 1996. január 1-je óta csaknem minden áru tekintetében megszűntek a kereskedelmi korlátok, kivéve a mezőgazdasági cikkeket. Ankara mindmáig nem juTerv, öt • DM/DV-információ Az Európai Unió elnöki tisztét júliusban Luxemburg vette át a következő 6 hónapra. Jean-Jacques Kasel, a luxemburgi külügyminiszter személyes megbízottja a kormányközi konferencián (IGC) azt mondta, hogy országa az elnöksége ideje alatt öt fő kérdésre összpontosít. Azaz a szociális jegyzőkönyv • Munkatársunktól Továbbra is Magyarország áll az élen az átmeneti gazdaságok közül a külföldi beruházásokat illetően - az ENSZ egyik jelentése szerint. A közvetlen külföldi beruházás 1989 végétől 1996 közepéig összesen 46 milliárd dollárt (40 milliárd ECU) tett ki a régióban. Ebből az összegből Egy évvel azután, hogy Magyarország a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) teljes jogú tagjává vált, a szervezet főtitkára, Donald Johnston ide látogatott. A legfejlettebb ipari országokat tömörítő szervezet főtitkára munkalátogatásának tapasztalatairól Balogh László nagykövet, Magyarország állandó OECD képviselője véleményét kértük. • Az OECD-be való felvétel az érettségi, a szervezetnek Magyarországról szóló jelentése pedig az első egyetemi vizsga hangzott el, mikor a minap bemutatták e tanulmányt. De miért jó nekünk, hogy e szervezet tagja Magyarország? - A főtitkár megbeszéléseinek is témája volt, hogy melyek azok a területek, melyeken e szervezet, sajátos tapasztalataival, ismeretanyagával, szaktudásával olyan háttérmunkát tudna végezni, mely az elkövetkezőkben a magyar gazdaságpolitika különböző területeinek alakításában segítséget, intellektuális támogatást jelentene. Ugyanakkor Magyarország számára is érdekes első kézből hallani az információkat, hogy az OECD, a 29 tagállam közössége az elkövetkező években tott hozzá ahhoz az egyezményben kilátásba helyezett hárommilliárd dollárhoz, amelyet a török ipart érő vámuniós veszteségek miatt kellett volna megkapnia kompenzációként. Az összeg kifizetése ellen Görögország emelt vétót. Törökország az egyetlen olyan, nem EU-tagállam, amelyet vámuniós egyezmény fűz a közösséghez. A török külügyminiszter a múlt héten, országának külpolitikai orientációját vázolva érzékeltette, hogy Ankara érdeklődése csökken az EU iránt, s Törökország új partnerek után néz a világ más részein. A török kormány főleg Oroszországgal, Indiával és Kínával építené a kapcsolatokat. Ankara álláspontja keményebbé vált Ciprussal kapcsolatosan is, mivel a szigetországot bevonták a csatlakozni szándékozók körébe. pontban beépítése a szerződés fő szövegébe; az EU reagálásának fölgyorsítása a környezetvédelem kérdéseire; a belső és külső biztonság megszilárdítása a közös kül- és biztonságpolitika javításán keresztül; speciális tanácsülés a bővítésről; az EU tárgyalóképességének erősítése a nemzetközi kereskedelmi kérdésekben. Magyarországra 14 milliárd dollár, Lengyelországra 9 milliárd, Oroszországra 6,6 milliárd, a Cseh Köztársaságra pedig 6 milliárd dollár jutott. A térségben az összes közvetlen külföldi beruházás 70 százaléka Magyarországra, a Cseh Köztársaságba, Lengyelországba, Szlovéniába és Szlovákiába irányult. milyen globális, nemzetközi vetületű gazdasági problémákkal tud, kíván és kénytelen foglalkozni. A tagság egyben felkészülés is az európai integrációs folyamatra. • Mi a legfejlettebb ipari országok közös gondja? - Az OECD 29 tagállamából 26-ban égető és sürgős probléma a korosodó népesség. A demográfiai görbe szerint 10-15 éven belül az inaktív lakosság száma jelentősen megnő. Ha ennek kezelésére nem készülnek hosszú távú politikával, akkor ez a térség makroszintű versenyképességének csökkenéséhez vezethet. E lépéssorozat fontos eleme a magyarországi nyugdíjreform. E téren hazánk élen jár a többi OECD országhoz képest. • Ez a látogatás középpontba állitott olyan gondokat, melyekről nem szeretünk beszélni. A nemzetközi szervezet szakértőire hivatkozva milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy a magas infláció, a munkanélküliség, a makrogazdasági bajok kiigazíthatók legyenek? - Árnyalnám a diganózist! A most kiadott, a sorban a negyedik országtanulmány két, igen lényeges problémát vetett föl. Az egyik az infláció, a másik a munkanélküliség. Ezeket