Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-12 / 135. szám

8 KITEKINTŐ CSÜTÖRTÖK, 1997. JÚN. 12. forrós ÁSOTTHALOM A 4200 lelket számláló község lakossága egy vallású, egy etnikumú, de a fele tanyán él. Az inaktív lakosok száma közel 1800; a regisztrált munkanélküli 110. A 12,5 hektáron fekvő községben működik konzerv- és fűrészüzem, valamint borgazdaság is. A belterületi úthálózat hossza: 19 km, ennek közel 1/3-a szilárd burkolatú. A 900 vonalas, új telefonközpont alkalmas a várható igények kielégítésére is. BORDÁNY A lakosok száma meghaladja a 3000-et. Tulajdonviszonyok: a 3 ezer hektáron 2500 földrészlet van! A faluban 60-nál több kisiparos tevékenykedik, több kft., konzervüzem és borpince is üzemel. Befejeződött a belterületi úthálózat aszfaltréteggel való kiépítése, a főutcán kerékpárút és leállósáv készült. Az oktatásfejlesztési programban újabb 4 tanterem építése szerepel. DOMASZÉK A község lakossága: 3718, ebből 2113 a munkaképes felnőtt. A 21 kilométeres belterületi útból csupán 4 km a szilárd burkolatú, és javításra szorulnak a külterületen lévők is. A település kereskedelmi egységekkel jól ellátott, valamennyit vállalkozó üzemelteti. A kisparcellás, homokos földben gabonaféléket, burgonyát, valamint sárgarépát, retket, salátát termesztenek. FORRÁSKÚT A lakosság száma meghaladja a 2100-at, a gazdaságilag aktív népesség pedig ennek a felét. Az összes mezőgazdasági termőterület 3280 hektár. A községben az infrastruktúra elfogadhatónak mondható:.a belterület útjai szinte teljes egészében szilárd burkolatúak, biztosított a vezetékes vízellátás, megoldódik a telefonhiány, van villamoskapacitás és földgáz is. MÓRAHALOM A város lakóinak száma 5641, ennek 55 százaléka munkaképes korú, külterületi tanyán él 62 százalék. Az 1380 belterületi lakóingatlan 95 százalékában vezetékes víz van, 21 százaléka összkomfortos. A csatornarendszer 80 százalékban nyílt, egy százalék felszín alatti csapadékcsatornával ellátott, míg a szennyvízcsatorna-hálózatba a lakások 95 százaléka van bekötve. Szeged, Boldogasszony sgt. 63. Vasútállomástól 200 méterre MOLETT HÖLGYEK figyelmébe! Új fazonú, alkalmi, kétrészes nyári ruhák érkeztek divatos színekben, gyűrtselyemből, selyemből és muszlinból. 48-60-as méretig. Nyitva: H-P.: 9-17. Szo.: 9-12 óráig. Homokháti önkormányzatok a fejlődésért Nélkülözhetetlen az infrastruktúra A polgármesterek (balról jobbra): Balogh Ferenc, Papp János, Kocsi Ferenc, Lengyel Istvánné dr., Bata Ferenc és dr. Krisztin András. (Fotó: Miskolczi Hóbort) Az évtizedeken át kevés központi segítségben részesülő falvak égető tennivalóinak sorában még napjainkban is az első helyen szerepel a hiányos infrastruktúrából eredő gondok megszüntetése. Mint ismeretes, legtöbb helyen esetleg a belterületi utak portalanítása valósult meg eddig. Sok település önkormányzata viszont ma még a területfejlesztési támogatás, vagy egyéb pályázati források elnyerésével képes csak javítani a rossz körülményeken. Ugyanakkor az is tény, hogy egy-egy kis település kérésén könnyen átsiklanak a döntéshozók. Ugyanakkor a gazdasági fejlődés egyik feltétele ugyanis a jó utak, a csatornázottság, a telefonellátás, az energiaszolgáltatás biztosítása. Balogh Ferenc, Bordány: - önkormányzatunk elsődleges tennivalói közé sorolja a lakosság komfortérzetének javítását. Mivel a fő megélhetési forrást a mezőgazdaság jelenti, annak jól ismert jövedelemtermelő képessége miatt, sajnos, sok család a létminimum határán él. Ezért fontos minden olyan ötlet, lehetőség, amely ennek enyhítését segítheti, közös tanácskozásaink pedig ezt a célt is