Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-12 / 135. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. JÚN. 12. KITEKINTŐ 9 Kapuk S

portkifejezéssel élve, közös pályán, egy kapura játszanak a homokháti térség önkormányzatai azzal, hogy létrehozták az együttműködés különböző formáit. Az országosan is példaértékű ötlet megvalósítása, nyilvánvalóan, buktatókat is rejt magába. Egy-egy település érdeke ugyanis nem mindig esik egybe a tagok többségének véleményével De mint jó játékosok, mégis tudomásul veszik, hogy ez esetben nem egymásnak ellenfelei, sokkal inkább - az eddigi, hazai megítélés miatt is - a felzárkózásukat akadályozó körülményeknek. Ezért mindenképpen kemény, de összehangolt küzdelemre kell számítaniuk, mivel a „pályán" az ország más térségei is helyet, vagy az eddiginél több helyet kérnek maguknak. Ezt a pálya széléről, persze, megpróbálják ellensúlyozni az országgyűlési képviselők is, és ami a sportban elfogadhatatlan, itt dicséretes: egyre gyakrabban igyekeznek meggyőzni a „btrákat" - legyenek azok országgyűlési képviselők, miniszterek vagy éppen az EU magyarországi képviselői - az e csapat által képviselt célok fontosságáról, támogatásuk szükségességéről. A

meccs azonban még éppen hogy elkezdődött, igazi kiteljesedése - az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett - a környező országok megyéivel kiépülőben lévő jó kapcsolattól is függ. Ám minden, addig elért eredmény a gólszerzők előnyét jelentheti, és egyben annak lehetőségét, hogy - egy egészen más kapun át végre beléphessünk Európába. V • Homokháti önkormányzatok a fejlődésért Vállalkozni, mindenáron • Mórahalom a gesztor Térségi és helyi érdekek egyeztetése Balról jobbra: Magyari László, Dobó Szilveszter, Nagy Andrásné (Pusztamérges jegyzője), dr. Nyáriné Tajti Anna, dr. Faragó M. Vilmos és Gárgyán István. (Fotó: Miskolczi Róbert) forrás A Homokhát Eurointegráció Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Társaság, illetve az azt megelőzően létrehozott egyesület, valamint társulás 13 települési önkormányzat együtt gondolkodását teszi szükségessé. 0 A társaságon belül sikerül-e összeegyeztetniük a térségi és a helyi érdekeket? - erről kérdeztük Nógrádi Zoltánt, Mórahalom polgármesterét, aki elsőként kezdeményezte a kht. megalakítását is. - Tudomásul kell venni: a kistérségi együttműködésnek bizonyos értelemben van pszichológiája, de léteznek objektív hozadékai is. Természetesen adott esetben valóban nehéz lehet a polgármestereknek — a települési érdekeken felülemelkedve - síkraszállni a térségi célok megvalósításáért. Közös elképzeléseink képviselete néha mégis ezt kívánja. Ennek köszönhetően dolgozhatunk együtt a kistérségi oktatási, informatikai, illetve a tanyai fejlesztési programon, vagy a közmunkapályázaton. Ehhez azonban létre kellett hozni együttműködésünk intézményi alapjait. Egyesületünk, civil szervezetként, egy támogató, pártolói kört biztosít, a kistérségi társulás pedig az a költségvetési szerv, amelyet már a területfejlesztési törvény is tud értelmezni. A kht. feladata viszont a gazdálkodással összefüggő tennivalók kezelése. 0 Az önkormányzati feladatok és egy gazdasági társaság munkája miként egyeztethető össze? - Ma egy-egy térség gazdaságfejlesztését lényegében senki sem irányítja. Ezért azt most az önkormányzatoknak kell menedzselni, elősegítve ezzel a tőkevonzás feltételeinek Nógrádi Zoltán polgármester. (Fotó: Miskolczi Róbert) megteremtését, amennyiben biztosítani akarják az egzisztenciális hátteret saját működésükhöz, illetve a lakosság számára. • Nem igényelné ez a kht. tagsági körének bővítését? - De igen, mivel az önkormányzatoknak előbbutóbb csak a társaság alapítóiként kell szerepelniük, hiszen a testületek nem értenek igazán a gazdasági ügyek koordinálásához. Ezért a kamarák mellett valóban fontos lenne a helyi takarékszövetkezetek, illetve vállalkozók, gazdálkodó szervezetek bevonása is. A mi felelősségünk elsősorban az, hogy útjára indítsuk a társaságot, majd bizonyos kontrollt gyakorolva, garantáljuk a térség egységes „kezelését", azt, hogy senki ne fordíthasson minket egymás ellen. • Milyen célok megvalósítását tervezik még erre az évre? - Agrárfejlesztési, valamint a külterületi utak javítása érdekében közmunkaprogram készül. Dolgozunk az oktatási, informatikafejlesztési koncepción, valamint a kistérségi informatikai rendszer teljes kidolgozása és egy közös maketingkiadvány összeállítása van folyamatban. N. R. J. A rendszerváltás után átalakuló gazdaság hatásai érzékenyen érintették a falvak lakosságát, hiszen a zömmel munkát adó helyi szövetkezetek vagy megszűntek, vagy legfeljebb kis létszám foglalkoztatását biztosítják. Az önkormányzatoknak, az ebből származó gondok enyhítése miatt, el keli gondolkodniuk arról, miként segíthetnék az egyéni és társas vállalkozások szaporodását. Csongrád megyében elsőként „lépett" néhány önkormányzat, amikor létrehozták a Homokhát Eurointegráció Kistérségés Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Társaságot. A tagságtól remélt, illetve az abból származó előnyöket természetesen településre szabottan fogalmazták meg a polgármesterek. Magyari László, Röszke: - Nemcsak a hazai területfejlesztési források megszerezhetőbbé tétele, de más támogatások odaítélésének feltételei is indokolják a térségi szerveződéseket. Az érintett 13 önkormányzatnak ugyanis léteznek olyan közös célkitűzései, amelyek megoldása külső források igénybe vétele nélkül szinte lehetetlen. Ezek közé sorolható többek között a környezetvédelmi problémák felszámolása, a szennyvízkezelés kérdése. Mi ebben Domaszékkel már együttműködünk, az idén készült el szennyvíztisztító, de a csatornahálózat teljes kiépítéséhez pályázati pénzre is szükségünk lesz. Gazdasági szempontból előnyt jelent számunkra, hogy Röszkén működnek jelentős ipari vállalkozások is. Ez közül a Szegedi Paprikafeldolgozó Rt. szárító és levesporgyártó üzeme mintegy kétszáz helybelit foglalkoztat. Községünk lakóinak, vagy a mezőgazdasági termelés iránt érdeklődőknek jó lehetőséget kínál az átlagostól eltérő talajadottság, hiszen területünknek csupán egy része homokos. Természetesen mindez azért is fontos, mert szeretnénk, ha minél többen kedvet kapnának a vállalkozások valamilyen formájához. Dobó Szilveszter, Domaszék: - Miután a lakosság is figyelemmel kíséri a környező településeken történteket, mindenképpen előnyös az önkormányzatok munkakapcsolatának erősítése. A térség polgármestereit a hasonló adottságok miatti közös feladatok megoldásának reménye ösztönözte az együttgondolkodásra. így készülhetett el a térségi területfejlesztési koncepció, információs adatbázisunk pedig az Interneten keresztül még a világ számára is lehetővé teszi majd e régió adottságainak megismerését. Igaz, vélhetően csak a távolabbi években ölthet az érdeklődés olyan méreteket, amelyek már a gazdaság fejlődését is elősegíthetik. A község lakossága ugyanis jelenleg elsősorban a mezőgazdaságból szerzi jövedelmét, bár ez nem könnyű az alacsony aranykoronájú földeken. Ezért tartanánk fontosnak a vállalkozók számának növekedését a faluban, illetve az infrastuktura további javítását célzó beruházásokat. Az idén ugyan elkészült a szennyvíztisztító és a belterület 2/3-án a szennyvízcsatorna is. Az utak, járdák építése, az óvodai helyek bővítése, valamint - térségi keretek között - a hulladékkezelés, szintén igényelné az anyagi források felkutatását. Börcsök Antal, Pusztamérges: - Még az 1990-es választások után felmértük községünk adottságait. Célunk a kezdetektől az volt, hogy olyan befektetőket keressünk, akik valódi lehetőséget látnak a közös érdekeken alapuló beruházások megvalósításában. Erre településünk értékei is alapot adtak, hiszen a csodálatos erdő, a sportolási feltételek, a lovaglási lehetőségek, a község rendezettsége már elég vonzerőnek bizonyult a falusi turizmus beindításához. Nem szólva arról, hogy Pusztamérgest az „ízek és zamatok szigetének" is nevezhetjük, gyümölcs-, zöldség- és szőlőtermelésének, valamint borának köszönhetően. A befektetőkkel ugyanakkor a megfelelő infrastruktúra biztosítása után kezdhettünk meg a tárgyalásokat. Annak pedig már négy éve, hogy - 250 milliós, olasz beruházás eredményeként - baromfivágóhíd működik a községben. A homokháti önkormányzatok társulásától viszont elsősorban azt várjuk, hogy közös erőfeszítéssel elősegíthetjük a térség mezőgazdaságának fellendítését. Ehhez segítséget ad az új mezőgazdasági középiskola, valamint az a tény, hogy lenne munkaerő a termények helybeni feldolgozásához is. Dr. Nyáriné Tajti Anna, Üllés: - A homokháti önkormányzatok a közelmúltban hoztak létre közhasznú társaságot annak érdekében, hogy a térségben koordinálja, valamint források szerzésével segítse a gazdasági élet szereplőit. Vállalkozásélénkítő tevékenységről, persze, nehéz beszélni, főként önkormányzati megközelítésből, hiszen ahhoz viszonylag kevés eszköz áll rendelkezésünkre. Ennek ellenére fontosnak tartjuk, hogy - sajátos lehetőségeinkkel élve támogassuk az előremutató elképzeléseket. Ezért az új vállalkozások beindításához közműves területet adunk, a külterületen pedig építkezési lehetőséget biztosítunk. De működnek itt olyan termelő és gazdálkodó egységek, amelyek fejleszthetőek lennének. Kht.-beli tagságunktól azt is reméljük, hogy ezekért mi is tehetünk valamit. A szárítóüzemben például a paprikán kívül mást is lehetne szárítani. Emellett előnyösnek tűnik a környékben termelt zöldségfélék, gyógynövények helybeni feldolgozása. Sőt: együttműködéssel bővíthetnénk az exportképes termékek körét. Több család megélhetését javíthatná a falusi turizmus meghonosítása, amelyhez jó adottságokkal rendelkezünk. Dr. Faragó M. Vilmos, Zsombó: - Községünk földrajzi helyzetéből adódóan a Szegedről kiköltöző, kvalifikált lakosság révén - nálunk az átlagot meghaladó igény tapasztalható a városias életszínvonal iránt. Ehhez a település kommunális és infrastrukturális kiépítettsége jó alapot ad, de a további fejlődésről sem mondhatunk le. Zsombó egyébként a rendszerváltás előtt szakszövetkezeti község volt, elsősorban budapesti piacra, illetve ipari feldolgozásra termelt. Az utóbbi években - a piac szűkülésével - viszont erőteljes kereslet-visszaesés következett be. Ezért, véleményünk szerint, jelentős összefogással, a területek koncentrálásával fejleszteni kell az öntözött kultúrák termesztését. Ehhez megfelelő gépparkra van szükség, illetve biztosítani kell a fel vásárlótelepet, a piacot, esetleg feldolgozót kell keresni. A tervezett fejlesztés érdekében kiemelten kell kezelnünk az oktatási feladatokat, a továbbképzés és tanácsadás biztosítását. Emellett pályázat segítségével építenénk ki a számítógépes Internet- rendszert. E kistérségben a jövő útja csak a közös érdekek mentén történő célok megvalósításával lehet reménykeltő. Gárgyán István, Zákányszék: - Társulási tagságunkat az a felismerés indokolta, hogy községünk és a homokhátság többi önkormányzatának adottságait célszerű összehangolni. Különösen igaz ez a mezőgazdasági termelésre, illetve a termények értékesítésre, feldolgozására. Az 1400 kisgazdaság ugyanis nem csak méreteiben, de az információszerzés lehetőségeiben is eltér egymástól, ami nehezíti a termelés szervezését. Mivel ez térségünk más településein is napi problémát jelent, előnyös lenne együtt megoldani az ezzel összefüggő feladatokat. Érdekeink azt diktálják, hogy együttesen támogassuk, vagy legalább tájékoztassuk azokat a vállalkozókat, akik ebben partnerek tudnának lenni. Azt gondolom, amennyiben legalább a kistérség néhány településén fellendülne a vállalkozói kedv, az előnyösen hatna az egész homokhátságra. Ezért az itt élők érdekében, ha kis lépésekkel is, de meg kell próbálnunk kitörni hátrányos helyzetünkből. N. Rácz Judit ÖTTÖMÖS A falu 3100 hektáron terül el. Lakóinak száma 873, ebből összesen 377-en tartoznak a munkaképes korosztályba. Idős, nyugdíjas 310 él a község közigazgatási területén. A munkanélküliségi ráta 12,7 százalék. Az önkormányzathoz 47 hektár földút tartozik. Öttömösön óvoda és iskola is működik, utóbbi kiegészül egy eltérő tantervű osztállyal. PUSZTAMÉRGES Lakossága 1282, a belterületi útjai 1995 óta szilárd aszfaltburkolattal ellátottak. A falut körülvevő 100 hektáros erdő védett terület. Az önkormányzat a vállalkozások beindításához ingyen biztosít telket. Az Európai Falufelújítási Dlj-pályázaton Pusztamérges - egyetlen magyar településként - különdíjat nyert, míg a „Virágos Magyarországért" pályázaton első helyezett lett. RÖSZKE A település 1950-től önálló község, népességének száma: 3239. Külterületén 400 tanya található. A vezetékes vízzel ellátott lakások aránya 99 százalék. A belterületi úthálózat hossza 28 km, szilárd burkolat 25 kilométeres szakaszon van. Összesen 87 társas és 132 egyéni vállalkozó van a faluban, számuk növelését kedvező helyi adópolitikával és 50 új építési telek kijelölésével is szeretnék segíteni. RÚZSA A lakosság száma: 2891, a belterületi utak közel fele szilárd burkolatú. A villanyellátottság a belterületen teljes körű, ugyanez igaz a vezetékes gázszolgáltatásra is. Két átemelő biztosítja a falu szennyvizének befogadását, a szennyvíztisztító jelentős szabad kapacitással rendelkezik. Az önkormányzat közművel ellátott bérleményt és iparterületet, lakásépítésre száz telket tud kínálni. ÜLLÉS A 3270 lakosböl munkaképes korú 1667 ember. A munkanélküliségi ráta meghaladja a megyei átlagot, a regisztrált munkanélküliek száma 170 és 190 között mozog. A köségben 6 részvénytársaság, 5 szövetkezet, 13 bt., 11 kft. működik. Ezek közül ipari tevékenységet folytat 3 társaság és 24 a kereskedelemi, illetve a szolgáltató cég. A falu jó infrastruktúrával rendelkezik. ZÁKÁNYSZÉK A község 2800 lakosa között 40 munkanélküli van. A vállalkozók száma 113, akik 70 százaléka mezőgazdasági vagy kereskedelmi tevékenységet folytat. Az utóbbi 6 évben - 50 millió forintból szilárd burkolatú út, iskolai tornaterem épült, valamint számítástechnikai gépet tudott vásárolni az önkormányzat. A közbiztonság elég jó, bár besurranásos lopások előfordulnak. ZSOMBÓ Lakosainak száma meghaladja a 2900-at. Az 1427 hektárnyi területének 66 százaléka szántó, 15-15 pedig erdő, illetve gyep. A kereskedelmi ellátottság átlag feletti, a társas vállalkozók száma 74, az egyénieké 184. A legnagyobb jövedelmet hozó terménye az őszibarack, emellett fontos a földi eper, a korai burgonya, a paprika, a paradicsom. A faluban művészeti alapiskola, tanyai klub működik.