Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-15 / 163. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 1997. JÚL. 15. A vigasz listája figyelőre nem jeleni meg az a lista, amely azt tartalm2j mázza, hogy Szent Péter a mennyek országában hány gazdagot számlál tössze, és ehhez hogy viszonylik a világ állatkertjeiben azoknak a tevéknek az aránya, amelyek átjutottak a tű fokán. De elsősorban nem ez az, ami engem megvigasztal. Még csak az sem, hogy lám, Kelet-Európának is van esélye a fölzárkózásra a gazdagokhoz. Borisz Berezovszkij személyében nekünk is van már igazi gazdagunk! Legyünk büszkék rá, hisz nem is oly rég egy gazdasági tömörülésben voltunk vele, és azonos katonai szövetségben. Berezovszkij biztosan már akkor jelentős gyűjtő volt, amikor egy rubel még egy dollárt ért. Vagyonát bizonyára abban a hatalmas prosperitásban alapozta meg. Ugyanakkor majdnem vigasztalanná tesz, hogy polgártársáról, Joszip Kobzonról, akit a komszomolista mozgalmár világban Joszjának becéztek a Vörös téri főnökök, nem olvashatok. Hiszen Joszja, a hírek szerint, dalénekesből keresztapává képezte át magát. Ezek szerint rosszul megy az orosz maffiának. És pláne nekünk! Hol van ezekhez a folyószámlákhoz képest Czinege Lajos vagyonkája, a Komócsin-család kis motyója, vagy annak az őrnek a szerzeménye, aki a Kádár-villa pincéjéből annakidején elcsórta a nejlonzacskóba rejtett százezer forintot, és ráadásul még le is bukott vele ? Hogy a nagy váltás pótkáderéről, Boross Péter exminiszterelnökről már ne is beszéljünk, hiszen képviselői vagyonnyilatkozata szerint, ő talán a világ legszegényebbjeinek a listáján kerülhetne az élbolyba, néhány garantáltan hajléktalan kábítószerfüggő mögött. De nem ez vigasztal. Még csak az se, hogy nem minden világforradalmár olyan élhetetlen, mint magyar kollégáik. Fidel, ha a kubai nép szinte beledöglött is, azért csak megszedte magát a zombijárta karibi szigeten. T ngaszomat a gazdagok számának örvendetes növekeV désében lelem meg. Tíz évvel ezelőtt még csak 96 milliárdos volt az egész világon, ma pedig már 447 gyűjti a pénzt. Nem hiába mentek végbe a földgolyó nagy szociális küzdelmei, íme, van eredmény. Még néhány ezer év, és ön is, én is a gazdagok közé kerülhetünk. Mindnyájan. • Horn Gyula luxemburgi napja Elsők között az EU-ba • Volt egyszer egy Bastille Ünnepeltek a franciák • Párizs (MTI) Katonai díszszemlével, utcabálokkal, tűzijátékok sorozatával, s a köztársasági elnöki rezidencián, a párizsi Elysée-palotában adott hatalmas fogadással ünnepelték a franciák tegnap nemzeti ünnepüket, július 14ét. Kétszáznyolc évvel ezelőtt, 1789-ben ezen a napon vette be a felkelő tömeg a párizsi Bastille várbörtönét, útjára indítva a francia forradalmat. Párizs hfres sugárútján, a nemzeti zászlókkal felobogózott Champs-Elysées-n érdeklődők százezrei nézték meg a hagyományos díszszemlét: magán a felvonuláson négyezer ember, 300 harcijármű, s a francia Köztársasági Gárda 270 lovasa vett részt, miközben a levegőben több tucat repülőgép és helikopter húzott végig. Az idei július 14. első számú „sztárja" a francia haderő legmodernebb harckocsija, a Leclercharckocsi volt, amely most először vett részt ezen a díszszemlén: a harckocsi a létező legmodernebb elektronikával rendelkezik, s a szakértők nem is tanknak, hanem „ágyúval és lánctalpakkal felszerelt számítógépnek" minősítik. A csapatok felvonulását megtekintette Jacques Chirac francia államfő, aki ezt követően a Champs-Elysées közelében lévő rezidenciáján, az Elysées-palotában fogadást adott: ezen nem