Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-15 / 163. szám

KEDD, 1997. JÚL. 15. SZEGED 5 Csörög a Pannon GSM A leendő kisebbségi székház. (Fotó: Gyenes Kálmán) Köszönetek. Vasárnap délelőtt tűz ütött ki a Ke­reszttöltés utca 21/b alatti panelház egyik lakásában. A tömb lakói azonnal riasz­tották a tűzoltókat, akik öt percen belül a helyszínre érkeztek, s gyorsan és szak­szerűen eloltották a tüzet. Tóth Józsefné a Csörögön keresztül mondott köszöne­tet a lánglovagoknak a gyorsaságért. Kerekes And­rásné (321-444) annak az ismeretlen taxisofőrnek mondott köszönetet, aki az elmúlt hét szerdán ingyen szállította be a hirtelen rosszul lett nővérét a Victó­ria Autósiskolából a 11-es Kórházba. Szandál. A 473-422-ről telefonáló olvasónk az el­múlt héten talált a Retek ut­cában egy vadonatúj, zöld színű, 19-es méretű gyer­mekszandált. Olvasónk jól tudja, milyen ára van ma egy gyermekcipőnek, éppen ezért várja a szülők jelent­kezését a fenti telefonszá­mon. Traffipax és parlagfű. Dr. Kiss Lajos (402-412) sűrűn olvassa az újságban, hogy éppen hol mérik a rendőrök a gépjárművek se­bességét. Telefonálónk vé­leménye szerint a régi hí­don is mérhetnének, ugyan­is - bár 30 kilométeres se­bességkorlátozás van ér­vényben - 50-60, sőt 70 ki­lométeres sebességgel is száguldoznak a járművek. • Munkatársunktól A Röszkei Közkormány­zóság olyan ügyeskezű gye­rekeket vár, akik szívesen kifestenék képeikkel az elké­szült „országházuk" tárgya­lóját. A jelentkezőktől vázlatot kérnek és a rajzolás napjai­ban teljes ellátással és ingye­Olvasónk mindemellett je­lezte az illetékeseknek, hogy az új híd újszegedi lá­bánál, annak is a déli olda­lán vígan terem a parlagfű. Hagyományőrzők. Már­ta Katalin (470-450) többek nevében szólt. Olvasónk hi­ányolta a néptáncfesztivál szombati, Dugonics téri rendezvényéről a tápai ha­gyományőrző együttes műsorát. Szerinte a tápaiak igazán megérdemelték vol­na, hogy szerepet kapjanak a műsorfolyamban. Szösz. Libor Imréné (434-745) a tegnapi Csö­rögben megjelent, „kanadai nyárprogramra" reagált. Olvasónk szerint a Környe­zetgazdálkodási Kht. szak­emberei nem vágtak ki minden olyan kanadai szö­szös nyárt, amelynek pihéi közvetlen közelről fenye­getik a lakókat. Telefoná­lónk elmondta: többször kérték már a kht.-t, hogy vágják ki a Vedres utca 14. előtt álló kanadai nyárt, mindhiába. Gaztenger. A 461-690­ről telefonáló olvasónk je­lezte az illetékeseknek, hogy a Dorozsmai út 88. alatti üres telken olyannyira szaporodik, s oly magas a gaz, hogy lassan már nem lehet közlekedni a dzsum­bujtól a járdán. PANNON GSM '•<•• Ix élvaaal. nes utazással honorálnák őket. Az elkészített festmé­nyekkel versenyen is indul­hatnak, aminek a fődíja Meszlényi Mihály ötvös ál­tal készített és számozott száz csillámos arany pénz. Érdeklődni és jelentkezni a következő címen: 6727 Sze­ged, Szepesi út 10/b. Különc vagy inkább különös város Szeged az itt élő kisebbségek szem­pontjából. A város be­fogadó jellegéről, tole­ranciájáról történelmi tágyú tanulmányok is megemlékeznek. Ez a múlt. A jelen jellemzéséül azt szükséges rögzíteni, hogy a kisebbségi ön­kormányzatok számát il­letően Budapest után Szeged a második, de ezek az itteni cigány, gö­rög, német, román, szerb és szlovák szervezetek működésükben akadá­lyozva érzik magukat. A városi és a kisebbségi önkormányzatok közötti együttműködés zavarait e hó­nap elején az ombudsman is vizsgálta. Talán e látogatás következménye is, hogy a szegedi közgyűlés átfogóan először most, azaz csütörtö­kön kezdődő ülésén foglalko­zik a kisebbségi önkormány­zatok működésével. A szegedi furcsaságok kö­zé tartozik, hogy a városi ön­kormányzat a határon túli ki­sebbségi ügyek vitelére ta­nácsnokot bízott meg dr. Mécs László személyében, s munkájához több millió fo­rintot biztosított, ellenben a helyi kisebbségi önkormány­zatok és civil szevezetek gaz­dátlannak érzik magukat. Na­pi gondjaikkal a polgármes­teri hivatal kisebbségi refern­sét, dr. Rátkai Árpádot keres­hetik, s újabban Tóth Csaba képviselőt, aki felügyeli e te­rületet. de nincs se tanácsno­ki rangja, se az ezzel járó, „osztogatni való" pénze. A következő furcsaság, hogy a kisebbségi önkormányzatok működéséről szóló, átfogó­nak szánt előteijesztés szöve­gét a képviselő úr írta alá, de az nem tartalmazza e szerve­zetek, illetve az ezeket együt­tesen képviselő kisebbségi tanács álláspontját. Először a szerb kisebbségi önkormányzat talált otthonra az egyházi tulajdonban lévő épületben (Somogyi Béla ut­ca 3.), a Szegedi Helyi Szerb Közösség helyiségében. Ezt követően a cigány önkor­mányzat kapott a várostól he­lyiséget (Csongrádi sgt. 63.). Most végre elkészült, s talán szeptemberig át is adják a görög, német, román és szlo­vák önkormányzatoknak he­lyet adó Osztrovszky utca 6. számú épületet. A felújítás­hoz az állami keretből 2,3 milliót, a város intervenciós alapjából, azaz a rendkívüli feladatok teljesítésére szolgá­ló pénzalapból 700 ezer fo­rintot kerítettek. Tehát a hely adott, kérdés viszont, hogy ezeket az irodákat és épületet miből működtetik, illetve hol kapjanak helyet a kisebbsé­gek civil szervezetei. A közgyűlés elé kerülő Tóth-féle javaslat lényege, hogy az Osztrovszky utca 6. alatt ne csupán a négy ki­sebbségi önkormányzat kap­jon irodákat, hanem ez le­gyen 19 szegedi etnikai civil szervezet postacíme is, itt rendezhessék programjaikat, itt legyen a helye a kisebbsé­gek nyelvtanulását segítő In­terkulturális Kiegészítő Isko­la tanfolyamainak is. Az épü­let működjön inkubátor-ház­ként - szól a javaslat -, azaz e civil szervezetek a négy ki­sebbségi önkormányzat iro­dájának szolgáltatásait (pél­dául fénymásolás) kedvez­ményesen vehessék igénybe. Hasonló módon alakulna a Somogyi utcai és a Csongrá­di sugárúti kisebbségi önkor­mányzati iroda működése is. A szegedi kisebbségi ön­kormányzatok használatába adott helyiségek berendezése és felszerelése közel 5 millió forintot emésztene föl. A működéshez ez év második felében több mint 3 millió fo­rintra lesz szükség. A támogatás mértékét el­fogadhatónak tartja a hat ki­sebbségi önkormányzatot megjelenítő kisebbségi ta­nács soros elnöke, dr. Tóth István. Azt azonban vitatja, hogy székházukba, irodáik mellé be kéne fogadniuk az etnikai civil szervezeteket is. A kisebbségi tanács állás­pontja szerint a szegedi és a megyei önkormányzatnak rendeznie kéne vitáját, s vég­re közösen működtethetnék a Tábor utcai kisebbségi bázis­könyvtárat és klubot. De to­vábbi javaslataikat sem tar­talmazza a róluk szóló közgyűlési előteijesztés. El­lenben ott található az alpol­gármester, Básthy Gábor kézjegye és véleménye: „az igények túlzottak, forráshi­ány miatt elfogadását nem tá­mogatom". Ezen előzmények, s az ombudsmani vizsgálódás után örülnünk kell, hogy hat év után végre vitázik, s dönt a szegedi közgyűlés a társ­szervezeteiként is fölfogható kisebbségi önkormányzatok működési feltételeiről. ÚiszAszi Ilona Gyermeki freskók • Az ombudsman jött,> látott - de győzött? A kisebbségek szegedi ügyei Kedves Olvasóink! Közér­dekű