Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-04 / 78. szám

PÉNTEK, 1997. ÁPR. 4. HAZAI TÜKÖR 5 Műholdtölte Április elsején szokatlan jelenség történt Magyaror­szág fölött: műholdtöltét fi­gyelhettek meg a tévéné­zők. Tévedés ne essék, ez most nem áprilisi tréfa, mindössze annyi történt, hogy a hónap elejétől mű­holdon keresztül sugároz­zák az HBO és a Spektrum tévé adását a kábeltévés előfizetőknek; eddig video­kazettákon terjesztették, így Szegeden mindhárom rendszeren jobb minőség­ben lehet már élvezni a hosszabb műsort - a Spekt­rum napi 10, az HBO pedig 12 órás programot készít. Kevésbé örömteli jelen­ség is történt, méghozzá műholdfogyatkozás, márci­us 31-ével ugyanis befejez­te közép-európai sugárzását a FilmNet fizető mozicsa­torna. Az alsóvárosi kábel­hálózaton jelenleg a RAI2 tölti ki az általa hagyott űrt - ideiglenesen, hiszen ide majd a Szív TV jön, ha végre elindul a műholdas sugárzással -, a Taijáni Ká­beltévében pedig a szerző­dések aláírása után, a RA12 költözik a FilmNet helyére, természetesen leveszik a kódolást is majd a csatorná­ról. Alsóvároson az új jöve­vények közé tartozik még a Muzzik komolyzenei csa­torna. Mindhárom városi rend­szerből eltűnt egyébként az MCM francia nyelvű zenés adó - nem a szegedi szak­emberek hibájából. A fran­ciák is átálltak a digitális terjesztésre, azonban Ma­gyarországra még mindig nem érkeztek meg a vétel­hez szükséges speciális bel­téri egységek. Az ígéretek szerint 1-2 héten belül itt lesznek a berendezések, s mehet újra az MCM adása. T. V. Helyesírási verseny • Munkatársunktól A Szegedi Béke Utcai Általános Iskola szervezésé­ben zajlott le az 5-6. osztá­lyosok városi helyesírási versenye. Az eredmények: 5. osztályosok: 1. Pasztuhov Zsuzsa (Dózsa Gy. Ált. Isk., felkészítő tanára: Lengyel Andrásné), 2. Krizbai And­rea (Kossuth L. Ált. Isk., Patyiné Goda Margit), 3. Kerekes Margit (Karolina Elemi Iskola és Gimnázium, Nagyné Csatlós Irén). 6. osztályosok: 1. Patócs Zsu­zsanna (Felsővárosi Ált. Isk., Sípos Márta), 2. Havasi Krisztina (Rókus II. sz. Ált. Isk., Bíró Julianna), 3. Bor­bély Judit (Ságvári E. Gyak. Ált. Isk., Lénárd Judit). • Ma este, a Royalban Betegek és orvosok jogai • DM-információ Mi változik a betegek jo­gaival kapcsolatban, ha úgy dönt a Parlament? Mennyit kell tudnia a betegnek saját bajairól? Mit köteles elmon­dani az orvos a betegnek? Mi az orvosi titok? Javtt-e a beteg helyzetén, ha többet „köteles" tudni bajairól? Ne­hezebb lesz az orvos helyze­te a beteg fölvilgosításával? Ilyen és hasonló kérdésekre ad választ a Royal Szállóban dr. Baradnay Gyula sebész professzor, az Orvosi Kama­ra megyei elnöke ma este 6 órától. Beszélgetőtárs: Tráser László. Fényképészből környezetvédő A talpra állás művészete Szilágyi Árpádné har­minc éven át dolgozott a Szegedi Fényképész Szö­vetkezet riport- és ama­törrészlegénél, s 1976­tól vezette a Kárász ut­cai üzletet. A változások szele azonban a szövet­kezeti mozgalmat, s vele a belvárosi boltot is el­sodorta. A sikeres veze­tő egyszerre munkanél­külivé lett, s esélye sem volt az elhelyezkedésre. De sikerült talpra állnia: diplomát szerzett a főis­kolán, s környezetvédel­mi tanácsadó irodát nyi­tott. Szilágyi Arpádnéval az eseménydús múltról, s az újrakezdés nehéz­ségeiről beszélgettünk. • A családi háttér szere­pet játszott abban, hogy a fényképész mesterséget választotta? - Természetesen. Csak ér­dekességképpen említem, hogy ágyúdörögés közepette születtem a pannonhalmi apátságban, mert szüleim oda menekültek a háború vé­ge felé. Aztán visszajöttünk Szegedre. Apám a háború előtt az újszegedi kender­gyár igazgatója volt. Az álla­mosítás után teljesen tönkre­ment a család, apámat Nagy­fára vitték, ahonnan egykori munkásai hozták ki: aláírá­sokat gyűjtöttek a kiszabadí­tása érdekében, s a népbíró­ság végül fölmentő ítéletet hozott. Édesanyám 1953-ban került a Szegedi Fényképész Szövetkezethez. Mellette nőttem föl (apám '55-ben meghalt), s természetesnek tűnt, hogy én is kitanuljam a fényképészet csínját-bínját. Mestervizsgát is tettem, ami akkoriban még ritkaságnak számított. 9 Fiatalon vette át a sze­gedi Fényszöv riportrész­legének irányítását. Ho­gyan boldogult a tervtel­jesltéses időkben? - Jól éreztem magam a szövetkezeti rendszerben, mert megvalósíthattam az el­képzeléseimet. S talán az if­jonti hevület az oka, de még a szocialista brigádmozgal­„A barátaim segítettek az újrakezdésben" (Fotó: Miskolczi Róbert) mat is komolyan vettem. • És ön milyen főnök volt? Elfogadták a beosz­tottjai? - Tisztában voltam vele, hogy egy nőnek másképpen kell irányítania, mint egy fér­finak. Ha egy nó utasítgatni kezd, a legkevesebb, hogy nagyképű libának nevezik, rendelkezzék bármekkora szakmai tudással. Nem taga­dom, hogy én igyekeztem nőies eszközökkel vezetni, és talán nem is egészen ered­ménytelenül, mert a tervuta­sításos időkben is hoztuk a kívánt eredményeket. • Azután jött 1993, a fordulat éve, amikor hir­telen mindent elveszített. Hogyan élte át ezt a meg­rázkódtatást? - Talán nevetségesen hangzik, de nem vettem ész­re a változásokat. Szövetke­zeti ember voltam, s dolgoz­tam, amíg csak lehetett. Amikor jelentkeztek a bajok, egyszerre „gyöngekezű ve­zető" lettem, s a szaktudás sem számított már. Különö­sen fájt, hogy vezetőtársaim az első konfliktushelyzetek után ellenfelekké váltak. Mi­re magamhoz tértem, meg­semmisült a szövetkezet, s ott álltam az utcán, munka nélkül, két diákkorú gyerek­kel. 9 Honnan tudott erőt meríteni a változtatás­hoz? - Eleinte nagyon sajnál­tam magam, de a barátaim mellém álltak, tőlük kaptam biztatást. Elvégeztem egy menedzser- és egy marke­tingtanfolyamot, s ezekkel egy időben diplomát szerez­tem a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola környezet­védelmi szakán. Nagy ne­hézségek árán, de sikerült megnyitni tanácsadó irodá­mat, amelynek egy személy­ben vezetője és munkatársa is vagyok. Víz-, levegő- és talajvédelem, valamint hul­ladékkezelés - e területeken készítek cselekvési progra­mokat, elemzéseket. 9 Korábban is érdeklő­dött a környezetvédelem iránt? - Kamaszkorom nyarait Petőfiszálláson töltöttem, egy tóparti házban, tájvédel­mi körzetben. Mindig sze­rettem a szép természeti környezetet, s még emlék­szem nagynéném intelmei­re, akinek egyáltalán nem tetszett, hogy a fecskék szinte leszédültek a levegő­ből a DDT-s bogarak és szúnyogok elfogyasztása után... 9 Idejéből arra is futja, hogy részt vegyen a „nő­mozgalomban", március 8-án még a Parlamentbe is meghívták. Miről be­szélnek a nők egymás közt? - Nem kell tőlünk tartani, nem vagyunk feministák... A Szegedi Nőklubba két éve léptem be. Tagjaink az élet legkülönfélébb területe­it képviselik, s megbeszél­jük a gondjainkat, amelyek a társadalmi feszültségekből fakadnak, s egyformán érin­tenek férfiakat, nőket, sót gyerekeket is. 9 A fényképészet nem is hiányzik? - Most a környezetvéde­lem tölti ki az életemet. Olyan ez, mint a szerelem: amtg tart, azt hisszük, utána már nem következhet sem­mi más. Aztán elmúlik, s jön a következő: olyan szépségekkel, amelyeket korábban nem ismertünk. Nyilas Pétar Szeged legnagyobb cégei felháborítónak tartják, hogy tavaly a közgyűlés a törvényben előírt maximumot, nettó árbevételük 12 ezrelékét szavazta meg a helyi adó mértékéül. Szerintük ez inkább iparelúzési, s nem iparűzési adó. Az­óta az ügyben csak egy aprócska előrelépés tör­tént: januárban a képvi­selő-testület arról dön­tött, június 30-ig a város felülvizsgálja a helyi adók ügyét. Ám - mint azt Básthy Gábor alpol­gármester kérdéseinkre válaszolva elmondta ­csak jövőre várható a té­mában változás. Básthy Gábor alpolgár­mester már beszélgetésünk elején leszögezte: a város működőképes, nem adóso­dott el, egyensúlyban tudja tartani bevételeit és kiadása­it. Ennek sajnos, az az ára, hogy a legnagyobb cégek va­lóban sok helyi adót fizetnek be. Ez ugyanakkor elenged­hetetlenül szükséges ahhoz, hogy az önkormányzat akár csak a jelenlegi színvonalon is képes legyen ellátni alap­vető feladatait, például a köz­oktatást, a tömegközieke­• Básthy Gábor a helyi adókról II Majdnem a fejemet vették fi dést, a közművelődést vagy a közterület-fenntartást. - Az állami költségvetés koncepciója, amely tavaly júliusban jelent meg, feke­tén-fehéren leírta, a csökke­nő állami támogatásokat a helyi adóból szíveskedjenek pótolni az önkormányzatok. Vagy tegyék utcára a közal­kalmazottakat. Még az is benne volt, hogy 4 százalé­kos elbocsátással kell szá­molni. Mivel Szegeden 9 ezer a közalkalmazott, közel 400-at kellett volna elkülde­ni. Kétszázhatvan pedagógus elbocsátásért majdnem a fe­jemet vették... 9 Egyetért-e azzal, hogy a közgyűlés a törvényben előírt maximumot szavaz­ta meg helyi adó gya­nánt? - Mindig politikai kérdés, hogy egy adott közgyűlés milyen vállalkozói rétegnek kíván kedvezni. Ez a jelenle­gi képviselő-testület amellett voksolt, hogy a több mint 14 ezer vállalkozás közül a kényszervállalkozók ne adózzanak, s az alacsony ár­bevétellel rendelkezők is mentesüljenek a fizetési kö­telezettség alól. Nem felel meg a valóságnak, hogy azért csináltuk fgy, mert ke­vesebb költséggel, kevesebb munkával jár a nagyobb adó­zóktól beszedni azt az 1 mil­liárd 700 millió forintot, amit a költségvetésben előirá­nyoztunk. Szerintem igazsá­gosabb lenne, ha egységes közteherviselés valósulna meg. Azt is elismerem, hogy a kereskedők kevesebb adót fizetnek, mint az ipari vállal­kozók, hiszen az előbbiek esetében a korrigált nettó ár­bevétel, mint adóalap meg­határozásakor a törvény sze­rint több csökkentő tényezőt számolhatnak el. 9 A gazdasági érdekkép­viseletek hiányolják, hogy a város nem tárgyal ve­lük, mielőtt ilyen fontos kérdésekről előterjeszté­sek készülnek. - Ez nem fgy van. Három alkalommal voltam elnöksé­gi ülésen a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamará­nál, ahol egyetértés alakult ki abban, hogy a helyi adók emelését csak kiadáscsök­kentő intézkedésekkel, az önkormányzat és intézmé­nyei gazdálkodásának éssze­rűsítésével lehet elkerülni. De amikor erre tavaly sor ke­rült, nem állt a város mellé a vállalkozói réteg. Több mint 23 ezer aláírás gyűlt össze a tavalyi pedagóguselbocsátá­sok miatt, miközben a helyi adót fizetők hallgattak. 9 A szegedi példával szemben főleg dunántúli városokat emlegetnek, amelyekben valóban kap­nak kedvezményeket a befektetők. Ahonnan nem űzik el az ipart. Székesfe­hérvárra gondolok. - Székesfehérvár példáját történetesen jól ismerem. Ott csődbe ment a két meghatá­rozó nagyvállalat, a Video­ton és az Ikarus. A városra politikai nyomás nehezedett, hogy a tömegesen utcára ke­rült emberek helyzetét meg­oldja. Ugyanakkor ipari park gyanánt adott volt a két szo­cialista cég telepe, amelyek igen fejlett infrastruktúrával rendelkeztek. Könnyű volt azt mondani az ottani vállal­kozónak, adom a helyet, a kedvezményt, csak gyere ide. De nézzük meg, mi lett az eredménye! Székesfehér­váron az országban a legna­gyobb a költségvetési hiány, 17 százalék. Kezelhetetlen. Amit elmulasztottak az el­múlt években, azt ott eztán kell megtenniük. Most fog­nak majd iskolákat bezárni, szakértőket hívni, hogy átvi­lágítsák a költségvetést. A vállalkozók pedig, mivel el­engedték az adójukat, csak 4-5 év műlva fizetnek. És le­het, hogy a Philips akkor majd vagy Nyíregyházára, vagy Thaiföldre megy Szé­kesfehérvárról, ha nem kap űjabb kedvezményeket. Ez a Székesfehérvár-példa tehát nem túl jó. Az a vélemé­nyem, hogy teremtsük meg a működésben előre azokat a feltételeket, amelyek segítsé­gével fejlesztésekbe lehet kezdeni. Ezt a véleményt persze nehezebb akkor elfo­gadtatni, amikor még nincs csődhelyzet. 9 Ebben az évben tehát már nem csökken a helyi iparűzési adó mértéke. Milyen előterjesztést tar­tana ésszerűnek jövőre? - Nagyon nagy játéktér nincs. Tudjuk, hány vállal­kozó van, hány a kereskedő, mekkora a körülbelüli árbe­vétel. Nem változik az, hogy az összes nettó árbevétel fc le a városban 20 cégnél ke­letkezik, a többi 25 ezer vál­lalkozónál pedig a másik fe­le. Nyilván lesz egy többva­riációs koncepció. Mivel az nem jöhet ki belőle, hogy az adókulcsokat általánosan csökkentsük, s az sem, hogy a városi kiadásokat faragjuk le (ezt a testület politikailag már nem vállalja föl), mit tehetünk? - Ezeket a számokat júli­ustól az érdekképviseletek elé tárjuk, októberig átrág­juk őket, és talán kialakulhat egy igazságosabb közteher­viselés. Magam a minél ke­vesebb adósávnak, a minél kevesebb kedvezménynek és egy átlagos adószintnek vagyok a híve. Fekete Klóra Dalok a Gedóiban • Munkatársunktál A Gedói Altalános Is­kola hatodik alkalom­mal rendezte meg a vá­rosi népdaléneklési ver­senyt. A nemrégiben tartott megmérettetésen legjobban szereplő ta­nulók megyei, majd or­szágos versenyen vesz­nek részt. Az ötvennyolc versenyző közül tizen­hármat javasolt a me­gyei döntőbe a zsűri - a magas színvonal miatt. A legjobb helyezéseket a következő tanulók érték el: 1. Hegyközi Lívia (Móricz Zsigmond Általános Iskola; felk. tan. dr. Zámbó Gézá­ne), 2. Nagy Réka (Rókus I. sz. Ált. Isk.; felk. tan. Száz Kriszrina), 3. Csernov Ág­nes (Gedói Ált. Isk.; felk. tan. Meszlényi Lászlóné). Megosztott 4. helyezést kaptak: Zsurkán Zsanett (Odessza II. sz. Ált. Isk.; felk. tan. Szántó Lajosné), Brzózka Helena (Fő Fasori Ált. Isk.; felk. tan. Pócsai Istvánné), Kovács Arnold (Gedói Ált. Isk.; felk. tan. dr. Kissné Szamosközi Bri­gitta), Frányó Tímea (Ró­kus I. sz. Ált. Isk.; felk. tan. dr. Szépkuti Isvánné), Gud­lin Dóra és Szélpál Szilvesz­ter (Zrínyi Ilona Ált. Isk.; felk. tan. Aranyi Ildikó), Popovics Renáta (Rókus I. sz. Ált. Isk.; felk. tan. Száz Krisztina). Lázár Sára (Ró­kus I. sz. Ált. isk.; felk. tan. dr. Baricz Zsoltné), Rodler Anett (Sándorfalvi Ált. Isk.; felk. tan. Szécsi Sándorné), Kovács András (Madách Imre Ált. Isk.; felk. tan. Pleskó Rita). Néptánc­fesztivál • DM-információ Ma délután 3 órakor a Tantusz Művelődési Házban nyitják meg a VII. országos gyermek és ifjúsági néptánc­fesztivált. A háromnapos rendezvé­nyen harmincöt hazai, illetve külföldi együttes, több mint ezer gyermek mutatkozik be. Ma délután 3, valamint este 7 órától a Tantusz Művelő­dési Házban, szombaton 10, 16 és 19.30 órától, vasárnap pedig 10 órától a Kamara­színházban láthatják az ér­deklődők az ifjú néptáncoso­kat. A fesztivált a Szegedi Nemzeti Színházban vasár­nap délután 5 órakor kezdő­dő gálaműsor zárja. Bemutatkozik a Táltos • Munkatársunktól Ma 18 órakor bemutatko­zó beszélgetésre várja az ál­talános iskola első és negye­dik osztályába készülő gyer­mekeket, illetve szüleiket a Táltos Tehetséggondozó Is­kola. A beszélgetés helyszí­ne: helyőrségi klub (Victor Hugó u. 6.1. em.). Helyreigazítás Lapunk 1997. március 17-i számának 5. oldalán, „Ünnep­re hangolt a MIÉP" ctmű írá­sunk azon állítása, mely sze­rint a megjelent fiatalok skin­headek, nem felel meg a való­ságnak. A képen látható fiata­lok az ünnepségen vettek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents