Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-14 / 162. szám

6 GAZDASÁG HÉTFŐ, 1997. JÚL. 14. Agrárosok háromszöge • Munkatársunktól Az Agára Szegedi Nemzetközi Vásáron július 12-én, szombaton délelőtt nemzetközi együttműködési megállapodás aláírásának lehettek tanúi az ebből az alkalomból összehívott sajtótájékoztató résztvevői. Mórahalom önkormányzata, a Csongrád Megyei Agrárkamara, az Aradi Kereskedelmi, Ipari és Agrárkamara és a Temesvári Kereskedelmi, Ipari és Agrárkamara a kölcsönös érdekeltségen alapuló gazdasági és szakmai együttműködésre kötelezték el magukat. Erre az apropót a Phare CBC pályázati lehetősége adta. Kovács Lajos, a Csongrád megyei Agrárkamara elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a mórahalmi önkormányzat kezdeményezését kívánják a maguk lehetőségeivel és eszközeivel felkarolni, s hozzájárulni a határokon túlmutató üzleti, információs és gazdasági lehetőségek kiaknázásához. Az első ilyen közös és EUkonform pályázat eredményéről ez év végén születik döntés. Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere szerint a homokhátság mezőgazdasági kitörési lehetősége a horizontális és vertikális kapcsolatrendszerek újjászervezésével váltható valóra. A CBC egy kamarai keretben működtethető, rendkívül gyakorlatias programcsomag, mely a konkrét mezőgazdasági termelői kör kapcsolatépítésétől egészen a közös beruházások indukálásáig ível. Remus Tanase, az aradi kamara elnöke az információ, a törvények és intézmények harmonizációjára helyezte a fő hangsúlyt. Mihail Punga, a temesvári kamara főtitkára azzal jellemezte az itt aláírt megállapodást, hogy aki másokat segít, az magát is segíti. • Bezárt a Szegedi Nemzetközi Vásár Hét végén mér telt ház volt Vadonatúj vásárbejárat, egy kis sorbaállással. (Fotó: Nagy László) Ilyen korszerűtlen infrastruktúrájú vásárterületen, mint amilyen a Mars téri, tulajdonképpen mind a kiállítók, mind a látogatók számát tekintve sikeres vásárt rendeztünk - foglalta össze tegnap késő délután az elmúlt hét történéseit Katona András igazgató és Rill Ágnes igazgatóhelyettes. Vasárnap estig - nem végleges adatok szerint - 45 ezren látogattak ki a Mars téri kiállítási területre. Szombat estig a vásár auditált látogatóinak száma 37 029 volt, ebből 15 ezren az egyszeri, négy és fél ezren a családi belépőt választották, A Pick Rt. egymaga közel négyezer belépőt biztosított alkalmazottai és vendégei számára. Akinek nem volt esernyője, az az Interneten is meglátogathatta a vásárt, s tették is ezt közel ezerháromszázán. A virtuális vásározóknak nem kellett megállni a vásári oldalaknál, hiszen azokon gyakran szerepelt a felkeresett cég saját Internet-címe is, sokkal bővebb tájékozódást kínálva. A hálózatnak köszönhetően a Szegedi Nemzetközi Vásár még egy hónapig látogatható lesz. Mint Rill Ágnestől megtudtuk, a kiállítóknak idén csak 40 százaléka volt visszatérő, s ez az időpontváltozásnak köszönhető. Idén szándékosan nem adtak el nagyobb területet - maradtak is bőven visszautasított kiállítók -, hogy ne csonkítsák meg a piac területét. Jó ötletnek bizonyult a pályázati pénzből megvalósított üzleti centrum, a Százszorszép Gyermekház gyermekmegőrzője, a szolgáltatók közös megjelenése. A jövőben a zajosabb „direkteladókat" szeretnék kicsit koncentráltabb formában megjeleníteni A következő rendezvény novemberben lesz, 2001 Multimédia címmel. A szakkiállítás mellett úgynevezett kísérőrendezvényként muzeális számítógép-bemutatót is terveznek, "s elképzelhető egy Matáv-konferencia párhuzamos lebonyolítása is. Meglátogatta a vásárt egyebek között a francia és a jugoszláv nagykövet, a jugoszláv kereskedelmi kamara elnöke, a pakisztáni nagykövetség kereskedelmi attaséja. Azután „beesett" egy Kaliforniában élő jugoszláv úr, akinek először Katona András mutatta meg a virtuális vásárt, mire az úr is megmutatta neki saját borcégét, ugyancsak az Interneten. Az is természetes, hogy a jövő évi borfesztiválról is szó esett. Az igazgató szerint nem visszalépés az, hogy idén nem voltak zajos kísérőrendezvények. Egyrészt, kímélni akarták a sörfesztiválba belefáradt Mars téri lakókat, másrészt, sehol az országban nincsenek kiállító cég által finanszírozott kulturális rendezvények. Volt helyette eseménymarketing, igényes szórakoztatás. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara idén is színvonalas kísérőrendezvényekkel, szakmai napokkal emelte a vásár értékét, tagjaik és vendégeik pedig üzleteket kötöttek. K. A. • Takács János fémbútorai Kiléptek Vásárhelyről A Csongrád Megyei Kézműves Kamara különdíját vette át a Szegedi Nemzetközi Vásár megnyitóján Takács János hódmezővásárhelyi fémbútor készítő. A 30 négyzetméteres standon feleségével és üzlettársával beszélgettünk a díj történetéről. Az egyszemélyes vállalkozás 1992-ben indult. Az előzmények sajátságosan alakultak, Takács János eredeti szakmája ugyanis karosszérialakatos volt és a téeszben dolgozott. - Amikor a lakásunkat rendeztük be, gondban voltunk, mert nem találtunk számunkra megfelelő bútorokat - meséli a feleség, Takácsné Gémes Ildikó. - Ekkor kinéztünk magunknak külföldi lapokból berendezési tárgyakat és azokat saját terveim alapján a férjem elkészttette. Nagy sikert arattunk velük a barátok, ismerősök körében, akik később valamennyien rendeltek hasonló bútorokat a férjemtől. Ez adta az ötletet: " a fémbútorokkal érdemes lenne vállalkozás keretében foglalkozni. • Ahhoz, hogy az üzlet beinduljon, szükség volt-e nagyobb beruházásra? - Az induláskor csak kezdetleges eszközök álltak a rendelkezésünkre, többek között egy oszlopos fúrógép. Utána viszont hónapról hónapra bővítettük a gépparkot. A férjem a kezdetek kezdetén egy 20 négyzetméteres garázsban dolgozott - ma 40 négyzetméteres mintaterem, 200 négyzetméteres műhely áll a vállalkozás szolgálatában. Az éves árbevétel 6 millió forint, az alkalmazottak száma 10-12 fő. • Ha Hódmezővásárhelyen beleshetnénk a lakásokba, a leggyakrabban Takács-féle bútorokkal találkoznánk? - Sokan rendeltek tőlünk bútorokat, s a vásárhelyi piacot - mondhatni - telítettük. Már régen kiléptünk a megyéből is. Megrendeléseink éppúgy származnak a lakosságtól, mint cégektől, megkeresnek bennünket Budapestről - nyilván olcsóbban is dolgozunk, mint a fővárosi cégek -, Békéscsabáról, Mátraházáról. Valamennyi bútor egyedi tervezésű, ezzel a folyamattal én foglalkozom. De hozzánk más belsőépítész terveivel is be lehet kpogtatni. • Mit jelent a vállalkozás számára a szegedi vásáron való szereplés? - Harmadszorra jelentünk meg a szegedi kiállításon, tavaly például vásárdíjat is kaptunk. Mindannyiszor sok üzletet kötöttünk. • Elégedettek-e az eddigi eredményekkel, avagy újabb fejlesztéseket terveznek? - Mivel a műhelyhez egy nagyobb földterület is tartozik, ott asztalos- és kovácsüzemet, valamint egy raktárt szeretnénk építeni. Amennyiben a mostani vásári szereplés sokat lendít az üzleten, tudnánk áldozni a fejlesztésekre. F. K. Először csak maguknak csinálták. (Fotó: Nagy László) • Osztódással szaporodó brókercégek Hány Cenzor van Szegeden? Szegeden ma már a taxisofőr éppen úgy tőzsdézik, mint a korábban uzsorakamatra kölcsönző nepper, így aki bejelentés nélkül toppan be egy-egy brókercéghez, bizony gyakran álldogálni kényszerül a szűknek mutatkozó ügyféltérben. A fellendülésnek tulajdonítható, hogy munka során azért kisebb-nagyobb hibák is becsúsznak. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a Magyar Tőkepiac június 27-i számában tette közzé határozatát, miszerint 100 ezer forintra bírságolja a szegedi központú CB Bróker Értékpapír Forgalmazó és Befektetési Kft.-t. (A közelmúltban egyébként több brókercég — köztük a Quaestor - is részesült a megkülönböztetett figyelemben.) A felügyelet ügyfélbejelentés alapján indított vizsgálatot és megállapította, hogy az általa jóváhagyott üzletszabályzat nem tartalmazott BUX-ügyletekre vonatkozó szabályozást, típusszerződés-min tát, vagyis a CB Bróker jogosulatlanul kötött ilyen szerződést. Július elsején, vagyis a négy nap múlva megjelenő Magyar Tőkepiacban az ÁPTF egy következő határozatában - a tulajdonosok saját kérésére - visszavonja a Cenzor Bróker Kft. értékpapír-bizományosi, értékpapír-forgalomba hozatali, illetve kereskedelmi, valamint pénztári vagyonkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét. Sokaknak csak a másodszori olvasásra derül ki, hogy a két cég még akkor sem azonos, ha címük, Szeged Kossuth Lajos sugárút 21. is megegyezik. A félreérthetőség oka a Cenzor név, ami Szegeden már ugyancsak bevezetettnek számít, s amiért a kulisszák mögött nem kis harc folyt, amikor az egy brókercégből kettő lett 1996-ban. Illetve egy kis ideig három, a Cenzor Bróker, a CB Bróker és a Cenzor Értékpapírügynökség Kft. A történet 1993 novemberében kezdődött, amikor a Cenzor Kft. sikeres Prlmagáz-jegyzést, kárpótlásijegy-részvénycserét bonyolított le egy másfélszobás lakásban, az Inter-Európa Bank helyi fiókjának egyetlen konkurenseként a DélAlfóldön. Három nap, háromezer ügyfél, ekkor még a New-York Bróker Kft. ügynökeként dolgozott a Cenzor. A sikeren felbuzdulva 1994. január l-jén megalakul a Cenzor Bróker Kft. három magánszeméllyel köztük Gedei Zoltán ügyvezetővel szegedi székhellyel. Márciusban új irodába — az emeletről a földszintre - költöznek, nyáron fiókot nyitnak Baján, Szolnokon, és Pécsen, majd magánszemély tagcserék után 50 millióra emelkedik a törzstőke. Ebben az érkező újak közül Kenéz Lászlónak 20, Fehér Gábornak 5 százaléka volt. 1995 tavaszán Kaposváron és Kecskeméten is fiókot nyitnak, ez az esztendő a terjeszkedésen túl az állampapír éve volt a Cenzor Bróker Kft. életében. A 7 milliárd forintos forgalom a vidéki brókercégek között egyedülinek számított. Az év végéig eljutottak Győrbe, Nyíregyházára, Debrecenbe és Békéscsabára is, valamint két ügynök beiktatásával meghódították Hódmezővásárhelyt és Tatabányát is. 1996-ban összekülönböztek a tagok, amiről Gedei Zoltán úgy nyilatkozott, hogy nem egyformán ítélték meg a közeli és távoli jövőt. Vagyis azt, hogy további fiókok nyitása, vagy ellenkezőleg, a hálózat visszafejlesztése a jövő útja. Az útkeresés vége az elválás lett, azaz a Cenzor Bróker Kft.-t szabályos módon visszafejlesztették, engedélyét 96'júliusára - saját kérésre - felfüggesztették, majd a napokban^az ÁPTF-határozat szerint az engedélyek visszavonása is megtörtént. A Cenzor Bróker Kft. tehát kivonult az értékpapírpiacról. Azok a tagok, akik a jövőt a hálózatban látták, alapítottak egy teljesen új céget, CB Bróker Kft. néven. Ebből az ügyfelek szinte semmit sem vettek észre, hiszen ugyanabba az irodába, ugyanazok a munkatársak fogadták őket, s nekik jó darabig még Cenzor maradt az új cég is. Az ügyfelek természetesen nyilatkoztak arról, hogy befektetéseiket átviszik az „utódhoz", a vidéki hálózatot hozományul kapó CB Brókerhez, a lemorzsolódás azonban csak néhány százalék volt. Annak, hogy az alapítók között nem szerepelt a Cenzor Bróker Kft. „Kenéz vonala", az az oka, hogy nem lehettek egyszerre tagok a papíron még élő, de már nem működő régiben, valamint a gyorsan lábrakapó újban. A Cenzor Bróker egyik alapítója, Gedei Zoltán jobban ragaszkodott a Cenzor névhez, mint a hálózathoz, ő 1996 nyarán - eredeti cégével - a Cenzor Kft.-vel, két utcával a korábbi irodától, mint az OTP Bróker Rt. ügynöke kezdett el önállóan dolgozni. Természetesen, mind a CB Bróker, mind a Cenzor félretette ellentéteit, amikor azon dolgoztak, hogy az elődöt, a Cenzor Brókert úgymond szabályosan kivezessék a piacról. Kérték az engedélyek visszavonását, az alaptőkét 5, majd 1 millió forintra csökkentették. Gedei Zoltán cége - a „régi-új" Cenzor Kft.-t felváltva - idén Cenzor Értékpapír-ügynökség Kft. lett, mégpedig úgy, hogy a hosszadalmas engedélyezési eljárásnál egyszerűbbnek bizonyult, ha megvásárolja az előd cég tatabányai ügynökét, a jogosítványokkal rendelkező Opció Bróker Kft-t. A tulajdonosváltás a cégközlönyig még nem jutott el, különben is a feleség viszi tovább a céget. Zádori Judit, a CB Bróker ügyvezetője (két százalékban tulajdonos is) természetesen pontosan emlékezik a százezer forintos bírság összes mozzanatára, amely úgy kezdődött, hogy egy ügyfél a BUX-ügylet során mínuszba ment át és nem nagyon akaródzott neki fizetni. A CB Bróker pedig beszámítási jogával élve visszatartotta a kuncsaft TVK-részvényét, így a nézeteltérés az ügyfél bejelentése nyomán az ÁPTF vizsgálatával folytatódott. Hamar kiderült, hogy a kft. benyújtotta ugyan engedélykérelmét a határidős ügyletekre, de a felügyelet azt még nem hagyta jóvá. Az ügyvezető elismeri, hibáztak, szerinte azonban ez a százezer forintos bírság nem lesz akadálya az engedélyezésnek. A félreértésnek az volt az oka, hogy a CB Bróker még nem tőzsdetag brókercég, s a BUX-ügyleteket egy ilyen jogosítványokkal rendelkező brókercégen keresztül végezték, az ő szerződésmintájukat használták. Zádori Judit az elválást arra vezeti vissza, hogy az állampapírüzlet lendülete 1996-ra megtört, váltani kellett. Gedei Zoltán kisebb hálózatban gondolkodott, a másik vonal a tőzsdére és a tőzsdén kívüli kereskedelemre akarta helyezni a súlyt, s ehhez tudtak is tőkét szerezni. A CB Bróker három taggal, 50 milliós alaptőkével jött létre, 1996 júliusában kezdett el működni, s ma már százmilliós cég. Még idén nyáron beköltöznek új, 270 négyzetméteres irodájukba, ahol már a várakozó ügyfelek is le tudnak ülni. Az indulás hónapjában tőzsdei forgalmuk még csak 37 millió forint volt, decemberben már 305, idén júniusban pedig átlépték az egymilliárdos határt, ami napi 45,5 milliós átlagnak felel meg. Kovács András