problémáikat, észrevéte­leiket, tapasztalataikat ezen a héten ügyeletes újságíró mun­katársunkkal, Szabó C. Szi­lárddal oszthatják meg. Mun­kanapokon reggel 8 és 10 óra, vasárnap pedig 14 és 15 óra között várjuk hívásaikat a 06­20-432-663-as telefonszámon. Elveszett tárgyakat kereső olvasóink olcsó hirde­tésben tehetik közzé mondanivalójukat. • A szennyvíztisztítóügy újabb fordulata Perben az önkormányzattal Már épül a szegedi szennyvíztisztító, miköz­ben a Hídépítő Rt., a pályázat egyik vesztese pert indított a szegedi önkormányzat, mint be­ruházó és a Délépítő Rt., mint nyertes fél el­len. Korábban egyszer már egymillió forintos bírságot szabott ki má­jus 13-án hozott határo­zatával a Közbeszerzé­sek Tanácsa közbeszer­zési döntőbizottság a szegedi önkormányzat­ra amiatt, hogy az meg­sejtette a közbeszerzési törvényt. Tizenegy cég adta be pá­lyázatát az ország minden pontjáról az elkövetkező évek legnagyobb szegedi be­ruházására, a szennyvíztisz­tító megépítésére (DM, 1997. március 25.). Nagy volt a tét: egyrészt a „mű" hosszú évekre előre referen­ciamunka lehetett volna bár­melyik cég számára, más­részt egy közpénzből fizető köztestület biztos megren­delőnek számít a hazai pia­con. Az április 2-i eredmény­hirdetést nagy várakozás előzte meg. Az önkormány­zat e célra alakult héttagú és pártatlan bizottsága azonban nem azt az eredményt hozta ki, amit a pályázók reméltek. A bizottság ugyanis a legol­csóbb ajánlatot, a Délépítő Rt. tervét látta kivitelez­hetőnek, amely 1,3 milliárd forintra taksálta az építke­zést. Az önkormányzat kü­lönben a kihirdetés másnap­ján, április 3-án már alá is ír­ta a szerződést a nyertessel. Ezt követően a Hídépítő Rt. megkérdőjelezte a döntés törvényességét és jogorvos­lati kérelemmel fordult a Közbeszerzések Tanácsá­hoz. Beadványuk szerint ­amelyhez mások is csatla­koztak - a versenyeztetési eljárás nem felelt meg a köz­beszerzési törvény előírásai­nak, az elfogadott ajánlat pe­dig a dokumentáció szerinti műszaki tartalommal ellen­tétes volt. A szakemberek leginkább amiatt tiltakoztak, hogy egy legalább 50 évre épülő beru­házást a legolcsóbb műszaki megoldásokkal szeretné be­fejeztetni a szegedi önkor­mányzat. A Közbeszerzések Taná­csa megállapította: érvényte­len az az ajánlat, amely nem felel meg a kiírás feltételei­nek. A város megsértette a közbeszerzési törvényt az­zal, hogy a Délépítő Rt. ajánlatát eleve nem nyilvání­totta érvénytelennek, hanem azt elbírálta, ráadásul nyer­tesnek hirdette meg. A Köz­beszerzések Tanácsa 1 mil­lió forintra bírságolta meg a szegedi önkormányzatot (DM, 1997. május 21.). Básthy Gábor, Szeged gaz­dasági ügyekért felelős al­polgármestere ezt követően lapunk kérdéseire válaszolva kijelentette: „Szeged számá­ra előnyös a szerződés, a vá­ros 300 millió forintot taka­rít meg általa." (DM, 1997. május 30.) Az ügy újabb fordulójá­hoz érkeztünk. A Hídépítő Rt. június 28-án - soron kí­vüliséget kérve - kártérítési­kártalanítási keresetet adott be a Csongrád Megyei Bíró­ságon a szegedi önkormány­zat, valamint a Délépítő Rt. ellen. Kéri, hogy számára fi­zessék ki a kárát, azt a pénz­összeget, amennyibe a pá­lyázat kidolgozása került: 11 millió 538 ezer 102 forintot és annak kamatait, valamint a perköltséget. Az indoklás­ból kiderül: a Hídépítő sze­rint egy pályázat beadása kockázattal jár, s ha a másik fél kerül ki győztesen, a vesztes ajánlattevő meg nem térülő költségek viselésére kényszerül. „Abban az eset­ben azonban, ha az ajánlat­tevő azért kerül hátrányba, mert az