Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-18 / 166. szám

PÉNTEK, 1997. JÚL. 18. KITEKINTŐ 7 Kedves Kömyékbéliek! r

'irtént a minap, hogy jószándékkal odaszóltam a forró utcafronton gázvezetékkel bajlódó embernek - a kezében lévő vastag csőre utalva - hogy azzal a tekintélyes darabbal találja-e a lyukat, mire a megizzadt harcostárs szeme szinte szikrázott, szidta még a Jóistent is, közölvén: kicsi a „muff"! Át is kiáltott, kérve a zöldoverállos társát: Janikám, bővíts rajta még egy kicsit! Ilyenkor a vezetékfektetésben, csőállításban járatlan ember csak fülel, mint süket disznó a búzában. Már itt is? Az utca árkában? A „muff' körül forog a világ? Sőt! Pusztaszer, Csengele, Kistelek, Balástya, Dóc - hogy csak az elejét soroljam - igazából föl van durva miatta... Nemcsak durva - dúlva is! Yfszreveszi az is, akit ez az ügy igazából nem érint, Hí hiszen az ablaka alatt, a szeme előtt történik. Érkeznek a félmeztelen fiúk és, ahogy mifelénk mondják: megágyaznak ennek a munkának. Irányát veszik, útját szabják az utcai csőfektetésnek. A mai Kitekintő oldalunk az árokbéli „muffolásról" próbálja föllebbenteni a fátylat... A golyónyomok miatt, amelyeket útközben leltünk, ijedtségre semmi okunk, ez csupán arról árulkodik, hogy a dóci lőtérből nem lett golfpálya. Hogy is van ez? • Munkatársunktól Ilyenkor, újságbéli uborkaszezon idején, faluhelyen azért történik egy s más. Főleg az történik, hogy nem kel el jó áron a piacra vitt portéka. Esik az eső nyakrafőre, ázik, gazosodik a gabonaföld. Permetezni meg szinte óránként kellene. Még szerencse, hogy barack nem sok termett, igy azzal uborkaszezonban - kevesebb a gond. Csengelén Már áll a postatorony. Nem siették el a munkát, hozzáértő szakemberek állították s állítják még ma is: a jó munkához idó kell. Mondaná erre más: idő is, meg ember. Mert, hiába megy a kisgép a Marsra - láttuk a tévében - azért hiányzik mellőle az az ember, aki egy pöccintéssel odébb tenné azt a darab követ, amitől egy pillanatra megzavarodott a messzelátó tudomány. A csengelei postatoronynál, ahogy mondjuk: az ész mindig kéznél volt. Áll - és világít! Balástyán A balástyai általános iskola egyik múlt századi épületrésze veszélyessé vált, ezért lebontották. így két tanteremnek kellett új helyet biztosítani. A körülbelül 13 éves épületrész tetőszerkezetét építik át és ott folytatódik ősszel a tanítás. Az átépítésre két pályázatot is megnyert a település. A tetőtér kialakítására szükséges pénz több, mint hetven százalékát a két pályázatra kapták. A tervezésnél és a kivitelezésnél többnyire helyi erőforrásokra támaszkodtak. A régi tetőt lebontották, mert a belső magassága túl alacsony volt. A használható gerendák és egyéb anyagok visszakerülnek és új cserepekkel fedik be a felújított iskolát. Hallom, hogy... ...elírtam a régi iskolám nevét. Mint a múlt héten olvashatták, az útszéli vendégmarasztalónak írt riport okán a kisteleki Vándormarasztaló tulajdonosai - akiknek helytállásáról szólt az írás - nehezményezték, hogy még ennyit se tudok, hogy ahová a fiuk jár, az már nem a „Gépipariba", hanem: Déri Miksa Ipari Szakközépiskola. A többi papírra vetett gondolat se nagyon tetszett, bár beszéltünk róla, de hát, az írás olyan, mint a pörkölt. Nem lehet csak húsból készíteni, az ízesítőnek, a sónak, a paprikának is benne kell lenni, hogy fogyasztható legyen. Azonkívül, ha már itt tartunk, ezért senki nem szólt, ellentétben azzal, amit írtam: a lengyelek dovizsénnyával köszönnek el egymástól. A dzsinydobre a - beköszönés. Hm. Nem is nagyon tud mást a magamfajta, ha dolgozik, mini hogy „elírja" a dolgokat. Mégis csak igazságos volt, hogy a „Gépipariban", ahol inkább muffokat, karmantyúkat rajzoltunk, e sorok írója elégséges osztályzatot kapott idegen, s magyar nyelvből... M. T. O Vizesek, ha ráhajtanak Csőfektetők a sándorfalvi faluszélen Lőtéri igazság: Lőttek i golfpályának! Belovai Pál: - A községnek ez az átka megmaradt. (Fotó: Gyenes Kálmán) Mindent mondhatunk a pusztai szójáték kedvéért, csak azt nem, hogy lőttek a dóci lótérnek. Mint tudjuk: a hajdani katonai gyakorlóhelyből nem lett se golf-, se rögbipálya - megmaradt lótérnek. Nem az oroszok használják, s nem is az amerikaiak, mint az emiitett játékokból esetleg következtetni lehetne, a magyar fegyveres testületek gyakorlatoznak ott. A környékbéliek nagy bánatára. - Utoljára 94-ben kaptunk kártérítést - mondja Belovai Pál, Dóc polgármestere, akinek visszakért földje a lőtér mellé, a lövészetkor használt biztonsági övezetbe került. Tőle tudjuk, hogy a rendszerváltás táján volt róla szó, ha kivonulnak a szovjetek, az ópusztaszeri és a dóci önkormányzat visszakapja a lőteret, s annak gyepén golfpályát, lovasok terepét, kempingező helyet alakítanak. Az elképzelésnek lőttek, és ha kő kövön is marad, de azért újak lőnek a dóci erdőben. Sót, már az odavezető úton is, hiszen a kanyart, kereszteződést jelző táblákon és a villanyvezetéket rejtő dobozokon igazi golyónyomok láthatók. (Arra még csak gondolni se merünk, hogy ezeket a lyukak nem a hivatásos lövészektől származnak.) Kétkét és félezer hektár föld öleli körbe a dóci lőteret. Belovai gazda: - Kevesebbszer zárják a területet, mint régebben, de a kárunk, majdnem akkorra, mint az oroszok idején volt. Főleg az utakat nem szeretik rendbetenni. - Csatáznak is miatta? - A magunk módján. írtunk levelet Gönczöl Katalinnak, a kisebbségi ügyek legfőbb biztosának. Ötven lőtér menti gazda kérését fogalmaztuk meg. Nyilván nagy az elfoglaltsága, hiszen tavaly novemberi kérelemre még nem érkezett válasz. Ugyanis, a lőtér melletti biztonsági területek sorsa nincs rendezve. Magánterületnek osztották, ha lövészetet tartanak, lezárják a környéket. Akkor nem dolgozhatnak a gazdák a földben. Akik elvesztették munkájukat, most a gazdálkodásból élnek. A gaz nincs tekintettel a lövészetre, nő, szaporodik. Komoly kárt szenvednek miatta a gazdák. - A honvédség mit mond erre? - Csak a közvetlenül okozott és a látható károkat hajlandók téríteni. Ezek szerint, nemcsak a golfpályának, az igazságnak is lőttek a dóci erdőben... M. T. Nyomd meg jobban, menjen a munkai (Fotó: Gyenes Kálmán) A szóba hozott csővégi muffal apróbb problémák adódtak a fektetők táborában. Azt mondták: a muff az már fél karmantyú. A vizesek megfogalmazásában ez nem igazán fedi a valóságot, mert más a karmantyúzás és más a muffozás. Eszerint, ha műanyag csövekkel dolgoznak, akkor a muff kitágított csővéget jelent s ennek igazából nem sok köze van az igazi karmantyúhoz. Az igazi karmantyú az fémből készül, és a műanyag csőre egyáltalán nem alkalmazható. Mondják is a szakmabéli sándorfalvi vizesek, hogy náluk ne keveijük a szezont a fazonnal. A vízvezetést a gázcsőfektetéssel, a postaárkot a szennyelvezetővel. Pár éve földbe tettek minden szükséges csövet. A telefonnak, a gáznak, a víznek, a tévének és még ki tudja, hogy minek... A benzinkút délelőtti nyugalmát csőfektető harcosok munkája töri meg. Jónéhányan tekerik a fekete műanyagszálat, olyan, mintha nyurga óriáskígyót terelnének biztos helyre. Elöl Feketű István meg Makra László irányít, mögöttük Muhari meg Savanya harcostárs igazít, a többiek meg nyomják, ahogy csak lehetett ezt a hosszú matériát. - Géppel húzzuk, ha kell - mondja Feketű -, csak most a forgalom meg a