Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-20 / 115. szám

oviírtóí 16 '-'M, 2 KÜLFÖLD KEDD, 1997. MÁJ. 20. kommentár Zaire újra Kongó jkjyoma veszett Mobutu Sese Sekonak. Kilenc nap­1V pal ezelőtt még azt kürtölték világgá a hírügy­nökségek, hogy Mobutu zaire-i elnök visszatért Kinshasába, pedig már akkor mintegy ötven kilomé­terre voltak a fővárostól a Laurent Kabila vezette lá­zadó csapatok. Azok az erők, amelyek az október óta tartó polgárháborúban jócskán megerősödtek. Hiába vetettek be ugyanis Boszniát járt zsoldosokat a kor­mánycsapatok oldalán, a lázadók katonai szempont­ból már hetek óta fölényben voltak. De Mobutu visszatért. Vajon miért? Milyen sürgős dolga akadt a diktátornak a fővárosban? Igaz, hogy a dél-afrikai elnök. Nelson Mandela, a vérontást elke­rülendő, folyamatosan szólongatta a tárgyalóasztal­hoz Mohutut és Kabilát, de abban a diktátor sem hi­hetett, hogy békét kötnek, s rezsime majd minden to­vábbi nélkül tovább él és virul. Mert a diktátor így képzelte el a békét. Ez abból is kitűnik, hogy három nappal ezelőtt még nem volt hajlandó lemondani el­nöki tisztéről. Persze a rövid idejű visszérésére adhatnak némine­mű, „Fogd a pénzt és fuss"-magyarázatot a nemzet­közi sajtóban megjelent, Mobutut leleplező írások, amelyek szerint a diktátor harminckét éves elnöklése alatt több mint négymilliárd)!) dollárnyi magánva­gyon! harácsolt össze. A Nyugat-Európa méretű, kö­zel két és fél millió négyzetkilométeren elterülő, ás­ványkincsekben gazdag (a világ legnagyobb kobalt-, ipari gyémánt- és réztermelője) közép-afrikai ország exportbevételei az utóbbi években csaknem kizárólag Mobutu saját bankszámlájára folytak be. \jem csodálkozom, hogy a fővárost elfoglaló lázadó 1Y csapatokat pálmaágakat lengetve, étellel és ital­lal fogadta a lakosság. De azon a bejelentésen sem tó­tom el a számat, hogy Zaire innentől fogva az 1971 előtti nevén szeretné jegyezni magát a világon, feled­ve ezzel is a Mobutu-rezsimet... -U-s Orosz-francia minicsúcs • Moszkva (MTI) A NATO és Oroszország alapokmányának május 27-i párizsi aláírásával kapcsola­tos kérdésekről tárgyalt va­sárnap este lacques Chirac francia és Borisz Jelcin orosz elnök. A kínai látogatásáról ha­zatérő Chirac rövid moszk­vai megállója során zárt aj­tók mögött találkozott Jel­cinnel a Vnukovo-2-es kormányrepülőtér közelé­ben lévő dácsáján. Az elnö­ki sajtószolgálat szűkszavú közleménye szerint a két ország viszonyát is jellem­ző nyíltság és kölcsönös megértés jegyében zajlott a találkozó, amelyen a nem­zetközi kérdések mellett át­tekintették a kétoldalú vi­szonyt is. A NATO-orosz megáll­apodás párizsi aláírását Chi­rac javasolta a múlt hónap elején Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszterrel az Elysée-palotában találkozva. Oroszország és NATO ala­pokmányát Javier Solana NATO-főtitkár és Jevgenyij Primakov külügyminiszter a múlt hét közepén Moszkvá­ban véglegesttette, miután megegyezésre jutottak a NATO-bővftés kapcsán fel­merült vitás katonai kérdé­sekben. Montenegrónak nem kell Milosevics • Belgrád (MTI) Milo Djukanovics monte­negrói miniszterelnök beje­lentette: nem támogatná azt a javaslatot, hogy Slobodan Milosevicset jelöljék a jugo­szláv elnöki tisztség betölté­sére. „Nem támogatnám Mi­losevics elnökjelöltségét, s ugyanezt az álláspontot kép­viselném akkor is, ha Milose­vicset valamely más, ugyan­csak felelősségteljes szövetsé­gi szintű poszt betöltésére ja­vasolnák" - mondta Djuaka­novics a B 92 belgrádi rádió­nak adott nyilatkozatában. A montenegrói kormány­fő, aki az év elején, a szerbiai belpolitikai válság kezelésé­nek módja miatt fordult szembe Milosevics elnökkel, azt is közölte, hogy egy pilla­natra sem vonja kétségbe Szerbia polgárainak azon jo­gát, hogy azokat a személye­ket javasolják a szövetségi tisztségek betöltésére, akiket akarnak. „Biztos vagyok ab­ban. hogy a szerb polgárok ­függetlenül az én személyes álláspontomtól - élni fognak jogaikkal" - tette hozzá. Belgrádi vélemények sze­rint Djukanovics és a tovább­ra is Milosevics pártján álló montenegrói köztársasági el­nök, Momir Bulatovics vitájá­ban jelenleg a miniszterelnök áll jobban, ám Djukanovics győzelmét még korántsem le­het teljesnek tekinteni. • Kabila átvette az elnöki teendőket Zárolták Mobutu vagyonát Mobutu kifosztott kinshasai házában egy kisfiú levakarja a festményről a diktátor képmását. Ki kerül a helyére? (MTI Telefotó) • Kinshasa/Bern (MTI) A zaire-i lázadók szombaton bevonultak Kinshasába, és elfog­lalták az ország fó rá­dió- és tévéállomását. Mobutu elnök szétzilá­lódott hadserege átállt vagy elmenekült. A fő­város lakói az utcára vonultak, és pálmaá­gakat lengetve, étellel­itallal fogadták a láza­dóvezér Laurent Kabila erőit. Lubumbashiban tartott sajtóértekezletén Kabila nyi­Török csapatok Irakban • Bagdad/Dohuk (MTI) Egy hete harcol Irakban a török hadsereg a kurd felkelők ellen. F-16-os repülőgépek bombázták a kurd állásokat, és helyszíni jelentések szerint va­sárnap reggel török harckocsik tartottak észak felé. Legalább 100 tankról szól a Reuter jelen­tése, és a csapatmozgásokat a brit hírügynökség újabb táma­dás előkészítéseként értékeli. Török közlemény szerint a tö­rök katonák 902 gerillát öltek meg, míg saját veszteségük 12 katona volt. Az ENSZ iraki megbízottja vasárnap ismét aggodalmát fe­jezte ki a török katonaság iraki akciójával kapcsolatban. Kije­lentette: az iraki kurd állások elleni török támadás akadá­lyozhatja az éppen csak meg­kezdődött „olajért élelmiszert" üzlet lebonyolítását Irakban. Az ENSZ-diplomata megfogal­mazása szerint a Biztonsági Ta­nácsnak az olajügyletet szabá­lyozó 986-os számú határozatát csak „biztonságos környezet­ben" lehet végrehajtani. Koft Annán ENSZ-főtitkár az Európai Unióhoz hasonlóan a lázadók elleni török hadmű­veletek leállítását és a csapatok Irakból való azonnali kivonását követelte. Az iraki sajtó a török támadások folytatása esetére a két ország közötti gazdasági kapcsolatok befagyasztását he­lyezte kilátásba. Néhány nappal a katonai akció megkezdése előtt egyébként Irak és Török­ország több milliárd dolláros megállapodást kötött gázszállí­tásokról. latkozatot olvasott fel, amely szerint a kinshasai táborno­kok egyetértésével átveszi az államfői tisztséget. A szom­bati keltezésű nyilatkozat szerint (amelyből kiderül, hogy megváltozik az ország neve is) a Demokratikus Erők Szövetsége Kongó Fel­szabadításáért (AFDL) nagy tanácsa pénteki, Kabila el­nökletével tartott ülésén egyebek között a követke­zőkről döntött. Az AFDL Kabila elnök vezetésével átvette a hatal­mat Kongó felszabadítása érdekében, és szombattól Kabila látja el a Kongói De­mokratikus Köztársaság ál­lamfői teendőit. 