csak a politikai élet, gazdasági, kulturális képviselői, s a Párizsban akkreditált nagykövetek vehettek részt, de Chirac háromezer fiatalt is meghívott az eseményre az ország minden részéből. A francia köztársasági elnök egyébként a szokásoknak megfelelően interjút is adott a nemzeti ünnep alkalmából: ezt az interjút különleges érdeklődés övezte, mert ez volt az első alkalom a júniusi, Chirac számára balul sikerült, parlamenti választások óta, hogy újságírók az új francia politikai helyzetről, a „politikai társbérletről" faggathassák őt. Chirac azt hangoztatta, hogy még az eredmény ismeretében sem bánja döntését, a parlament idő előtti feloszlatását, bár természetesen jobban örült volna a jobboldal győzelmének - ami pedig a „társbérletet" (azaz a baloldali kormányzattal való együttélését) illeti, reményét fejezte ki, hogy az konstruktív lesz. Rakétatámadás • Isztambul (MTI) Rakétatalálat érte hétfő reggel Isztambul szívében a török hadsereg egyik tiszti szállóját. A támadásnak nincsenek áldozatai, és csak kisebb anyagi kár keletkezett jelentette az Anadolu Ajansi hírügynökség. A lövedék a Harbiye negyedben levő épület 13. emeletén csapódott be. A biztonsági erők őrizetbe vettek egy gyanús személyt, egy közeli ház tetején pedig megtalálták a támadáshoz használt orosz gyártmányú gyalogsági rakétavetőt. Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő a tizenkétcsillagos, „európai" esernyőt nézi? (MTI Telefotó) • Luxembourg (MTI) Az Európai Uniónak nincs vesztegetni való ideje a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig - jelentette ki Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök tegnap, Horn Gyula magyar kormányfővel folytatott találkozója után. Az EU soros elnöksége arra törekszik, hogy a jövő év elején a lehető leghamarabb meginduljanak a belépési tárgyalások a tagjelöltekkel. Horn Gyula ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy Magyarország a szükséges kormánydöntés megszületése és a tárgyalási mandátum parlamenti jóváhagyása után januárra készen fog állni a megbeszélések megkezdésére. Egynapos luxemburgi munkalátogatásán a magyar kormányfő a hagyományoknak megfelelően átadta azt a dokumentumot kollégájának, amely a soros elnökséggel szemben támasztott magyar kívánságokat tartalmazza. Ezen túlmenően Magyarország Lengyelországgal és Csehországgal együtt javasolja, hogy az EU maradjon intenzív kapcsolatban azokkal az államokkal, amelyek a bővítés első köréből kimaradnak. A három közép-európai állam tapasztalatainak átadásával és további folyamatos egyeztetéssel is segíteni kívánja a további tagjelölteket. Jean-Claude Juncker a tárgyalások utáni sajtóértekezleten többször hangsúlyozta, hogy az EU-tagjelölteket objektív kritérumok alapján, egymástól függetlenül kívánják kezelni. Kijelentette, hogy a tagfelvétel nem csoportban történik majd, hanem minden egyes országgal a saját érdemei szerint folynak majd a megbeszélések és majdani felvételük is. Azt szintén hangsúlyozta, hogy Magyarország mindenképpen az elsők között lesz majd - ahogy egy ízben fogalmazott, „kiválóak az ország ütőkártyái". Horn Gyula kiemelte, hogy a luxemburgi elnökségnek és a magyar vezetésnek minden tekintetben azonos vagy hasonló az álláspontja. Az integrációs költségekkel kapcsolatban mindkét kormányfő hangsúlyozta: a NATO-ból való kimaradás többe került volna, mint a taggá válás. A magyar miniszterelnök rámutatott, hogy a magyar honvédelem fejlesztésére a csatlakozás nélkül is feltétlenül szükséges lett volna. Horn Gyula hozzátette: a gazdaság rendbeszedése mind az EU, mind a NATO-tagsági szándéktól független követelmény volt. A kormány a társadalom valós érdekeiből indult ki az euroatlanti integrációs felkészüléssel kapcsolatban, és az ország már nagy árat fizetett a gazdaság stabilizásáért. Az EU-t illetően a magyar kormányfő szerint jogosan vetődik fel - és ebben a tekintetben Brüsszel is konstruktív -, hogy az unió támogatást nyújtson a felzárkózáshoz, mindenekelőtt az e célt szolgáló belső - strukturális - alapok révén. • Brazíliaváros (MTI) ' Az amazóniai brazil szövetségi állam, Acre törvényhozói arra készülnek, hogy korlátozzák az esőerdők elérhetőségét a külföldi tudósok és tudományos kutatók számára, hogy ezzel útját állják a ritka fajtákkal való illegális kereskedelemnek és - mint fogalmaznak - a „genetikai kalózkodásnak". Az állam helyi törvényhozása elé kerülő törvénytervezet a nem brazil kutatócsoportoktól engedély beszerzését követeli, és az állam területén csak ennek birMódszer a genetikai kalózkodás ellen tokában tevékenykedhetnek idézett a Reuter egy helyi törvényhozót. A törvénytervezetben szereplő másik rendelkezés pedig a helyi indián lakosság díjazását írja elő, cserébe azért az értékes tudásért, amelynek birtokában vannak a esőerdők növényvilágáról és amelyet legtöbbször megosztanak a külföldi kutatókkal. Ez a törvény véget fog vetni a modern újgyarmatosításnak, ami néhány év óta ismét fellendülőben van a Amazonas vidékén - vélekedett Edvaldo Magalhaes, aki képviselő az állam parlamentjében és egyben ő a törvénytervezet szerzője is. A brazil kormánytisztségviselők régóta gyanakodnak, hogy a külföldi kutatók gyakran nem regisztráltatják genetikai felfedezéseiket, amelyeket az Amazonas vidékén tettek, hogy ne kelljen szabadalmi díjat fizetniük és megkerüljék az adókat. Magalhaes egy nem kormányzati szervezet esetét említette példaként, amely nemrég hat indián törzzsel fájdalomcsillapítókkal „kereskedett" és cserébe gyógyhatású növényfajtákat kapott. A növényeket aztán eladták a gyógyszeriparban tevékenykedő multinacionális óriáscégeknek. • Forbes magazin A leggazdagabbak listája • New York (MTI) Mind szebb a kilátás az „ablakból", amenynyiben az a Microsoft „windowsa". A Miscrosoft Corp. elnöke, Bili Gates harmadik éve a világ leggazdagabb embere és előnye egyre nö, az amerikai Forbes magazin legfrissebb listája szerint, amely a világ 200 leggazdagabb emberét tartalmazza sorrendben. A Windows programot gyártó Microsoft tőzsdei értéke csaknem megkétszereződött egy év alatt, és ettől Gates nettó vagyona 36,4 milliárd dollárra nőtt. Közel 9 milliárd dollárral előzi meg a második helyezett Walton-családot, a WalMart szupermarket-hálózat örököseit, akiknek vagyona 27,6 milliárd dollár. Ugyancsak amerikai, Warren Buffett tőzsdei befektető, az idén a harmadik helyezett, 23,2 milliárd dollárral. A Forbes 11 -ik éve jelenteti meg rangsorát, de az idén csak az első kétszázra korlátozta a listát, mivelhogy a milliárdosok száma túl gyorsan nő a lap terjedelméhez képest. Tíz évvel ezelőtt a magazin 96 milliárdost talált szerte a világon, tavaly 447-et. A szárnyaló New York-i értéktőzsde szemlátomást hátára vette az amerikaiakat: az első tízben az idén hat amerikai milliárdos van, a tavalyi három helyett. Tavaly a világ tíz leggazdagabbja között öt ázsiai volt, az idén csak kettő. Li Sa-ki, a hongkongi ingatlanbáró azért az idén is fölfért az első tíz közé, a negyedik helyre, 14,7 milliárd dolláros vagyonnal. Az első tíz között van az idén a Microsoft Corp. társalapítója, Paul Allén 14,1 milliárd