Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-28 / 122. szám

SZERDA, 1997. MÁJ. 28. EURÓPA-KAPU III. EU-eiki A Z Európai Unió különböző propagandaszerveinek meglehetősen sok pénzük van arra, hogy népsze­rűsítsük az Uniót Abban a szerencsés helyzetben van­nak, hogy örömmel szórják a pénzt, mert minden egyes támogatással igazolják létüket, hiszen valamennyi egy dolláros szórólap egy „igen" szavazattal többet jelenthet a nagy közösségbe lépés során. Ez az ideológia. Más kérdés, hogy „veszi ki magát" a kampány a gyakorlat­ban. Hát.., furcsán. A bordányi falunapok során egy Daliszos (Dél-alföl­di Ifjúsági Szövetség), illetve BIT-es (Bordányi, avagy Baloldali Ifjak Társasága) csapat kampányolt az Unió mellett - régi idők boldog kiszes lendületével, csak ak­kor éppen mást kellett szeretni Elgondolkodva dörzsöl­heti az állát az a brüsszeli diplomata, aki a bordányi fa­lunapokon, az uniós zászló előtt, a kerti székeken üldö­gélő aktivistákat látja, akik arról beszélnek, hogy „tűi­képp" alulról, meg fölülről is építeni kell ezt a dolgot, és nagy társadalmi összefogásra biztatnak. A célok maga­sak, magasztosak, a barack meg elfagyott, derékba tör­ve ezzel Bordány ezévi agrárintegrációját. Ez persze szkeptikus megközelítés akkor, amikor a külügy színes nyomású prospektusokkal támogatja a vidék lázas EU­készvlődését, amikor oly' fontos témák kerülnek napi­rendre, majd megvitatásra az EU árnyékában, mint az európai gazdaság, Bordány az Unióban, vagy pedig kedvenc vesszőparipám, az EU-beli élet. A kör azért bezárul, hiszen az eurodiplomácia kény­szert érez arra, hogy támogasson mindenféle rendez­vényt, mely az „integráció" kifejezést programjában feltünteti, az integrátorok pedig ugyanilyen vehemenci­ával látnak hozzá a pénz elköltéséhez, melyet jobbnál jobb számlák igazolnak. r e hát Bordányban a baloldali ifjak vállalták azt, hogy egyszer és mindenkorra feledtetik azt az ideo­lógiai kisiklást, melyet jogelődjük a keleti ragaszkodás­sal produkált. Immáron Európai Uniónak hívják az egyetlen igaz barátot, a nagy közösséget, amelyet alul­ról, felülről, jobbról és balról lehet, sőt kell építeni. S még az sem baj, ha a falu lakóinak nem nyílt Iá a sze­mük, s alig méltatták figyelemre a lelkesedést. Fő az, hogy akiknek szóltak és akiket kék egyenpólóba bújtat­tak, azok ott voltak, s akár egy emberként is hajlandók lettek volna az EU-ba lépni, mert olyan jó az EU-beli élet Naponta EU-buli, EU-suli, EU-nudi, satöbbi Az egészről a grundfoci egyik szabálya jutott eszem­be: azé a bedobás, aki visszahozza az elgurult labdát. Arató László • Szlovénia Népszavazás az EU-társulásrál? • Ljubljana (MTI) Szlovéniában elakadt az Európai Unióval kötött tár­sulási megállapodás parla­menti ratifikálása, mert egy civil szervezet kampányt in­dított annak érdekében, hogy írjanak ki népszavazást a kérdésről. A December 23. Mozga­lom, amely a Szlovénia füg­getlenségéről rendezett nép­szavazás 1990. december 23-i időpontját választotta nevéül, összegyűjtötte a tör­vényben előírt kétszáz alá­írást ahhoz, hogy referen­dum kiírását kérje a parla­menttől. Ha a társadalmi kezdeményezést törvényes­nek ítélik, akkor a parlament elnökének hatvan napot kell adnia a civil szervezetnek arra, hogy megpróbáljon negyvenezer aláírást össze­gyűjteni a népszavazás kiírá­sa érdekében. Az alkotmány értelmében a törvényhozás addig nem foglalkozhat a kérdéssel. Az 1,9 millió lakosú kis köztársaság balközép kor­mánya kemény kampányt folytat az EU- és a NATO­tagság elnyeréséért. Törek­vését viszont keresztezik a tradicionalistáknak nevezett körök. Utóbbiak meg akar­ják őrizni Szlovénia