fák miatt másként kellett csinálnunk. Hihetünk a fő irányítómesternek, mert Feketű István vezeti a kis lánctalpas masinát, amellyel máskor behúzzák az árokba a hosszú csőkígyót és, amint kiderült: akár Félegyházáig is elérne Sándorfalvától az a csatorna, amelyet már kiásott eddig. Most épp a Temesvári utca sarkától nyitották meg a földet, víznek teszik a csövet. Sári György, a vtzvezetés főmestere: - Pénteken már nyomjuk bele a vizet. Három vállalkozásnak megy, ők rendelték meg a munkát. Ahogy készen leszünk a csőfektetéssel, fertőtlenítjük a vezetéket. • Miért is? - A köjál-előírások szerint, két napig állni hagyjuk benne a vizet, hogy szedje le azt, ami nem oda való. Átnyomatjuk újra, majd megint tiszta vizet engedünk a csövekbe. • Drága a vtzvezetés? - Kábé egy millióba kerül és ráadásként még a tervezés költsége és az úgynevezett hozzájárulás a falufejlesztéshez... • Úgy beszél, mint aki nagyon tudja a falu dolgait. - Éppenséggel én vagyok a pénzügyi bizottság elnöke! A három cég az előírásoknak megfelelően kell, hogy eljárjon. A lényeg, hogy nekik mindent ki kell fizetni saját zsebből, aztán fölajánlani az önkormányzatnak, ahol majd pénzt szednek a víz szolgáltatásáért. Hát, ha akarjuk, értjük. Ha akarjuk - nem! A lényeg, hogy aki viszi a vizet az egyik sarokról a másikra, erről semmiképp se tehet. Rájuk csak azt bízták a törvényhozók, hogy a lehető legjobban illesszék a csövet a „muffba", bár nem ezekkel a szavakkal adták meg az útmutatót. Mondhatnánk a magunkfajta szóhasználattal, hogy jól kicsesztek a szegényemberekkel, de ilyet nem mondunk, mert lehet, hogy jövőre mégjobban ránk ijesztenek. A vízvezetés, ugyanis állami feladat. A tiszta vízhez mindenkinek elemi joga van. Ettől függetlenül a falu, a tanyavilág népének a vízért igazán meg kell küzdenie. Ha inni, ha locsolni viszi, komoly pénzébe kerül. Ilyenkor mondjuk: kerül, amibe kerül, de muszáj. És ezt a muszájt a mi rendszerünk nagyon meg tudja magyarázni. Öntözéshez, főzéshez hoz olyan kemény előírásokat, hogy ember legyen a talpán, aki ezt kibírja. Aki haladni, erősödni vagy netán: termelni akar, annak fizetnie kell, mint a jó régi idők jó katonatisztjének. Mifelénk már ilyenné vált a csőfektetés világaMajoros Tibor Balogh Károly kisteleki nyugdíjas: - A mi utcánkat, az Ede utcát már be is dúrták. Nekem panaszom nincs rájuk, ezzel nálunk be lesz kötve a telefon. Ahogy jöttek, valósággal megszállták a falut. Mert hiába város ez, mi falunak mondjuk. Itt a szomszédban Bitó Sándor vitatkozott velük, úgy hallottam, előttük faprobléma volt. Belovai Péterné dóci háziasszony: - Nem egyeztem bele, hogy itt vezeték nélküli telefon legyen. Mindszenten láttam, hogy az a fajta nem működik. Föl kellett tenni a tévéantenna tetejére, ott se szólt. Ez semmi fölfordulás, tűrjük, hogy jó telefonunk legyen. Régóta várjuk, még 92-ben beadtuk rá az igényt, mert a gyerekek bent laknak Sándorfalván. Benkőné Tápai Etelka, és Ádám fia Balástyán: Az, hogy telefon lesz a Táncsics utcában, ez a fölfordulás vele jár. Örülünk neki, főleg azért, mert a rádiótelefonnál sokkal olcsóbb. Azt ígérték, hogy augusztusban már használhatjuk. A bekötésért 36 ezer 500 forintot keli fizetni mindenkinek. A kellemetlen dolgot muszáj viselni, hogy utána jobb legyen. Szűcs Antal csengelei gazdálkodó: - Nekünk a kisteleki házunkban már bent van a telefon. Az utcát is már régebben lebetonoztuk jó vastagon. Mi és nem a tanács csinálta. Mondtam az asszonynak, mert van ott három szépen termő szilvafa, ide aztán bajos lesz árkot törni. Meg is akadt az ásó tudomány, a sarokra állítottak egy másik oszlopot. Mit szél az utcaárkoláshoz?