Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-15 / 163. szám

KEDD, 1997. JÚL. 15. HAZAI TÜKÖR 7 Betyárnapok • Debrecen (MTI) Több ezer hazai és külföl­di vendéget várnak az immár IV. alkalommai tartandó or­szágos kishortobágyi betyár­napokra és népműszeti vá­sárra, amelyet július 25. és 27. között rendez meg a Bis­tey és Társa Kft. Hétfőn Debrecenben sajtótájékozta­tón mondták el, hogy a ren­dezvény, amely családi vál­lalkozásból mára országos idegenforgalmi eseménnyé nőtte ki magát, csikósbemu­tatóval, leányrablással, sör­ivóversennyel, lovas íjászat­tal, díjugratóversennyel, pusztabállal, slambucfőző­versennyel fogadja az érdek­lődőket; a folklórműsorokon fellép a balmazújvárosi 48­as népdalkör kórusa. Az ugyancsak balmazújvárosi hagyományőrző csoport elő­adja a németfalusi lakodal­mast, énekelnek az egyekiek és a debreceni nyugdíjas pe­dagógusok kórusának tagjai. A „Puszta szépét" 26-án este választják meg a bálon. Va­sárnap este a rendezvénysort tűzijáték zátja. „Vállalkozó" elítéltek • Eger (MTI) Tíz elítélt tett eredményes szóbeli és írásbeli vizsgát a Heves Megyei Büntetés­végrehajtási Intézetben, miu­tán 80 órán keresztül tanulta a vállalkozóvá váláshoz szükséges számviteli, adózá­si és jogi alapismereteket. Az intézményben szervezett tanfolyamról Mező László büntetés-végrehajtási alezre­des, a börtön parancsnoka sajtótájékoztatón számolt be hétfőn, Egerben. Elmondta, hogy az igazságügyi és a munkaügyi tárca segítségé­vel, az Észak-magyarországi Regionális Munkaerő-fej­lesztési és Átképző Központ szakmai támogatásával bein­dított tanfolyamra tizennyolc fogvatartott jelentkezett, s közülük az előzetes váloga­tás alkalmával tizen feleltek meg a követelményeknek. Forte­részvények • Vác (MTI) Indul július 21-től a váci Forte Fotokémia Részvény­társaság részvényeinek kár­pótlási jegyért történő cseré­je. A nyilvános forgalomba hozatal keretében 2 darab 1000 forint címletértékű kár­pótlási jegyért 5 darab 1000 forint névértékű Forte-rész­vényt lehet jegyezni a Posta­bank Értékpaplrforgalmazá­si és Befektetési Rt.-nél és a kijelölt Postabank-fiókok­ban. Az ÁPV Rt. a Forte jegyzett tőkéjének 45,6 szá­zalékát (491 millió 179 ezer forint értékben) ajánlja fel alanyi kárpótoltaknak, a dol­gozóknak és az egyéb jegy­zőknek. A felajánlott részvények­ből 291 millió 179 ezer fo­rint értékű részvényt elkülö­nítettek a társaság munka­vállalói számára: 2 millió forint értékű részvény jegy­zésénél pedig az alanyi kár­pótoltak élveznek allokációs előnyt. A jegyzés két héten keresztül tart, de túljegyzés esetén három nap után le­zárható. Az egyéb jegyzők­nek a kárpótlási jegyet a jegyzéskor letétbe kell he­lyezni. A részvényeket szeptember l-jétől lehet át­venni a jegyzés helyén, ek­kor keH fizetniük a társaság munkavállalóinak és az ala­nyi kárpótoltaknak. • Mérlegen A bírói alkalmasság • MTI Press Az állampolgár biz­tonságérzetét, a társa­dalom védelmét és fejlő­dését szolgáló államgé­pezet iránti bizalom fon­tos talpköve az igazság­szolgáltatás. Ennek egyik meghatározó ele­me a bíró. • Mi garantálja, hogy a jövőben minden szem­pontból megfelelő bírók­kal találkozik majd az igazságát kereső állam­polgár? Mit kell nekünk, mint lehetséges ügyfelek­nek tudnunk a bírókkal szembeni követelmények­ről? - kérdeztük dr. Kon­koly Csabát, az Igazság­ügyi Minisztérium helyet­tes államtitkárát. - A mai jogszabályok le­hetővé teszik, hogy két év joggyakorlat és szakvizsga után azonnal meghatározat­lan időre kinevezzenek vala­kit bírónak. A törvényjavas­latunk szerint ez alaposan megváltozik: csak 3 éves gyakorlat és szakvizsga bir­tokában, további egy évi kö­telező titkári munka után, pályázattal lehet majd bírói státuszba kerülni. De, ezen túlmenően meghatározott személyiség jegyekkel is rendelkeznie kell annak, aki e hivatást választja. Meg kell felelnie azon a pályalkal­massági vizsgán, ahol a pszi­chológiai módszereket is al­kalmazva döntik el, hogy a pályázó jelleme, személyi­ségjegyei alapján eleget tud-e tenni a bírói kötelezettségei­nek - tájékoztatott a helyet­tes államtitkár. • Mindezek után, aki be­ülhet a bírói székbe, már élete végéig ott is marad­hat? - Nem, az első kinevezés csupán 3 évre szól! Ezután értékelik a bíró rátermettsé­gét és eldől, hogy megkap­hatja-e a határozatlan időre szóló kinevezését. Lehet, hogy ekkor maga a jelölt dönt úgy, hogy más területen kíván dolgozni, de az is megeshet, kifejezetten azt ajánlják neki. A bírói munka még kétszer kerül, hat-hat év elteltével értékelésre. • A hatévenkénti értéke­lés során milyen tényező­ket vesznek majd szem­ügyre? - Többek között fontos jelző az, hogy hányszor és miért helyezték hatályon kí­vül a bíró ítéletét! Az is so­kat mond el, hogy mennyire képes az ésszerűség határain belül elintézni az ügyeket. Lényeges tényező, hogy az eljárás során mennyire tanú­sít tisztességes és pártatlan magatartást az ügyféllel szemben. Nem mellékes kö­rülmény az sem, hogy a bíró miként használja ki a tárgya­lásokra szánt időt! Mint ahogy az sem kerülheti el a „vizsgáztatók" figyelmét, hogy hivatali tevékenysége és a magánélete mennyire erősíti, vagy éppen gyöngíti az igazságszolgáltatás iránti bizalmat. • Ehhez a magasfokú követelményrendszerhez biztosltja e majd a tör­vény a megfelelő feltéte­leket? - Igen, a törvénytervezet­ben ez is megfogalmazást nyer. így a megfelelő fize­tésről, előmeneteli lehetősé­gekről is paragrafusok szól­nak. A javaslat szerint a kez­dő bírói fizetés 160 ezer fo­rint lesz és ez kiegészülhet a különféle jogon és formában járó pótlékokkal, az előme­netel utáni, kötelező bérnö­vekedésekkel. Ez párosul majd a méltó munkahelyi feltételekkel, az igazságszol­gáltatást gyorsító, jobbá és olcsóbbá tevő eszközrend­szerrel. Mindennek azt kell szolgálnia, hogy még a gya­nú árnyéka se vetődhessen a bíróra a hivatása gyakorlása során! • Nem jelenti-e mindez azt, hogy a bíró „karan­ténba" kerül a civil terü­leten? A munkaidőn túl talán nem is vállalhat semmiféle megbízást, munkát? - Erről szó sincs! Sőt, a törvényjavaslatban szerepel az, hogy tudományos, művé­szeti, oktatói tevékenységet tiszteletdíj ellenében is vál­lalhat, ha az nem sérti, hát­ráltatja a bírói munkáját. Ha felkérik, akár egy kuratóriu­mi tagságot is elfogadhat. Maris János Koszorúzás a Zsótér-háznál Elhelyezik a megemlékezés koszorúit. (Fotó: Gyenes Kálmán) Dr. Ványai Éva alpolgár­mester és a szegedi román kisebbségi önkormányzat el­nökhelyettese, dr. Petrusán György, koszorút helyezett el a Zsótér-ház falán lévő, a román-magyar megbékélést hirdető emléktáblán. Az 1848-49-es magyar szabadságharc idején, ponto­sabban 1849. július 14-én Szegeden írta alá Kossuth Lajos és Nicolae