Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-28 / 122. szám

A pintéből vó volna egyszer úgy nézni a dologra, ahogy azt a J dolog várja el tőlünk. Ha például a falut, s benne a falusi embert is olyannak tekintenénk, amilyen maga a falu és benne személyesen a falusi ember. Mindjárt megmagyarázom. Nyugat-Európában a falu, a kistelepülés, a mezőgazdasági zóna elsősorban társadalmi kérdés. Ott a falusi ember foglalkoztatása nemzetstratégiai ügy, mivel nagyon jól tudják, hogy a helyben foglalkoztatott - és állami támogatással jelentős mértékben segített - falusi termelő meg az ő családtagja és alkalmazottja a nemzetgazdaság kockázati oldaláról nézve sokkal olcsóbb, mint a szociális nehézségeket okozó, helyben tengő-lengő, vagy a városi munkanélküliséget gyarapító proletár. A nyugati logika szerint a nagyvárosi hivatalnokhoz képest többszörösen támogatandó az a falusi kétkezi munkás, aki öntudatlanul ugyan, mégis komoly gondokat okozva - túltermelési válságot okozhat, de helyben maradva fogyasztásra, termelésre, sőt újratermelésre készen biztosítja családja és munkatársai polgári létét. Azt a bizonyos „nyugodt egzisztenciát". S ha már úgy nézünk erre a falura, ahogyan az európai integráció szemüvegén kell nézni, akkor azt is látnunk kell, hogy itt a mezőgazdasági terméket nem a közös piacra bedobott végtermék árában, hanem a termelőn keresztül támogatják, s hogy ez a támogatottsági szint az eladási ár 40-45 százalékát is eléri. Ezért aztán a pince perspektívájából tekintünk jövendő versenytársainkra, akik - lássuk be szerényen, mégis tárgyilagosan - irtóznak lehetőségeinktől és ízeinktől, tartanak nagyszerű hagyományainktól, legelőinktől, gyümölcseink zamatától, gabonánk tartalmától, gazdáink szakértelmétől és munkabírásától, ezért aztán az a bizonyos tárt kar, amivel várnak bennünket, a belépés után röviddel oly szoros ölelés is lehet, hogy belénk szorul a szuszNem mondok én mást, csak ami a lényeg: a magyar mezőgazdaság értékeire, a hírneves konyhánkra, tervezett és természeti környezetünk szépségeire és mindenekelőtt a világszínvonalú magyar borra épített beutazó turizmus az egyetlen megoldás. Hogy a világ itt vásárolja meg azt, amit a saját piacán nem látna örömmel. rtnnek fölismeréséért, kimondásáért és következeMit tes vállalásáért szerveztünk borfesztivált, s ezért is tartja Szegeden kihelyezett ülését az európai integrációs ügyek bizottsága. Mondanom sem kell, az Orbán Viktor elnökölte parlamenti bizottság témája: a magyar mezőgazdaság, és azon belül a hazai szőlészet és borászat helyzete az integráció kérdéskörében. Kedves olvasó, csak egy kis figyelmet kérek. Aw Ar A DELMAGYARORSZAG KFT. MELLEKLETE Magyar és európai italunk: a bor • EU-kutatás: Tagság Magyarországnak A fajtavédelem a csongrádi borvidéken még nem gond. (Fotó: Enyedi Zoltán) Borban a magyarság Okos dolog fenntartással kezelni az ország integrációját támogató diplomáciai nyilatkozatokat, mert látszólag mindenki szívélyesen biztat bennünket, de valójában az ElJ-tagországainak vezetői megkísérlik félretolni a rövid távon hátránnyal járó döntéseket. Ez pedig nem kedvez Magyarországnak. Hogy végül is hol, borban-e az igazság? - miként a nóta mondja -, ezt az integrációs esélyeinket latolgató, vásárhelyi Európa napon kérdeztük meg Orbán Viktortól. A Parlament Európai Integrációs Bizottságának elnöke elmondta: Magyarországon a szőlő- és borágazat nem csupán gazdasági súlyánál fogva jelentős, hanem mert szimbolikus is, az ország képéhez, mi több, a magyarság lényegéhez tartozik. Mi borivó nemzet vagyunk, azok közé a népek közé tartozók, akik kultúrát teremtenek szokásuknak. Nos - tette hozzá -, hogy ez a nemzeti kultúra megmaradjon és az uniós csatlakozás ne zúzza össze, nagyon jól kell tárgyalnunk és megállapodnunk. Rendkívül fontos ezért a szakmai csoportokkal való együttműködés, a borhamisítások visszaszorítása és egy jó program szerinti felkészülés. Joó Erzsébet • Brüsszel (MTI) Az Európai Unió ötödik kutatás-fejlesztési keretprogramja, a komplex EU-akciók közül elsőként, lehetővé teszi a társult közép-európai államoknak, hogy teljes jogú tagként csatlakozzanak hozzá. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Nyíri Lajos az EU és a társult országok kutatási minisztereinek együttes ülésén vett részt, majd megerősítette, hogy Magyarország fontolgatja a teljes jogú részvételt a keretprogramban. A döntésnek azonban ára van, mert a tagként való részvétel öt év alatt mintegy 13 milliárd forintos hozzájárulást követelne meg a program költségvetéséhez. Az ötéves program 1999 elején indul, és az EU kutatás-fejlesztési területének egészét felöleli. A brüsszeli találkozón Nyíri Lajos elmondta: iránymutató az, hogy a fenntartható fejlődés témakörére építve átfogó, több ágazatot érintő tematikus programok kerültek be a keretbe. A magyar törekvésekkel is teljesen egybeesik a kisés középvállalatok fontosságának elismerése. A 4050 vállalatvezető és kutató véleményén alapuló magyar kommentár szerint üdvözlendő a regionalitás előtérbe helyezése, más finanszírozási rendszerhez illesztése, a kezdeményezőkészséget és a kisvállalatok növekedését finanszírozó kockázati tőke szerepének aktivizálása. A várhatóan legalább 14 milliárd ECU-s (több mint 16 milliárd dolláros) összköltségvetésből gazdálkodó program, amelynek többlépcsős európai vita- és jóváhagyási folyamata ezen a találkozón kezdődött meg, kétféle bekapcsolódási lehetőséget kínál a társultaknak. Egyfelől a teljes jogú részvételt ajánlja fel, amely a GDP-arányos finanszírozási teher vállalása mellett stratégiai előnyöket jelent. Másfelől a konkrét tervezetekbe való bekapcsolódást kínálja. Magyar nézőpontból az lenne kívánatos, ha a választási lehetőség ennél bővebb lenne, illetve ha a csatlakozás nem azonnali, hanem fokozatos lehetne. Nyíri Lajos elmondta, hogy a finanszírozásban helyet kellene kapnia az EUtagságra való felkészülés kiszolgálására átalakított Phare-programnak is. A költségterhek a magyar viszonyok között aránytalanul nagyok is, mert Magyarországon a kutatásra jutó. 1 százalék alatti GDPhányad eleve csupán feleannyi, mint a nyugat-európai. Ósi italunk a bor. A hazai borfogyasztást az itteni szőlőtermés alapozza meg. A termés körülbelül 20 százalékát külső piacon értékesitik. A csongrádi borvidék ötezer hektár szőlőültetvényt jelent. Ám e területnek csupán a felét müvelik. A szőlősgazdák közül az készít bort, akinek van tárolótere, a többiek a szőlőt értékesítik. Az uniós csatlakozás szőlősgazdát, borászt és borfogyasztót egyaránt érint. A részletekről Géczi Lajosnéval, a Földművelésügyi Minisztérium Csongrád megyei Földművelésügyi Hivatala főtanácsosával beszélgettünk. A csongrádi borvidék négy körzete: a csongrádi, a kisteleki, a pusztamérgesi és a mórahalmi. A fajták e körzetekhez köthetők. A hazai bortörvény szabályozza, milyen fajták telepíthetők. Ezzel az Unió nem foglalkozik - hallottuk Géczinétől. Az állami szabályozás, a telepíthető fajták meghatározásának oka, hogy rögzítsék: az adott borvidéken a talaj- és az éghajlati viszonyokat figyelve melyik az az 5-10 szőlőfajta, melyből a szükséges mennyiség megtermelhető ahhoz, hogy kialakuljon a körzet meghatárzott bor-arculata. A korábban honos, de a bortörvényben nem szereplő fajtákat csak asztali borként (azon belül tájborként), míg a jogszabály által támogatott szőlőfajtákat minőségi borként, illetve különleges minőségű borként forgalmazhatják. A mi vidékünkön termett szőlőből készíthetők minőségi borok is. A pusztamérgesi tájegységhez köthető például az olaszrizling, a rajnai rizling, a kövidinka, a chardonnay. A csongrádi körzetben a kékfrankos, a cabernet franc, a zweigelt, azaz inkább a vörösborok jellemzőek. A borexportnak csak mennyiségi akadálya van. A német, a francia, az olasz, az afrikai vagy a dél-amerikai termelőkhöz viszonyítva mi kicsinek számttunk: a Magyarországon évente előállított 3-5 millió hektoliter borból körülbelül 800 ezer megy exportra. A másik jellemző: a 80-as, 90-es években a hordós bor dominált, s most is csak a nagyon tőkeerős cégek és néhány magántermelő engedheti meg, hogy palackozott bort exportáljon. A minőségi követelmények a belföldi és az export forgalmazásnál azonosak, a forgalomba hozatalhoz mindkét esetben az Országos Borminősítő Intézet engedélye szükséges. A különbség a vizsgálatok számában mérhető: exportigény esetén például nézni kell a szermaradvány mennyiségét is. A védelem: nehéz ügy. A hegyközségi törvény a közös érdekvédelmet, a termelők összefogását szolgálja. Idén augusztustól életbe lép az adatszolgáltatási kötelezettség: a szőlőt és az abból előállított bort származási bizonyítványnak kell kisérnie - a termesztéstől az értékesítésig. Ennek dokumentálása és összesítése a hegyközségek feladata. A fajtavédelem a csongrádi borvidéken még nem gond - állította a főtanácsos. A borhamisítványok alacsony árukkal is kárt okoznak. Ugyanis a csongrádi borok piacát olvasztják, fgy itt nem képződik elég tőke a szükséges fejlesztéshez. Nagy gond a csongrádi borvidéken a palackozó hiánya. Csongrádon most a Földművelésügyi Minisztérium pályázati támogatásában reménykedve tervezik egy kisebb palackozó fölépítését. Az uniós csatlakozás következtében átjárhatóak lesznek a piacok - rögzítette a tényt a földművelésügyi minisztérium szakembere. Ott a mezőgazdaságot közvetett módszerekkel ugyan, de jobban dotálják, mint nálunk, ezért onnan olcsó borok érkezése várható. Ez nagy konkurenciát jelent a belföldi piacra termelőknek. Pillanatnyilag magas a szőlő előállítási költsége, de értékesíteni csak alacsony áron lehet, mert egyébként is kicsi a hazai fizetőképes kereslet, amit tovább csökkent a szomszédos megyékből ide áramló hamisított bor. A magyarországi szőlőterületet művelők meg fognak élni ebből a tevékenységből az EU-csatlakozás után is fogalmazott Gécziné -, de folytatniuk kell a telepítést, s a borászati technológia fejlesztését. E téren ugyanis nagy a lemaradásunk. Az uniós országokban elterjedt, a szabályozott hőmérsékleten való irányított erjesztést csak a legnagyobb hazai pincészetekben tudják megvalósítani. Elavultak a szőlőfeldolgozó gépeink, modernebb préseket, több krómacél tartályt kellene vásárolni. Mtg tőlünk nyugatra az 1000-2000 hektós pincészetből és a hozzá kapcsolt idegenforgalomból jól élnek, addig nálunk a borászkodásból nem képződik elegendő nyereség, ezért a szükséges beruházások is késnek. A termelők tájékozottak állította a földművelődési hivatal illetékese. A jelenlegi jogszabályok zöme harmonizál az uniósokkal. Az árszabályozással viszont adósok vagyunk. A biztonságos termelés miatt fontos, hogy a szőlész-borász bevételeit tervezhesse. A kiegyenlített bevétel különösen túltermeléses időszakokban lényeges. De az árszabályozó intézkedések életbe léptetésének információs és informatikai háttere még nem épült ki. A kormány jogalkotási programjában szerepel az új bortörvény, melyet várhatóan idén fogad el a Parlament. A különböző borvidékeknek nem kellene egymást konkurensnek tekinteniük. A piacon jól megfér egymás mellett az alföldi könnyebb, kevésbé savas bor és a hegyvidéki nedű. Hiszen alkalomtól és ételtől függően másmás bort iszunk. Közös küldetésünk: a „magyar bor" népszerűsítése - itthon is. Úiszászi Ilona • Régiófejlesztés, határok nélkül Brüsszeli taktika Hat év alatt 5,4 milliárd ECU-t (I ECU = 207,5 forint) fordított az Európai Unió (EU) a Phare-program keretében 11 partnerország (Észtország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Románia, Bulgária, Albánia) integrációs törekvéseinek támogatására. Ezzel a Phare a legnagyobb segélyprogrammá nőtte ki magát, s most egy újabb együttműködés, a magyai^román határrégió támogatását tűzte ki célul. Békéscsabán május 13án alakult meg a Magyar-Román Phare CBC Vegyesbizottság és Vegyes Munkacsoport magyar tagozata. Ez a lépés a román oldalon még várat magára. A bizottság tagjai magyar részről: a négy érintett határmegye (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád) területfejlesztési tanácsának elnöke, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési; a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi; az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi; valamint a Külügyminisztérium képviselői. A munkacsoportban a négy megye önkormányzata, a négy minisztérium, valamint a régió öt megyei jogú városa (Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba, Hódmezővásárhely és Szeged) által kinevezett szakértők dolgoznak. Tavaly a magyar-román határrégió 5-5 millió ECU-t kapott. A brüsszeli játékszabályok szerint a fent említett két szervezet feladata a pénzek felhasználásáról szóló jelentés elkészítése, valamint az új projectek kidolgozása, melyek finanszírozására - legalábbis Hans Beck, az EU magyarországi nagykövete szerint - jó eséllyel pályázhatunk. A tavaly beadott pályázatok közül a Phare tizenegy célkitűzést támogatott. A legtöbb pénzt Csengersima határátkelőhely fejlesztésére (1 millió 295 ezer 250 ECU), a Maros-hordalékkúp felszíni vlzpótlására és a felszín alatti vízkészlet védelmére (1 millió 129 ezer ECU), valamint a Fekete-, a Sebes-Körös és a Berettyó közötti térség vízgazdálkodásának fejlesztésére (900 ezer ECU) biztosították. Az ötmilliós uniós támogatáshoz 1 millió 604 ezer 100 ECU önerő volt szükséges. Ugyanakkor szakértők a régiós fejlesztések uniós finanszírozását aggályosnak tartják. Hiszen ha az első körben nyerjük el a tagságot, akkor az Európai Unió délkeleti határai Magyarország határai lesznek, (gy nem sok értelme marad a határon átnyúló térségfejlesztésekre fordított ECUmillióknak. Ha azonban a brüsszeli politika célja a felveendő államok gazdaságának, infrastruktúrájának közel egyenlő szintre hozása, akkor hazánkat Romániával párhuzamosan, azaz valószínűleg időben később vonják az Unióba - a honi euroszkeptikusok szerint. A. L.