önálló­ságát és függetlenségét, amelyet 1991-ben vívott ki, és amelyet féltenek mind az EU, mind pedig a NATO mérhetetlenül bürokratikus struktúráitól. Harc a korrupció ellen • Brüsszel (MTI) Dokumentumot fogadott el a korrupció elleni harcról az Európai Bizottság.'A minden bizonnyal nagy vitát kiváltó okmány szerint fel­veszik a harcot a korrupció minden megnyilvánulása el­len. Megtiltják - többek kö­zött hogy az adóból le­vonhassák az ajándékokat és a kenőpénzeket. (Ez Német­országban mindmáig megen­gedett dolog.) Büntetni akar­ják azokat az EU-tisztviselő­ket is, akik közösségi alapo­kat kezeltek hűtlenül. (Eddig szinte nem lehetett felelős­ségre vonni őket ilyen bűn­cselekményért.) A korrupció elleni harc kitüntetett területének tekin­tik a nemzetközi megrende­lések odaítélését és a vele kapcsolatos csalásokat. E té­ren együttműködnek a Ke­reskedelmi Világszervezettel (WTO) és a Gazdasági Fej­lesztési és Együttműködési Szervezettel (OECD). A na­gyobb áttekinthetőség érde­kében a brüsszeli bizottság „feketelistákat" állít össze azokról az üzletemberekről és cégekről, akik, illetve amelyek bepiszkolódtak ef­féle cselekedetek elköveté­sében. A piszkos pénz tisztára mosását is bűntényként ke­zelik majd, és áttekinthetőb­bé teszik a harmadik orszá­gokkal kiépített kapcsolato­kat, fűződjenek akár a „har­madik világhoz", akár Kelet­Európához. Konkrét szabályokhoz kötik a fejlődőknek nyújtott támogatást is - a korrupció elleni harc lépéseit vázoló dokumentum szerint. • NATO-kérdések Kecskeméten Menni vagy nem menni? Mécs Imre, a Parlament honvédelmi bizottságának elnöke mindent kipróbált, amit csak lehetett. A magyar pilóták is szívesen ülnének a helyére. (Fotó: Tésik Attila) • Véleményt mond: az olvasó Megoldás-e az EU, s a NATO? „Nem kis merészség szülte az Európai Unió gondolatát, még na­gyobb bátorság és küsz­ködés kell a megvalósí­tásához" - írja levelében olvasónk, Gunda Miklós nyugalmazott honvéd­tiszt és közgazdász, aki saját NATO-tervét is is­merteti. „...Az államvezetés már régen folytatja az EU-ba, a NATO-ba jutás feltételeinek teljesítését, de a nép tájéko­zatlan, miről is van szó, tőle nem kérdezték, miképpen vélekedik erről... De adottsá­gaink, erkölcsi, gazdasági körülményeink olyan vissza­húzóak, hogy esélyünk sincs véleménynyilvánításra, igény bejelentésére, követe­lésére. Csakis az EU feltéte­leit és a kiszabott feladatokat kell és szabad teljesítenünk. Mégis az EU-ba be kell jutnunk, csakhogy semmi esetre sem most, hanem ami­kor rentjeztük lemaradásain­kat és egyenrangú félként, megfelelő erölcsi, gazdasági, tekintélyi elismertségünk lesz. Érthető sportnyelven: az EU jelenlegi fejlett orszá­gai a legképzettebb profi já­tékosok, mi pedig kezdő mű­kedvelők - azaz nem lehet közöttünk kiegyensúlyozott küzdelem. A NATO teljesen más: teljességgel sem most, sem máskor nem akarunk kötelé­kébe jutni... A NATO - úgy vélem -, az USA politikai, katonapolitikai, illetve a mo­nopol tőke gazdasági, hódító hatalmának szerve, melytől Magyarországnak távol kell maradnia, inkább a né­met-orosz kapcsolatokra fi­gyelve. Gondoljunk az „Öböl háborúra", ahol a NA­TO is azonnal csatasorba állt az olajérdekeltség miatt. A NATO szövetség, nem a ta­gok barátkozása, hanem összefogás valami vagy va­lakik ellen. De mérlegeljünk egy másik tényt is: a jugo­szláviai belháborúba évek múltán avatkoztak csak be ­igen tiszteletre méltó áldo­zatvállalással, a nemzetek, a nemzetiségek közötti béke és biztonság megvédése és helyreállítása érrdekében. E nemes tettek a szervezet iga­zi értékei! A NATO-hoz va­ló részbeni kötődés erkölcsi kötelezettségünk