dollárral, a Levi Strauss farmert gyártó Haas család 12,3 milliárd dollárral, valamint a Mars csokoládét elnevező és gyártó család, 12 milliárd dollárral. A lista első európai helyezettje, a 10. helyen, a BMW mögött álló német Quandt család 11,7 milliárd dollárral. Az első száz között egyetlen kelet-európai van: Borisz Berezovszkij Oroszországból a 97. helyen, aki a Forbes magazin szerint olajjal. autóval és sajtóval foglalkozik, és vagyona 3 milliárd dollár. Az idei gyűjtésből kihagyták a királyokat és a diktárorokat, mert - mint a magazin indokolta - üzleti irányító szerepük nem közvetlen. Külön listájukon a brunei szultán ismét az élre került 38 milliárd dolláros vagyonnal. II. Erzsébet angol királynőt óvatosan kezelték: ha államfői és királyi jussa is beszámít - egyebek közt a koronaékszerekkel együtt -, akkor 16 milliárd dollárt ér a vagyona, ha nem számít be, akkor személyes vagyona inkább csak 350 millió dollárra tejiető. E lista tizedik helyezettje a Forbes szerint Fidel Castro kubai elnök, 1,4 milliárd dolláros állítólagos vagyonnal. Ajánlás • Brüsszel (MTI) Összesen mintegy 1150 oldalt tesz ki az a jelentéshalmaz, amelyet az Európai Bizottság kedden este véglegesített formálisan is, nyilvánosságra pedig szerdán reggel hoznak, miután az országértékeléseket átadták az egyes jelentkező országok nagyköveteinek. Ezzel egyidőben kerül majd sor a bővítési kérdéskör fölötti első vitára is az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, amely azonban még nem irányoz elő semmilyen formális állásfoglalást. Kiszivárgott hírekből már tudni lehet, hogy a mindezek alapján alkotott vélemény öt kelet-európai társult állam - Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia - esetében ajánlja meg a tagfelvételi tárgyalások megkezdését, kiegészítve ezt az erről már korábban biztosított Ciprussal. Milosevics, az egyetlen • Belgrád (MTI) Szlobodan Milosevics szerb elnök lesz az egyetlen jelölt a jugoszláv államfői tisztségre - erről a szövetségi parlament bizottságai határoztak. A Reuter anyagában megírta: Milosevicset valószínűleg annak ellenére megválasztják államfőnek, hogy ez feszültséget okozhat a jugoszláv szövetség másik tagországában, Montenegróban a kormányzó Szocialisták Demokratikus Pártján (DPS) belül. Németek és lengyelek • Bonn (MTI) Hétfőn Bonnban tartották az első német-lengyel kormányközi találkozót, amelyet a két ország elhatározása szerint ezentúl a rendszeres francia-német megbeszélések mintájára évi rendszerességgel tartanak a legfontosabb kormánytagok részvételével. Aleksander Kwasniewski lengyel elnököt katonai tiszteletadással fogadták, majd rövid megbeszélést tartott Helmut Kohl kancellárral. Maradnak • Ráma (MTI) Az olasz kormány fejenként 500 ezer lírát fizet azoknak a felnőtt albán menekülteknek (további 150 ezer lírát a gyerekeknek), akik augusztus végéig hajlandók Itáliából visszatérni hazájukba. Ez az ösztönzés egyelőre nem túlságosan hatékony: a hétfői olasz lapok szerint eddig mindössze hat albán felnőtt és két gyermek élt a lehetőséggel. Árvízkárok • Hodonín (MTI) Mintegy 10 ezer 500 személyt evakuáltak aa dél-morvaországi Hodonínból és 14 környező faluból, amelyeket a hétfő délelőtti órákban ért el az árvíz. Hodonín belvárosában homokzsákokkal torlaszolták el az utcákat, hogy megakadályozzák az értékes történelmi központ elpusztulását. A mintegy tíz kilométer széles mesterséges tó, amelyet a medrükből kiömlött folyók hoztak létre, óránkénti két-három kilométeres sebességgel hömpölyög dél felé, elpusztítva mindent, ami útjába kerül.