72 órán be­lül ideiglenes kormány ala­kul, és 60 napon belül alkot­mányozó gyűlést hívnak össze ideiglenes alkotmány kidolgozására. Az AFDL végrehajtó bizottsága viszi tovább az államügyeket, és felkéri a volt központi köz­igazgatás minden vezető tisztviselőjét, hogy maradjon a helyén. Likulia Bolongo tábor­nok, az eddigi zaire-i kor­mányfő szombaton Kinsha­sából a Kongó folyón át a szomszédos Brazzaville-be érkezett. Ugyancsak a fo­lyón át menekült családjá­val együtt Brazzaville-be Mobutu Kongulu, az eddigi elnök fia, magasrangú ka­tonatiszt. A svájci külügyi és pénz­ügyi tárca közös közleménye szerint a berni kormány szombaton úgy döntött, hogy ideiglenesen zárolja a Mobutu-család minden sváj­ci vagyonát, és utasította a vagyon svájci kezelőit, hogy haladéktalanul készítsenek jelentést a pénzügyminiszté­rium számára. Ez nem semmi... hanem 0! Szenzációs százalékcsökkentések az Opel Banknál! Az Opel június 30-ig egyedülálló finanszírozási lehetőséget kínál az új autót vásárlóknak! További részletekről érdeklődjék az Opel márkakereskedőknél, illetve az Opel Info budapesti telefonszámán! Az ajánlatok más kedvezményekkel együtt, valamint az Astra Light modellhez nem vehetők igénybe! OPEL. BANK 321-OPEL m 321-6735 INFO | OPEL FAX: 321-4 4 66/6 735 OPELS Hetek, nyolcak • Tokió (MTI) Japán hosszas ellenállás után hozzájárult ahhoz, hogy Oroszország is részt vegyen a Hetek júniusi denveri csúcstalálkozóján. Nem lett volna bölcs dolog tovább el­lenezni a hivatalos orosz részvételt, hiszen a többi ve­zető ország támogatta azt. Mihail Gorbacsov még a Szovjetunió képviseletében csatlakozott először 1991­ben a Hetek Iondoni tanács­kozásához, majd az orosz ál­lamfő vett részt rendszere­sen, de csak megfigyelőként a csúcstalálkozók politikai vitáiban. Japán alapvetően az orosz-japán területi vita megoldatlansága miatt elle­nezte Moszkva bevonását a csúcstalálkozókba. Részben e vitát is szeretné előbbre vinni Tokió a mostani gesz­tussal. Luzskov nem jött • London (MTI) Majdhogynem uralkodó­nak kijáró programmal és külsőségekkel várták, még­sem utazott Londonba a moszkvai főpolgármester. Jurij Luzskovnak - akit Nyugaton sokan Jelcin elnök utódjának tekintenek - az orosz főváros fennállásának 850. évfordulójára rendezett konferencián kellett volna megjelennie; a rendezvény fő gyakorlati célja az első moszkvai kötvénykibocsátás előmozdítása lett volna. A város a héten jelenik meg először önállóan a nemzet­közi pénzpiacon egy 400 millió dolláros kötvénnyel. A szervezők véleménye sze­rint a valós ok abban rejlik, hogy Jurij Luzskov elvárta volna: Tony Blair kormány­fő, sőt II. Erzsébet királynő is fogadja őt. Miután ez nem teljesült, a főpolgármester sem jött - vélik a nyilatkozó források. Letartóztatások • Szöul (MTI) Egy nappal az után, hogy kenőpénzek elfogadá­sa és adócsalás gyanújával letartóztatták Kim Jung Szam dél-koreai államfő fi­át, az államügyészség va­sárnap letartóztatási paran­csot kért az ország hírszer­ző hivatalának egyik volt vezetője, Kim Ki Szup el­len, aki a gyanú szerint érintett a Hanbo óriáscég januári csődje után kipat­tant vesztegetési botrány­ban, és aki közeli munka­társa volt az elnök fiának, Kim Hjun Csulnak. Clinton kérése • Washington (MTI) Bili Clinton elnök a ha­dászati nukleáris arzenált harmadoló orosz-amerikai START-II szerződés ratifi­kálására szólította fel az orosz törvényhozás alsóhá­zát, az állami dumát. A megállapodás egyaránt ér­deke Oroszországnak és az Egyesült Államoknak, s a világ minden országának ­hangsúlyozta az amerikai elnök, aki szerint a ratifiká­lás lehetővé tenné a tárgya­lások megkezdését a START-III megállapodás­ról, amely a hidegháborús szinthez képest 80 százalék­kal csökkentené a két nagy­hatalom hadászati atom­fegyvereit.

Next

/
Thumbnails
Contents