lehet. Helyes a NATO felszere­lésével ellátni és kiképzésé­ben részesíteni néhány ezer fős különleges alakulatot, hogy a közös feladat teljes egységben legyen megold­ható. Amennyiben az alaku­lat NATO-akció hiányában szabad, jól alkalmazható a hazai határforgalom (a tiltott hatrátlépés, a csempészés), a bűnüldözés, a fegyveres erő­szak, a terrorakció leküzdé­sében. Célszerű településük: Budapest, Debrecen, Sze­ged, Sopron. Viszont elen­gedhetetlenül szüséges a független honvédség - min­den kötöttség (felszerelés, kiképzés, alkalmazkodás) nélkül. Tehát a honvédelmi mi­niszter által is képviselt né­zetet, amely csak a NATO­ban bízik, hogy megvédi ha­tárainkat, felelőtlen képzelő­désnek tartom, el kell vet­ni." Nem ismeretesek a NATO pontos elvárásai a katonai tömbhöz csatla­kozó magyar haderő föl­építéséről. De nyitott kér­dés egyelőre - bár a poli­tikai erők látszólag egy­ségesen lépnek föl a csat­lakozás mellett - az integ­ráció támogatása is. A Manfréd Wörner Alapít­vány közreműködésével az elmúlt héten, Kecske­méten megrendezett NA­TO Expressz programso­rozatába illeszkedő, Menni vagy nem menni? című politikai fórumon pro és kontra hangzottak el érvek a csatlakozás szükségessége mellett és ellen. Mi Mécs Imrével, a Parlament honvédelmi bi­zottságának elnökével és dr. Csapody Tamással, az Alba-kör szóvivőjével be­szélgettünk. # Az amerikai külügymi­niszter, Madeleine Alb­right nyilatkozta: a NA­TO-hoz csatlakozni kívá­nó országnak magának kell megteremtenie az in­tegráció feltételeit. - Madeleine Albright az amerikai szenátus, a NATO kibővítését ratifikáló testület előtt tett nyilatkozatot, azon fölvetésekre reagálva, hogy „Mit keres az USA Európá­ban? Miért támogat olyan or­szágokat, melyek nem képesek gondoskodni saját védelmük­ről?" - hangsúlyozta Mécs Im­re, a Svéd Királyi Légierő JAS 39 Gripen típusú vadászgépé­nek pilótafülkéjéből kiszállva. - A csatlakozás költségeiről meg kell említenem, hogy a magyar hadsereg korszerűsíté­se - mivel ilyen a '80-as évek eleje óta nem történt - NATO csatlakozás nélkül is időszerű. Ha nem lépnénk a NATO-ba, akkor lényegesen magasabb költséggel, és sokkal kisebb biztonsággal tudnánk gondos­kodni az ország védelméről. Ráadásul a NATO a technikai fejlettséggel szemben támasz­tott követelményeinél jóval na­gyobb súlyt fektet a hasonló hadseregfölépítésre, az együtt­működési készségre, az inter­operativitásra. Becslésem sze­rint a magyar hadügyi kiadáso­kat nem több, mint 10 száza­lékkal növeli meg az Észak-at­lanti Szövetség katonai tömb­jéhez való csatlakozás. • A hadsereg fönntartá­sára jelenleg fordított összeg is igencsak megvi­Az Alba-kör szóvivője, Csapody Tamás nemcsak nyilatkozataiban tiltakozott a NATO-tagság ellen. (Fotó: Pászka Csanád) seli az államkincstárt. Va­jon ebben a helyzetben, az itt bemutatott vadászrepü­lők ára mellett figyelembe vehetők-e más szempon­tok is a magyar légierő korszerűsítésére kiírt pá­lyázat elbírálásánál? - Csak olyan beszerzése­ket támogatunk, melyeknél magyar áruval lehet fizetni, méghozzá hosszú törlesztési idővel. Ezzel szeretnénk elér­ni, hogy előtérbe kerüljön a magyar kereskedelem- és iparfejlesztés, hogy biztos pi­acot teremtsünk néhány ter­méknek, így munkahelyeket hozzunk létre, vagy tartsunk meg. Ezen kívül természete­sen a gépek NATO-kompati­bilitása, és tudása is szerepet játszik a döntésben, de ez már a szakemberek dolga. • Magyarország csatla­kozása, s Szlovákia, vagy Románia távolmaradása esetén keletkezhetnek-e feszültségek az érintett or­szágok között? - A kérdés elsősorban nem az, hogy ha mi belé­pünk, az említett országok is