Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-04 / 78. szám

PÉNTEK, 1997. ÁPR. 4. HAZAI TÜKÖR 5 Műholdtölte Április elsején szokatlan jelenség történt Magyarország fölött: műholdtöltét figyelhettek meg a tévénézők. Tévedés ne essék, ez most nem áprilisi tréfa, mindössze annyi történt, hogy a hónap elejétől műholdon keresztül sugározzák az HBO és a Spektrum tévé adását a kábeltévés előfizetőknek; eddig videokazettákon terjesztették, így Szegeden mindhárom rendszeren jobb minőségben lehet már élvezni a hosszabb műsort - a Spektrum napi 10, az HBO pedig 12 órás programot készít. Kevésbé örömteli jelenség is történt, méghozzá műholdfogyatkozás, március 31-ével ugyanis befejezte közép-európai sugárzását a FilmNet fizető mozicsatorna. Az alsóvárosi kábelhálózaton jelenleg a RAI2 tölti ki az általa hagyott űrt - ideiglenesen, hiszen ide majd a Szív TV jön, ha végre elindul a műholdas sugárzással -, a Taijáni Kábeltévében pedig a szerződések aláírása után, a RA12 költözik a FilmNet helyére, természetesen leveszik a kódolást is majd a csatornáról. Alsóvároson az új jövevények közé tartozik még a Muzzik komolyzenei csatorna. Mindhárom városi rendszerből eltűnt egyébként az MCM francia nyelvű zenés adó - nem a szegedi szakemberek hibájából. A franciák is átálltak a digitális terjesztésre, azonban Magyarországra még mindig nem érkeztek meg a vételhez szükséges speciális beltéri egységek. Az ígéretek szerint 1-2 héten belül itt lesznek a berendezések, s mehet újra az MCM adása. T. V. Helyesírási verseny • Munkatársunktól A Szegedi Béke Utcai Általános Iskola szervezésében zajlott le az 5-6. osztályosok városi helyesírási versenye. Az eredmények: 5. osztályosok: 1. Pasztuhov Zsuzsa (Dózsa Gy. Ált. Isk., felkészítő tanára: Lengyel Andrásné), 2. Krizbai Andrea (Kossuth L. Ált. Isk., Patyiné Goda Margit), 3. Kerekes Margit (Karolina Elemi Iskola és Gimnázium, Nagyné Csatlós Irén). 6. osztályosok: 1. Patócs Zsuzsanna (Felsővárosi Ált. Isk., Sípos Márta), 2. Havasi Krisztina (Rókus II. sz. Ált. Isk., Bíró Julianna), 3. Borbély Judit (Ságvári E. Gyak. Ált. Isk., Lénárd Judit). • Ma este, a Royalban Betegek és orvosok jogai • DM-információ Mi változik a betegek jogaival kapcsolatban, ha úgy dönt a Parlament? Mennyit kell tudnia a betegnek saját bajairól? Mit köteles elmondani az orvos a betegnek? Mi az orvosi titok? Javtt-e a beteg helyzetén, ha többet „köteles" tudni bajairól? Nehezebb lesz az orvos helyzete a beteg fölvilgosításával? Ilyen és hasonló kérdésekre ad választ a Royal Szállóban dr. Baradnay Gyula sebész professzor, az Orvosi Kamara megyei elnöke ma este 6 órától. Beszélgetőtárs: Tráser László. Fényképészből környezetvédő A talpra állás művészete Szilágyi Árpádné harminc éven át dolgozott a Szegedi Fényképész Szövetkezet riport- és amatörrészlegénél, s 1976tól vezette a Kárász utcai üzletet. A változások szele azonban a szövetkezeti mozgalmat, s vele a belvárosi boltot is elsodorta. A sikeres vezető egyszerre munkanélkülivé lett, s esélye sem volt az elhelyezkedésre. De sikerült talpra állnia: diplomát szerzett a főiskolán, s környezetvédelmi tanácsadó irodát nyitott. Szilágyi Arpádnéval az eseménydús múltról, s az újrakezdés nehézségeiről beszélgettünk. • A családi háttér szerepet játszott abban, hogy a fényképész mesterséget választotta? - Természetesen. Csak érdekességképpen említem, hogy ágyúdörögés közepette születtem a pannonhalmi apátságban, mert szüleim oda menekültek a háború vége felé. Aztán visszajöttünk Szegedre. Apám a háború előtt az újszegedi kendergyár igazgatója volt. Az államosítás után teljesen tönkrement a család, apámat Nagyfára vitték, ahonnan egykori munkásai hozták ki: aláírásokat gyűjtöttek a kiszabadítása érdekében, s a népbíróság végül fölmentő ítéletet hozott. Édesanyám 1953-ban került a Szegedi Fényképész Szövetkezethez. Mellette nőttem föl (apám '55-ben meghalt), s természetesnek tűnt, hogy én is kitanuljam a fényképészet csínját-bínját. Mestervizsgát is tettem, ami akkoriban még ritkaságnak számított. 