Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-28 / 122. szám

II. EURÓPA-KAPU SZERDA, 1997. MÁJ. 28. • A szakképzés a legjobb befektetés? Bajor példa EU-mix Egészségügyi illeték • Dr. Frank József a biotermesztésről és az értetlenségről Hogyan leszünk mintarégió? Az erdősítés sokba kerül, s kevés embert tart el. (Fotó: Gyenes Kálmán) • MTI (Brüsszel) A mezőgazdasági miniszterek tanácsa üdvözölte, hogy Csehország és az integráció között befejeződtek az érdemi tárgyalások az állal- és növény-egészségügyi dokumentumok kölcsönös elismeréséről. Ezzel Csehország mentesül a különilleték alól, amelyeket az EU-határon kell fizetniük e vizsgálatokért az ilyen szerződéssel még nem rendelkező államoknak. A közép-európai térségből Magyarország lesz a következd, amellyel az úgynevezett ekvivalenciaszerződést megköti az EH. Lényegében készen áll ez a szerződés az Egyesült Államokkal is. Európa dolgozni akar! • Munkatársunktól Helsinkitől Madridig, Rómától Szegedig a munkáé a figyelem május 28-án, az Európai Szakszervezeti Szövetség akciónapján. Tömegtüntetések, nagygyűlések, egymásba fonódó kezek kilométernyi élő lánca. Szegeden pedig munkahelyi megbeszélések jelzik: Európa dolgozni akar! Európa-szerte újabb munkaalkalmakat sürgetnek, felhívják a figyelmet a szociális jogokra, a munkahelyek védelmére. A hat magyar szakszervezeti konföderáció egyetért, s az akciónaphoz csatlakozva, az Európa 28 országában élő, több mint 50 millió szervezett munkavállalóval együtt mondja: dolgozni akarunk. Követeli, hogy a privatizációs bevételekből új munkahelyek létesüljenek, a nemzeti munakerőpiac védelmére szólít, átfogó, a gazdaság fejlesztését szolgáló stratégiát sürget. Mezőgazdasági egyezség • Brüsszel (MTI) Az Európai Unióban rövidesen kötelező lesz megfelelő pihenőhelyet biztosítani azoknak az állatoknak, amelyeket 8 óránál tovább utaztatnak - egyeztek meg a tagországok mezőgazdasági miniszterei. A megállapodásban rögzített kötelezettség részleteit az Európai Bizottság dolgozza ki a következő hetekben. A miniszterek ugyanakkor megerősítették azt a véleményüket, hogy továbbra sem engedélyezik a hormonok használatát a tenyésztésben, illetve a hormonkezelt húsfajták bevitelét. Ez a hozzáállás elsősorban az amerikai húsexportot sújtja, de kivívta a Kereskedelmi Világszervezet nemtetszését is. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a brit marhakórválság után súlyos recesszióját élő ágazatnak mielőbbi gyógyírra lenne szüksége, különben - az Európai Bizottság becslése szerint 2005-re 1,5 millió tonnányi marhahúsfölösleg halmozódik fel az EH piacain. Az EH mezőgazdaságának második legnagyobb ágazatát képező marhahústermelés évi teljesítménye eléri a 8 millió tonnát. A bizottság a termelés fokozatos visszafogását javasolja, és a fogyasztás lehetőség szerinti növelését sürgeti. FálA, hogy elszerencséHenkedjük a dolgot és akkor valóban Magyarország lesz az Európai Unió „hátsó udvara". Ez a veleje dr. Frank József mondanivalójának. A Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet (GKI) főigazgatója szerint a közhiedelemmel ellentétben nem a pénzhiány az oka, hogy az ország agráriuma nem felkészült az uniós tagságra. Pénz vanl Csak „elfolyik". Nem az ország egésze, hanem bizonyos érdekcsoportok gazdagodnak belőle. Ám a pénznél jobban hiányoznak a konkrét fejlesztési programok. Olyanfajta állami szerepvállalás kellene, amely nem merül ki az általánosságok ismételgetésében, hanem pontosan körvonalazza, mit kell csinálni, hogy a hazai agrárszféra ne legyen a csatlakozás vesztese. És amely megteremtené a feltételeket a programok megvalósításához. Az állami nehézkességet kivédve döntően magánszemélyek kezdeményezésre jött létre a közelmúltban a DélAlföldi Agrobio Innovációs Centrum (DABIC) Kht. Ennek felügyelőbizottsági elnöke dr. Frank József. A közhasznú társaság a Duna-Tisza-Maros Eurorégió (a DélAlföld mellett a romániai Arad és Temes megye, valamint a Vajdaság) kiváló talajKészül az új munkavédelmi törvény, amely már nem tesz különbséget a munkáltatók nagysága között. Az EUnormáknak megfelelő szabályozáson túl azonban, elsődlegesen szemléletváltásra van szükség. # Milyen hazánkban a munkavédelem? - kérdeztük Lantos Gézától, a harmadik megyei munkavédelmi napon, a szegvári Béres Munkavédelem Kft. telephelyén. - Ellentmondásos - válaszolta az Országos Munkaés klimatikus adottságait kihasználva eurokonform agrárinnovációt kíván megvalósítani. - Mindenki tudja, hogy az EU-tagállamok élelmiszertermesztésében szigorú kvótarendszer érvényesül. Tehát előre lehet látni, hogy körülbelül 1 millió hektár hazai szántóterületet a jelenlegitől eltérő módon kell majd hasznosítanunk. Mi jöhet számításba? Az ugarolás - ami nem azt jelenti, hogy gaztenger borítja a földet. Hanem fedőnövényzet, amit gondozni kell. Ez pénzbe kerül - természetesen fizetni kell az élelmiszert nem termelő földtulajdonosnak! A másik lehetőség az erdősítés: ez is sokba kerül, de kevés embert tart el. A leginkább perspektivikus lehetőség a biotermesztés és az úgynevezett ipari növények előállítása. Ezekkel Magyarország hosszú távon versenyképes lehetne Európában, s a vidéki népesség megkereshetné a kenyerét. Megvan hozzá a szellemi kapacitás, a talaj, az éghajlat. Mihelyst produkálunk valamit, lehet szerezni európai partnereket és pénzeket a további fejlesztésekhez. • Mi hiányzik? - Az indulás állami támogatása. Az innováció pénzigényes dolog, s nem karvalytőke kell hozzá, amelyik egyik napról a másikra akaija kivenni a hasznot. Most már látom, hogy naíivak voltunk, amikor azt képzeltük: mivel konkrét országos programhoz nem tudunk csatlakozni biztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség főosztályvezetője. - Az átalakulással nagy vállalatokból sok apró vállalkozás lett. A nagyok eddig is áldoztak a munkavédelemre, nagyon problémás terület viszont a kisvállalkozások köre, ahol nincs erre pénz, emiatt nem ismerik a szabályokat és egyre több csonkolásos baleset adódik mulasztásaikból. Az ezek miatt kifizetett kártérítés tönkretehet vállalkozókat. • Az új törvény hogyan változtatja meg a munkavédelmet? - A módosított törvény a nincs ilyen, a nemzeti agrárprogram nem tartalmaz egyetlen mondatot sem a magyar biológiai alapok fejlesztéséről -, hát csinálunk valamit ebben a régióban. Közhasznú társaságot alapítottunk, amely alkalmas lesz arra, hogy egy regionális innováció gazdája legyen és egy életképes koncepció megvalósítását koordinálja. Létrehozunk egy biotermesztési mintagazdaságot, szeretnénk megvalósítani egy termékinnovációt és egy bio-élelmiszeripafi modellüzemet a helyi önkormányzatokkal öszszefogva. Kisebb önkormányzatok mellénk is álltak, mint a makóiak, a mórahalmiak. És a megyei köztestület. Ám a szegedi önkormányzat úgy tartotta: az innováció nem feladata. A közgyűlés határozata alapján Szeged mindössze 200 ezer forinttal „szállt be". Két eset van: nem értik a képviselők, miről van szó; jól értik, de csak szavakban innovációpártiak. Szeretik Szegedet szellemi központnak nevezni, de Szeged nem tud egyetlen nyertes fejlesztési pályázatot sem produkálni. Amikor pedig kész programot ajánlunk - semmit nem kockáztatnak. • Mondjon néhány konkrétumot: mi az, amit a DABIC már most fel tud mutatni? - Öt kidolgozott projektünk van. Kilenc szabadalmunk gyógy- és diétás gabonaalapú termékekre