Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-18 / 166. szám

6 HELYI TÜKÖR PÉNTEK, 1997. Júl. 18. Képkiállítás a Sajtóházban • Munkatársunktól Huszár Ottó, Hervey Bey-ben (Ausztrália) élő magyar festőművész kiállítása nyílik ma este 6 órakor a Sajtóház Stefánia-klubjában. Huszár festményein az ősmagyarok mondavilágát jeleníti meg, amelyeket eddig Esztergomban, Budapesten, Sárisápon mutatott be, most pedig Szegeden jelenik meg a nagyközönség előtt. A kiállítást, melyet a Kékfa Egyesület és lapunk, a Délmagyarország szervezett, Gyulay Endre szegedcsanádi megyés püspök nyitja meg. A belépés díjtalan. Bodor Zoltán tárlata • Munkatársunktól Ma 18 órakor Dömötör János művészettörténész, nyugalmazott múzeumigazgató nyitja meg a Juhász Gyula Művelődési Központban Bodor Zoltán festőművész kiállítását. A megnyitón Gárdián Gábor és tanítványai közreműködnek csellón. A negyven esztendős képzőművész - aki tavaly elnyerte a szentesi Katona Kiss Ferenc Alapítvány festészeti ösztöndíját, amiből egy hónapos tanulmányutat tett Angliában - rendszeresen szerepel országos csoportos tárlatokon, valamint a Gyulai Nyári Művésztelep kiállításán. Önálló kiállításai voltak Gyulán, Budapesten, Kőszegen, Hódmezővásárhelyen és Szegeden. Pénzhamisítók • Solt (MTI) Egy nap sem kellett ahhoz, hogy a kalocsai rendőrök megtalálják egy hamis tízezerforintos bankjegy előállítóit: a bankóval szerdán délelőtt fizettek a solti áfész egyik élelmiszerüzletében. Az utóbb gyanút fogott boltosok feljelentését követően még aznap rendőrkézre került a két gyanúsított, H. Zsolt és T. Károly (mindketten soltiak), ennek ellenére nincsenek őrizetben, ugyanis gyermekkorúak... Jogsegély • DM-információ Jogsegélyszolgálati fogadóórát tart az MDF szegedi szervezete 17 órától a Római krt. 31. szám alatti irodaházban. Szépítik a templomkertet • Munkatársunktól Az alsóvárosi katolikus templom közösségi házának a kertjében parkot létesítenek. Kérik a hívőket, hogy társadalmi munkában segítsenek a gyepesítésben és a park kialakításában. A munkát július 21-én (hétfőn) 15 órakor kezdik. Szerszámot mindenki vigyen magával. e • Uj gabonaszárító a mártélyi Tisza szövetkezetben LOYCIltO Hitellel szárad a búza a Honfoglalásból Kruzslicz István: - Az elmúlt napok időjárása miatt a kelleténél nedvesebb a búzánk, s így ki kell használnunk az új gabonaszárító kapacitását. (Fotó: Tésik Attila) Negyedszáz dolgozót foglalkoztatva, 65-70 millió forint éves árbevétellel működik a mártélyi Tisza Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet. A gazdaság 900 hektáros szántóföldjén megkezdődött a búza aratása, s úgy tűnik, a csapadékos idő munkát ad az új gabonaszárítónak is. - Tiszta lappal, de üres kasszával vágtunk neki a munkának a '92-es átalakulást követően, mely csődeljárást is maga után vont - emelte ki Kruzslicz István, a mártélyi Tisza Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet elnöke. Ennek nyomán elvesztettük az állattenyésztési üzletágunkat, 190 fős tagságunk és 30 dolgozónk csak a szántóföldi növénytermesztés sikerességében reménykedhetett. Mára a tagok száma 160-ra zsugorodott, s alkalmazottunk is csak 25 van, de egymás után két esztendőben is sikeresen gazdálkodtunk 1100 hektáros - 200 hektáros saját tulajdonú erdőnket kivéve, - bérelt földekből álló területünkön. Igaz, a nyereség mértéke az 56 százalékot nem haladta meg, és ez egy ilyen kis szövetkezetnél a külső tényezők hatására könnyen átcsaphat ugyanekkora veszteségbe is. 0 A mostoha időjáráson kívül mi veszélyeztetheti még a sikert? - Nagy fejfájást okoz, hogy a közeljövőben lejárnak földbérleti szerződéseink. Gazdálkodásunk gyakorlatilag ellehetetlenülne, ha hasonló föltételekkel nem tudnánk megújítani a megállapodásokat. Egyébként gazdálkodásunk stabilnak tekinthető abban az értelemben, hogy nem kell hitelekhez folyamodnunk. Mivel azonban a mezőgazdaságban a hitel és kamattámogatással lehet pénzhez jutni, (gy gyakran nyúlunk ehhez az eszközhöz. 0 Milyen beruházáshoz igényeltek kölcsönt utoljára? - Óvatosak voltunk, s egy kicsit későn mertünk beruházni, de ez - 65-70 milliós éves árbevételünket, s a beruházás nagyságrendjét ismerve nem csoda. Szemes termény búza, kukorica, napraforgó, repce - szárítására alkalmas gabonaszárítót építettünk, a beruházás összértéke 13-14 millió forinl, ebből közel 5 millió világbanki hitel. A magyar gyártmányú szárítót terveink szerint bérszárításra is használjuk majd. 0 Az utóbbi napok esős időjárása nem ártott a még lábon álló búzának? - Már megkezdtük az aratást, és bár a búza nedvességtartalma valóban magasabb az optimálisnál, egyelőre betakarítható állapotban van. Am ha további csapadékot kap, le kell állnunk az aratással. Most szükséges kihasználnunk az új szárítónk kapacitását, mely azonnal elindul, ha megérkezik az a segédberendezés, melynek hiányában eleddig nem tudtuk beüzemelni a korszerű gépet. 0 Milyen termésre számítanak? - Ha semmi rendkívüli nem történik, akkor egészen jó terméseredményekkel büszkélkedhetünk, reményeink szerint 20-25 százalékkal több búza kerül a magtárakba, mint tavaly. Ez körülbelül 1500 tonna gabonát jelent. Napraforgóból, kukoricából, és a kevesek által termesztett kenderből is jó termésre van kilátás, s a minőségre sem lehet panaszunk. Ó Terményeikből exportra is jut? - A tavaly hatályos kvótarendszer ma már nincs érvényben, de mivel önálló exportengedélyünk nincs, csak ilyen fölhatalmazással bíró cégen keresztül szállíthanánk külhoni piacra. De mi annál kisebb tételben termelünk, mintsem hogy megérné exportálni. 0 A szárító mellett ott árválkodnak az istállók. Vajon nem állna-e biztosabb lábakon a szövetkezet, ha a szántóföldi növénytermesztés mellett újra foglalkoznának állattenyésztéssel is? - Tsz-elnök szájából csúnyán hangzik, amit most mondani fogok, de tény, ha lenne pénzünk, nem állatokba, hanem értékpapírokba fektetnénk. Egy közepes, százas szarvasmarha-állomány vásárlása ugyanis rengeteg pénzbe kerül, nem számítva a korszerű fejőház, a silótároló és a kiszolgáló létesítmények költségeit. A mai világban egy ilyen befektetés sorsa bizonytalan, s jó szerencsével, rengeteg munkával is csak évtizedek alatt térülhet meg. A mi kis szövetkezetünk pedig ilyen kockázatot nem vállalhat. Persze, más lenne a helyzet, ha megmaradt volna az állatállományunk, akkor azt mondanám, foggal-körömmel ragaszkodjunk hozzá. Kéri Barnabás • Pusztamérgesi vendégcsalogató Töltöttkáposzta-fözö verseny és falunap • Munkatársunktól Pusztamérgesen szombaton rendezik meg a III. nemzetközi töltöttkáposzta-főző versenyt, amelyhez falunapi rendezvények is kapcsolódnak. A remek szórakozást, érdekes látványosságokat ígérő programra 19-én már fél 8-tól váiják az érdeklődőket. A reggeli zenés ébresztő után a község központi parkjában 8 órakor nyitják meg ünnepélyesen a III. falunapot. Amíg - a középiskolában - a töltöttkáposzta főző csapatok készítik a finom falatokat, a vendégek megtekinthetik a főutcái zenés felvonulást, 9 órától pedig a népi