Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-06 / 104. szám

KEDD, 1997. MÁJ. 6. SZEGED 5 Kutyadolgok. „Mi a fontosabb, a kutya, vagy a gyerek?" - kérdezi neve és telefonszáma elhallgatását kérő olvasónk. Hiába jött el a szép idő, a lakótelepükön élők félve mennek le a terekre, ugyanis kutyák tartják rettegésben a környéket. Az ebek piszkát pedig legyek raja veszi körül, a gazdák nemhogy szájkosár nélkül sétáltatják a kutyákat, nem is takarítanak utánuk. Dobó Sándor (448-983) egy német juhászkutyára panaszkodott, mely az erdészeti technikum sándorfalvi úton lévő telephelyéről szökik ki időnként. Ilyenkor megkergeti a Baktó felé igyekvő kerékpárosokat. Miért nem lehet rendesen megcsinálni a kerítést? - kérdezi olvasónk. Játszótér. Samu Józsefné (475-081) és Lajkó Katalin köszönetet mond a Hit Gyülekezete tagjainak, szólító közlekedési táblát miért tüntették el. Javasolja azt is, hogy a kamionok számára helyezzenek ki egy Szeged felé mutató táblát, mert több esetben eltévesztették az utat, s a templom mögött forgolódtak a teherjárművek. Nem csak a dorozsmaiakat érinti Farkas Edit felvetése, aki arról panaszkodott, hogy vasárnap hajnalban 4-5 óra körül a dorozsmai nagybani piacnál beragadt a forgalom, s nagy nehézségek árán lehetett áthaladni a kereszteződésen. Gyilkos faág. Keszi Zoltán (475-059) arra hívta fel az illetékesek figyelmét, hogy a Piroska téren egy kettéhasadt fa ágai vasárnap este majdnem agyonütötték a közelben játszó kisgyermekeket. Szerencsére a lezuhanó korhadt ág csak egy padot tett tönkre, de jobban kellene figyelni a kiszáradt fákra. Orgonaest Rókuson • Munkatársunktól A rókusi orgonaestek tavaszi koncertsorozatának keretében a szeged-rókusi katolikus templomban május 7-én, szerdán 19 órakor kezdődik Varga Petra orgonaművész, győri zeneművészeti főiskolai tanár hangversenye. A fiatal művésznő Gergely Ferenc tanítványaként 1993-ban, a Budapesten megrendezett IV. nemzetközi Liszt Ferenc orgonaversenyen III. díjat, valamint Bach-különdíjat nyert és ugyanebben az évben a Buxtehude-Bach-versenyen I. díjjal jutalmazták. A koncerten közreműködik Sutyinszki Beáta, a szegedi konzervatórium fuvolaművész-tanára, aki szintén számos nemzetközi zenei verseny győztese és díjazottja. Hangversenyük műsorában J. S. Bach művei után elhangoznak a 150 éve elhunyt F. MendelssohnBartholdy, és a 100 éve meghalt J. Brahms alkotásai, továbbá felcsendül Dohnányi Emő szólófuvolára komponált Passacaglia és C. Franck Piéce heroique című ismert orgonakompozíciója. A rókusi plébánia és a Pompeji Irodalmi, Művészeti, Bölcseleti Folyóirat szerkesztőségének közös rendezvényére a belépés díjtalan. Kiállítás és hangverseny • Munkatársunktól Május 7-én, szerdán 18 órakor Szeged szabad királyi várossá nyilvánításának hétszázötvenedik évfordulója alkalmából a JGYTF művészeti intézetének szervezésében képzőművészeti tárlatot és ünnepi hangversenyt rendeznek a JATE Dugonics téri aulájában. A tárlaton a JGYTF rajz-művészettörténeti tanszékének tanárai és hallgatói állítanak ki. A hangversenyen egyebek mellett fellép a tanárképző főiskola női és vegyes kara, valamint az Andreas Ráuch kamarakórus. A műsoron Schubert-, Kodály-, Liszt- és Brahms-művek szerepelnek. A nagyszabású rendezvényt Békési Imre, a JGYTF főigazgatója. Mészáros Rezső, a JATE rektora, valamint Szalay István polgármester nyitja meg. Lomtalanítás • Tudósítónktól Szeged Polgármesteri Hivatal Városgondnoksága lomtalanítási akciót szervez május 9-én, 10-én és 11-én. Ezeken a napokon a háztartási hulladékot, az összevágott, összekötözött fagallyakat, s külön a fémhulladékot a kihelyezett konténerekbe gyűjtik. Az elszállításról a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. gondoskodik. A kijelölt gyűjtőhelyek: Gyöngyvirág u. 6. előtt, a 12. mögött, a 20. mellett, Hont Ferenc u. 13. előtt, a 14. szám mellett, az Ortutay u. 5. előtt, Csongrádi sgt. 91. mögött, a Gát u. 8. és 1 l.mellett, a Lomnici u. garázssor és a 38.. szám meljj lett. o Cigányprogram: az oktatásé a főszerep A város befogad? Szeged az egyik (ha nem az egyetlen) nagyváros, amelyik komolyan veszi, a cigánysággal valamit kezdeni kell. Mert e népcsoport aránya az ország lakosságának most öt, de 2015re nyolc százaléka is lehet. Mert a cigányok itt élnek közöttünk, de másképp. Mert legyinthetünk, hogy „maguk tehetnek helyzetükről", de a probléma adott, s megoldása mindannyiunk felelőssége. A helyzeten fordítani anyagi és társadalmi erővel lehet. Szeged cigányprogramjának értékelésére dr. Ványai Éva alpolgármestert kértük meg. • Szeged: befogadó város - volt, mondják az itt élő kisebbségek. Szerintük Pécshez hasonlítva a mi városunk önkormányzata mostanában semmit sem ad. Ott 10-11 ezer kisebbségi polgár önkormányzata 14 millió forintot, civil szervezetei pedig 5 millió forintot kapnak. Ezzel szemben Szeged 5-6 ezer fős kisebbségének hat önkormányzata 1,8 millió forintot kap, civil szervezetei pedig semmit sem kapnak a várostól A cigány kisebbség esetében még rosszabb a helyzet? - Az első lépést már megtettük a cigányok integrálása érdekében. A cigány kisebbségi önkormányzat önálló irodát kapott a Csongrádi sugárút 63. szám alatt, a szociális bizottságtól pedig 50 ezer forintot. 1997 januárjától főállású cigány etnikai oktatásszervező dolgozik a Pedagógiai Segítő Központban. Ebben az évben először sikerült elérni, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek tankönyveinek árát kifizette az önkormányzat. Az érintett gyerekek többsége cigány. A nehéz helyzetű gyermekek közül a Móra Ferenc Általános Iskola diákjai 198 ezer, a Kolozsvári Téri Általános Iskola tanulói 107 ezer forint tankönyvtámogatást kaptak. A Kolozsvári Téri Altalános Iskolában a tantárgyi tantervbe beépítették a cigány kisebbségi kultúra elemeit, heti két órában, de cigány néptáncot is tanulnak a gyerekek. • A cigányság megosztott. E népcsoport önmaga megszervezésére képtelen? - Eredménynek tartom, hogy létrejöttek, s működnek is a cigányság civil szervezetei. A Cigány Oktatási Egyesület az 1996-ra átvitt költségvetési maradékból 120 ezer forinttal részesült. Ezt tankönyvsegélyre költötték, illetve mentorokat fogadtak öt cigány középiskolás mellé. A mentorok segítették a gyermekek tanítását, például úgy, hogy hetenként meglátogatták a családokat, s tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat utaltak ki a gyerekeknek, sőt azt is ellenőrizték, hogy ezt az összeget valóban rájuk költötték-e a családok. Gond, hogy ez az egyesület sem kapott azóta költségvetési támogatást, így a mentori tevékenység is megszűnt. A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége '96 márciusában alakult. Már több elnök követte egymást, de mindig demokratikus alapon történt a választás. A Bartók Béla Művelődési Központ évek óta fenntartja a cigánygyermekek ifjúsági klubját. Nyári táborukra tavaly 90 ezer forintot költöttünk. A MASZK egyesület szervezte, az önkormányzat 300 ezer forinttal támogatta a múlt évben a cigány folklór rendezvényt, s ezen belül a cigány festők bemutatkozását. • A szegedi cigányprogram középpontjában az oktatás áll. Az iskolázottsági szint emelése hosszú távú program lehet, de mit kezd a város a most létező válsághelyzettel, például a szociális gondokkal, az önkényes lakásfoglalókkal, a munkanélküliséggel? - Nincsenek strigulák, arányok, hogy a szociális célokra fordítható keretből mely' kisebbségi csoport mekkora mértékben részesül. Semmilyen tevékenységben, a segélyezésben, de a közhasznú munkában sem teszünk különbséget: az illető cigány vagy sem. Újonnan fölmerült probléma, hogy az Árpa utcában lakó cigánycsaládok 160-190 ezer forint áramszámlával tartoznak a Démásznak. Az ilyen és ehhez hasonló típusú gond szinte kezelhetetlen. Ezért tartanám szerencsésnek, hogy ne csak „úgy általában" segítsük a cigányokat, hanem az elismert és legális cigányszervezetek, vagy a kisebbségi önkormányzat konkrét programjait támogassuk anyagilag. E célt is szolgálják az oktatási és a szociális bizottság pályázatai. Újszásxi Ilona Dr. Ványai Éva: „A gondok közül egy: az Árpa utcai cigánycsaládok 150-160 ezer forint áramszámlával tartoznak." (Fotó: Nagy László) • Madarak és fák napja Szurikáta, pókmajom, lámabébi Közönségkedvenc a néhány napos lámabébi. (Fotó: Somogyi Károlyné) • Munkatársunktól Alig múlt el a Föld napja, máris itt a Madarak és fák napja. Az ünnep tegnap a szegedi Vadasparkban kezdődött, ahol a látogatók nem csak a természetismereti játszóházat nézték meg, de az állatkert újdonságait is: a vidrák helyére költöző szurikátákat, az erdőben hancúrozó pókmajmokat, valamint a néhány napja született lámabébit. A mai nap folyamán nemcsak a Vadasparkba érdemes látogatni, hanem a Széchenyi térre is, ahol 10-től délután 4-ig zajlanak a programok. Lesz majd River-koncert felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt -, óvodás futóverseny és környezetvédelmi tudáspróba, streetball-viadal és görkorcsolya-bemutató. • A honfoglalástól a polgárosodásig Hétszázötven éve „házasodott" Szeged és Tápé A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Közművelődési Tanszéke, valamint az önkormányzat szervezésében - a hospesjog elnyerésének hétszázötvenedik évfordulója alkalmából - tegnap délután tudományos felolvasóülést tartottak a városháza dísztermében. Az egyetemi és főiskolai oktatók, régészek, levéltárosok és könyvtárosok tíz-tizenöt perces előadásaikban elemezték a város történelmét a honfoglalás előtti időktől kezdve a polgárosodásig. Az országban nagy pusztítást végző tatár seregek 1242 nyarán hagyták el az országot. Ebben az időszakban telepedtek meg Szegeden, illetve környékén a hospesek (telepesek), akiknek IV. Béla különböző kiváltságokat adományozott. A Szeged története című kétkötetes monográfia első részében olvasható: a király hűséges szegedi hospesei 1247-ben azzal a kéréssel fordultak IV. Bélához, hogy különös kegyet gyakorolván irányukban, adományozza nekik a földjükkel szomszédos, a csongrádi várhoz tartozó Tápé nevű lakatlan földet és a Vártónak nevezett halas tavat, amelyet korábban a Csupor-nemzetség birtokolt. Mivel a csongrádi várat elsöpörte a tatár hadak áradata, s a Csupornemzetség valamennyi tagját legyilkolták a mongolok, a király nem támasztott kifogást a kéréssel szemben, s örök időkre a hospeseknek adományozta az említett javakat. Blazovich Lászlótól, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatójától megtudtuk, hogy a középkori Magyarországon két várostípus volt, a királyi és a földesúri. De ezen a két kategórián belül is különböző gazdasági szinten álltak a városok. A Szegedre települtek a hospesjogok értelmében különböző kedvezményeket kaptak a terület urától. Például szabadon választhatták meg bírájukat, aki jogosult volt felettük ítéletet mondani, szabad piactartási jogot nyertek, birtokukkal kapcsolatosan szabadon végrendelkezhettek, valamint adó- és vámmentességet élveztek. Megtudtuk az előadótól, hogy az ezerkétszázas évek elejétől a tizenötödik század közepéig tartott az a folyamat, amíg a hospesjogból városjog lett. Az említett időpontig ugyanis csak egy kisebb csoport - amely valószínűleg Felsővároson telepedett le - volt a kedvezményezett. A történészek szerint a telepesek jelenléte kétséget kizáróan pezsdítóleg hatott Szeged tatáijárás utáni fejlődésére, s a hospesek a kialakuló városi társadalom legfontosabb összetevőjévé váltak. Az ünneplés a tudományos felolvasóüléssel nem ért véget, hiszen holnap este hat órakor a JATE Dugonics téri aulájában az évforduló tiszteletére a tanárképző főiskola művészeti intézetének szervezésében nagyszabású képzőművészeti tárlatot és ünnepi hangversenyt rendeznek. Sz. C. Sz. amiért a Klapka téri játszóteret rendbehozták. Szemétszedés. Engi Edit a Traktor utcából telefonált. Elmondta, hogy a hét végén az utcába mások által lepakolt szeméthegyet a lakók eltüntették, de kérnek mindenkit, többet ne szemeteljenek erre környékre. Egyúttal javasolja, hogy a város más pontjain szemetelőket büntessék meg akkor is, ha csak egy darab papírt dobnak el. Dorozsmai panaszok. Kálmán Géza (461-107) több problémát vetett fel. A Szent János tér 8. szám előtt három hatalmas kátyú lassítja a közlekedést, s emiatt éjszakánként nem tudnak aludni a lakók. Telefonálónk nem érti, hogy az iskola előtt lévő, az autósokat lassításra fellefonszámot hívhatják őt. Elveszett tárgyakat, állatokat kereső olvasóink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Talált tárgyak és állatok ügyében hívják a 62/481 -281/154-es számon Musztákné Albert Ibolyát - az ilyen jellegű közleményeket ingyenesen tesszük közzé az apróhirdetések „Talált" rovatában. Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Arató László ügyeletes újságíró munkatársunkkal oszthatják meg. Munkanapokon 8 és 10, vasárnap pedig 14 és 15 óra között a 06-20-432-663-as te-