Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-14 / 162. szám
HÉTFŐ, 1997. JÚL. 14. HAZAI TÜKÖR 7 • A Cenzort Kft. jelenti az értékpapírpiacokról Korrekció vagy trendváltás? • Városházi Esték Estély volt az udvarunkban Bozsik Yvette és társulata. (Fotó: Miskolezi Róbert) A tőzsde hivatalos indexe, a BUX az 1996. december 20-i 4000 pontról e hét szerdájára - a tomboló hossz következtében - 7297 pontig emelkedett. A hét közepén fordulat következett be a tőzsdén és hosszú idő után először egymás után két napon, csütörtökön és pénteken is csökkent a BUX értéke, pénteki záráskor 7162 pont volt. A kérdés az, hogy „normál" korrekció vagy trendváltás szemtanúi vagyunk? A piaci szakértők optimisták a megindult második félévet illetően is, a többség szerint az áresések pár nap alatt megállnak és kisebb stagnálás után a cégek első féléves jelentéseinek közzétételekor - várhatóan július vége, augusztus eleje újabb hossz veheti kezdetét a parketten. A héten megjelent külföldi elemzések a magyar tőzséről is az ütemében visszafogottabb, de további emelkedés lehetőségét valószínűstik. A tőzsde heti eseményeit elemezve egyértelműen megállapítható, hogy a hét sztárpapírja a TVK. Kötésértékben 10,2 milliárd forintos forgalmat produkálva az árfolyam egészen 3840 forintig emelkedett, majd a „korrekció" napjain 3600 forintig tartó süllyedés után biztató 3665 forintos áron zárta a hetet. A MOL heti forgalma kiegyensúlyozottnak mondható, 8,2 milliárdos forgalom mellett szerdára 4410 forintig emelkedett, majd a mostanra már szinte MOL árcentrumnak nevezhető 4250 forinton zárta a pénteki napot. Forgalmat tekintve a heti harmadik a Richtert megelőzve az OTP lett - költségértékben 2,6 milliárd - az árfolyam 5590 és 6000 forint között mozogva heti záróárként 5825 forintot ért el. A Richter heti forgalma 2,4 milliárd volt, az ársáv 17 015-17 900 között mozogva pénteki záróárként 17 150 forintot produkált. A hét befektetői szempontból kellemes meglepetése a Gardénia papírok és az Inter-Európa részvény árfolyamainak „ébredése" volt. A Gardénia egészen 1600 forintig emelkedett, de a „korrekció" napjain a lendület megtört, így 1500 forinton zárt pénteken. Az általános áresés ellenében a hét egyetlen papírja, mely heti záráskor emelkedést produkált az Inter-Európa volt, egy hét alatt az árfolyam 44 000 forintról 49 000 forintra emelkedett. A dolog szépséghibája, hogy a forgalom úgymond visszafogottnak volt tekinthető, kötésértékben alig 132 millió forint. Tőzsdei hír még a kárpótlási jegy heti szereplése is, melyről elmondható, hogy kissé erősödő forgalom mellett az árfolyam emelkedett, a pénteki záróár 815 forint lett. Az állampapírpiac vezető heti híre szerint az MNB átfogó kamatcsökkentést hajtott végre, az öt repokamatból négynek, valamint a frissen piacra dobott egyéves kötvényének kamatát egyaránt 0,25 százalékponttal csökkentette. Gsdei Zoltán Szombaton este pár százan Bozsik Yvette estélyére voltunk hivatalosak. Elfogadva a meghívást, tiszteletünket tettük a városháza udvarán. Annak rendje-módja szerint elfoglaltuk helyeinket, s halk neszezés közepette vártuk az est asszonyát, a mai magyar táncélet egyik legkiválóbbikát. Kilenc óra után öt perccel - a késés megbocsátható ilyen körökben - Bozsik Yvette topogott be a színpad• DM-információ Tegnap reggel, néhány perccel 7 óra után szegedi lakástűzhöz riasztották a városi tűzoltókat. A Kereszttöltés utca egyik első emeleti lakásából füst szivárgott ra, megnyitva ezzel Az estélyi. Nem koccantak össze pezsgős poharak, nem szelt senki tortát, nem mondott senki tósztot. Pedig a színpad előterében ott pihentek a felsoroltak, s az est hófehér bőrű asszonya is üdvözölt bennünket egy lehelet finom kézmozdulattal. Aztán fittyet hányt ránk, vendégekre, és tíz perc alatt legyezővel a kezében bejárta a színpad minden zugát. Ekkor érkezett meg Az estélyre a vetélytársnő, a latinos temperamentumé Fekete Hedvig, ő is üdvözölt bennünket. Csak ő a a fölső szomszédhoz, aki azonnal telefonált a tűzoltókért. A csukott ajtóknak-ablaszemével. De hogy! Majd megérkezett az est házigazdája, Tokai Tibor. Hármójuk közel fél órás civakodásából született meg Az estély című táncjáték. Ma este 9 órától a Városházi Esték keretében a Hóra színház és a szegedi Alliance Frangaise egyesület francia könnyűzenei estet és utcabált rendez a Széchenyi téren. A vidám hangulatról a 10 tagú Le Grand Orchestre du Bal (magyarul: Báli Nagyzenekar) gondoskodik. Az együttes Párizs egyik legkedveltebb zenekara. A zenekar koknak köszönhetően a lángok nem terjedtek tovább (a lakás éppen üresen állt), csak egy ágy gyulladt ki. A idén Berlinben, Budapesten, Prágában, Rómában és Vilniusban zenél hasonló utcabálokon. Az együttes annak köszönheti sikerét, hogy a személytelen gépzenével szemben, mindig barátságos és meleg hangulatot teremt melódiáival, amelyek között található egyebek mellett cha-cha-cha, reggie, polka, keringő, disco és blues. A nyitott programban ennek a hamisítatlan hangulatnak lehetnek részesei azok, akik kilátogatnak ma este a Széchenyi térre. Sz. C. Sz. lakás többi részét megkímélte a tűz, viszont mindent beborított a korom. A tüzet föltehetőleg az ágy mögötti dugaszolóaljzat (szép magyar szóval: konnektor) zárlata okozhatta. Halas napok a Tisza-tónál • Abádszalók (MTI) Több tízezer embernek kínáltak a hét végén szórakoztató időtöltést a Tisza-tó két településén. Tiszafüreden a Halas napokat a szervezők külföldi és hazai együttesek utcai zenélésével, menetelésével, táncával, karneváli felvonulással, éjszakai lampionos csónaközással, valamint vízi tűzijátékkal igyekeztek emlékezetessé tenni. A karneváli felvonulás „nagydíját" jelentő 100 ezer forintot az OMÉK-győztes tiszaigari négyökrösfogat nyerte el. Két alkalommal is^összemérhették tudásukat a sporthorgászok, az éjszakai és nappali halfogón a legtöbb kategóriában helyi pecás bizonyult a legeredményesebbnek. A halléfőzők vetélkedőjén viszont egy vendég, nevezetesen a nyíradonyi Nagy Gyula vitte el a pálmát. A Tisza-tóhoz látogatók feltehetően csak egy dologban csalódtak; elmaradt a beharangozott rekordkísérlet, a halászléfőzés a világ legnagyobb bográcsában, helyette ökröt sütöttek, de jóval a Guiness-rekord alatti méretben. Az abádszalóki vízi virtusa legnagyobb érdeklődéssel kísért száma a Tiszató átúszóverseny volt. A két kilométeres táv leküzdésére a kellő orvosi vizsgálat után harmincan ugrottak a vtzbe, és a szikrázó napsütésben, szélcsendben megrendezett úszáson a férfiaknál a szekszárdi Madaras Péter (26 perc 38 másodperc), míg a nőknél a debreceni Jákimné Lővei Éva (37 perc) győzött. Különdíjjal jutalmazták a legjobb gyerekkorú úszókat, a karcagi Pallagi Nikolettet és a békéscsabai Jancsika Árpádot. Kigyulladt az ágy • Rahó, Csíkszentmárton találkozója - Mórahalmon Örzöi vagyunk ezeréves lángnak » Amit szóval nem lehet kifejezni, azt elmondja a dal, a szerető vendéglátás. (Fotó: Gyenes Kálmán) Magyarok, de nem magyarországiak. Ez sors, amit vállalni kell. Hamar megtanulták ezt a rahói és a csíkszentmártoni gyerekek is. Ki otthon, ki az iskolában. A közös éneklés, a kalács és a homoki meggy íze, „a" beszélgetés, a magyar szó kellett ahhoz, hogy néhány óra alatt összemelegedjék a kárpátaljai és az erdélyi diákcsoport. E lelket örvendeztető csoda helyszíne: egy mórahalmi tanya, időpontja: péntek délután volt. - Szeretünk vendéget fogadni - köszöntötte a gyerekhadat őszinte szóval Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere. - Örülünk, ha vendégünket viszontlátjuk, mert ez azt jelenti, valami olyat adtunk, amiért érdemes visszajönni. A gyerekek viháncoltak, hintáztak, sikonkva lubickoltak a tanyai udvart uraló úszómedencében. A jókedvért és az ezt megalapozó magyaros vendéglátásért a csíkszentmártoni diákokat nyaralatató mórahalmiak nevében Magyar Istvánná, Rozi közösségszervező és Malmosné Borsi Edit pedagógus, a tanya tulajdonosa és néhány ottani diák „felelt". A rahói gyerekeket az őket táboroztató Bartók „művházasok", többek között Dálnoky Zsóka kísérte. Egykor Szeged testvérvárosa volt Rahó, s a politikai változások nyomán fölfrissült a két város, illetve Csongrád megye és az ukrajnai Kárpátalja Rahó járása között a kapcsolat. - Megszerveztük, s kilencedik éve ötszáz gyermeket oktatunk fakultatív módon a magyar nyelvre - tudtuk meg Bilics Évától, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Rahó járási elnökétől. - Fájó, hogy a vegyes házasságokban otthon nem hallanak magyar szót a gyerekek. A csoportot kísérő másik pedagógus kiejtése és „tükörfordításos" beszéde arról árulkodik, hogy nem magyar iskolában szerezett, mert ott nem szerezhetett diplomát. - A mai gyerekek szüleit úgy nevelték, hogy szégyen volt magyarnak lenni. A történelem úgy hozta, hogy nem is oly rég Kárpátalján még a magyarokat lefasisztázták... Ezért aztán nem is csoda, hogy igyekeztek beolvadni, a többség észrevétlen tagjává válni az ottani magyarok. Ez a helyzet mostanában változik, erősödik az emberek magyarságtudata modta a KMKSZ elnöke. Egy-egy ilyen tábor és találkozó igazi élmény. E gyerekek közül néhány eddig még a járás határát, se lépte át, s fme, most Szegeden nyaral, s egy magyarországi tanyán erdélyi jóismerősöket is talál! Csíkszentmárton Mórahalommal egy pár! A két település közötti hivatalos kapcsolatot immáron fölnőttek és gyerekek közötti baráti szálak szövedéke erősíti. Idén 14 csíkszentámártoni gyereket kísért az alföldi homokra nyaralni a két, fiatalságával és üdeségével a diákok között könnyen elvegyülő tanítónő, Nagy Rozália és Burus Annamária. - E találkozó bizonyítja a mi gyerekeinknek, hogy milyen fontos és micsoda érték a magyar iskola - vélték mindketten. A két gyereksereg eleinte nehezen barátkozott. Az erdélyiek összeszokott csapatként viselkedtek, hiszen második hete nyaralnak a mórahalmi nagycsaládosok vendégeként. A rahóiak pedig cáhk éppen hogy megérkeztek, a Bartók július 10től 15-ig tartó gyerektáborába, s közülük néhányan éppen csak értik, de nem beszélik a magyart. Aztán a közös éneklés, a zene ereje minden nehézséget elsöpört! Néhány népdal után, a „Lovamat kötöttem..." dallamára együtt énekeltük a kárpátaljai magyarok számára a székely himnuszhoz hasonlatos dalt: „Ungnak és Tiszának örök a járása, Mint konok szivünknek Szilaj lobogása, Szilaj sodorása Ungnak és Tiszának, Őrzői vagyunk még ezeréves lángnak. " Újszászi Ilona