9 Fiatalon vette át a szegedi Fényszöv riportrészlegének irányítását. Hogyan boldogult a tervteljesltéses időkben? - Jól éreztem magam a szövetkezeti rendszerben, mert megvalósíthattam az elképzeléseimet. S talán az ifjonti hevület az oka, de még a szocialista brigádmozgal„A barátaim segítettek az újrakezdésben" (Fotó: Miskolczi Róbert) mat is komolyan vettem. • És ön milyen főnök volt? Elfogadták a beosztottjai? - Tisztában voltam vele, hogy egy nőnek másképpen kell irányítania, mint egy férfinak. Ha egy nó utasítgatni kezd, a legkevesebb, hogy nagyképű libának nevezik, rendelkezzék bármekkora szakmai tudással. Nem tagadom, hogy én igyekeztem nőies eszközökkel vezetni, és talán nem is egészen eredménytelenül, mert a tervutasításos időkben is hoztuk a kívánt eredményeket. • Azután jött 1993, a fordulat éve, amikor hirtelen mindent elveszített. Hogyan élte át ezt a megrázkódtatást? - Talán nevetségesen hangzik, de nem vettem észre a változásokat. Szövetkezeti ember voltam, s dolgoztam, amíg csak lehetett. Amikor jelentkeztek a bajok, egyszerre „gyöngekezű vezető" lettem, s a szaktudás sem számított már. Különösen fájt, hogy vezetőtársaim az első konfliktushelyzetek után ellenfelekké váltak. Mire magamhoz tértem, megsemmisült a szövetkezet, s ott álltam az utcán, munka nélkül, két diákkorú gyerekkel. 9 Honnan tudott erőt meríteni a változtatáshoz? - Eleinte nagyon sajnáltam magam, de a barátaim mellém álltak, tőlük kaptam biztatást. Elvégeztem egy menedzser- és egy marketingtanfolyamot, s ezekkel egy időben diplomát szereztem a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola környezetvédelmi szakán. Nagy nehézségek árán, de sikerült megnyitni tanácsadó irodámat, amelynek egy személyben vezetője és munkatársa is vagyok. Víz-, levegő- és talajvédelem, valamint hulladékkezelés - e területeken készítek cselekvési programokat, elemzéseket. 9 Korábban is érdeklődött a környezetvédelem iránt? - Kamaszkorom nyarait Petőfiszálláson töltöttem, egy tóparti házban, tájvédelmi körzetben. Mindig szerettem a szép természeti környezetet, s még emlékszem nagynéném intelmeire, akinek egyáltalán nem tetszett, hogy a fecskék szinte leszédültek a levegőből a DDT-s bogarak és szúnyogok elfogyasztása után... 9 Idejéből arra is futja, hogy részt vegyen a „nőmozgalomban", március 8-án még a Parlamentbe is meghívták. Miről beszélnek a nők egymás közt? - Nem kell tőlünk tartani, nem vagyunk feministák... A Szegedi Nőklubba két éve léptem be. Tagjaink az élet legkülönfélébb területeit képviselik, s megbeszéljük a gondjainkat, amelyek a társadalmi feszültségekből fakadnak, s egyformán érintenek férfiakat, nőket, sót gyerekeket is. 9 A fényképészet nem is hiányzik? - Most a környezetvédelem tölti ki az életemet. Olyan ez, mint a szerelem: amtg tart, azt hisszük, utána már nem következhet semmi más. Aztán elmúlik, s jön a következő: olyan szépségekkel, amelyeket korábban nem ismertünk. Nyilas Pétar Szeged legnagyobb cégei felháborítónak tartják, hogy tavaly a közgyűlés a törvényben előírt maximumot, nettó árbevételük 12 ezrelékét szavazta meg a helyi adó mértékéül. Szerintük ez inkább iparelúzési, s nem iparűzési adó. Azóta az ügyben csak egy aprócska előrelépés történt: januárban a képviselő-testület arról döntött, június 30-ig a város felülvizsgálja a helyi adók ügyét. Ám - mint azt Básthy Gábor alpolgármester kérdéseinkre válaszolva elmondta csak jövőre várható a témában változás. Básthy Gábor alpolgármester már beszélgetésünk elején leszögezte: a város működőképes, nem adósodott el, egyensúlyban tudja tartani bevételeit és kiadásait. Ennek sajnos, az az ára, hogy a legnagyobb cégek valóban sok helyi adót fizetnek be. Ez ugyanakkor elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az önkormányzat akár csak a jelenlegi színvonalon is képes legyen ellátni alapvető feladatait, például a közoktatást, a tömegközieke• Básthy Gábor a helyi adókról II Majdnem a fejemet vették fi dést, a közművelődést vagy a közterület-fenntartást. - Az állami költségvetés koncepciója, amely tavaly júliusban jelent meg, feketén-fehéren leírta, a csökkenő állami támogatásokat a helyi adóból szíveskedjenek pótolni az önkormányzatok. Vagy tegyék utcára a közalkalmazottakat. Még az is benne volt, hogy 4 százalékos elbocsátással kell számolni. Mivel Szegeden 9 ezer a közalkalmazott, közel 400-at kellett volna elküldeni. Kétszázhatvan pedagógus elbocsátásért majdnem a fejemet vették... 9 Egyetért-e azzal, hogy a közgyűlés a törvényben előírt maximumot szavazta meg helyi adó gyanánt? - Mindig politikai kérdés, hogy egy adott közgyűlés milyen vállalkozói rétegnek kíván kedvezni. Ez a jelenlegi képviselő-testület amellett voksolt, hogy a több mint 14 ezer vállalkozás közül a kényszervállalkozók ne adózzanak, s az alacsony árbevétellel rendelkezők is mentesüljenek a fizetési kötelezettség alól. Nem felel meg a valóságnak, hogy azért csináltuk fgy, mert kevesebb költséggel, kevesebb munkával jár a nagyobb adózóktól beszedni azt az 1 milliárd 700 millió forintot, amit a költségvetésben előirányoztunk. Szerintem igazságosabb lenne, ha egységes közteherviselés valósulna meg. Azt is elismerem, hogy a kereskedők kevesebb adót fizetnek, mint az ipari vállalkozók, hiszen az előbbiek esetében a korrigált nettó árbevétel, mint adóalap meghatározásakor a törvény szerint több csökkentő tényezőt számolhatnak el. 9 A gazdasági érdekképviseletek hiányolják, hogy a város nem tárgyal velük, mielőtt ilyen fontos kérdésekről előterjesztések készülnek. - Ez nem fgy van. Három alkalommal voltam elnökségi ülésen a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál, ahol egyetértés alakult ki abban, hogy a helyi adók emelését csak kiadáscsökkentő intézkedésekkel, az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ésszerűsítésével lehet elkerülni. De amikor erre tavaly sor került, nem állt a város mellé a vállalkozói réteg. Több mint 23 ezer aláírás gyűlt össze a tavalyi pedagóguselbocsátások miatt, miközben a helyi adót fizetők hallgattak. 9 A szegedi példával szemben főleg dunántúli városokat emlegetnek, amelyekben valóban kapnak kedvezményeket a befektetők. Ahonnan nem űzik el az ipart. Székesfehérvárra gondolok. - Székesfehérvár példáját történetesen jól ismerem. Ott csődbe ment a két meghatározó nagyvállalat, a Videoton és az Ikarus. A városra politikai nyomás nehezedett, hogy a tömegesen utcára került emberek helyzetét megoldja. Ugyanakkor ipari park gyanánt adott volt a két szocialista cég telepe, amelyek igen fejlett infrastruktúrával rendelkeztek. Könnyű volt azt mondani az ottani vállalkozónak, adom a helyet, a kedvezményt, csak gyere ide. De nézzük meg, mi lett az eredménye! Székesfehérváron az országban a legnagyobb a költségvetési hiány, 17 százalék. Kezelhetetlen. Amit elmulasztottak az elmúlt években, azt ott eztán kell megtenniük. Most fognak majd iskolákat bezárni, szakértőket hívni, hogy átvilágítsák a költségvetést. A vállalkozók pedig, mivel elengedték az adójukat, csak 4-5 év műlva fizetnek. És lehet, hogy a Philips akkor majd vagy Nyíregyházára, vagy Thaiföldre megy Székesfehérvárról, ha nem kap űjabb kedvezményeket. Ez a Székesfehérvár-példa tehát nem túl jó. Az a véleményem, hogy teremtsük meg a működésben előre azokat a feltételeket, amelyek segítségével fejlesztésekbe lehet kezdeni. Ezt a véleményt persze nehezebb akkor elfogadtatni, amikor még nincs csődhelyzet. 