leszámítva minden területen Európai munkafeltételek, tempó és termék. Ez máris elmondható a kutya- és macskatápot, illetve madáreledelt gyártó üzemről, mely Bokros szélén található. S hogy van jövője ennek a munkahelynek, az már szemmel látható. Az Effem Hungary Kft. bokrosi üzeme újabb csarnokkal bővül. Több részből álló, ötezer négyzetméteres új épület fog magasodni a város szélén. Jelenleg 128an dolgoznak, üzembóvítés után százhússzal többen. A számítógéppel vezérelt, modern üzem célja, mint hirdetik: „a környék legjobb munkahelye továbbra is mi legyünk!" Hajdú János országgyűnagyon pozitív az országkép, makrogazdasági elemzésen keresztül látványos fejlődésről számol be. Az OECD és a magyar szakértők között az az alapvető vita, hogy a infláció egyszámjegyűvé tételének ütemezése és gyorsasága milyen lehet. A magyar megítélés, mely óvatosabb, mint az OECD-é, abból indul ki, hogy olyan monetáris politikát kell folytatni, amely hiteles inflációs célkitűzést szab meg, mert ennek teljesíthetősége a lakosság és az üzleti köröknek rendkívül fontos. A OECD szerint ambíciózusabb lehetne a célkitűzés. A munkanélküliség annyiban más ügy, hogy minden országban súlyos gond. Ezért az OECD hosszú távú gazdaságpolitikai javaslatokat tett minden tagállam számára. 9 A gazdasági növekedés és a társadalmi igazságosság fontosságát hangsúlyozta az OECD főtitkára. Ám e két „követelmény" összehangolható-e ? - Tulajdonképpen társadalmi méltányosságról, esélyegyenlőségről beszélt az OECD főtitkára. A gazdasági növekedés és a társadalmi méltányosság látszólag lési képviselő ezt az építkezést nem mindennapinak értékeli, mivel: - Kevés még mindig az olyan zöldmezős beruházás, mint a bokrosi. Kölönösen kevés az olyan beruházás, ami a magyar mezőgazdaság termőképességére építkezve tud nagyértékű ipari végterméket előállítani, igen magas exporthányaddal. Ehhez a magyar kormány a honi külföldi beruházások támogatására előirányzott pénzkeretekből hozzájárult 100 millióval. Az ilyen és ehhez hasonló beruházások bebizonyítják azt, hogy a magyar mezőgazdaságnak igenis van jövője, de csak egy feltétellel. Ha a magyar mezőgazdaság munkásai és az evvel az ágazattal foglalkozók is megértik: nem a föld túráellentétes mechanizmusokat hoz életre. Az egész OECD térség gazdaságpolitikai dilemmája, hogy e két, nehezen összekapcsolható általános célkitűzést hogyan lehet harmonizálni. Mert a gazdasági növekedéssel megjelennek a jövedelmi szóródások, egy viszonylag jelentős elszegényedő réteg - mutatja ezt az Amerikai Egyesült sából lehet pénzt teremteni, hanem a minőségi áruk előállításából. Függetlenül attól, hogy az élelmiszert, amit készítenek, emberek vagy állatok számára kívánjuk eladni. A Mars cég világméretű forgalmának a kétharmad részét állati termékekből szerzi be, sok márkaterméke van; éppen ezért nagyon bízom abban, hogy ennek a nagyberuházásnak a végén vállalkozik majd újabbakra is. Itt, ebben a térségben. A Mars cég magyarországi képviseletének vezetője, Stephan Skopp nem véletlenül hozta szóba, hogy az első nagy élelmiszeripari cég a Mars volt, mely a kelet-európai térségben megjelent 1990-ben. Először a csokoládéival. 1993-ban olyan mértékű lett Államok példája is. De ugyanitt az alig 6 százalékos mértékű munkanélküliség jelzi: a növekedés általában jól fizető munkahelyeket teremt. Tehát igaz, hogy a jövedelemsávok kihúzódnak, ugyanakkor a munkahely teremtés révén esély adódott a legmarginalizáltabb réteg számára is, tisztességes jövedelmet biztosítva. a beszállítás, hogy döntöttek: gyárat kell építeni. De hol? Bokroson, mely a magyar mezőgazdasági területek középpontjában van. Harmincezer tonna termék készül itt, ennek 60 százaléka export. Minden irányba szállítják innen a tápot. Délre, északra és nyugatra, Ausztriába is. Az EU-országokból, a CEFTÁ-hoz tartozókból is pályáztak. Azért esett a választás Bokrosra, mert itt már kész az infrastruktúra. Molnár József, Csongrád polgármestere a példaértékű beruházás kapcsán megjegyzi: sajnos a környékbeli gazdák nem vették (még) észre, mekkora európai piachoz kerültek közel. Kevés ugyanis a helyi beszállító! Bálint Gyula György 9 Az OECD országképében látja-e a Tiszántúlt vagy a Dél-Alfóldet, az itteni gondokat? - A regionális problémák nem ismeretlenek az OECD szakemberei számára. Aminek lényege, hogy a Dunántúl dinamikusan virágzó és tőkét vonzó terület, míg az észak-keleti és déli országrész sajátos regionális gondokkal küzd. A lehetséges gazdaságpolitikai megoldásokkal foglalkozik az OECD - a nemzetközi tapasztalatokat fölhasználva. 