Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-21 / 116. szám

SZERDA, 1997. MÁJ. 21. EGY SZÁZALÉK III. • „Összvonalas" bérlet Karintiába Új chipkártya • DM/DV-információ Az ausztriai Karintia ide­genforgalmi sikereit tovább növelte a múlt évben beveze­tett Karintia Kártya, amely egy hitelkártya formátumú chipkártya. Szabad belépést biztosít a legnépszerűbb tu­risztikai létesítményeibe, jegy váltása nélkül lehet részt venni hajótúrákon, in­gyenesen lehet utazni hegyi vasutakon és valamennyi tö­megközlekedési eszközön. A chipkártya felváltotta az egyszerű vendégkártyákat, mivel engedmények helyett mindent fix áron kínál. Beje­lentő lapot már nem szüksé­ges kitölteni, mivel a kártyá­ban levő chip tárolja a legfon­tosabb információkat a ven­dég nevét, lakcímét, korát, valamint a kártya érvényessé­gi idejét, amely minden ide­genforgalmi központban el­lenőrizhető egy készülékkel. A tavalyi bevezetéskor 110 ezer kártyát értékesítet­tek - 89 ezer darabot a fel­nőttek és 21 ezer darabot a gyermekek részére. így a lá­togatók 8 százaléka élt a Karintia Kártya nyújtott elő­nyökkel. Idén 180 ezret sze­retnének eladni. Az értékesítésből származó teljes forgalom 26 millió schilling - kb. 400 millió fo­rint - volt, melyből 21 millió schillinget a résztvevő partne­rek között osztottak szét. A fennmaradó összeget a chipkártyák előállítására, va­lamint kiküldésére fordították. A vendégéjszakák száma tavaly ttz százalékkal esett vissza Karintiában. Idegen­forgalmi tapasztalatok sze­rint ilyen mértékű csökkenés mellett az idegenforgalmi lé­tesítmények, kirándulóhe­lyek forgalmának 8,3 száza­lékkal csökkennie kellett volna. Ám az új kártya beve­zetésének köszönhetően a szolgáltatóhelyek bevétele nem lett kevesebb. Országos érvényű szakképesítést adó tanfolyamokat indít a KISOSZ: - töltőállomáskezelő és -eladó - drogériakereskedő - tüzelő- és építőanyag-kereskedő - kereskedő boltvezető - élelmiszer és vegyi áru - ruházat - vas-műszaki - vendéglátó üzletvezető - ABC-eladó - gyorsétkeztetési eladó - hulladékgyűjtő Vidékieknek diákigazolványt adunk. Jelentkezni: KISOSZ, Szeged, Debreceni u. 24/B Tel.: 62-485-610, 62-485-634 62M,10 REKLÁMAJÁNDÉK KFT Több, mint 2000 reklámajándék... Emblémázás, feliratozás... I Sze9eden Vsn Katalógusok... \ i Véquk bemufétűtemtfirieberi egy kávéra, teára vV Reklámajándék nwghpplézsznla nő Kérésére postázzuk katdtoqusunM Szeged, Csongrádi sgt. 64, Tel.: 62/478-194 MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 297,83 Ausztrál dollár 139,75 Belga frank (100) 516,98 Cseh korona 5,91 Dán korona 28,01 Finn márka 35,41 Francia frank .31,67 Holland forint 94,90 Japán yen (100) 159,05 Kanadai dollár 131,89 Lengyel zloty 57,45 Német márka 106,73 Norvég korona 25,73 Olasz líra (1000) 108,52 Osztrák schilling 15,16 Portugál escudo (100) 106,14 Spanvol peseta (100) 126,77 Svájci frank 128,21 Svéd korona 23,83 Szlovák korona 5,43 USA dollár 180,84 ECU 208,47 J Nem büntetni - megérteni A nő másképp ellenőriz Az ellenőröket általá­ban markos férfiaknak képzeli az ember, fel­adatukat pedig nem túl hálásnak. Kulcsárné dr. Kiss Piroskához az elsó megállapítás nem annyi­ra illik, a második vi­szont már sokkal in­kább. A Csongrád Me­gyei Munkaügyi Köz­pont ellenőrzési osztá­lyának vezetője szerint azonban ezt a munkát úgy is el lehet végezni, hogy utána mindkét fél elégedett legyen. Kulcsárné dr. Kiss Piroska 1992 óta dolgozik a munka­ügyi központban, előbb a jo­gi osztályra került, majd az ellenőrzésre. Az ellenőrök a tartós munkanélküliek állás­ba kerülésével éppúgy fog­lalkoznak, mint a fiatal mun­kanélküliek, s a megváltozott munkaképességűek elhelyez­kedésével. Azt vizsgálják például, hogy az erre a célra elkülönített pénzek ,jó he­lyekre" kerültek-e. - Emellett az 1997 előtti időszakban ellenőriztük az úgynevezett feketemunkát, a külföldiek illegális alkalma­zását is - mondja Kulcsárné dr. Kiss Piroska. - Jelenleg ez a feladat a Munkabizton­sági és Munkaügyi Felügye­lőségé. • Hogyan lépnek fel azok­kal szemben, akik vétenek? - Az ellenőr dolga nem el­sősorban a szankcionálás, hanem az, hogy előre lendít­se az ügyet. Például nagyon gyakran előfordul, hogy egy vállalkozás helyzete nem Kulcsárné dr. Kiss Piroska. Nem próbálták megvesztegetni. (Fotó: Mohos Angéla) úgy alakult, ahogy tervezte, és képtelen a munkahelyte­remtő beruházás megvalósí­tására. Amennyiben a mun­katársaim úgy látják, hogy át lehet ütemezni a beruházást, akkor ilyen megoldást vá­lasztanak. Csak a legsúlyo­sabb szerződésszegés eseté­ben fizettetik vissza a kapott pénzt. Ha a cég önhibáján kí­vül kerül nehéz helyzetbe, még a kamatfizetéstől is elte­kintünk. A cél az, hogy ad­junk is, meg kapjunk is, hogy mindenképpen hosszabb tá­vú kapcsolat alakuljon ki kettőnk között. • Még abban az esetben sem „keményítenek be", ha külföldieket alkalmaz­nak feketén? - Még ilyenkor is oda le­het figyelni az emberi oldal­ra. Jártam egy olyan gazdál­kodónál, aki román munká­sokkal dolgoztatott. Mindkét fél „sírt", az egyik azért, mert erre a munkára kény­szerült, a másiknak három nap alatt kellett leszüretelnie, és a családban kevesen vol­tak a munkához. A bünteté­seket természetesen kiszab­tuk, de nem durvult el a kap­csolat, korrekt módon vál­tunk el egymástól. O Van-e a jószívűségnek határa? - Természetesen van. Ke­vésbé vagyunk elnézőek ak­kor, ha csődbe ment cégek tudatosan nem tájékoztatják a dolgozóikat a törvény által előirt módon a munkaviszo­nyuk megszüntetéséről. • DM/DV-információ Szélsőséges ármozgások jellemezték a Budapesti Árutőzsde határidős gabona­piacának elmúlt hetét. A pia­con egymást követően vol­tak mind a limitmértékű emelkedések, mind a csök­kenések. Ennek ellenére ko­moly forgalom nem jelent­kezett egyik tőzsdenapon sem, amelynek oka minden­• Nexon Bróker az árutőzsdéről Szélsőséges piac képpen az lehet, hogy nem alakult ki konkrét elképzelés sem a termelőkben, sem a kereskedőkben az idei bel-, illetve külföldi gabonater­mést illetően. A világpiaci árak majdnem egy egész hé­ten keresztül egy irányba csökkenő tendenciát mutat­tak, majd az utolsó napon gyenge árkorrekció mutat­kozott. A malmi búza kereskedé­si időszakait tekintve egyik napon az eladók voltak túl­nyomó többségben, majd a következőn megfordult a trend, s a vásárlói ajánlatok befolyásolták a piacot. Az utolsó napon a legjelentő­sebb forgalom az augusztusi határidőre vonatkozott; csak erre a zárási időszakban 65 kontraktus cserélt gazdát, 10 forinttal az előző napi ár­szint alatt, 23 970 forinton. Az 1%-OT SZERKESZTETTE: RAFAI GÁBOR • Kamara az élelmiszeriparról Kifelé a hullámvölgyből A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara arra a feladat­ra vállalkozott, hogy felmérje a helyi élelmi­szeripar helyzetét. Mi­vel megbízható statiszti­kai adatok nem álltak a rendelkezésre, a kama­ra maga készített fel­mérést, a legfontosabb témákban személyes in­terjúkat is készített. A megyében 1996 végén az élelmiszeriparban 506 egyéni és társas vállalkozás működött, közülük a gazda­sági társaságok száma 220 volt. Az élelmiszeripari ter­melés csökkenése 1989-ben kezdődött el és 1995-ig tar­tott. Ekkor következett be a fordulat, a termelés 7,1 szá­zalékkal nőtt az előző évihez képest. Hasonló tendenciát mutat az export is: 1995-ben következett be a 17 százalé­kos élénkülés, a kedvező fo­lyamat pedig 1996-ban to­vább folytatódott. A korábbi évek exportteljesítményét azonban már nem sikerült elérni: 1996-ban a kivitel aránya az összes értékesíté­sen belül csak 33 százalék volt, a 90-es évek elején pe­dig még tartotta a 40-et. A belföldi értékesítés aránya ­összefüggésben a vásárló­erő, a reálkeresetek csökke­nésével - nem mutat javu­lást az utóbbi két évben sem, sőt: 1996-ban 3 százalékos visszaesés következett be. A Csongrád megyei élel­miszeripari vállalatok priva­tizációja az országoshoz ha­sonló módon, de attól eltérő ütemben zajlott le. A legna­gyobb cég, a Pick Szeged Rt. részvényeit 1994-ben a tőzsdén értékesttették. Je­lenlegi tulajdonosi köréhez 94 százalékban pénzügyi befektetők, 3-3 százalékban dolgozók és önkormányzat­ok tartoznak. A baromfi­iparban a felszámolás alatt álló Szentesi Baromfi Rt. privatizációs pályázatát 1994-ben a Hungerit­csoport nyerte meg, amely a meglévő Hungerit Kft. és a Hungerit Plusz Kft. mellett működteti tovább Gold M Kft. néven. A csoport idén júliustól részvénytársasági formában tevékenykedik majd, francia, ír és német befektetőkkel Magyaror­szág egyik legkorszerűbb, a teljes vertikumot felölelő feldolgozójaként. A Szegedtej Rt. legna­gyobb része - azt követően, hogy az ÁPV Rt.-től a rész­vények többségét a dolgo­zókból és a menedzsmentből álló konzorcium vásárolta meg - jelenleg egy olasz be­fektető, a Gala Italia tulajdo­na. A gabonaiparban előbb decentralizált privatizáció zajlott le, melynek során malmokat, takarmánykeve­rőket és raktárakat adtak el. Az „anyavállalat", a Délga­bona Rt. - egy sikertelen ár­verés után - még mindig 100 százalékos állami tulajdon­ban van. A sütőiparban a „nagyok", a szegedi és a me­gyei vállalat kit. és rt. formá­jában, a menedzsment és a dolgozók, illetve egy hazai konzorcium tulajdonába ke­rült. Számukra mintegy 60 kis pékség jelenti a konku­renciát. A feldolgozóipart képviselő Szegedi Konzerv­gyár Kft. a banki fennható­ság alatt álló Limpex Rt.-é, tehát - akárcsak a sütőipar ­magyar zászló alatt tevé­kenykedik. Még mindig vál­ságos a Szegedi Paprika Rt. helyzete, amely jelenleg fel­számolás alatt áll. A tartósí­tóiparban a legsikeresebb a korábban a Paprika Rt. va­gyontárgyaiból létrehozott, ma 100 százalékban ameri­kai tulajdonú CPC Rt. A megyei élelmiszeripar azon része, amely magyar többségi tulajdonú, tőkehi­ánnyal küzd. Gondot okoz az alapanyag beszerzésének fi­nanszírozása. A mezőgazda­sági termelőkkel való kap­csolattartás lényegesen ne­hézkesebb, amióta sok ezer tulajdonossal kell szerződést kötni. A korábbi integrációs szerződések felbomlottak, az alapanyagpiac ciklikus, ál­landóan hiányok és túlterme­lések váltogatják egymást. Ráadásul itthon még drágáb­ban lehet alapanyaghoz jutni, mint importból. Hosszabb tá­von hátrányos, hogy a terme­lők nem váltak tulajdonosai­vá a feldolgozóiparnak. (x) • Egy nő nyilván más­képp viselkedik ellenőr­ként, mint egy férfi. Hogy őrzi meg mégis a tekinté­lyét? - Az ellenőri munkához határozott kiállás dukál, azért is, mert sokszor kerül­het veszélyes helyzetbe. A nőnek akkor nincs félnivaló­ja, ha a másik látja rajta a kö­vetkezetességet. Az előírá­soktól sosem tekintek el, de másképp nyúlok egy problé­mához, mint férfi társaim. • Próbálták-e már meg­vesztegetni? - Még nem. Szerintem lát­szik az emberen, hogy be le­het-e vetni vele szemben ezt az eszközt. Fekete Klára Előzetes Pótkerék - technika (Május 28.) Tervezett tartalom Autó- és motortech­nika, autós szolgáltatá­sok, helyi és távolsági közlekedés. Számítás­és híradástechnika, táv­közlés. Heti gazdasági htrek. Hozam (Június 4.) Tervezett tartalom Bankok, biztosítók, brókercégek, lízingcé­gek, adó, társadalom­biztosítás, nyugdíjpénz­tárak, lakástakarék­pénztárak. Heti gazdasági hírek. Energia - technika (Június 11.) Tervezett tartalom Energiaszektor, épí­tés, erőműtechnika, kör­nyezetvédelem, egyes lakossági szolgáltatá­sok. Heti gazdasági hírek. Munka, képzés (Június 18.) Tervezett tartalom Foglalkoztatás, kép­zés, fejvadászat, vásá­rok, kamarák, érdekvé­delmi szervezetek, fo­gyasztóvédelem, önkor­mányzatok. Heti gazdasági hírek. Kutatás­fejlesztés • Budapest (MTI) Hazánk a kutatás-fejlesz­tés területén minden bizony­nyal előbb éri el az európai uniós követelményeket, mint a gazdaság vagy az élet más területén - mondta Nyiri La­jos, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ügyve­zető elnöke az újságíróknak. Brüsszeli útjáról szólva elmondta, hogy az Európai Unió Kutatás-fejlesztési > (K+F) Miniszteri Tanácsá­nak május ülésén vett részt. A tanácskozáson úgy hatá­roztak, hogy a társult orszá­gok is teljes jogú tagként ve­hetnek részt az unió V. kuta­tási és technológiafejlesztési keretprogramjában. Az OMFB ügyvezető el­nöke szerint a K+F Miniszte­ri Tanács döntése lényegében áttörést jelent a kutatás-fej­lesztés területén megvalósuló európai együttműködésben. A hazai kutatók és fejlesztők, illetve vállalkozások eddig is bekapcsolódhattak bizonyos projektekbe, de részt venni erre csak eseti jelleggel volt lehetőség. E célkitűzésnek el­sősorban az élővilág és a kör­nyezeti rendszerek, továbbá a felhasználóbarát információs társadalom kiépítésének, a fenntartható fejlődés kérdés­körének kutatására-fejleszté­sére irányulnak. Az 1999-ben induló prog­ram mintegy 14 milliárd ECU-t irányoz elő e témakö­rökben kutatás-fejlesztésre. Hazánk részvétele a prog­ramban a jelenlegi áron szá­molva mintegy 13 milliárd forintba kerülne. Ez évente 2,6 milliárd forint befizetését jelentené az EU kasszájába.

Next

/
Thumbnails
Contents