9 Ebben az évben tehát már nem csökken a helyi iparűzési adó mértéke. Milyen előterjesztést tartana ésszerűnek jövőre? - Nagyon nagy játéktér nincs. Tudjuk, hány vállalkozó van, hány a kereskedő, mekkora a körülbelüli árbevétel. Nem változik az, hogy az összes nettó árbevétel fc le a városban 20 cégnél keletkezik, a többi 25 ezer vállalkozónál pedig a másik fele. Nyilván lesz egy többvariációs koncepció. Mivel az nem jöhet ki belőle, hogy az adókulcsokat általánosan csökkentsük, s az sem, hogy a városi kiadásokat faragjuk le (ezt a testület politikailag már nem vállalja föl), mit tehetünk? - Ezeket a számokat júliustól az érdekképviseletek elé tárjuk, októberig átrágjuk őket, és talán kialakulhat egy igazságosabb közteherviselés. Magam a minél kevesebb adósávnak, a minél kevesebb kedvezménynek és egy átlagos adószintnek vagyok a híve. Fekete Klóra Dalok a Gedóiban • Munkatársunktál A Gedói Altalános Iskola hatodik alkalommal rendezte meg a városi népdaléneklési versenyt. A nemrégiben tartott megmérettetésen legjobban szereplő tanulók megyei, majd országos versenyen vesznek részt. Az ötvennyolc versenyző közül tizenhármat javasolt a megyei döntőbe a zsűri - a magas színvonal miatt. A legjobb helyezéseket a következő tanulók érték el: 1. Hegyközi Lívia (Móricz Zsigmond Általános Iskola; felk. tan. dr. Zámbó Gézáne), 2. Nagy Réka (Rókus I. sz. Ált. Isk.; felk. tan. Száz Kriszrina), 3. Csernov Ágnes (Gedói Ált. Isk.; felk. tan. Meszlényi Lászlóné). Megosztott 4. helyezést kaptak: Zsurkán Zsanett (Odessza II. sz. Ált. Isk.; felk. tan. Szántó Lajosné), Brzózka Helena (Fő Fasori Ált. Isk.; felk. tan. Pócsai Istvánné), Kovács Arnold (Gedói Ált. Isk.; felk. tan. dr. Kissné Szamosközi Brigitta), Frányó Tímea (Rókus I. sz. Ált. Isk.; felk. tan. dr. Szépkuti Isvánné), Gudlin Dóra és Szélpál Szilveszter (Zrínyi Ilona Ált. Isk.; felk. tan. Aranyi Ildikó), Popovics Renáta (Rókus I. sz. Ált. Isk.; felk. tan. Száz Krisztina). Lázár Sára (Rókus I. sz. Ált. isk.; felk. tan. dr. Baricz Zsoltné), Rodler Anett (Sándorfalvi Ált. Isk.; felk. tan. Szécsi Sándorné), Kovács András (Madách Imre Ált. Isk.; felk. tan. Pleskó Rita). Néptáncfesztivál • DM-információ Ma délután 3 órakor a Tantusz Művelődési Házban nyitják meg a VII. országos gyermek és ifjúsági néptáncfesztivált. A háromnapos rendezvényen harmincöt hazai, illetve külföldi együttes, több mint ezer gyermek mutatkozik be. Ma délután 3, valamint este 7 órától a Tantusz Művelődési Házban, szombaton 10, 16 és 19.30 órától, vasárnap pedig 10 órától a Kamaraszínházban láthatják az érdeklődők az ifjú néptáncosokat. A fesztivált a Szegedi Nemzeti Színházban vasárnap délután 5 órakor kezdődő gálaműsor zárja. Bemutatkozik a Táltos • Munkatársunktól Ma 18 órakor bemutatkozó beszélgetésre várja az általános iskola első és negyedik osztályába készülő gyermekeket, illetve szüleiket a Táltos Tehetséggondozó Iskola. A beszélgetés helyszíne: helyőrségi klub (Victor Hugó u. 6.1. em.). Helyreigazítás Lapunk 1997. március 17-i számának 5. oldalán, „Ünnepre hangolt a MIÉP" ctmű írásunk azon állítása, mely szerint a megjelent fiatalok skinheadek, nem felel meg a valóságnak. A képen látható fiatalok az ünnepségen vettek részt.