Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-03 / 127. szám

KEDD, 1997. JÚN. 3. BELFÖLD 3 röviden • Az egyházi iskolákról\ ingatlanokról és a finanszírozásról Szerződés a Szentszékkel Horn Gyula az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén napirend előtt szólalt fel. (MTI Telefotó) A megkezdett választási kampány viharos előszelétől felajzott honpolgár minden politikai tartalmú hírt saját politikai szemüvegen keresztül lát és értékel. Én például nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy az elmúlt időszak ügyeletes sikertörténeteinek van némi közük a szűk egy év múlva esedékes válasz­tásokhoz. Ujabb és újabb potenciális és behatárolható választói rétegnek kedvez a szerencse, és a kormány valami remek dolgot cselekszik érdekükben. És ez na­gyon helyes! Más kérdés persze, hogy mennyire etikus így időzí­teni a szebb jövő ígéretét, de ne intézzük el annyival a problémát, hogy a politika és az etika két dolog. Még akkor se, ha minden jel erre mutat, mert tényleg jó lenne megbízható, kiszámítható és kiegyensúlyozott kormányzati tevékenységgel találkozni. Mert voltak ugye a nehéz évek, de miniszterelnöki ígéret van arra, hogy 1997-ben ledaráljuk a szervezett bűnözést, az új törvénnyel jobb lesz a nyugdíjasoknak, s amíg ez a kormány van hatalmon, addig nem lesz több megszo­rító intézkedés. Most pedig a legfrissebb, de még min­dig örvendetes hír: a szocialista kormány rendezi vég­re az egyházak ügyét is. Ez egy hosszú távú elhatáro­zás, éppen csak az hiányzik a preambulumból, hogy „találkozunk a szavazófülkékben". S zépséghibája a dolognak, hogy a megoldást többek között egy hat éve meghozott törvény végrehajtása, vagyis a jogszabály rendelkezéseinek alkalmazása je­lenti. 1991 és 1997 között egyik kormánynak sem ju­tott eszébe, hogy ha már van egy ilyen remek törvé­nyünk, nem kéne kezdeni vele valamit? Ennyit a politika és az etika kapcsolatáról, valamint a következetes kormányzati döntésekről Az MDF népszavazást kezdeményez Vasutasok emlékére • Szolnok (MTI) Kopjafát állítottak a szol­noki MÁV pályaudvaron az 1944. június 2-i légitáma­dáskor életüket vesztett vas­utasok emlékére. A MÁV Rt. Szolnoki Vontatási Fő­nöksége dolgozói által ké­szített emlékfa és a hozzáil­lő park annak a hajdani bunkernek a közelében ka­pott helyet, ahol egyszerre 13 vasutas esett áldozatul. A megemlékezés része volt a pest-szolnoki vasútvonal építésének 150. évfordulója alkalmából rendezendő ün­nepségsorozatnak. 1944. jú­nius másodikát Szolnok tör­ténetének egyik leggyászo­sabb napjaként tartják szá­mon. Az angolszász repü­lők ezen a napon gyakorla­tilag a földdel egyenlővé tették a szolnoki vasútállo­mást és környékét. A terü­letre 870 nagyméretű rom­boló bomba csapódott be, s a támadás következtében 1272 ember, köztük 42 vas­utas halt meg. Tanulmánykötet a Viharsarokról • Békéscsaba (MTI) Húsz természettudomá­nyi, történeti, régészeti, nép­rajzi és nyelvészeti tanul­mányt tartalmaz a Békés Megyei Múzeumok közle­ményeinek újabb kötete. A Békéscsabán közreadott mú­zeumi évkönyv a Viharsarok múzeumi hálózatában dol­gozó kutatók munkáiból tesz közzé összeállítást. Az ér­deklődók egyebek között az egyik legveszélyeztetetebb madarunk, a reznek hazai előfordulásairól, az avarkori és a honfoglaláskori ásatá­sok eredményeiről, Füzes­gyarmat népi étkezési szo­kásairól, és a hajdani körös­közi sárhajókról, olvashat­nak az évkönyvben. Milliók, végkielégítésre • Eger (MTI) Az egri közgyűlés döntése szerint