Balcescu, a két Duna menti nép megbé­kélési szerződését. Az or­szággyűlés tizennégy nappal utána, július 28-án elfogadta a magyarországi kisebbsé­gek jogairól szóló törvény­tervezetet. A forradalom bu­kása után azonban semmisé nyilvánították a rendeletet és minden jogot elvettek a nemzetiségektől. A forradal­mi demokrata és történész, Balcescu, a dualizmus idején elhagyta Szegedet. Előbb Erdélybe, majd Franciaor­szágba és végül Olaszor­szágba menekült az osztrák hatalom megtorlása elől. K. T. it Önkormányzatok törvényességi helyzetéről • Budapest (MTI) Több mint 3100 hazai önkormányzat döntö többsége 1996-ban, csakúgy, mint az azt megelőző évben, törvé­nyesen működött - de­rül ki abból a BM által készített összegzésből, amely az önkormány­zatok 1996. évi műkö­désének törvényességi helyzetét taglalja. Az összesítés szerint az ön­kormányzatok mintegy 33 ezer rendeletet és 315 ezer határozatot hoztak az elmúlt eszten­dőben. A kimutatásból kiderül: a megyei közigazgatási hivata­lok 1321 rendeletet, 2118 ha­tározatot találtak törvénysér­tőnek. Felvetéseik döntő többségét az önkormányza­tok elfogadták, s csak 32 ren­delet és 71 határozat esetében nem szüntették meg a tör­vénysértést". A legtöbb rendelet (3770) és határozat (33 ezer) Bor­sod megyében született, ugyancsak oda koncentráló­dott az összes mulasztásos törvénysértés 26 százaléka (516). A legkevesebb rende­letet Csongrád megyében (831), a legalacsonyabb szá­mú határozatot pedig Komá­rom megyében (7368) alkot­ták. Az egyre szűkebb lehető­ségek mellett feszített gaz­dálkodást folytató önkor­mányzatok közül kevés ke­rült csődhelyzetbe. Az intéz­mény-átszervezésekről né­hány önkormányzat megfe­lelő előkészítés nélkül, a kö­telező egyeztetéseket mel­lőzve, a nyilvánosságot szin­te kizárva döntött, megsértve ezzel az önkormányzatiság egyik legfontosabb alapel­vét. A szűkös anyagi lehető­ségek miatt több önkor­mányzat is figyelmen kívül hagyta a bevételek felhasz­nálásáról szóló törvényeket. A közüzemi díjakról egyre több önkormányzat alkot rendeletet, ám esetenként törvénysértő módon, adó­ként kívánták ezeket behaj­tani. Sok helyen nincs pon­tos kép az önkormányzati vagyonról, Így esetenként pillanatnyi érdekeknek meg­felelő döntések születnek. A határozatok előkészítése nem mindig megfelelő, sok a bizonytalanság a munkálta­tói jogkörökkel kapcsolat­ban. A jellemző jogsértékek közé tartozik, hogy a testület hatáskört von el a jegyzőtől, illetve hogy a törvényes le­hetőségeknél magasabb tisz­teletdíjat állapít meg a tiszt­ségviselőknek. A mulasztá­sos törvénysértések egyik gyakori példája, hogy az ön­kormányzat a törvényi elő­írás ellenére sem döntött még a belső ellenőrzésről, és emiatt nem ritka a törvény­sértő gazdálkodás. • Roxane: Gryllus Dorka főiskolai hallgató „A szerelem, az úgy jön" .Akkor nem tudnék kimenni a színpadra több ezer ember elé." (Fotó: Karnok Csaba) Roxane-nak hívják. Igazi neve Robin Mag­dolna. Szerfölött negé­des. Árva... és még haja­don az édes. Cyranónak unokahúga. Az előbbi mondatokat a szabadté­ri nyitóelőadásának da­rabjából, Edmond Ros­tand Cyrano de Bergerac című drámájából idéz­tem. Alább a Roxane-t megszemélyesítő Gryllus Dorka vall vitaminokról, görcsökről és Szegedről. • Néhány héttel ezelőtt járt Szegeden a Csiniba­ba című film két főiskolás szereplője, a másodéves Tóth Anita és az ön osz­tálytársa, Németh Kristóf. Utóbbi elmondta, hogy osztályfőnökének, Bene­dek Miklósnak nem tet­szett a Csinibaba. Önnek mit mondott az osztályfő­nök az első filmjére, az Érzékek iskolájára? - Miután megnézte a fil­met, megbeszéltük, hogy mi tetszett és mi nem tetszett benne, mit csináltam jól, s mit rontottam el. 0 Milyen hangnemben folyt ez a beszélgetés? Ke­ményen kritizálta a tanár úr? - Nem. A beszélgetéseink inkább építő jellegűek, sem­mint kritikusak. Benedek Miklós a hibáinkra hívja fel a figyelmet. • Az első filmfőszerep után megkapta az első szabadtéri színházi fősze­repet. Erre hogyan ké­szül? - Igazából nem tudom, hogyan kell rá készülni. Né­hány nappal ezelőtt haza­mentem Budapestre egy fél órára, hoztam egy téli kabá­tot, mert azt mondták, hide­gek lesznek az éjszakák, amikor próbálunk. Emellett minden reggel beszedem a vitaminokat. • Roxane ott volt a sze­repálmai között? - Nem. De egyébként sin­csenek szerepálmaim. Ami­kor közölték velem, hogy én játszom Roxane-t, nagyon boldog voltam. 0 Rostand drámájában, a szerelmi vallomásban a tejhabra vágyó Roxane csak rántott levest kap csinos, de buta szerelmé­től, Christiantól. Ön mek­kora jelentőséget tulajdo­nít magánéletében a kül­csínnek, illetve a belbecs­nek? - Nem tudom. 0 Mi alapján választja ki például a szerelmeit? - Nem tudom. A szere­lem, az úgy jön. Persze, ami­kor jön egy ilyen szerep, ak­kor az ember elkezdi keres­getni magában ezeket a tulaj­donságokat. S hát biztosan bennem is van ezekből, s na­gyon remélem, hogy megta­lálom őket. 0 Azt a pletykát hallot­tam, hogy most Németh Kristóf a szerelme. - Már nem. Ettől függet­lenül eljön az előadásra, és megnéz. 0 A színésznőket illik férfipartnereikről kérdez­ni. Hogyan jön ki a fiúk­kal, a szerelmi három­szög másik két tagjával, Cserhalmi Györggyel és Bertók Lajossal? - Nagyon bírom őket. 0 Azt nyilatkozta nemré­giben az egyik hetilap­nak, hogy ha valamit konkrétan elképzel, az nem szokott bejönni. Roxane életrekeltésében mennyit képzelődött? - Megpróbáltam minél kevesebbet képzelődni. Tud­ja, ha egy színész kap egy klasszikus, úgymond álom­feladatot, akkor hajlamos többnek képzelni, mint egy szerep, holott" az ugyanolyan szerep, mint bármi más. Ha én most elkezdenék azzal foglalkozni, hogy Roxane-t játszom harmadéves főisko­lásként a szegedi szabadtéri színpadon, s ez micsoda nagy dolog, akkor másodper­cek alatt úgy begörcsölnék, hogy nem tudnék kimenni a színpadra több ezer ember elé. 0 Mit vár a bemutatótól, illetve saját magától? - Van még néhány nap, s tudom, hogy több dolgot meg kell oldanom, ami még nem stimmel. Nagyon remé­lem, hogy ez sikerülni fog, s július 18-án éjfélkor boldog leszek. 0 Mivel tölti az idejét, ha nem játszik és nem pró­bál? - Hála Istennek Budapes­ten nem nagyon fordul elő, hogy ne próbálnék. Ha vi­szont nem próbálok, akkor a barátaimmal és a családom­mal töltöm az időt, vagy el­megyek tornázni. Ha arra gondol, hogy van-e valami­lyen hobbim, elmondhatom, nincs. Nem járok például horgászni. 0 És mit csinál Szegeden a próbák szünetében? - Imádom ezt a várost! Egyszerűen fantasztikus! Volt már szabadnapom, ami­kor felutazhattam volna Bu­dapestre, de nem tettem. Amióta itt vagyok, egyszer mentem fel, mert dolgom volt, de rohantam is vissza. Sxabá C. Szilárd

Next

/
Thumbnails
Contents