velünk tartanak-e, hanem az, hogy képesek-e teljesíteni a csatlakozás föltételeit. Ha igen, akkor ez már önmagá­ban is közeledést jelent. Ha nem, az valóban komoly fe­szültségek forrása lehet. Ezért mi - erőnktől tellőn ­támogatjuk a szomszédos or­szágok integrációs törekvé­seit. Meggyőződésünk sze­rint a legjobb megoldás len­ne, ha a térség államai egy i­dőben lehetnének tagjai a NATO-nak. - Rendkívül korrektnak tartom, hogy meghívást kap­tunk a NATO Expressz ren­dezvényére - mondta dr. Csapody Tamás, az Alba-kör szóvivője. - A Budapestről Kecskemétre tartó konferen­ciavonaton lehetőséget kap­tunk álláspontunk kifejtésére. • És mit mondtak el? - Azt, hogy az Alba-kör erőszakellenes szervezet, mindeféle katonai, fegyveres hatalom ellen harcolunk. Ezért támogatjuk az alterna­tív, polgári katonai szolgála­tot és teljesen szükségtelen­nek tartjuk Magyarország NATO-csatlakozását. Szerin­tünk a függetlenség a helyes út. Ez az integráció financiá­lisán is elviselhetetlen terhe­ket róna az országra, hiszen valószínű, hogy a NATO a csatlakozás feltételéül szabná számunkra, hogy hadügyi ki­adásokra - csakúgy, mint ahogyan azt a NATO orszá­gok teszik - mi is a honi GDP 2,5 százalékát költsük. Márpedig ez - a politikusok által jósolt évi 10 milliárdot kitevő 10 százalékos költség­emelkedés helyett a mai ki­adások 250 milliárd forintra történő, 2,5-szeres emelkedé­sétjelentené. • Ezek szerint nem sike­rül Önt meggyőznie a vo­naton utazó politikusok­nak a csatlakozás helyes­ségéről - Éppen erről van szó, a meggyőzés szerves része a NATO-propagandának. A kormány is meg akaija győz­ni a polgárokat, ahelyett, hogy tájékoztatná őket a NA­TO-csatlakozás valós követ­kezményeiről. Arról, hogy a katonai szervezet elvárásai nyomán hogyan emelkednek a kiadások, hogy például a környezet károsítása milyen méreteket ölt majd, ha újabb vadászgépek állomásoznak Kecskeméten, s az ország más pontjain. És arról is ke­vesen tudnak, hogy ez a ha­talmas felhajtás a NATO­Expressz rendezvényével mennyibe kerül nekünk. A mi számításaink szerint ez a látványosság a légierő éves kiadásainak mintegy 10 szá­zalékát emészti fel, teljesen szükségtelenül, pazarló mó­don. • A csatlakozást sürgető politikusok szerint a NA­TO-tagság jóval keveseb­be kerül, mint a függet­lenség. Orbán Viktor sze­rint aki nem támogatja az integrációt, az az ország biztonsága ellen vét, hi­szen ugyanabból a pénz­ből - független államként - kevésbé hatékony véd­erő tartható csak fönt. - A mi célunk az, hogy egyszer egy teljesen fegyver­mentes világban élhessünk. Ez egyelőre - az instabil ke­let-európai térségben - nem megvalósítható, de szeret­nénk, ha minél kisebb létszá­mú, profi hadsereggel olda­nák meg az ország védelmét. • Az Alba-kör lehetősé­get kapott - ezen a fóru­mon is - véleménye han­goztatására. A végső dön­tésnél figyelembe veszik-e az Önök állásfoglalását? - Fontosnak tartjuk, hogy az emberek megtudják, mi mit gondolunk a NATO-csat­lakozásról. Ettől persze, még egyáltalán nem biztos, hogy változni fog a helyzet. Ám, ha az ország lakossága való­ban népszavazáson dönt a csatlakozás kérdéséről, a voksok leadása előtt talán so­kan elgondolkoznak azon, amit tőlünk hallottak az in­tegráció árnyoldalairól. A he­lyes persze az lenne, ha eze­ket a lehetőségeket nemcsak mi, hanem a kormány is fel­vázolná előttük, és nem kizá­rólag a mindenáron való meggyőzéssel foglalkozná­nak. Természetesen egy eset­leges csatlakozás után is to­vább folytatjuk majd a tilta­kozásunkat, bár konkrét ak­ciótervvel egyelőre nem ren­delkezünk. Kéri Barnabás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents