Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-30 / 150. szám

HÉTFŐ, 1997. JÚN. 30. A DÉL SPORTJA III. • Változik az átigazolási időszak Magolhatnak a sportvezetők labdarúgás Az International F. A. Board szabálymódosításait a szombati számunkban már sorra vettük, most következzenek azok a változtatások, melyeket a Magyar Labdarúgó Szövetség foganatosított. Ez három területet érint, a fegyelmit, az általánost és az átigazolásit. Nézzük mire kell figyelniük a vezetőknek, csapatoknak július 1-tál, ekkortól lépnek ugyanis hatályba az új rendelkezések. Fegyelmi szabályok. Három sárga lap után automatikusan, fegyelmi tárgyalás nélkül a soron következő bajnoki, vagy kupameccsen nem léphet pályára a játékos. Ez Csongrád megyében újdonság... Ha egy csapat egy Magyar Kupa, vagy bajnoki meccsen 4, vagy annál több sárga, illetve piros lapot gyújt össze, akkor sportszerűtlen magatartásért fegyelmi eljárás nélkül külön büntetésben részesül. A játék tisztaságára nagyon ügyelnek a szabályalkotók, mert minden esetben súlyosbító körülmény, ha a labda nincs megjátszható közelségben. Például ha a labdarúgó leköpi, megüti, vagy egyébb módon bántalmazza játékostársát, vagy ezek bármelyikére kísérletet tesz. Szigorították és pontosították - ez minden tételre igaz - a játékvezetővel szembeni vétségek melyeket a kispadon ülőktől kénytelen elszenvedni a síp mestere - retorzióit is, egészen a reklamálástól a tettlegességig, a legszélsőségesebb esetig, a halállal végződő inzultusig részletezi a büntetéseket. Altalános szabályok. A bajnoki és kupaküzdelmekben csak alapszabállyal rendelkező, az illetékes szerveknél bejegyzett sportszerveztek csapatai szerepelhetnek. Minden változást három napon belül(!) közölni kell a CSLSZ-szel, ellenkező esetben, elmulasztása esetén a klub fegyelmi vétséget követ el. Alkalmazni kell a sárga és piros lapokat és annak szankcióit. A sárga - mint arról már volt szó - újdonság Csongrád megyében, s még öthat „társában". A sárga lapos figyelmeztetéseket az egyesületeknek kell vezetni, s az átigazolásoknál közölni kell, hogy a játékosnak mennyi van a „yellow cardból". A jogosulatlan játék is állandóan visszatérő probléma, óvási ok. A sportegyesület a felelős azért, hogy csak „feddhetetlen" focista lépjen pályára színeiben. Ha mégis szóhoz jutna olyan akinek a papítjai nincsenek rendben, a mulasztást elkövető vezető ellen fegyelmi eljárást kell (korábban lehetett) indítani. Szintén újdonság, hogy ha ilyen esetben óvás nem érkezik be az illetékes szövetséghez, de a jogosulatlan játék bizonyítást nyert, mérkőzésenként l-l pontot kell levonni a vétkes egyesülettől (pl: Csanytelek-Szőreg). Óvás esetén továbbra is 3 pont mínusszal bűnhődik a figyelmetlen gárda (pl.: RöszkeKiszombor). Átigazolási szabályok. Amatőr labdarúgókkal ezt követően szerződést lehet kötni, amely polgárjogi megállapodásnak minősül, nem pedig sportszerződésnek, mert ez utóbbi a profik kiváltsága. De ez csak akkor érvényes, ha három napon belül leadják az illetékes szövetségnek az okmányokat. Visszaamatőrizálás hat hónap múlva lehetséges attól a naptól számítva, amikor a labdarúgó hivatásosként egyesületének bármelyik csapatában bajnoki, vagy kupameccsen pályára lépett. Az átigazolásnál és a kölcsönadásnál - főleg ez utóbbi esetében - külön nyilatkozatot kell az átigazolási laphoz csatolni, mely csak így érvényes. Fontos, ha az átadó és az átvevő sportklub nem tud megyegyezni a focista „lelépési" díjában, akkor az átigazolás érvénybe léptétől számított 30 napon belül bármelyik fél kérheti, hogy az illetékesek (CSLSZ, MLSZ) döntsenek erről. A régi sportszervezetnek 8 napon beül nyilatkoznia kell a játékos elengedésének formájáról, ha ezt nem teszi meg a szabályzatban előírtak bemutatásával együtt a szövetség felszólítja a nyilatkozattételre. Ha ennek ismételten nem tesz eleget akkor 8 nap elteltével a szövetség záradékolja az ügyet, majd megállapítja a játékos árát, mely „őt" illeti. S ami talán a legfontosabb: az új szabályzat értelmében az átigazolási időszakok a következők: július 1-től 31-ig, illetve január 1-től február 15-ig (a benyújtás postáraadási dátuma számít). Eddig ez „belenyúlt" az őszi és a tavaszi pontvadászat elejébe. Annak a kérelemnek az ügyében, hogy az amatőr játékos egy bajnoki esztendőben kétszer legyen szerződtethető, még nem döntöttek véglegesen az MLSZ illetékesei. I. P. Előny a BVSC-nél vízilabda • Munkatársunktól Remek színvonalú, izgalmas 34 percet hozott a férfi pólóbajnokság fináléjának első találkozója. A rendes játékidőben nem bírt egymással a BVSC és a Vasas csapata (egy évvel ezelőtt is ugyanez a két gárda döntötte el egymást közt az aranyérem sorsát), 9-9. Aztán a hosszabbítás második felében megtáltosodott a bajnoki cím védője, a BVSC által diktált iramot nem tudta követni a Vasas, 12-10. A döntő második összecsapását ma este, 19 órakor rendezik a Hajós Alfréd uszodában, a találkozót a Tv 2 is közvetíti. • >1 Schildkraut-szindróma Mt Mindent megtettem a sikerért!" Esküvői vacsorájára sem hívta meg a csapatkapitány., Dél-Magyarország legnagyobb sportserlegboltjában SERLEGEK, ÉRMÉK, PLAKETTEK _nagy választékát kínáljuk (gravirozással is) 6724 SZEGED, Szent Gellért utca 2. Tel /fax: (62) 325-175 SZEGED, Szent Mihály u. 3. T: 325-837 Labdajátékokban vakációznak a csapatok, ám a színfalak mögött zajlik az élet, hiszen az átigazolások időszakát élik a klubok. Nincs ez másként a Medikémia Szeged röplabdásainál sem, ahol a vezetők azon fáradoznak, hogy új játékosok igazolásával kialakíthassanak egy szellemében és morálisan is más, az előzőnél egységesebb kollektívát. Ez természetesen változásokkal, „vérfrissítéssel", tehát azzal jár, hogy egykét szegedi játékost ásztól másik klub szineiben látunk viszont. Az egyik ilyen röplabdás az a Schildkraut Krisztián, akire négy évvel ezelőtt csábítóan hatott a Nyári-féle műhelymunka, s aki ahogyan akkor mondta a szegedi publikum kedvencévé válva akarta tudásával elkápráztatni a nézőket. „Attól a perctől, ahogy leigazoltak, szegedinek érzem magam, ezért a csapatért élekhalok! Ezt szeretném bizonyítani a szurkolóknak..." - fejezte ki óhaját jöttekor. Ebbéli szándékával nem is volt gond három éven át, ám a negyedik, nemrég véget ért bajnokságban e törekvése mellékvágányra terelődött. Edzője, a bajnokság során történteket elemző, nemrég megjelent cikkben a feladóról is véleményt mondott. Az elhangzottakból egyértelműen kiviláglott, Schildkraut Krisztián másik csapatnál folytatja... Erről, a csapatnál betöltött szerepéről, no meg a mindenáron való győzni akarása kapcsán olykor elviselhetetlenné váló viselkedéséről próbáltam gondolatot cserélni vele. Társalgásunkat nehéz volt az általam elképzelt mederben tartani, mert majdhogy szerepet cseréltünk, ugyanis szinte minden felvetésemre kérdések és ellenérvek zuhataga volt a válasza. Amikor szóba került, hogy a legutóbbi küzdelemsorozatban játékmesterként másként és többet kellett volna tennie csapatáért, kapásból visszautasította a minősítést. „ Úgy gondolom, én négy éven át húztam a szekeret, mindent megtettem a sikerért!" - közölte ellentNélküle nem lettek volna bajnokok a medikémiások? (Fotó: Gyenes Kálmán) mondást nem tűrve, hogy nélküle aligha nyert volna kétszer-kétszer kupát és bajnokságot a Medikémia Szeged. Taglalva az elvárásokat, amikből most egyet sem teljesítettek, ugyancsak megpróbál ellenkezni. „Igaz hogy egyiknek sem feleltünk meg, de eredményeink mégsem kudarcok. A BEK-et elrontottuk, a kupa elvesztése a mi hibánk, a bajnokság, hát nem is tudom, hogyanfogalmazzak... Hiba természetesen bennem is van, de társaimban nem volt elegendő tűz. Egyik kezemen meg tudnám számolni, hogy a négy év alatt hányszor játszottam rosszul!"- igyekszik elterelni a figyelmet a lényegről. Mivel társakat is említ, arra kérem, fejtse ki bővebben meglátásait, mert amit mond, az mem más, mint a nesze semmi, fogd meg jól. „Fáj nekem, hogy nem volt meg az igazi küzdőszellem a csapatban. Mondtam, nem kell barátoknak lennünk, de a pályán mindenki szakadjon meg! Persze, ha igazi haverok vagyunk a pályán kívül is, biztos, hogy jobban hajtunk. Nincs közös programunk, a meccsek után rohan mindenki, amerre lát, hiányzik az összefogás. Ezt nem az edzőnek, nekünk kellett volna kezdeményeznünk, de nem ment, mert összetartásunk, a klikkek miatt, felszínes" - próbálja magyarázni a bizonyítványt. Arról, hogy voltaképpen neki milyen a viszonya csapattársaival, nem szívesen beszél. Nyelvét oldandó említem, hogy tudomásom szerint a csapatkapitány esküvői vacsorájára nem kapott meghívót, de a többiek sem törik magukat a barátságáért Én sem hívok meg senkit! Különben meg most volt a legénybúcsúm, amit baráti körben tartottam, egy játékostársamnak sem szóltam!" - árulja el, hogy jókora tüske van benne. E történések is azt bizonyítják, viszonya a közösséggel, finoman fogalmazva, nem felhőtlen. A miértre célozgatva, sorolom a mérkőzéseken látottakat, azt, hogy bicskanyitogató megnyilvánulásaival ellenszenvet váltott ki társból, vezetőből és szurkolóból egyaránt. Viselkedésével - ahelyett, hogy jó értelemben vett hangadója lett volna - igen sokszor a csapat negatív figurávájává vált. „Nem az én feladatom, hogy magammal ragadjam a társakat, arra ott van a csapatkapitány! Nyerőttpusként a győzelemért én mindenre hajlandó vagyok. Egyszerűen nem tudok veszíteni, ezért megy fel nálam néha a pumpa, s korholom a többieket" - igyekszik elhárítani magától a felelősséget. Nemcsak a társakkal, az utóbbi egy évben az edzőkkel is megromlott a nexusa. Ezt hallva, kiselőadást tart a szakmáról, meglátásairól, az általuk alkalmazott taktikákról, ám hozzáteszi - nem először beszélgetésünk során! -, ezt csak nekem mondja, de csakis akkor, ha a cikkben nem látja viszont elmarasztaló szavait. Véleményét, ugye megértem, csupán négyszemközt vállalja, mert ő békét akar, nincs szándékában senkit megbántani... Valahányszor közlöm vele, ez kaméleonság, így még hamisabbá válik a kép, azt mondja, rosszul látom a dolgokat. „Nem vagyok hálátlan, hiszen mindent megkaptam a klubtól, a vezetőktől. A Medikémia Rt. profi hátteret biztosított, a körülményekről viszont ez már nem mondható el. Nyári Sándortól sok mindent tanultam, például dörzsöltséget, vagányságot. Igazi menedzsertlpus" - igyekszik díszdobozba csomagolni ellentmondásos önmagát. Tovább feszegetem Nyári Sándorhoz, a szövetségi kapitányhoz fűződő majdani kötődését - hiszen a válogatottnál újból találkoznak -, és „diplomatává" változik a játékmester. „ Cseppet sem zavar a jelenléte. Megpróbálom magamból a lehető legtöbbet kihozni, hiszen a magyar röplabdasportról van szó!" - tudatja, ha az érdeke úgy kívánja, képes mindent feledni. Távozásának igazi okairól kérdezve, újfent csak hímelhámol. inkább arra kíváncsi, milyen információk birtokában van e sorok írója. „Szeretem ezt a várost, valószínű, hogy végleg Szegedet választom lakóhelyül... Azért megyek el, mert lejárt a szerződésem, s szeretném magam kipróbálni külföldön, ahol anyagiak miatt is jobban járok. Képben van Izrael és Ciprus, de érdeklődtek török csapattól és két osztrák klubtól is. Itthonról a Nyíregyházától, a Vasastól és a Dunaújvárostól kerestek meg. A dunaújvárosiakkal megegyeztem, a szerződés aláírása van csupán hátra. Azzal a kitétellel, ha külföldről elfogadható ajánlatot kapok, akkor oda megyek" - közli nem kis büszkeséggel, hogy mekkora a keletje. Schildkraut Krisztián, ez a rendkívül tehetséges, nem mindennapi adottságokkal megáldott röplabdás igazi fenegyereke, vagánya, s egyben nehéz embere sportágának. Egyes-egyedül önmagának, sajátos természetének köszönheti, hogy nem képes hosszú távra is kedvenccé válni - mint a nagy elődök. Ha képes lesz a sikerért alkalmazott eszközeit megválogatni, azt, hogy mit és mit nem érdemes bevetni a győzelemért - nem késett el, még mindig klasszissá érhet... Gyürici Ernő Sportosan ünnepelt a Westel szabadidősport • Munkatársainktól Szombaton ismét megrendezték az immár hagyományosnak nevezhető Westel-napot, melyen a kispályás foci, a futás és természetesen a móka, a jókedv játszotta a főszerepet. A szegedi Westel-sportnap kispályás labdarúgással kezdődött a Felső Tiszaparti Vízitelep füves buckáin. A torna előtt kicsit fájt Nolford László feje, ugyanis az eredetileg hat csapatos viadal ötösre csökkent. Sebaj, a gyors intézkedés eredményeképp megmaradt a két csoport, a csonkábbikba a Westel Ügyfelek és a Rádió 88 csapata került, míg a másikba a Déltáv Rt., a Westel Iroda és a Délmagyarország. A tikkasztó hőségben megrendezett csoporttalálkozók nem hoztak meglepetést, a döntőbe a Westel Ügyfelek és a DM gárdája jutott. Az újságírók Tóth József góljával a mérkőzés hajrájáig vezettek, de a végén az ügyfelek Tóth Gábor és Orosházi László révén fordítottak. A harmadik helyért lejátszott derbin a déltávosok 4—2-re nyertek a rádiósok ellen. A viadal végeredménye: 1. Westel Ügyfelek, 2. Délmagyarország, 3. Déltáv Rt., 4. Rádió 88, 5. Wetel Iroda. A győztes csapatban szerepeltek: Barna István, Pálfi László, Bársony Jenő, Orosházi László, Tóth Gábor, Bacsó László, Varga István, Kovács Zoltán és Bakai Csaba. Amíg a focisták a pettyest „kínozták" a kissé hepehupás talajú pályán, addig 11 órakor a Belvedere elől elrajtolt a Westelfutás, mintegy 60 fős mezőnye. Az indulókat az aszfaltolvasztó hőség sem riasztotta vissza a 2,5 kilométeres kocogástól. A hölgyek versenyét Visnyei Márta (BVSC), míg a férfiakét Susányi István (Szegedi VSE) nyerte, aki két csapattársát, a szintén „vasutas" Barna Leventét és Farkas Gézát előzte meg. Az eredményhirdetéskor különdíjat vehetett át Csamangó Ferenc (SZVSE), mint a viadal legidősebb résztvevője. Volford László főszervező: - Ez a rendezvény ismét bebizonyította, hogy Szegednek szüksége van az ilyen jellegű családokat is megmozgató sporteseményekre. Remélem, egyre több hasonló lesz, ahol a város polgárai sportolva, jókedvűen kapcsolódhatnak ki, köthetnek új barátságokat. A Westel-napon emellett voksoltak a szegediek! i® . wsrfíé