Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-14 / 111. szám
SZERDA, 1997. MÁJ. 14. SZEGED 9 Támogatás a Sós családnak • Munkatársunktól Egy hónappal ezelőtt írtunk lapunkban a tragikus eseményről: a negyvenéves szegedi doktornő, nyolc gyermek édesanyja, dr. Veress Zsuzsanna váratlanul elhunyt. Azóta többen is segítőkészségükről biztosították az egyedül, anya és feleség nélkül maradt Sós családot. A Humán Szolgáltató Központ gondozónővel igyekszik könnyíteni a család mindennapjain, de a barátok is összefogtak. Korom István, a Vöröskereszt szegedi vezetője, dr. Magyarossy József ügyvéd és Horváth Károly táncművész-tanár kezdeményezésére számlát nyitottak, az arra befizetett összeggel a Sós családot kívánják támogatni. A három személy felügyeli a számla kezelését. A Vöröskereszt alszámláját a következő néven és számon jegyezték be: Sós család, Szeged, 11735 005 - 20475572. Székelyföldről az Alkofmánybíróságra • Munkatársunktól A Közéleti kávéház közönsége dr. Szabó András alkotmánybíróval ismerkedhet meg, aki az erdélyi Marosvásárhelyen született, a Bolyai egyetemen kezdte a tanulmányait, ám diplomáját a 40-es években már az ELTE-n vehette kézbe. A program május 14-én 18 órakor kezdődik a Royal Szállóban, a házigazda dr. Merényi Kálmán megyei főügyész lesz. Két Mefistofele elmarad • Munkatársunktól Vajk György tenorista betegsége miatt a Mefistofele két előadása elmarad: a május 13-ra és 14-re hirdetettek helyett az Universitas 1-2. bérlet tulajdonosai május 26-án, a Latabár 1-2. bérletesek május 27-én láthatják a produkciót. Aranypódium • Munkatársunktál A Délmagyarország Kft., az Oskola utcai Égő Arany Sztékház és a Média 6 Rádió szervezésében zajló szegedi tehetségkutató verseny II. középdöntőjének felvételét sugározza ma a Telin TV. A műsor kezdésének időpontja este 7 óra, ismétlése pedig május 21-én azonos időben. Polgári Orvoskör • DM-információ A Polgári Orvoskör rendezvényét - az MDF-Fidesz-KDNP szervezésében csütörtökön 18 órakor tartja a Hági étteremben: dr. Tholt Mária és dr. Fazekas Béla az alapellátásról beszélnek. válik tői: indokolatlan és a jogszabályok sem íiják el, hogy létrejöjjön egy olyan, a város külterületeihez szervesen nem kapcsolódó szigetterület, mint a Vásárhelytől „örökölt" Atka-sziget. Ezt a Tisza-parti területet a város Algyőnek adja, de helyette csereterületet kér, mégpedig az olajkutakról ismert, leendő gázerőmű környékét. A közgyűlési vitában is elmondta dr. Piri képviselő, hogy „nem követelmény az egységes külterület - mutatja ezt Orosháza esete. Továbbá: frekventált, mindig Algyőhöz tartozó területet kér a város csereként, melyen az algyői gázüzem található. Ez az algyői technológiai ipartelep a szegedi szénhidrogén-bányászati terület egyik legértékesebb része." A város érdekére hivatkozva a közgyűlés ismét az algyői egyeztetőbizottság javaslatával ellentétesen döntött, s e „területcserével" ipari hátteret nyert, adóbevételt tartott meg magának. Ez pillanatnyilag évi 100-150 millió forint adóbevétel, de a gázerőmű fölépítése után sokkal nagyobb összeg lesz. . Keményebb volt, de helyzetéből következően lehetett is, (gy megvédte érdekeit Szeged. Az „Algyő kontra Szeged" ügy több kilónyi papírhalmaza már a megye közigazgatási hivatalban várja, hogy továbbítsák a Belügyminisztériumba. A dokumentumok végül a köztársasági elnök elé kerülnek, ő dönt. Várhatóan az év második felében kitűzi azt a napot, amellyel létrehozza Algyőt, az önálló települést. A „függetlenség napja" után jön a neheze: különváltan élni, de együttműködve. Annyi bizonyos: Algyőnek „a" város: Szeged. De nem tudni: a történtekhez mit szól a szegedi és mit az Algyőhöz hasonlóan „csatolt", településeken, azaz a végeken élő polgár? Újszászi Ilona • Ki ragaszkodik görcsösen a tulajdonhoz? Algyö - fájdalom(mal) A második lépésen túljutott Algyö, készülődhet a harmadikra. A valaha önálló község bekebelezójétól, Szegedtói válni szeretne. Ezt a tavaly október 27-i népszavazás mondta ki. Elkezdődött a két település küldöttsége között a tárgyalássorozat, hogy megegyezzenek: ki mivel a tarsolyában kezdhet új életet. Az áprilisi közgyűlésen kiderült: két ügyben, a vagyon megosztásában és az új közigazgatási határok fölvázolásában eltérőek az érdekek. A vitában az erösebb, vagyis Szeged szava döntött. A törvény fölsorolja, hogy a település önkormányzásra való alkalmassága érdekében milyen kérdéseket kell vizsgálni. Kipipálható Algyő esetében az elnevezés és a költségvetés címszó. Vagyis: Algyő néven nincs másik település. A valószínűsíthető bevételekkel és kiadásokkal számított előzetes költségvetésből kiderül: Algyő közel 286 millió forint működési bevételéből könynyedén fedezheti a közel 156 milliós kiadást. Az önállóvá lett algyőiek 130 millió forint bevételi többlet sorsáról is dönthetnek. Az önkormányzati vagyont nem sikerült úgy elosztani, hogy a kecske is jól lakjon, meg a káposzta is megmaradjon. Igaz, Algyő szennyvíztisztító telepet, hőközpontot, iskolákat, óvodát, tornatermet, faluházat kapott. De nem szakíthatta le a gyepmesteri telep körüli erdőket. A gyeviek az egyeztető tárgyalásokon az egyik ser' penyőbe a vízmű területét helyezték. A Szeged ivóvízszükségletének harmadát biztosító északi vízmű az önkormányzati cég, a Vízmű Kft. tulajdona. A kutak 7-8 hektáros területet foglalnak el, mégis összesen 27 hektárnyi területtel szerepel a kft. vagyonleltárában. - Algyő a kutakat és a vízmű által ki nem használt területet nem kérte - hallottuk dr. Piri József önkormányzati képviselőtől. Gesztusértékűnek is szántuk, hogy beleegyeztünk: az északi vízmű jelenlegi területével maradjon a városé. A másik serpenyőbe a gyepmesteri telep területe került. Az elhullott állatok összegyűjtésével, hasznosításával foglalkozó gyepmesteri telep a szegedi önkormányzat másik cégének, a Környezetgazdálkodási Kht.-nak a tulajdona. A 10 hektáros erdő mellett háromezer négyzetméteres dögtelep szerepel az ingatlannyilvántartásban. „A feladat ellátható háromezer négyzetméteren, további 1 hektár szolgálhatná az esetleges fejlesztéseket, de a fennmaradó erdő legyen a gyevieké! érvelt dr. Piri képviselő. Annál is inkább, mert e tevékenységhez nem kötelező védőerdőt biztosítani. De ha kéne is, a védőerdő biztosítása nem tulajdonjog kérdése. A vízműnél gyakorolt gesztusunkért cserébe elvártuk, hogy a város visszaadja azt a 9 hektár erdőt, mely korábban is a faluhoz tartozott, tanítói kiskertek voltak ott." E kérésnek nem adott helyt a szegedi közgyűlés, a 11 hektár területet nem veszi ki a kht. vagyonából. A földterület a közigazgatási határok megrajzolásakor is vitát kavart. A gyeviek érveit fölsorakoztató dr. Piri képviselő szerint az önkormányzati törvény is kimondja: mivel nem jött létre más tartalmú megállapodás, a községegyesítés megszűnésekor eredeti határaival jön létre a község. Szeged ezzel szemben úgy véli, tudtuk meg dr. Siket Judit aljegyzőAz algyőiek bot helyett kapával üthetik az olajmezö nyomát. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Tarjáni lakbérlázadás ## Kis Csikágó" a hetediken A május 1 -jétől érvényes lakbéremelés hírét tömeges fölháborodással fogadták a Tarján 101-es épület bérlői. Az új bértételek elosztási módját igazságtalannak, mértékét pedig túlzottnak tartják. Lakógyűlésen tiltakoztak, kihallgatást kérnek a polgármestertől. A hivatal viszont beperelheti azokat, akik nem fizetik az újonnan kirótt lakbért. „Na, ezért megöllek...!" kiáltott ránk a harcias, fekete hajú, rekedt hangú kis asszonyka, s nem tudtuk pontosan, hármunk közül kire is céloz voltaképpen, vagy esetleg mindannyiunknak számolnunk kell a fölkínált lehetőséggel. A kijelentés az Olajbányász tér 1. (régi nevén: Tarján 101-es) épület hetedik emeletén hangzott el, amelyet - a fölső három szinttel egyetemben - csak „Kis Csikágó" néven emlegetnek a lakók. Két bérlővel együtt éppen házszemlét tartottunk; erre pedig az adott alkalmat, hogy a 101-es épület lakóinak nagy többsége föllázadt a kétszeresére fölemelt lakbér ellen. A „Kis Csikágóban" lezajlott események előtt persze más is történt. A szegedi közgyűlés 1997. március 7-én fogadta el az új lakbér-rendeletet. A korábbinál közel 100 százalékkal magasabb díj miatt az Épületkezelő és Fenntartó Kft.-re zúdult a népharag ez azon a lakógyűlésen is kiderült, amelyet az Olajbányász tér 1. számú ház bérlői hívtak össze, még április 24én. A ház képviseletében fölszólaló lakó hosszan elemezte az új lakbérelszámolás igazságtalanságait. Csak a legkirívóbb példákból idézünk: a nem éppen jó híréről közismert 101-es épületben drágább lakni, mint a Belvárosban; „házfelügyelői szolgáltatás" címén havonta 121,6 ezer forintot szednek a ház lakóitól, akik maguk is vállalnák a takarítást; a felvonóhasználati díjat a lakások alapterülete után számolják föl, s még a földszinti lakóknak is fizetniük kell. A lakóközösség a víz- és fűtéselszámolás miatt is nyugtalan: gyanítják, hogy a. számlájukra kap meleg vizet a szomszédos étterem és szolgáltatóház is. (Az illetékesek utóbb cáfolták ezt a föltételezést.) A lakók szinte kórusban tiltakoztak a magas lakbér ellen, amelyet sokan egyáltalán nem tudnak majd kifizetni. A fórumon ott volt dr. Révész Mihály, a terület önkormányzati képviselője is, és megígérte a bérlőknek, hogy májusban közgyűlés elé viszi a ház ügyét. • Tóth Dezső, az Épületkezelő és Fenntartó Kft. ügyvezető igazgatója szerint a 101-es lakóinak fölháborodása részben jogos. Közel kétszeresére nőtt a lakbér, s a bérlőket szinte sokkolták a magas szolgáltatási díjak. Az üzemeltetési költségeket most már lakóépületenként számolják el, s csöppet sem mindegy, milyen az adott ház szigetelése, fűtési rendszere, stb. Az Olajbányász tér 1. az ÉKF kezelésében lévő „rossz házak" közé tartozik, amelyeknek üzemeltetési költségei - a tervezési hibák, s az épületek műszaki állapota miatt - rendkívül magasak. Utoljára 1993 júliusában emelték a lakbéreket (mintegy 20 százalékkal), időközAz Olajbányász tériek közül sokan nem tudnak fizetni. (Fotó: Karnok Csaba) ben viszont - az igazgató becslése szerint - 480 százalékra nőtt a halmozott infláció. Minden drágult, s nem lehetett tovább halogatni a lakbéremelést sem. Az elszámolás módjával, vagy az emelés mértékével lehet ugyan vitatkozni, de Tóth Dezső emlékeztetett rá, hogy a rendeletet nem az ÉKF, hanem a szegedi közgyűlés hozta. Az egyes bértételek ellen tiltakozhatnak a lakók, viszont az önkormányzat bírósági pert indíthat a nemfizetők ellen. • A 101-es lakói nem adták föl a harcot: küldöttséget menesztettek az ÉKF-hez, s nem hiába: Tóth Dezső igazgató saját hatásköben 17 forint/négyzetméterről 11 forintra mérsékelte a lifdljat. Ezt a ház „átsorolásával" tehette meg: a téglaépület lakói most a panelházakra érvényes elszámolás szerint fizetnek a liftért. Az igazgató azt is megígérte, hogy még a nyáron leszerelik a 101-es épület folyosóinak és közös helyiségeinek melegvizes radiátorait. Ezzel lakásonként 1-2 ezer forintot lehet megtakarítani havonta. Tóth Dezső úgy tudja, a Phare-program segítségével két éven belül fölújltják az Olajbányász téri toronyházat. A tetőt közel tíz éve hozta rendbe az IKV, kicserélték a lifteket is. A házon azonban kiütköznek a tervezési hibák: a menekülő-lépcsőház megrepedezett, az ajtók-ablakok rosszak, télen szökik a meleg. És persze akadnak lakók, akik ugyancsak megteszik a magukét: a rongálás nyomai szembetűnők, de víz- és áramlopásról is tudnak. • Két házbeli férfi vállalkozott arra, hogy megmutatja az épület „nevezetességeit." Körsétánkat a tizenegyedik szinten kezdjük, s még magasabbra törünk: a lift gépháza körüli raktárakban hajléktalanszállás nyomait fedezzük föl. A matracok körül italosüvegek, rongycsomók. Kinézünk a szélfújta, murvával borított lapostetőre is: a „vendégek" több tetőtéri tárolót is föltörtek, s elvittek ezt-azt; de a sarokba támasztott vörös lobogókat ott hagyták, úgy látszik, nincs rá fizetőképes kereslet... Az épület végén, a szabadba nyíló szemétledobó ajtaját egyszer ledobták a tizedikről, lejjebb kirúgott tárolóajtók, bevert ablakok fogadnak. A falakra írt szövegekből nincs módunk idézni... A legfelső szinteket „Kis Csikágónak," becézik a házbeliek: az itt lakókkal nem tanácsos nézeteltérésbe keveredni. „Azért velük is ki lehet jönni, a balhékat többnyire egymás közt intézik el" - mondja egyik kísérőm. Ezután érünk a hetedik emeletre, ahol a már idézett hölgy szól ránk az egyik föltört tárolóhelyiségből. Aztán megdühödik valamiért, s elébünk pattan - még nyugtalanabb lesz, amikor a másik lakó megpróbálja elhessenteni. A nő ekkor fenyegetőzni kezd, majd az egyik ajtóhoz ugrik, s egyezményes jelet használva kopog. Gyors párbeszéd kezdődik a bentiekkel, de segítség nem jön ennyiben maradunk. • „Valamikor portás vigyázott a kapuban, s a két hátsó ajtót lezárták" - mondja egy férfi, aki már hetedik éve lakik itt, s szerinte vissza kellene állítani a régi rendet, mert addig nem lesz nyugalom a 101-esben. Nyilas Péter