9 Tehát Ön, az „ősszögedi", aki párizsi „állomáshelyéről" pillant haza, megnyugtat minket: behozzuk a hátrányokat? - Versenyhelyzet lévén a különbségek megmaradhatnak, de hogy a Dél-Alföld nem szakad le, az bizonyos. Azt gondolom, hogy e térség még viszonylag kedvező helyzetben van, hiszen számottevő a tőkebeáramlás, például a telekommunikácó terén jóval rosszabbul ellátott területei is vannak az országnak. A hármas határ funkció pedig - ha ennek koordinátarendszerében minden pont nyugvópontra kerül - komoly felhajtóerő lehet. 9 Fejlett országok mondtak jó véleményt a magyar gazdaságról. De mi e tanulmány üzenete egy itteni gazdasági társaság Első, közös tanácsodé • Munkatársunktól A Gazdasági és Szociális Bizottság (ESC) létrehozta az első közös tanácsadó bizottságot egy EU-tagjelölt országgal, történetesen Magyarországgal. Az EU-Magyarország bizottság 6 ESCtagból és ugyanennyi magyar, az országos érdekegyeztetési tanácsot reprezentáló képviselőből áll. A testület évente kétszer fog ülésezni. A közös bizottság célja, hogy az EU és Magyarország közti kapcsolat valamennyi gazdasági és szociális aspektusát áttekintse, illetve hogy segítse a csatlakozási folyamatot. Az ESC elnöke, Tom Jenkins szerint: „a csatlakozási stratégiának nem szabad túlhangsúlyozni a gazdasági vonatkozásokat a szociális dimenziók rovására. Ennek a stratégiának állandó figyelmet kell fordítania az állampolgárok érdekeire, gondoskodnia kell arról, hogy teljes körű tájékoztatást kapjanak." A testület szeretne együttműködni az EU-magyar társulási tanáccsal is. Agráralku • Brüsszel (MTI) Az EU agrártanácsában három vélemény alakult ki a szervezet bővítéséről. Az egyik: a bizottsági javaslat amely a felvásárlási árak csökkentését és a parasztoknak járó támogatások differenciálását helyezi kilátásba - tárgyalási alapként elfogadható. A másik: olyannyira megváltoztak az ágazat kilátásai, hogy szükség lenne az agrárpolitika teljes átértékelésére. A harmadik: a csomag egyes konkrét ajánlásait tartja vitathatónak, mint például a támogatások elosztásának módját. vagy egy kisvállalkozó számára? - Az egyik üzenet: a magyar gazdaság két-három nehéz, áldozatos év után megkapta az esélyt, hogy olyan növekedési pályára álljon rá, melyben minden szereplő nyertes lehet. Nagy biztonsággal megjósolható, hogy 2,5-3,5 százalékos lesz a növekedés, mely azt jelezheti, hogy a magyar gazdaság előtt - ha semmi kisiklás nem történik - perspektivikus fellendülés áll, ami minden kis és közepes vállalkozásnak jó szokott lenni. Továbbá: a prognózis a fogyasztás lassú, de stabil föllendüléséről ad számot. A harmadik elem: Magyarországon a 16 milliárd dollár közvetlen külföldi tőkebefektetés olyan hajtóerő, ami ha nem lenne, nem lehetne aktívan és látványosan műkődő, mozgó gazdaságról beszélni. Mindaz, amiről eddig szó esett, tehát a növekedés perspektívája, a gazdaság nyitottsága és nemzetköziesedése, amiről a jelentés úgy ejt szót, hogy az adósságterhek most már nem jelentenek elviselhetetlen terheket a makrogazdaság számára, azt jelenti, hogy a kis és közepes vállalatok számára is megnyílik az a perspektíva, ami egész Magyarország számára: azaz integrációs ambícióit sikerrel véghezviheti. Újszászi Ilona Élberuházó • Az OECD Magyarországról: Jön a fellendülés! Rövid távú előrejelzés a magyar gazdaságról (százalékos változások 1991-es árakon) 1996 1997 1998 (tény) Lakossági fogyasztás -3,0 0,4 1,1 Közösségi folyasztás -3,0 -33 -1,1 Beruházások -2,0 103 12,0 Belső kereslet -2,8 23 33 Készletek változása 1,4 03 0,2 Összes kereslet -13 23 33 Export 13,0 11,1 11,0 Import 6,5 103 10,5 GDP összehasonlító árakon 0,8 2,4 33 Te(jes foglalkoztatotti létszám százalék -0,5 03 0,6 GDP-deflátor 20,9 173 14,9 Munkanélküliségi ráta 10,0 9,1 8,8 Rövid távú kamatok 23,8 193 183 Hosszú távú kamatok 23,8 193 183 Államháztartás hiánya 23,8 193 a GDP százalékában -3,1 -53 -5,0 Folyó fizetési mérleg a GDP százalékában -3,9 -4,0