a város 34 millió fo­rintot szán a Ciszterci Rend kezelésébe átkerülő, koráb­ban a rend tulajdonában lévő Gárdonyi Géza Gimnázium fűtőrendszerének korszerűsí­tésére, illetve a távozó okta­tók végkielégitésére. A dön­tést heves vita előzte meg a megyeszékhelyen, hiszen a rend és a város 1992-ben kö­tött megállapodása még arról szólt, hogy az egyház az is­kola valamennyi dolgozóját tovább alkalmazza, illetve a vagyonátadás nem kerül pén­zébe a városnak. Időközben viszont a zirci székhelyű rend vezetése közölte, hogy elsősorban saját tanárait kí­vánja foglalkoztatni az intéz­ményben. Térségi alap • Zalaegerszeg (MTI) A kisvállalkozások köré­ben végzett felmérés tapasz­talataiból kiindulva létrejött a Zala megyei Kisvállalko­zói Hitelgarancia Alap, amely a második félévtől kezdi meg működését. Az erről szóló döntést meghozó megyei vállalkozásfejleszté­si alapítvány, valamint az iparkamara, a Postabank, a megyei közgyűlés és a két megyei jogú város - Za­laegerszeg és Nagykanizsa ­' 19 millió forintos saját for­rást teremtett. • Budapest (MTI) A magyar kormány jú­nius 20-án, Rómában megköti az Apostoli Szentszékkel a megáll­apodást a katolikus egy­ház finanszírozásáról, in­gatlanjainak visszaadá­sáról és az egyházi isko­lák támogatásáról. A szerződést a Szentszék miniszterelnöke és a magyar kormányfő látja el kézjegyé­vel. Mindezt Horn Gyula je­lentette be az Országgyűlés hétfői plenáris ülésének kez­detén, hozzátéve: az aláírást követően a megállapodással összefüggő törvényt és a • Lillafüred (MTI) Magyarországon, Szlovákiában, Lengyel­országban és Ukrajná­ban 14 határ menti me­gye a tagja az 1993-ban alakult Kárpátok Euroré­giónak. E területek több mint száz környezetvé­delmi szakembere ta­nácskozik három napon át a lillafüredi Palota­szállóban a CERECO '97 nevű nemzetközi kör­nyezetvédelmi konferen­cián. A konferencia feladata ezen térségek környezetvé­delmi problémáinak alapos megismerése, és fokozottabb együttműködés kialakítása a környezet- és természetvé­delem területén. A tanácsko­záson megfigyelőként részt • Budapest (MTI) Nem változott a ka­matcsökkenési tendencia áprilisban. A Magyar Nemzeti Banktól kapott tájékoztatás szerint a hó­nap folyamán a bankok tovább mérsékelték a vállalkozóknak nyújtott forinthitelek és forintbe­tétek kamatait: az éven belüli lejáratú konstruk­ciók átlagkamata a hite­leknél 0,1 százalékpont­tal, 22,3 százalékra mér­séklődött, a betéteknél 0,4 százalékponttal, 17,8 százalékra csök­kent. A kamatok alakulására a középbankok csoportja volt a legnagyobb befolyással. Ha­szükséges jogszabálymódosl­tásokat a parlament elé ter­jesztik. A miniszterelnök napirend előtti felszólalásában leszö­gezte: a kormány határozott szándéka, hogy hosszú távú és kiszámítható viszonyt te­remtsen az állam és az egy­házak között. A kötendő meg­állapodás az utolsó marad­ványát is felszámolja az egy­ház állammal szembeni ki­szolgáltatottságának. Ennek jegyében a világiakkal egyenlő elbánásban részesíti az egyházi oktatási intézmé­nyeket. A jövő évtől alkalmat ad arra, hogy a polgárok szemé­vesznek romániai és ameri­kai szakemberek is. A hétfői megnyitót köve­tően Bárány Sándor pro­fesszor a Magyar Távirati Irodának elmondta: a három nap során két plenáris és nyolc szekcióülésen csak­nem száz előadás keretében taglalják a határ menti terü­letek általános, illetve speci­ális környezetvédelmi prob­lémáit és az ezekből adódó feladatokat, valamint a java­solt megoldási módszereket. Több országot érintő össze­tett probléma például a Tisza vízminőségének megőrzése, az Ukrajnában eredő folyó ugyanis a nem kellően sza­bár hitelezési tevékenységük márciushoz képest némileg visszaesett, a hitelszerződé­sek mintegy felét a közepes nagyságú pénzintézetekkel kötötték a vállalkozók. Az ügyletek átlagkamata 21,8 százalék volt. Az új hitelszer­ződések volumene a kis- és nagybankoknál meghaladta az előző havit, noha e körben az átlagkamat valamivel ma­gasabb volt (nagybankoknál 22,6 százalék, kisbankoknál 22,9 százalék). Az éven belüli betétek sú­lyozott átlagkamata legna­gyobb mértékben (0,5 száza­lékponttal) a kisbankoknál mérséklődött 17,3 százalékra. A középban­kok 0,3, a nagybankok 0,1 százalékponttal alacsonyabb lyi jövedelemadójuk egy szá­zalékával támogathassák az egyházat, ezzel megteremti az alapját annak, hogy kiszá­mítható legyen az egyházak finanszírozása. A megállapo­dás emellett véglegesen ren­dezi az egyházi ingatlanok sorsát, mégpedig egy 1991­ben elfogadott törvény végre­hajtásával. - A szerződés nyomán nem növekednek az állam pénzügyi terhei, a megállapodást belső átcso­portosításokkal hajtjuk vég­re, az egyházakkal való egyezség alapján - hangsú­lyozta a miniszterelnök. Hoz­zátette, hogy a kormány a másik három nagy egyházzal bályozott környezet- és ter­mészetvédelmi hiányossá­gok miatt jelentős mennyisé­gű szennyezőanyagot szállít Magyarországra. Az 1993­ban rendezett I. Kárpátok Eurorégió Környezetvédelmi Konferencia az érintett kor­mányok között már meg­szabta az együttműködés legfontosabb tennivalóit. En­nek folytatása a mostani ta­nácskozás, amelyen a víz, a talaj, a levegő tisztaságának védelmén kívül hangsúlyt kap a környezeti oktatás, a környezetvédelmi politika, az ezzel kapcsolatos jogal­kotás és igazgatás is. Mint a professzor kifejtette: vala­(18,2 százalékos, illetve 18,0 százalékos) kamatot térttet­tek, mint az előző hónapban. Az éven túli szerződések ese­tében jelentősen csökkentek az átlagkamatok: a hiteleknél 1,5 százalékponttal (22,8 szá­zalékra), a betéteknél 1,2 százalék­ponttal (18,5 százalékra). A váltóleszámítolással szerzett források átlagkamata 22,7 százalékra emelkedett, mert megváltozott az üzletágban résztvevő bankok, illetve ügyfelek köre.A bankközi kamatok kisebb ingadozással a hónap végére visszaálltak az irányadó repokamat körüli értékre. A bankközi forintpi­ac forgalma 647,5 milliárd forint volt, vagyis 213,9 mil­liárd forinttal kevesebb, mint hasonló szellemben kezdte meg a tárgyalásokat. Horn Gyula a következő egy esztendő törvényalkotási feladatairól is szót ejtett. Az elfogadásra váró törvények jelentőségére utalva rámuta­tott: ezek olyan feladatok, amelyek az ellenzék és a ko­alíció együttes erőfeszítését igénylik. Ebből a szempont­ból reményt keltőnek nevezte azokat a megbeszéléseit, amelyeket Orbán Viktorral, a parlament európai integrációs bizottságának elnökével, va­lamint Torgyán Józseffel, a legnagyobb parlamenti ellen­zéki párt vezetőjével folyta­tott. mennyi volt szocialista or­szágban hasonlóak a gondok és a feladatok, hiszen a rend­szerváltás előtt nagymérvű iparosítás folyt e határ menti térségekben, mindegyikben a termeléscentrikus mennyi­ségi szemlélet uralkodott, miközben a környezetvéde­lemmel vajmi keveset törőd­tek. A víz- és levegővédelem területén a legsürgetőbbek a feladatok. A Tisza védelmé­nek egyik specifikus terüle­te, hogy a Kárpátokban az erdőirtások következtében a kelleténél rosszabbul kötő­dik meg a talajvíz, és ez a ta­vaszi olvadások idején olyan áradásokhoz vezethet, ame­lyek Magyarországot is érzé­kenyen érintik. Tehát együt­tesen kell lépéseket tenni, hogy ezen áradások ne ter­jedjenek át Magyarországra. márciusban. Az összes köl­csönügylet 75,3 százalékát az egynapos lejáratokon kötöt­ték, 487,5 milliárd forint ér­tékben. Az 1-2 napos hitelek átlagkamata (21 százalék) 1 százalékpontos csökkentést mutatott, s megegyezett az egyhetes futamidejű passzív repo hónap végéig (április 26-ig) érvényes kamatával. A 3-7 napra kötött ügyletek a forgalom 17,3 százalékát ad­ták, átlaghozamuk 21,2 szá­zalék volt. Két hét - 1 hóna­pos lejáraton a bankok 11,2 milliárd forintnyi üzletet kö­töttek, az előző havival meg­egyező 21,4 százalékos átlag­kamaton. A teljes forgalom 3,2 százalékát kitevő három hónapon túli ügyletek átlag­hozama 20,6 százalékos volt. • Budapest (MTI) Ha a kormány fenntartja szándékát, és lehetővé teszi külföldiek termőföldhöz ju­tását Magyarországon azál­tal, hogy feloldja a jogi sze­mélyiséggel rendelkező tár­saságok földtulajdon szerzé­sének tilalmát, az MDF nép­szavazást kezdeményez ­közölte a párt képviselőcso­portjának hétfői ülését köve­tően Dávid Ibolya frakcióve­zető-helyettes. Ekkora hord­erejű kérdést ugyanis véle­ménye szerint egy leköszönő kormány az utolsó tíz hó­napjában nem dönthet el a • Budakalász (MTI) Az elmúlt évben még 4,5 milliárd forint veszte­séget könyvelt el, az idén pedig már a vezetésvál­tás nyomán nyereséges az Ikarus Rt., amely most külföldön is összeszereló­üzem-hálózatot hív életre - jelentette be Széles Gá­bor, az rt. elnöke hétfőn Budakalászon, egy szak­mai tanácskozás alkal­mából rendezett sajtótá­jékoztatón. Az Ikarus tavaly 800, az idén 2500 autóbuszra kapott megrendelést, a járművek többségét Oroszországba szállítja. A tervek szerint a következő években itthon 3000 buszt állít elő, s a kül­földi összeszerelő csarnokok beindításával újra 10 ezer kö­rüli autóbuszgyártásra futtat­ja fel a termelést. A gyár az alkatrészbázist a hazai háttér­ipar erősítésével kívánja megteremteni, több tízezer többi párt nélkül, az ellenzék álláspontja pedig régóta egy­séges abban, hogy termőföl­det nem szabad külföldiek kezébe adni. A képviselő kifejtette: a hazai társaságokon belül ir­reális jogi feladat lenne ki­válogatni azokat, amelyek­nek külföldi résztulajdono­suk van. Nem beszélve arról, hogy 1997 márciusában Ma­gyarország csatlakozott ah­hoz az OECD-megállapo­dáshoz, amely szerint a ha­zaival azonos elbánásban kell részesíteni a külföldi társaságokat. munkásnak kenyeret adva. Az Ikarus buszok iránt a ke­leti és a nyugati piacon egy­aránt megnövekedett a keres­let. Az érdeklődés a keleti pi­acokon - a FÁK-országai, Törökország, Thaiföld, Viet­nam - egyebek mellett annak az új banki hitelgarancia­konstrukciónak tudható be, amelynek keretében a Mehib és az Eximbank több mint 600 millió dolláros tőkével áll az Ikarus mögött. így lé­nyegében 2-5 évre szóló hi­telre is szállít az rt. a megren­delőknek buszokat. Nyuga­ton - elsősorban Németor­szágban és Angliában - a tár­saság megerősödése keltett bizalmat a magyar gyártmá­nyú buszok iránt. A tervek szerint a FÁK-országaiban, Közép- és Dél-Amerikában, Thaiföldön és Vietnamban építenek fel Ikarus összesze­relő-üzemeket. Az oroszor­szági Szentpéterváron már meg is kezdődött az első üzemben a munka. Csökkentek a vállalkozói hitelkamatok • Kárpátok Eurorégió A Tisza védelme • Széles Gábor tervei Az Ikarus növeli a termelést

Next

/
Thumbnails
Contents