szolgálják, de szerencse, hogy a két országgyűlési képviselő is magáénak érzi a térség bajait. Egyébként az elmúlt két évben a fejlesztési programokra közel 40 millió forintot nyertünk. Négy településsel társulva tudjuk megoldani a tanyai villamoshálózat sorsát is, mivel a területfejlesztési tanács 27 milliót megszavazott erre a célra. Ezzel a térségben 250 milliós beruházás valósul meg a jövő év végéig. A megyében folyó telefonhálózat-bővítés előnyeit pedig mi már a munkálatok idején éreztük, hiszen 30 embernek nyújtott kereseti lehetőség a belterületi talajmunkák elvégzése. Természetesen más, hasonló alkalmat is igyekszünk kihasználni, ugyanis a felújítási, kivitelezési munkákat az önkormányzat saját tulajdonú kft.jében foglalkoztatott helybeliekre bízzuk. Papp János, Rúzsa: Kezdetektől egyetértettem a térség önkormányzatainak együttműködésével, Mórahalom gesztori szerepével. Képviselő-testületünk azonban fontosnak tartja, hogy Rúzsa - és természetesen a többi önkormányzat - szerepköre is tisztázott legyen mindhárom szervezetben. Ez a társulás keretei között már megvalósult, és a pozitívumok sorában említhetem, hogy az önkormányzat műszaki feladatait, illetve a pénzügyi, gazdasági ellenőrzéssel összefüggő teendőket néhányan közös megbízás alapján végeztetjük el. Ezenkívül eredményként emelhető ki: a tanyai villamosítás, vagy az, hogy Ásotthalom, Bordány, Rúzsa, Üllés, Zákányszék közösen nyert pályázati pénzt, de megállapodás született a kis laborok üzemeltetésével kapcsolatban is. Szerencsésnek és követendőnek tekintem azt a gyakorlatot, hogy az önkormányzatok az eddigi, rájuk jellemző speciális feladataikat továbbra is elláthassák. Sőt: annak fejlesztése érdekében a társönkormányzatok tegyék lehetővé, hogy az érintettek pályázhassanak és így hozzájuthassanak a szükséges anyagi támogatáshoz. Ugyanakkor testületünk egyelőre úgy ítélte meg, hogy a közhasznú társaságban kevés önkormányzati feladatot lehet megoldani, abban inkább a gazdasági szerepkörök juthatnak érvényre, amelyekkel viszont egy önkormányzat nemigen rendelkezik. Ezért abban most csak megfigyelőként veszünk részt, de a testület később ismét napirendre tűzi a kérdést. Kocsis Ferenc, Forráskút: - Néhány éve azt tapasztaltam, hogy egyedül nehéz pályázati pénzekhez jutni, pedig Forráskutat is a hátrányos helyzetű települések közé sorolták. A kistérségi társulás azonban csak úgy működhet jelentősebb érdeksérelmek nélkül, ha négyéves ciklusban gondolkodunk és esélyt adunk mindenkinek a fejlesztésre. Nálunk az egészségházzal van komoly gond, régi az épület, amely nehezíti az alapellátás biztosítását. Ezért, ha a kistérségi együttműködést figyelembe véve pályázhatnánk, akkor egy alkalmasabb épületet építenénk, amelyben a térségi munka-egészségügyi feladatokat is felvállalhatnánk, amelyre már van engedélyünk. Nyitottak vagyunk minden új vállalkozással szemben is, mivel a termelőszövetkezet - amely a község munkaképes lakosságának mintegy 70 százalékát foglalkoztatta - szétverődött. Ennek súlyos következményeit nehéz kezelni, hiszen nincs egyetlen számottevő vállalkozás sem a faluban. Igaz, ezt előnyként könyvelheti el bármelyik vállalkozó, hiszen nem kell letörnie a konkurenciát. Sajnos, a Szegedtől való távolság viszont hátránynak minősül. Lengyel Istvánné dr., Szatymaz: - Önkormányzatunk az elmúlt év második felében döntött a térségi együttműködésben való részvételről. Ennek eddig tapasztalható előnyei közé sorolható az energiarészvények jobb értékesítését segítő, közös fellépés, az egységes informatikai rendszer létrehozása és a csatlakozás előkészítése az Internethez. Emellett közmunkások alkalmazására pályázunk együtt, de a tanácskozásainkon elhangzó információk előnyei sem vitathatóak. Véleményem szerint ma a kis települések szennyvíz- és hulladékkezelése, vagy mint nálunk is a 33 kilométernyi „gazdátlan" villanyhálózat rekonstrukciója, a külterületen lévő tanyák gázellátásának megoldása, mind olyan feladat, amelyre más községekkel együtt nagyobb siker reményében pályázhatunk. Községünk ugyanis területfejlesztési szempontból nem tartozik a kedvezményezettek közé, így esetünkben még nagyobb jelentősége lehet a társulati, illetve kht.-beli tagságnak. Bata Ferenc, Öttömös: Községünk a társult települések legkisebbike, ez azt is jelenti, hogy még nagyobb feladatot ró ránk az infrastruktúra fejlesztése, vagy a gazdasági tevékenység fellendítése. Még a belterületi portalanított utak aránya is csak alig haladja meg az 50 százalékot. Igaz, idei, illetve 1998-as terveink között első helyen szerepel a szilárd burkolat kiépítése, miután a közvilágítást bővítettük, kiterjesztettük még az úgynevezett Petróczy-tanyaközpontra is. A vezetékes földgáz valamennyi belterületi lakásban benn van, 1992 óta 65 tanyát is bekapcsoltak a gázellátásba. De folyamatban van egy újabb tanyasor bekötése. A falvak azon gondja, amelyet a külterületi utak karbantartása, járhatóvá tétele jelent, szintén sújt minket is, csakúgy, mint a munkanélküliség következményei. Ezért igyekszünk minden lehetőséggel élni, így a társulás előnyeivel is, annak érdekében, hogy javíthassuk községünk adottságait. Szeretnénk a falusi-tanyai turizmus feltételeit megteremteni, valamint - a spárgatermesztés hagyományait kihasználva - az itt élőknek akár új munkalehetőségeket biztosítani. Dr. Krisztin András, Ásotthalom: - Bár községünk viszonylag szerencsés helyzetben van, mégis tudjuk: amíg országos szinten nem következik be jó irányú elmozdulás, mi sem lehetünk optimisták. Ezért a kistérségi fejlesztések összehangolásával készül majd regionális szemétgyűjtő telep, a hozzá tartozó infrastruktúrával együtt. Önkormányzatunk azonban még az idén egy fedett piacot is kialakít, jövő évi terveink között pedig a szennyvíztisztító és mintegy 3 km csatorna megépítése szerepel. Szeretnénk Ásotthalmot Csongrád megye egyik leglakhatóbb településévé tenni, ezért a belterületi földutak, illetve a sok dűlőút okozta problémát is mielőbb meg kell oldanunk. Örömteli tény viszont: a minősíthetetlenül rossz, kétszázalékos telefonellátottságot a Déltáv felszámolta, hiszen ez alapfeltétele annak, hogy itt bármilyen vállalkozás „gyökeret verhessen". Régi vágyunk egy korlátozott forgalmú határátkelőhely megnyitása is, hiszen lenne rá igény Szabadka irányában. Persze tudjuk: megvalósulása a nagypolitika függvénye, de bizakodunk abban, hogy a két ország kapcsolatának alakulása ezt mielőbb lehetővé teszi. N. Rács Judit • Országgyűlési képviselők a térségfejlesztésről Elfogadhatatlan a „végvár" szerep A homokháti kistérséghez tartozó települések felzárkóztatása fejlettebb társaikhoz, komoly erőfeszítést igényel nem csak az önkormányzatoktól, az ott élő lakosságtól, de nem nélkülözheti az parlamenti képviselők támogatását sem. E régió érdekeit országos szinten dr. Géczi József és Botka László képviseli. Tőlük érdeklődtünk arról, miként értékelik a kistérségi együttműködést, illetve milyen lehetőségeik voltak és lehetnek Mórahalom és a 12 község céljainak segítésére. - Családi kötődésem miatt, hiszen gyermekéveim emlékei e tájról valók, különösen odafigyelek a homokhátság gondjaira - mondta dr. Géczi József. - Már egyetemista koromban