Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-30 / 150. szám

. 10 AKTUÁLIS — HÉTFŐ, 1997. JÚN. 30. Kamatozó Kincstárjegy 1998/VII. Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország legnagyobb épülete, az állam szimbóluma ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. Most az Állampapír-család egyik tagjának legújabb sorozatát ajánljuk figyelmébe: KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 1 9 9 8/VII. Jegyzési időszak: 1997. június 30-július 11. Futamidő: 1 év Kamat: évi fix 19% Jegyzési árfolyam: 1997. június 30 - július 8. között 99,70% 1997. július 9-11. között 100% A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM=18,91%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam aktuális mértékét a forgalmazó helyeken a Kormány 41/1997.(111.5.) Korm. rendelete alapján kifüggesztett árfolyam táblázat tartal­mazza. A Kamatozó Kincstárjegy az elsődleges forgalmazóknál és a Ma­gyar Államkincstár fiókhálózatában jegyezhető. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja; értékpapír-számlán tartható (így sem ellopni, sem elveszíteni nem lehet); másodpiaci forgalma zásának köszönhetően kamatveszteség nélkül is bármikor eladha tó a hálózatos forgalmazóknál (OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitel bank, a Magyar Hitel Bank kijelölt fiókjaiban), valamint a Magyai Államkincstár fiókhálózatában. így Ön befektetését a legnagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. s JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: K&H Bank Rt Szeged • Magyar Hitel Bank Rt. (az ABN-AMRO csoport tagja) Hódmezővásárhely, Szeged, Baja • OTP Bank Rt. Szeged. Szeged-Kiskundorozsma, Szentes, Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Kistelek, Mórahalom (100 000 FI névérték alatti jegyzést az OTP Bank Rt. nem fogad el) VALAMINT: Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Fiók 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. M yS^msS^^^Sm^^S^i ­HAOTfUt ÁIXAMPAPÍK ÁLLAMI GARANCIÁVAL A réz kell - az üveg nem • Munkástanácsok az oktatókért Az ENSZ előtt a Bokros-csomag Brazil Skoda • Sao Paulo (MTI) A Skoda cseh teherautó­gyár összeszerelő-üzemet épít Bahia brazil szövetségi államban. A brazíliai Sko­da-gyárban évente 2500­3000 teherautót akarnak előállítani. A Brazíliában tartózkodó Lubomlr Sou­dek Skoda-elnök szerint az üzem 1998. szeptemberben kezdheti a termelést. A Skoda teherautógyár ÍOO millió dollárt szán a brazíli­ai telephely megépítésére, amely 600 dolgozót vesz fel és legalább további 2000 embert foglalkoztat majd a beszállítóknál. A Trevi-kúl pénze • Róma (MTI) Róma leghíresebb szö­kőkútjához, az 1762-ben épült barokk Trevi-kúthoz romantikus legenda kötő­dik: aki háttal áll neki és a válla fölött pénzérmét dob a kútba, az bizonyosan visszatér az Örök Városba. Az összegyűlt pénzérmék tavaly 230 millió líra (kö­rülbelül 25 millió forint) bevételt hoztak a városi kincstárnak. Ehhez jöttek még a külföldi érmék a vi­lág minden tájáról, átszá­mítva mintegy 10,5 millió forint értékben. A pénz az itáliai Vöröskereszt szám­láját gyarapítja. Minden hétfőn takarítóbrigád ha­lássza ki a pénzérméket és a flakonokat, konzervdobo­zokat, meg a többi szeme­tet. Tavaly nyáron azonban a kút már annyira el­szennyeződött, hogy sokan „nyilvános WC-ről" beszél­tek. Ekkor a város egy ma­gáncéget bízott meg a taka­rítási munkákkal. Az érmé­ket azonban már nem kéz­zel szedik ki, mint egykor, hanem külön erre a célra készült érmeszívó gép vég­zi ezt a munkát. A karnyújtásnyira levő rengeteg csillogó érme lát­ványa már sokakban keltet­te a gazdagság ábrándját. A 90-es évek elején szabályos harc folyt az érmék körül. Fiatal bandák hálókkal, mágneses horgászbotokkal vadásztak a kincsre. Letar­tóztatások és eljárások kö­vették egymást. Kiutasítottak katasztrófája • Rzeszów (MTI) Kiutasított külföldieket szállító rendőrkonvoj szen­vedett súlyos balesetet pén­teken a lengyelországi Rze­szów közelében. Egy de­portálásra váró, külföldie­ket szállító teherautó eddig ismeretlen okból leszaladt az útról, egy útszéli táblá­nak ütközött, majd felbo­rult. A járműben 17 külföldi és 4 rendőr tartózkodott, közülük csupán egyetlen egy úszta meg sérülés nél­kül a balesetet. Egy kínai és egy