hagyományokat felelevenítő aratást és marokszedést. A kenyérszenteléssel és terményáldással egybekötött szentmise 10 órakor lesz a római katolikus templomban. Ezután a művelődési házban hangzik el ünnepi köszöntő, valamint díszpolgárt is avatnak, majd megkoszorúzzák a háborús emlékművet. A zsűri 12 óra után minősíti a több mint húsz csapat által időközben elkészített töltöttkáposztákat. A „versenymunkákat" természetesen a nagyközönség is megkóstolhatja, mégpedig adagonként 300 forintért. A finom falatok elfogyasztása után közlekedési vetélkedő, kertészeti szaktanácsadás, néptáncbemutató, gyermekkoncert, country és népzene váija a résztvevőket. A Torzsa bál 19 órakor kezdődik, amelyet a főzőverseny eredményhirdetése, valamint a „káposztakirálynő" megválasztása tesz izgalmassá. Autócsempészek - fénymásolt forgalmival Az elmúlt hónapban a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság által felügyeit déli szakaszon 200 határsértő kopogtatott. Többségük jugoszláv állampolgár volt, de akadt a szabálytalanul utazgatok között libériai, román és bolgár is. A déli határszakaszon júniusban is dívott az autócsempészés. A határőrök a rossz fiúk egy részét elfogták, ám hat esetben csupán integetni tudtak nekik. A sikeres akciók közül néhány: Amszterdamból lopták el azt a 4,5 milliót érő Opelt, amelyet Tompánál tartóztattak fel. A kocsit egy Hollandiában élő jugoszláv személy próbálta becsempésztetni hazájába. A sofőr jutaléka 500 márka lett volna. A forgalmit fénymásolták. Tiszaszigeten egy magyar állampolgár jelentkezett BMW-jével kilépésre. Az illetőnél nem volt jogosítvány és forgalmi engedély sem. Az alaposabb vizsgálatnál kiderült, hogy a férfit lopás miatt kereste a szegedi rendőrség. Fénymásolt forgalmi engedéllyel akart külföldre szállítani egy Fordot egy jugoszláv személy, aki 200 márkát kapott volna megbízójától, ha a kísérlet sikerül. Lőszercsempészt kaptak el Hercegszántón. A jugoszláv azzal védekezett, hogy a pisztoly és a lőszerek véletlenül maradtak autójában. Más kérdés, hogy egyébként sem rendelkezett fegyvertartási engedéllyel. A halasi igazgatóság átkelőin 800 ezer utas és 250 ezer jármű fordult meg júniusban. A beutazási feltételek hiánya miatt 400 külföldit fordítottak vissza; jobbára érvénytelen útlevéllel, műszakilag erősen kifogásolható járművel és pénz nélkül akartak bejönni az országba. V. F. S. Nemrégiben sugározta a televízió A vád című Sára Sándor-filmet, amely drámai erővel mesélt el egy történetet a „felszabadító" Vörös Hadsereg kevésbé dicsőséges tetteiről. A filmben egy Szegedről indult fiatal színész játszotta az egyik főszereplőt, a katonaszökevény fiút. Anger Zsolt 1995-ben végzett a színművészeti főiskolán, azóta a Vígszínház tagja. Láthatták őt a nézők Koltay Gábor filmjében, a Honfoglalásban is, amelyben Árpád fiát. Leventét alakította. Most épp Börcsök Enikővel játszik: a szegedi amatőr színjátszó mozgalomból ismert Nagy Kata Benda színész eltűnése című filmjét forgatják. Bár a cím utal a fiatalon elhunyt szegedi Benda Balázsra, a történetnek valójában nincs köze az ő életéhez és tragikus halálához. A névválasztás csöndes tisztelgés az emléke előtt. Anger Zsolttal a Grand Caféban beszélgettünk. 0 Hogyan lettél színész? - A Bebrits szakközépiskolába jártam, ami ugyan nem humán gimnázium volt, de nagyszerű irodalomtanárunk, Faragó Péterné Piroska néni remek irodalmi színpadot vezetett. Ott találkoztam össze az egy évfolyammal felettem járó Ungvári Istvánnal - jelenleg Győrben színész -, akivel már akkor eldöntöttük, hogy ezt a pályát választjuk. Új darabokat kerestünk, új hangot ütöttünk meg, az iskolai színpad vezéregyéniségeivé váltunk, és tudatosan készültünk a főiskolára. Istvánt elsőre felvették, nekem nem sikerült, ezért három évig stúdiós voltam a kaposvári színházban. Végül negyedszerre engem is felvettek. 0 Mire voltak jók a kaposvári évek? - Ott ismerhettem meg a színházi létet, ami megkövetel egyfajta erkölcsöt, amiről az utca népének ugyan nagyon felületes fogalmai vannak, mégis meghatározó, ha valaki érvényesülni akar ezen a pályán. Vannak fontos tárgyi, művészi és lelki értékek, amelyek összetartanak egy-egy társulatot. Kaposvárott akkoriban még ott voltak azok a nagyágyúk - a színészek: Kulka János, Lázár Kati, Jordán Tamás, Koltai Róbert, Pogány Judit, a rendezők: Ascher Tamás, Babarczi László, Ács János akiktől rengeteget meg lehetett tanulni a szakmából. 0 A főiskola után hogyan kerültél a Vígszínházba? - A főiskolán Horvai István és Kapás Dezső osztályába jártam, és negyedévesként a Vígszínházba mentünk gyakorlatra. Végül az egész osztályt hívták, maradjunk ott, de egy éjszaka úgy döntöttük, együtt nem szerződünk oda, hiszen néhány osztálytársamnak más színházhoz is volt kedvező ajánlata. Végül négyünket hívtak komolyan, rajtam kívül egy másik szegedit is: Gregor Bernadettet. Azóta máshová is kaptam ajánlatot, nemrégiben például Babarczi László hívott fel, hogy menjek vissza Kaposvárra. Anger Zsolt: Játszani és rendezni is szívesen hazajönnék. (Fotó: DM-archív) Nagy dolog lenne leszerződnöm oda, de ma már feleségem van és egy Borbála nevű kétéves kislányom, akikről gondoskodnom kell, ezért egyelőre nemet kellett mondanom. De megállapodtunk, a következő évad végén visszatérünk a kérdésre. A Vígszínház az elmúlt néhány évben elég nehéz évadokat tudhat maga mögött. A legnagyobb közönségsikeremet Mágnás Miskaként arattam ott, amit Kaszás Attilával felváltva játszottam. Úgy hiszem, szakmailag talán nem járnék rosszul Kaposvárral. 0 Hamar megtaláltak a filmes feladatok is... - A vád című Sára Sándor-filmben a katonaszökevény fiút játszottam, ami abszolút főszerep. Mámoros dolog volt, hogy a kaposvári évek után újra találkozhattam és ismét együtt játszhattam az anyát alakító Lázár Katival. Borzasztó nehéz körülmények között, jégben, fagyban, sárban forgattunk egy Kiskunfélegyháza melletti tanyán, mégis roppant izgalmas volt, mert nagyon szeretem a kalandos dolgokat. Nagyon érdekelt ez a téma is, mert azt hiszem, ezekről a sokáig elhallgatott dolgokról nem lehet eleget beszélni. A Honfoglalás forgatása más miatt volt izgalmas számomra. Kisgyermekkoromat a Vörös Csillag moziban töltöttem a nagymamám felügyelete alatt, aki ott volt jegyszedő. Minden filmet vagy tucatszor láttam. A kedvencem a Keoma volt, Franco Néróval a főszerepben. Döbbenetes, hogy elrepült húsz év, és ott álltam vele a kamera előtt bevilágítva. Ő játszotta Árpád vezért, én pedig a fiát. Leventét. Olyan volt ez, mint egy álom. 0 Szegedi vendégszereplés nem került szóba mostanában ? - Ezt a témát szinte minden hónapban előveszük Szabó Gabival, aki szintén szegedi, és ő is a Vígszínház tagja. Megállapodtunk, ha hívnának, mindketten eljönnénk egy-egy szerepre. Már három éve nyúzom Marton Lászlót a Vígszínházban, hogy szeretném megrendezni Ghelderode A vörös mágia című darabját. Talán rövidesen stúdióelőadásként megcsinálhatom. Arról is álmodom, hogy egyszer majd Szegeden is rendezhetek. Hallási Zsolt