kutattam az ásotthalmi tanyavilágot, így a térségi problémákkal nem csak politikusként találkoztam. A rendszerváltás óta pedig azt tapasztaltam: bár a régiót - miután évekig semmilyen támogatást nem kapott és az ipar is kezdett kivonulni innen, ráadásul a jugoszláv blokád miatt egy „végvári nádkerítéses" helyzet alakult ki, illetve a Romániával való korábbi rossz viszony következtében - gyakorlatilag szinte leírták, az itt élők ebbe nem törődtek bele és önerőből próbálták ezt megakadályozni. A térség megitélésében mindössze az elmúlt év eleje óta következett be döntó változás. Amíg előtte úgy tűnt, hogy Magyarország oly módon próbál „belopózni" az EU-ba - és ezt Nyugat-Európa sem ellenzi -, hogy az ország keleti részét végvárként itt felejti, napjainkra ez a helyzet pozitív irányban megváltozott. Ebben most elsődleges szöDr. Géczi József. (Fotó: Miskolczi Róbert) vetségeseink éppen a nyugateurópaiak, akik Délkelet-Magyarország, Románia és Szerbia felzárkóztatását is szorgalmazzák. A dél-alföldi regionális együttműködés szintén ezt a célt szolgálja majd, hiszen beigazolódott: a kistérségek érdekeltek egy megyehatáron átnyúló szövetkezésben. így összességében elmondható: az utóbbi 6 hónapban többet sikerült a fejlődés érdekében tenni, mint előtte két esztendeig. Természetesen a folyamatok alakulásából az országgyűlési képviselők is részt tudnak vállalni. Már annak érdekében igyekeztünk mindent megtenni, hogy a Dél-Alföld szerepeljen az országos területfejlesztési koncepcióban. Sikerült az FM figyelmét is ráirányítani a vidékfejlesztésre. Szorgalmazzuk a kiszombori határátkelő megnyitását, az autópálya építésének folytatását ebbe az irányba, hiszen mindez elősegítheti a határ menti kapcsolatok szélesítését. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy a jövő reményében szövetkező települések együttműködése akkor lesz igazán eredményes, ha a kht.-ben nem csupán a polgármesterek és az országgyűlési képviselők, hanem vállalkozók, gazdák, illetve a helyi értelmiség is képviselteti magát. A falvakért is lobbyzni kell! - Nagyszerű dolognak tartom a homokháti térség településeinek együttműködését, amely - bár szervezetszerű formáit igazából 1994től alakították ki - az országban elsőként, már 1990-ben megkezdődött - hangsúlyozna Botka László. - Ez egy olyan modell értékű társulás, amely összefogja a hasonló helyzetben lévő önkormányzatokat. Nagyon örülök, hogy cz éppen a mi körzetünkben alakult (gy, hiszen jó, ha a kis települések megpróbálják összehangolni fejlesztési elképzeléseiket. Géczi Józsefnek és nekem, országgyűlési képviselőként, két feladatunk volt az utóbbi években. Éppen hivatalba lépésünk időszakára esett, amikor ezek a települések megpróbálták meghatározni az együttműködés kereteit. Ezt igyekeztünk elősegíteni és ráirányítani figyelmüket néhány fontos, közös érdekre. Emellett a kezdetektől lobbyztunk a már kialakult elképzelések megvalósításáért. Tapasztalataim szerint ebben előnyt jelentett, hogy az érvek felsorolásánál kihangsúlyozhattam: az adott Botka László. (Fotó: Miskolczi Róbert) projekt több település számára biztosíthat kedvező változást. Szerencsésnek tartom azt is, hogy egyre gyakrabban egyeztetik elképzeléseiket a települések, ami azt igazolja, hogy nem a riválist akarják látni a másikban. Sőt: át is adják tapasztalataikat egymásnak és javasolják más önkormányzatoknak is azokat az országgyűlési képviselőket, akik valamilyen ügyben, kapcsolataik révén, nekik már tudtak segíteni. Azt is ki kell mondani, hogy sok város, így Szeged is tanulhatna ezektől a kis településektől. N. R. J.