a bioprogramunk részeként. Spehatályos 1994-es jogszabályt kibővíti az Európai Unióban már működő előírásokkal. Kötelezővé teszi például a munkáltatóknak a munkakörülmények fejlesztését és a technológiai változások figyelembevételét. Ettől elsősorban szemléletváltást várnak a jogalkotók. • Hogyan vélekednek a magyar munkavédelemről az EH-ban? - Három alapvető problémát minduntalan a szemünkre vetnek. Egyrészt: hazánkban még nem ismerte fel a kormány, hogy a bal-esetek az egész társadalomnak felesleges kárt okoznak, ciális ét-, gyógy- és illóolajok előállítására szól egy másik program. A biotermelésben felhasználható komposztot kommunális hulladékból, szalmából, hagymahéjból állítanánk elő. Üvegházi komposztálási technológiánk van. De mondok egy akut dolgot: a szennyezett Holt-Marost amely nemcsak a szúnyogok hadát ontja, hanem fertőzésveszélyes is - biológiai úton, rövid idő alatt, garanciával megtisztíthatnánk és erre jelentős európai pénzt is szerezhetnénk. Csakhogy fogadókészségre, határozott döntésre lenne szükség! Enélkül nem tudjuk megoldani, hogy akár 400 milliót idehozzunk! Nem lehet tudni: kell a megoldás, vagy nem! Kell a pénz, vagy nem! OEsa DABIC-nak mégis mennyi pénz kellene, hogy agrárfejlesztési terveit megvalósítsa? - A biotermesztési mintagazdaság létrehozásához, a termékfejlesztéshez, a modellüzem létesítéséhez, az egész eurorégióra vonatkozóan és négy-öt év alatt - 1 milliárd forint. A fejlesztési időszakban nem számíthatunk magántőkére, ezért állami pénzekre szeretnénk pályázni és ehhez vátjuk az önkormányzatok támogatását. Mi azt vállaljuk, hogy az ország mintarégiójaként, kicsiben megmutatjuk, hogyan működhetne a magyar agrárium eurokonform módon. Kérdés, hogy érdekel-e ez valakit? S. E. így a megelőzést nem is kezeli kellő komolysággal. Másodsorban: nem foglalkozunk a balesetet szenvedettekkel az EU-gyakorlatnak megfelelő, munkabaleset-biztosítási rendszerben. Végül: a magyar szabványosítás helyzete ma még messze elmarad az európai normáktól. Magyaroszágon a szabványok kötelezőek, ugyanakkor az uniós tagállamokban önkéntes követésűek. Itt is elsősorban szemléletváltozásra lesz szükségünk, hogy az elvárásoknak megfeleljünk. Révész Jénos A német szakképzési rendszer legalább anynyira elismert és híres a világban, mint maga a német gazdaság teljesítménye. Ami nem csoda abban az országban, ahol szinte kultusza van a jó szakembernek. Technikát bárki vehet, de jó szakembert nem lehet egyik napról a másikra leakasztani a fogasról - hangoztatta Peter Möller, a Passaui Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési igazgatója a minap Szegeden, ahol a Phare Chamber Partnership-program keretében osztotta meg tapasztalatait a Csongrád megyei partnerkamara EU-felkészítö fórumán. A német iskolarendszer olyan mint egy hatalmas Lego, melyben szinte minden összeilleszthető mindennel a szakképzés területén pláne! Különféle iskolatípusokból, eltérő életkorokban landolhat ki-ki a szakképzési rendszer valamely lépcsőfokán, s onnét tovább - alapképzéstől az akadémiáig. Kulcsfogalom a duális szakképzés - egyre inkább nálunk is. Lényege: a tanítási idő kétharmadát tényleg a munkának, az igen erős gyakorlati képzésnek szentelik, s csak egyharmadát az iskolai közismereti-szakelméleti oktatásnak. Számunkra még meglepő módon, a német szakképző iskoláknak jószerivel fogalmuk sincs arról, hogy a következő tanítási évben kiket, milyen létszámban, s mire fognak képezni. A jól működő piacgazdaságokban ugyanis nem az iskola mondja meg, hogy az adott esztendőben mennyi ácsra, műszerészre, autószerelőre stb. van szüksége a gazdaságnak, hanem éppen fordítva. Ezért a jelentkezés Az európai integráció érdekében több szabványt is módosítottak hazánkban, így 1994 január elsején megszületett a „Magyar Szabvány 1" (MSZ 1), mely többek között a lakossági áramellátást is érinti. A MSZ 1 által meghatározott menetrend szerint vezetik be a nyugat-európai normákat. így 1996. január l-jétől megtiltották a kereskedelemben, hogy olyan villamos berendezéseket árusítsanak, melyek csak 220 volt névleges feszültségen működnek. A hálózati feszültséget idén tavasszal emelték 230 voltra, a tűrési sáv felső halára jelenleg 242 volt. A szabvány 2008-ra írja elő a teljes átállást, ekkor megváltozik a tűrési sáv, az alsó határ és felső határt feljebb viszik, így a csúcsfeszültség elérheti majd a 248 voltot is. - Az Európa felé nyitás célszerűvé tette a szabvány módosítását, hiszen jelenleg is rengeteg villamos készülék érkezik hozzánk az Európai Unió országaiból, s ezek 230 voltos névleges feszültségen működnek optimálisan - mondta a változásokkal kapcsolatban Tamás sem az iskolában, hanem a munkaadóknál történik. Ha minden rendben, megkötik a tanulószerződést, mely nemcsak a nevében hasonlít a munkaszerződésre, hisz rendelkezik a munkarendről, a szabadságról, a szociális ellátásról, a bérezésről stb. Igen, a bérezésről is, melynek mértéke az átlagos német fizetés (havi 3000-3500 márka) 30 százalákát teszi ki, persze szakmánként és cégenként is differenciált mértékban. Möller úr említett például autószerelő tanulókat 1000 márkával, ácsokat meg 1600-zal. Mint hallottuk, a gyakorlati képzés annyira munkára orientált, hogy a tanulók „fizetésük" 40 százalákát maguk termelik ki. A gyakorlati képzés finanszírozása drága „mulatság" a cégek számára Németországban, még bizonyos adókedvezmények mellett is: átlagosan a bruttó bérek 3 százalékát fordítják erre a célra, ami meghaladja az évi százmilliárd márkát. A saját képzéssel, a tanulás és a munka szerves összakapcsolódásával megbízható, ismerős, kipróbált, teljes értékű, a legújabb termelési struktúrában is otthonosan mozgó, kész „csapattagokat" kapnak a munkáltatók a tanulmányi idő végén; s ráadásul még a betanítás költségeit is megspórolják. Igen jó a végzősök „megtapadási" aránya is: háromnegyedük valóban annál a cégnél helyezkedik el, ahol képezték, így talán már érthetőbb, miért mondják a németek: „a képzés a legjobb befektetés a jövőbe". S még valamit hozzátesznek: a gazdaság igényeire épülő minőségi szakképzés, s az ebből következő jó elhelyezkedési esélyek következtében, a pályakezdők munkanélküli rátája a legalacsonyabbak közé tartozik Európában. örfi Ferenc Miklós, a Démász műszaki igazgatója. - A névleges feszültség módosítása nem érintheti a jelenleg használt készülékeket, ugyanis a gyártóknak a korábbi szabvány szerint is olyan tűréssel kellett méretezniük, hogy a berendezéseknek 230 volton is működniük kell. Érdemes vásárláskor megnézni a készülékek adattábláját, hogy azon fel van-e tüntetve a 230 volt. Az üzletekben az előbb említett intézkedések miatt biztos, hogy csak 230 voltos kisgépekkel találkozunk, ám a különböző bolha- és egyéb piacokon vásárol olcsó áruknál résen kell lenni. Egyes régebbi tévé- és rádiókészülékek hátlapján forgótárcsák vagy kapcsolók találhatók, itt kézzel kell átállítani 220ról 230 voltos üzemmódra a gépet. A kivételek közé tartoznak még a nagyobb számítógépes hálózatokat ellátó szünetmentes tápegységek (UPS-ek) - ezek természetüknél fogva érzékenyebbek a feszültségingadozásra -, melyek a feszültségváltozás miatt leoldhatnak, meghibásodhatnak, ezért itt az üzemeltetőknek kell változtatni az üzemmódon. T. V. • A kisvállalkozót csődbe juttat(hat)ja a baleset Munkavédelem és az EU Magasabb feszültségen