egyelőre még nem azonosított külföldi a kór­házba szállítást követően életét vesztette, a rendkívül súlyos sérüléseket szenve­dett gépjárművezető életé­ért még küzdenek az orvo­sok. Tizenkét külföldit és két rendőrt a közeli kórhá­zakban ápolnak. A rend­őrség tájékoztatása szerint a teherautóban 5 kínai, 5 ukrán, két grúz, két mol­dáv, valamint egy-egy orosz, indiai és bangladeshi utazott. • MTI Press Környezetünket első­sorban a magunk mö­gött hagyott szeméttel szennyezzük. Ha leg­alább egy részét válo­gatva gyüjtenénkl... • Miért nincsen Ma­gyarországon szelektív hulladékgyűjtés? - kér­deztük dr. deJonge János­tól, a Veszprémi Egyetem docensétől, aki a Környe­zetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium ta­nácsosa. - Ennek egyik oka, hogy még mindig hiányzik a kü­lönböző fajta hulladékok fel­dolgozásának a háttéripara. A másik meghatározó ok az, hogy ugyancsak egyelőre nincsen meg a hulladékok új­rafelhasználása során létreho­zott termékek iránti kereslet, piac. • Ezért nem, vagy csak ritkán veszik át a váloga­tottan gyűjtött üveg, illet­ve papírhulladékot. Miért tesznek viszont kivételt a fémhulladékkal? ­- A.fémhulladék jórészét nem Magyarországon hasz­nálják fel. Nagy rá a kereslet és - főleg az alumíniumot és a rezet - jól meg is fizetik az átvevők. Emiatt gyakran használható berendezéseket tesznek tönkre a hulla­dékgyűjtők pár forint remé­nyében. így válik a külföldi felhasználók olcsó nyers­anyagává sok rezet és alumí­niumot tartalmazó - sokszor életbevágóan fontos - gép vagy vezeték. Az üveget vi­szont nem szívesen veszik át, ugyanis az üvegmassza összetétel gyáranként, illetve termékenként más és más. A nem megfelelő összetételű és sajátságú üveget az automata gépek nem tudják feldolgoz­ni jelentős mennyiségű selejt nélkül, ezért nem gazdaságos a feldolgozása. Mivel nyere­ség másképp nincs rajta, nem is foglalkoznak az üveggyá­rak átvétellel. • Várható változás ezen a területen? - Jelenleg még számos gazdasági szabályozó hiány­zik a gazdaságosság egyen­súlyának a megteremtéséhez. A tárca hulladékgazdálkodási törvénytervezete remél­hetőleg ez év második felé­ben a parlament elé kerül. Várhatóan az ezredfordulóra a hazai hulladékgondok is mérséklődnek. Amíg azon­ban a hulladékfeldolgozás háttéripara nem alakul ki és erősödik meg, addig nem lehet a szelektív hulladék­gyűjtést elterjeszteni. Nem szabad ugyanis a hulladékot válogatva gyűjtő lakosság lelkesedését letörni, mint ahogyan azt korábban Né­metországban tették. Ott ugyanis az összegyűjtött sze­lektív hulladékot feldolgozás híján összekeverték és úgy vitték a hulladéklerakóra. Nem kis nehézségbe került ezután a hulladék válogatott gyűjtését ismét megszervez­ni. Inkább más - jobban be­vált - külföldi példát volna érdemes átvennünk. Dr. Ruzsicslca Mária Az ENSZ szakosított szerve, az ILO (Internatio­nal Labour Organisation ­Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) a napokban je­lezte, hogy iktatta a hoz­zá érkezett magyar pa­naszt. A több, mint 10 000 volt felsőoktatási dolgozó érdekeinek ér­vényt szerezni igyekvő Munkástanácsok Orszá­gos Szövetségének elnö­két, Palkovics Imrét kér­deztük minderről, első­ként is arról, mi az oka a kétéves késlekedésnek. - Nem a Munkástanácso­kon múlott. Bennünket nem­rég keresett meg Héthelyi László matematikus, kandidá­tus, a Budapesti Műszaki Egyetem elbocsátott docense és jó néhány volt kollégája, hogy legyünk a segítségükre. Először az ÉSZT-hez (Értel­miségi Szakszervezeti Tömö­rülés) tartozó Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetéhez fordultak, de ottani többszöri problémafelvetési kísérleteik nem vezettek eredményre. Az­tán az ILO budapesti irodáját keresték, de ott, mint megtud­ták, csak a munkavállalói ér­dekképviseletek beadványai­val foglalkoznak. Itt ajánlották számukra a Munkácstanácso­kat, mint olyan szakszerveze­tet, amely már 1993-ban is si­kerrel fordult a munkavállalók érdekeinek védelméért a nem­zetközi szervezethez. D Vázolná panaszuk lé­nyegét? - A majd 11 000 felsőokta­tási dolgozó felmentése jogel­lenes. A pótköltségvetési tör­vény (Bokros-csomag) hivat­kozott rendelkezése pedig ál­láspontunk szerint ellentétes azokkal a magyar kormány ál­tal is ratifikált ILO-egyezmé­nyekkel, amelyeket