Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-03 / 127. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 1997. JÚN. 3. kommentár Keserű pirula P

árizs nemrégi sikeres polgármestere, a jelenlegi francia államfő, Jacques Chirac foghatja a fejét. A politikai elemzők szerint az a döntése, hogy egy évvel előrehozza a választásokat - eleve nem tetszett a franciáknak. Az elnök ne taktikázzon! Lehet, hogy már a volt miniszterelnök, Balladure taccsvonalra szorítását sem tartották úri módinak (Balladure is indult - Chirac mellett - az elnökségért). Elképzelhető, hogy a jobboldal kampánya sem tetszett a szavazóknak, talán éppen azért, mert Chirac a háttérbe kényszeritette miniszterelnökét és ő maga kampányolt. A külpolitikai húzások hagyján, hiszen ez hagyományosan az elnöki szerepkörbe illik. Mindenki számára nyilvánvaló volt például, hogy a NATO és Oroszország világtörténelminek nevezett megállapodását miért az Elysée-ben írták alá - éppen a két választási forduló között. Chirac úgy gondolta, a franciák szeretik, ha rajtuk a világ szeme, s meghálálják, hogy a hidegháború végét Párizshoz köti immár a történelem, a jobboldali kormányzás diplomáciai sikereinek köszönhetően. Nem háláltak, semmit. A törvényi tiltás ellenére és a biztos pénzbüntetést is vállalva folyamatosan közölték a lapok a közvéleménykutatók eredményeit, amelyek folyamatosan a baloldal hajszálnyi előnyéről szóltak. (Igaz, Le Pen szélsőjobb Nemzeti Frontjának esetleges „mérleg nyelve "-szerepéről is, ami nem jött be, s nem biztos, hogy azért, mert a kissé nyers pártvezér a kampány egyik utolsó eseményén kezet emelt egy nőre; szocialista volt a mademoiselle...) M/agy az történt, hogy a (választópolgár begurult \ valamely sikertelen sportesemény miatt és azon állt bosszút, aki éppen közel állt hozzá; vagy az, hogy a (válaszíó)polgár meggondolta: aki ennyire szeretne hatalmon maradni, annak nem árt egy mohóság elleni pirula. Chirac elszámította magát Francia „földcsuszamlás" Afrikai csúcs Lionel Jospin, a szocialista párt vezetője alakíthat kormányt. (MTI Telefotó) • Harare (MTI) Megnyílt Hararéban az Afrikai Egységszervezet 33. csúcsértekezlete. A háromnapos tanácskozáson elsősorban a kontinens gazdasági helyzetével kapcsolatos kérdéseket vitatják meg. A résztvevő mintegy harminc állam-és kormányfő egyezteti álláspontját a térség helyi konfliktusai kapcsán. Elemzik a Sierra Leone-i katonai puccs nyomán kiala• Szöul (MTI) Több ezer dél-koreai diák fémcsövekkel és gyújtóbombákkal támadt hétfőn Szöulban a rohamrendőrökre. Mindkét oldalon sok a sebesült, egy rendőr belehalt sérüléseibe. Az egyetemisták már negyedik napja tüntetnek. Kim Jung Szam elnök lemondását követelik. Az összecsapás a diákok és a rendőrök között akkor robbant ki. amikor a tiltakozómenet a Hanjang egyetem kapuihoz ért. A Reuter egyik fotóriportere, aki a helyszínen tartózkodott elmondta, hogy a diákok és a rendőrök közül is sokan megsebesültek, amikor a fiatalok áttörték a rendőrkordont. A sérültek pontos kult helyzetet, a szudáni és a nyugat-szaharai kérdést, valamint a helyi háborúk nyomán újra és újra fellobbanó menekültproblémát is. A csúcsértekezleten mintegy harminc állam- és kormányfő vesz részt, de jelen lesz Koft Annán ENSZ-főtitkár, továbbá a megdöntött Sierra Leone-i kormány ENSZnagykövete is, Ahmad Tajan Kabbah puccsal eltávolított elnök képviseletében. száma egyelőre nem ismert. A diákok foglyul ejtettek mintegy 10 tisztet, akiket háromezer tüntető gyűrűjében - a kollégium kapui előtt tartanak fogva. Más szemtanúk szerint legalább nyolcezer diák gyűlt össze a kollégium körül. Ügyészek hétfőn nyomatékosan kijelentették, hogy határozottan fellépnek az erősszakkal szemben. A megmozdulást egy betiltott diákszervezet, az Eszak-Koreával rokonszenvező Hancsongrijon szervezete. A tiltakozást az váltotta ki, hogy Kim Jung Szam elnök az ellenzék követelése ellenére nem hajlandó nyilvánosságra hozni, mennyit költött 1992-es választási kampányára. • Párizs (MTI) Négyévi jobboldali kormányzás után ismét a baloldal került hatalomra Franciaországban: a vasárnapi parlamenti választások az eddigi ellenzék győzelmét hozták, súlyos kudarcot mérve nem csak a kormánypártokra, de az előrehozott választásokat kiíró, s ezzel politikai pályafutása egyik legnagyobb hibáját elkövető Jacques Chirac államfőre is. A párizsi belügyminisztérium nem sokkal éjfél előtt hivatalosan bejelentette, hogy a baloldal elérte az abszolút többséghez szükséges, 289 mandátumos határt a Nemzetgyűlésben; a közvélemény-kutató intézetek legfrissebb előrejelzései pedig 315-320 mandátumot, azaz fölényes többséget jósolnak A horvát vezetés nem akar 600 ezres szerb kisebbséggel bajlódni a nem egészen 5 milliós lélekszámú Horvátországban. Franjo Tudjman elnök, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezetője Madeleine Albright amerikai külügyminiszter hétvégi látogatásán is megerősítette: Zágráb csak „egyes esetekben és humanitárius megfontolások" alapján fogadna vissza olyan szerbeket, „akik saját akaratukból távoztak Horvátországból" Jugoszláviába, illetve Bosznia-Hercegovinába. Magyarán: Tudjman elutasította, hogy országa teljes számban visszafogadja mindazokat a szerbeket, akik a délszláv háború előtt a területén éltek. Tudjman már a közelmúltban is egyértelművé tette, hogy Zágráb nem akarja visszafogadni mindazokat a szerbeket, akik a volt jugoszláv tagköztársaság határain kívülre menekültek. Számukat senki nem tudja pontosan, de a horvát sajtóban felbukkanó adatok szerint mintegy 250 ezren hagyhatták el Horvátországot. Figyelemre méltó, hogy e „szerbek" között szép számmal akadnak horvátok, illetve más nemzetiségűek is, mivel az egységes Jugoszlávia idején a Horvátországa baloldal számára a törvényhozásban. Ugyanakkor a szocialisták az első közvélemény-kutatási eredményektől eltérően önmagukban mégsem kapták meg az abszolút többséget, azaz szükségük lesz a kommunisták támogatására. A baloldal győzelme mellett a választások másik nagy újdonságát a zöldek sikere jelenti: ez a mozgalom a francia történelemben most először tudta bejuttatni a parlamentbe képviselőit, méghozzá a szocialistákkal kötött szövetségnek köszönhetően rögtön nyolc embert. S fontos fejlemény, hogy bekerült a Nemzetgyűlésbe a szélsőjobboldali Nemzeti Front egyik politikusa: bár a párt a szavazók 15 százalékát képviseli, a francia választási rendszer sajátosságának köszönhetően eddig egyetlen képviselője sem volt. A parlament feloszlatását és a választások egy évvel való előrehozását Jacques Chirac döntötte el, abban bízva, hogy ezzel a lépéssel további öt évre meg tudja őrizni a jobboldal parlamenti többségét. Az elmúlt 30 év francia történetében azonban az államfő eddig mindig csak különböző válsághelyzetekben folyamodott ehhez a súlyos lépéshez, s a franciák - mint az eredmények is mutatják megbüntették Chirac taktikázását. A választási eredmény azt mutatja, hogy a franciák hűek maradtak az elmúlt másfél évtized hagyományaihoz: ugyanis 1980 óta egyetlen olyan kormány sem volt, amely el tudta volna fogadtatni tevékenységét a választókkal, azaz túlélte volna a következő parlamenti választást. A mostani jobboldali kudarcot maguk az érintettek, a kormányzat különböző vezetői azzal indokolták, hogy a franciák „mást akarnak," „nem hajlandók a reformokra," illetve „elutasították az eddigi kormányzási stílust" - a legtöbb szakértő szerint viszont inkább arról van szó, hogy a Chirac által még 1995-ben tett, a munkanélküliség gyors csökkentésére, a társadalom egyes rétegeit jellemző szegénység felszámolására vonatkozó elnökválasztási ígéreteket nem követték határozott tettek. Ugyanakkor a most hatalomra jutó baloldalt is fenyegeti az a veszély, hogy a választók gyors eredményeket várnak tőlük: éppen ezért a szocialista párt vezetője, Lionel Jospin már vasárnap este, első beszédében jelezte, hogy nem lehet mindent azonnal megvalósítani, s ők a parlament ötéves mandátumára készttik terveiket. a világháborúkat lezáró békeszerződésekkel elégedetlen Németország támogatta kiválási törekvéseit. Tudjman a napokban tüntette ki az egyik legmagasabb horvát kitüntetéssel Hans-Dieírich Genscher volt német külügyminisztert, s ugyanazzal a kitüntetéssel jutalmazta Jeszenszky Géza volt magyar külügyminisztert is a horvát függetlenség és a nemzetközi elismerés érdekében kibontakoztatott horvát küzdelemhez való hozzájárulásukért. (A nagyhatalmak balkáni érdekellentéteire vet némi fényt, hogy Sali Berisha albán elnök egy horvát lapnak nyilatkozva még ma is azon csodálkozik, hogy a délszláv öldöklés napjaiban tett párizsi látogatása idején vendéglátói arról győzködték: Jugoszlávia felosztásakor külön kijáratot kell biztosítani a szerbek számára az Adriai-tengerhez!) A június 15-re kiírt horvát elnökválasztás előtt készttett közvélemény-kutatások eredményei azt mutatják, hogy a horvátok döntő többsége elismeréssel adózik Tudjmannak, amiért - ha háború és 14 ezer (Boszniában 9 ezer) horvát halott, illetve 26 milliárd dolláros háborús kár árán is - de megteremtette a független horvát államot, s mint honfitársainak hangoztatja, „nyugodtan és eltökélten kibírjuk a soron levő (nemzetközi) nyomást is"! MTI Panoráma Kallar Tivadar Román-ukrán alapszerződés • Neptunfürdá (MTI) A Fekete-tenger partján lévő Neptunfürdő üdülőhelyen Emil Constantinescu román és Leonyid Kucsma ukrán elnök aláírta a két ország alapszerződését, a két külügyminiszter, Adrián Severin és Hennagyij Udovenko pedig a csatolt okmányokat. A ceremónián jelen voltak a román kormánypártok vezetői, köztük Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az ellenzéki pártok képviselői távol maradtak. Háromszázezer katolikus • Legnica (MTI) Lengyelországi látogatásának harmadik napján, hétfőn háromszázezer hívő előtt misézett II.János Pál katolikus egyházfő. A tömeg - köztük sok cseh és német hívő - már vasárnap este óta gyülekezett a legnicai volt szovjet repülőtér betonján. A mise helyszínén a rendet az egyházi szolgálat 3 ezer tagja biztosította, mtg a város és környéke biztonságáról 4 ezer rendőr gondoskodott. II. János Pál a misét követően új templomok alapköveit szentelte fel, majd délután útjának következő állomására, Gorzów Wielkopolskiba utazott. Hadihajókról tüzeltek • Freetown (MTI) Nigériai hadihajók nyitottak tüzet hétfő reggel Freetownra, Sierra Leone fővárosára azzal a céllal, hogy visszahelyezzék hatalmába az egy hete katonai államcsínnyel megbuktatott polgári kormányzatot. Freetownban dolgozó diplomaták szerint nézeteltérések keletkeztek az államcsíny vezetői és a Forradalmi Egyesült Front (RUF) nevű gerillaszervezet között. A RUF, amely 1991 óta vfv bozótháborút a nyugat-afrikai országban, csatlakozott a puccsistákhoz, de azt ellenzi, hogy bármiféle tárgyalásokat folytassanak az elűzött kormány képviselőivel. Johnny Paul Koromah őrnagynak, a puccs vezérének az emberei a hét végén összecsaptak a RUF fegyvereseivel, és helyi források szerint a lövöldözésben ketten életüket vesztették. Előrehozott választások • Montreal (MTI) Előrehozott parlamenti választásokat rendeztek Kanadában. A hatalmas kiterjedésű, négy időzónán átívelő észak-amerikai ország csaknem tizenkilencmillió választója összesen háromszázegy - a korábbihoz képes hattal több - képviselői mandátum sorsáról dönthetett. Az előzetes felmérések rendre azt mutatták, hogy a hatvanhárom éves kormányfő, Jean Chrétien vezette liberálisok hatalmát nem fenyegeti veszély, de kérdéses, vajon a párt megtudja-e őrizni abszolút többségét vagy pedig kisebbségi kormányzásra kényszerül. Az első eredmények közép-európai idő szerint kedd hajnalban várhatók. Az elsö magáitvonat • Konstanca (MTI) Romániában elkezdte járatát az első magánvonat, a „Fekete-tenger" nevű Intercity-szerelvény, amely június 1-je óta a BukarestKonstanca útvonalon teljesít szolgálatot. Traian Basescu közlekedési miniszter azonban kijelentette, hogy „ha a közlekedés legkonzervatívabb szektorában, a vasúti szállításban megkezdődhetett a privatizáció, akkor nehéz lesz érvekkel megindokolni, hogy más szektorokban miért nem indulhat meg a magánosítás". A Rompres jelentése szerint 2000-ig ilyen vonat köti össze Bukarestet az összes romániai várossal. Kiket fogad vissza Tud|man? ban kötött házasságoknak több mint a fele különböző nemzetiségűek házasságkötése volt! S az is figyelemre méltó, hogy a hivatalos Zágráb azt állítja: az eltávozott szerbek alig néhány százaléka akarna csak visszatérni egykori lakóhelyére. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) a napokban cáfolta, hogy Zágráb a külföldre menekült szerbek közül eddig már több mint 10 000 visszatérését tette volna lehetővé. Az ellenzéki horvát sajtóban ismertetett állásfoglalás szerint tavaly mindössze 172 visszatelepülési kérelmet hagytak jóvá a benyújtott 1222 kérelem közül. A szervezet szerint a szerbek aránya a korábbi 12 százalékról mintegy 4 százalékra csökkent Horvátországban. A horvát államfő alig egy héttel ezelőtt a kormánypárti horvát újságírás vezető személyiségeinek adott interjújában értelmetlennek nevezte azokat a nyugati felvetéseket, hogy Zágrábnak vissza kellene fogadnia minden olyan szerbet, aki horvát területekről menekült el. Tudjman szerint hasonlóra a történelemben sincs példa, s felvetette, hogy senki sem követelte például a szudétanémetek visszatelepítését. Az elutasítás mögött nyilvánvalóan politikai megfontolások állnak, de nem lebecsülendő a kérdés gazdasági háttere sem, hiszen Horvátországban mintegy 130 ezer ház dőlt romba, vagy rongálódott meg, s a horvát televízióban a napokban ismertetett statisztikák szerint jelenleg minden két házra három horvát család lakásigénylése jut. Az elnök szerint csak azok fogadják el a nemzetközi közösség minden követelését, akik „nem képesek a saját fejükkel gondolkodni, akik nem tudnak népük szívével és lelkével érezni". Tudjman szerint ez azokra jellemző, akik megszokták, hogy parancsolnak nekik, s ha elveszítik urukat, azonnal másik úr után néznek... Az elnök leszögezte, hogy Horvátország - Közép-Európa részeként az Európai Közösség és a NATO tagjává akar válni, ám nem mindenáron, szem előtt tartja nemzeti érdekeit, s nem helyez azok fölé másokat. Tudjman az utóbbi időben több beszédében is emlékeztetett arra, hogy már többször is sikeresen szembeszállt a nemzetközi közösséggel. Előszeretettel emlékezik arra, hogy a teljes nemzetközi közösség ellenezte Horvátország kiszakadását Jugoszláviából, s csak o Dél-Korea Újabb összecsapások