esélyegyenlőségét megsértették, s jogszabály­ban kötelezően előírt szabá­lyokat tesznek félre, akkor jóhiszemű költekezése meg­térítendő kárnak minősül." A későbbiekben a felpe­res kifejti: mivel a Közbe­szerzések Tanácsa nem szankcionálhat, a továbbiak­ban a Ptk. szabályait kell al­kalmazni. Eszerint semmis az a szerződés, amely jog­szabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megke­rülésével kötöttek. Semmis a szerződés akkor is, ha a jóer­kölcsbe ütközik. A Hídépítő Rt. úgy látja, a bíróságnak ki kell mondania, hogy a Dél­építővel megkötött szer­ződés semmis és fel kell szó­lítania a feleket az eredeti ál­lapot visszaállítására. A ke­reset azt is jelzi, hogy a köz­beszerzési törvény módosí­tása folyamatban van. Éppen azért, hogy a jövőben ne le­hessen szerződést kötni az eredményhirdetés másnap­ján. Le kellene állítani a már folyamatban lévő munkákat - döngeti a kapukat a Híd­építő Rt. Miközben a Dél­építő gőzerővel építi a szeny­víztisztítót Gyálaréten. A Csongrád Megyei Bíróság szeptember 24-re tűzte ki az első tárgyalást. fekete Klára Rendőrségi felhívás • Munkatársunktól A Szegedi Rendőrkapi­tányság Közlekedésrendé­szeti Osztálya keresi azt a körülbelül 50 éves. barna ha­jú, szakállas férfit, aki egy metállbarna színű Opel sze­mélygépkocsival elütött egy kerékpárost. A gázoló július 10-én (csütörtökön) 19.30­kor a Tavasz utca és Árvíz utca kereszteződésében balra kanyarodva akart megfor­dulni, miközben az őt balról kikerülő kerékpáros fiata­lembert fellökte kocsijával. A vezető adatai hátrahagyá­sa nélkül elhajtott a Kossuth Lajos sugárút irányába. A rendőrség kéri a gépko­csivezetőt vagy az esetleges szemtanúkat, hogy jelent­kezzenek a Párizsi körút 22. I. emelet 107-es számú iro­dájukban illetve telefonon a 477-577 szám 12-60-as mel­lékén. Sértettek jelentkezését is várja a rendőrség, akiktől jú­niusban és a Sörfesztivál idején Mountain Bike típusú kerékpárokat tulajdonítottak el a Mars térről, a Szeged Nagyáruház környékéről, valamint a Boldogasszony sugárúti Ifjúsági Rendelőin­tézet elől. Ez ügyben Ocskó Zoltán rendőr főhadnagyot keressék munkanapokon 7.30 és 15.30 között a 477-577/16­37-es melléken. Városházi Esték • Munkatársunktól Ma este 9 órakor Kulka János színművész lép fel a városháza udvarán. A kiváló színművész a Ha volna vala­ki... című előadóestjén igé­nyes, nyugodt, melankó­liával átitatott dalokkal szó­rakoztatja majd hallgatóit. E dalok idézik Dés László szí­nészlemezeinek hangulatát. Azt a sort, amelyben reme­kül megfért Udvaros Do­rottya, Básti Juli és Cserhal­mi György. Most hozzájuk csatlakozott Kulka János is. Egy kritikus szerint Kulka János dalait legjobb utcán, sétálómagnóval hallgatni, mert akkor olyan, mintha az összes többi ember egy ak­váriumban úszkálna körülöt­tünk. Itt és most a városháza udvarán ez az élmény válhat közösségivé. Pa-dö-dö koncert • DM-információ Az újszegedi szabadtéri színpadon Pa-dö-dö koncer­tet rendeznek ma este 21 órától. A belépőjegyek a helyszínen válthatók. Zenés klub • Munkatársunktól Évek óta működik már a Tantusz Művelődési Házban a zenés klub, ahol a tradicio­nális koncertektől eltérően zajlanak a zenei események. A klub következő összejöve­tele július 21-én, hétfőn 19 órakor lesz. Az est vendége a szegedi porondon fiatalnak számító, ám a szakma öreg motorosaiból álló Storyville Jazz Band együttes. A zenés klub hagyományainak meg­felelően a Tantusz Mű­velődési Ház (Szeged, Dan­kó P. u. 27.) koncertjére a belépés ingyenes!

Next

/
Thumbnails
Contents