a Phila­delphiai Nyilatkozat is megfo­galmaz. Sérti a foglalkozások közötti diszkrimináció tilal­mának elvét, a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmódot és az emberi méltóságot a fog­lalkoztatás során. • A magyar bíróságok nem jelenthetnének meg­oldást? - Sajnos nem, mert az igen tág mérlegelési jogkört adó jogszabályokat alkalmazva, a bíróságok ugyanazt a felmen­tési okot homlokegyenest el­lenkezően értelmezték. De olyan eset is előfordult, hogy az illető egyetem nem hajtotta végre a bíróság ítéletét. • Milyen sérelmek érték még az elbocsátottakat? - Sérült az ILO 111. számú egyezményében védett diszk­riminációs tilalom is. Az elbo­csátások fokozottan sújtották a nőket, hiszen náluk a nyugdíj­korhatár akkor 5 évvel keve­sebb volt, és személyüktől ki­zárólag férfiakból álló egyete­mi tanácsok döntöttek. A szakmák, foglalkozások egyenlősége is sérült, hiszen oktatókat, kutatókat tettek ut­cára, akiknek ráadásul speciá­lis, szakosodott területük volt, ami a munkaerőpiacon jóval kevésbé konvertálható, mint a villanyszerelő vagy a portás tudása. • A jogi érvek mellett mit mutatnak a számok, tör­tént-e megtakarítás? - A Bokros-csomag 8 mil­liárd forintot akart megtakarí­tani, ebből 1,7 esett volna a felsőoktatásra. Ezzel szemben a végkielégítések 3,2 milliár­dot tesznek ki. 1995-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetési főosztályának tájékoztatása szerint 10 399 közalkalmazott, köztük 2 703 oktató-kutató jogviszonya szűnt meg, mi­közben 4 827 új közalkalma­zotti jogviszony, közte 1021 új oktatói-kutatói létesült. Ezek az adatok azonban nem mutatják meg azt, hogy közvetlenül az ún. stabilizáci­ós törvény és a pótköltségve­tési törvény hatására, s azt kö­vetően hány főállású, s hány „szerződéses" oktatói-kutatói állás szűnt meg, s azt sem, hogy az új belépőket határo­zott vagy határozatlan időre, fő- vagy mellékfoglalkozás­ban alkalmazták-e. A Bokros-csomagnak a felsőoktatásban tehát igen ke­vés köze volt a gazdaságos­sághoz, az inkább a „kellemet­len" oktatóktól való megvá­lást, a politikai megfélemlítést szolgálta. • Mit vár az ILO-tól? - Kérje fel a kormányt, hogy hozzon olyan intézkedé­seket, amellyel megváltoztatja a pótköltségvetési törvényt és a módosított közalkalmazotti törvény ILO-egyezményeket, valamint a Philadelphiai Nyi­latkozatban foglalt alapelveket sértő rendelkezéseit és intéz­kedéseit. • Öt szakszervezettel kö­zösen a napokban adtak ki egy nyilatkozatot. Ez miről szól? - Valóban, mint a munka­vállalók jogainak biztosításá­ért tenni akaró, a munkaválla­lók jogaiért valóban cselekvő, mint ellenzéki szakszerveze­tek elítéljük az Érdekegyez­tető Tanács utóbbi három évi munkájának formálissá válá­sát, és tiltakozunk az ellen, hogy a legjelentősebb érdek­egyeztető fórum kiüresítésé­hez kormányzati és szakszer­vezeti körök is asszisztáltak és a mai napig is segédkeznek. Elfogadhatatlannak tartjuk a tb-önkormányzati választá­sok elmaradását, megenged­hetetlen, hogy a demokrácia azért sérüljön, mert az MSZOSZ nem meri vállalni a megmérettetést. Szükségesnek és a munka­vállalók védelme érdekében elkerülhetetlennek ítéljük to­vábbá az 1998-as üzemi taná­csi választásokon való együt­tes fellépést, a szakszerveze­tek tekintélyének társadalom előtti visszaállítását. • Ez konkrétan mit je­lent? - A fenti célok érdekében létrehoztuk az ellenzéki Szak­szervezetek Kerekasztalát. D Kik írták alá ezt a meg­állapodást? - Lántzky László, a Ke­resztény Szociális Szakszerve­zetek Országos Szövetségének elnöke, Sztankovánszki Tibor, a Szabad Szakszervezetek Or­szágos Szövetségének elnöke, Bátonyi Sándor, a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszö­vetség vezetője, Villányi László, a Szövetségen Kívüli Szakszervezetek Országos Koordinációja részéről, He­gedűs Gyula, a Szabad Szak­szervezetek Demokrata Ligája alelnöke, valamint a Munkás­tanácsok Országos Szövetsége elnökeként én. R Hány munkavállalót fog át az Önök szövetsége? - Bár sokan sok mindent mondanak, de szakértők becs­lése szerint 5-600 ezer szerve­zett munkavállaló van ma Ma­gyarországon. A mi szövetsé­günk megítélésünk szerint 200-220 ezer munkavállalót tömörít. Kovács Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents