Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-29 / 99. szám

KEDD, 1997. ÁPR. 29. EURÓPA-KAPU III. Kimaradni veszélyes! Az Európai Unióhoz való csatlakozás elsősorban nem azért volt fontos Ausztriának, amit a belépéssel nyert az ország, hanem amit elveszített volna, ha nem csatlakozik. Ezt Gerhard Wagner osztrák EU-szakértótól tudta meg hallgatósága a közép-kelet-európai találkozón, amelyet a JATE Hallgatói Önkormányzata rendezett Szegeden április 14-20. között. A régió egyetemi hallgatóinak rendezett, az Európai Unióhoz való csatlakozást középpontba állító középkelet-európai találkozón írásvetítő híján kissé improvizatívra sikeredett - előadást tartott egy osztrák EUszakértő, Gerhard Wagner is. Elmondta, míg Magyarországon egyetlen parlamenti párt sem ellenzi határozottan a társulást, Ausztriában komoly ellentábora volt, és hosszú vita előzte meg a csatlakozást. Az 1994-es referendumon végül a voksolók 66,7 százaléka szavazott a csatlakozásra. Az igen mellett elsősorban a piacbővítés lehetősége szólt, amelyre igen nagy szüksége volt a szűk hazai piaccal rendelkező, exportra szoruló osztrák mezőgazdaságnak. De a megszerezhető előnyöknél többet nyomott a latba az, mit veszíthet politikailag és gazdaságilag, miről maradhat le az ország, ha kimarad az Unióból. Sokan a mai napig elégedetlenek, de az előadó szerint a problémák forrása nem a társulás önmaga, inkább a helytelen pénzügypolitika. A csatlakozás óta az ország exportja nőtt, ám az is tény, hogy az unió elvárásainak megfelelő átalakításokra jelentős összegeket kellett fordítani, Így a költségvetésre a belépés kettős - egyszerre kedvező és kedvezőtlen - hatást gyakorolt. 1995-ben 30 milliárd schilling volt Ausztria pénzügyi hozzájárulása az EU-hoz, de ebből 17 milliárdot visszakaptak különféle programokon, alapokon kefesztül. Felmerül a kérdés, hogy miért sikeresebb az EU, mint elődei, az EFTA vagy az Európai Gazdasági Közösség? Gerhard Wagner szerint a siker kulcsa az EU rendkívül hatékony intézményrendszere (az Európa Tanács, az Európa Parlament és a különböző bizottságok), amilyenekkel az előbbi két társulás nem rendelkezett. Az előadó hangsúlyozta: ezekben az intézményekben profik dolgoznak, hiszen évente négyezren pályáznak ezekre a hivatalokra, így mindig a legjobban felkészült szakemberek kerülnek az EU szolgálatába. A csatlakozás előtt Ausztria - mint EFTAtagország - legalább akkora problémát jelentett az Európai Uniónak, mint most a társulni vágyó kelet-európai országok. Az EU ragaszkodott ahhoz, hogy egy átmeneti, felkészülési időszak előzze meg a belépést. Ez alatt kellett Ausztriának végrehajtania a tagsághoz szükséges változtatásokat: csökkenteni az inflációt, növelni a lakossági megtakarításokat, átalakítani az intézményrendszeréket. A tapasztalatok alapján a felkészülési idő hasznosnak bizonyult, érdemes azt Magyarországnak is kihasználnia. Gerhard Wagner végül arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy 1998-ban, vagyis éppen akkor, amikor a közép-kelet-európai államok csatlakozásáról megkezdődnek az érdemi tárgyalások, éppen osztrák elnöke lesz az uniónak. K. G. Csatlakozás - diákszemmel Az Országgyűlés európai integrációs ügyek bizottsága mellett működő diákkoordinátori testület tavaly május 26-án alakult. Az egyetemisták kéthetente ülnek össze, segítik a bizottság munkáját, például szakmai cikkeket fordítanak. Ezzel a testülettel áll kapcsolatban a szegedi Vas Orsolya, végzett joghallgató, akitól azt kérdeztünk: mit vár egy diák az európai integrációtól? - Az Európai Unió és Magyarország című dolgozatom alapján meghívtak egy konferenciára. Az előadókat hallgatva felismertem: számomra előny, ha megismerem az EU jogrendszerét. Az integrációtól elsősorban a munkaerő szabad áramlását várom. A csatlakozásunk: kapu, új munkahelyek teremtődnek. Hazánk is bekapcsolódott a nemzetköziesedési folyamatba, ezért foglalkoztat az a gondolat, hogy európai országokban egy kis időre munkát vállaljak, de lehetőleg ott, ahol az angolt használni tudom. Mi, fiatalok sokkal optimistábban fogjuk fel ezt a kérdést, mint az idősebbek. Mert amellett, hogy mi is figyelünk a hátrányokra, az előnyökre fektetjük a hangsúlyt. Ha csatlakozunk Európához, jobban megismerhetjük egymás országát és kultúráját. Az egyetemek között szabad lenne a mozgás. Több lehetőség lenne külföldön tanulni, ez elősegíti a nyelvtanulást és a tapasztalatszerzést. Elismernék a magyar diplomát, persze, bizonyos feltételek mellett. Ma már az egyetemeken nagyon sok fakultációs tárgy foglalkozik az EU-val. Néhány éve beindult a szegedi jogi karon is az európai uniós szakképzés. Ez hároméves és a választott szak mellett végzi a hallgató, majd külön diplomát kap. Tavaly októberben megalakították az Európajogi Tudományos Diákkört. Mindez: számukra is kihívás. K. T. • A kultúra nagykövete is Egy svéd - Csongrádon Olykor érdekes kapcsolatokat produkál Csongrád. Svédország Budapesten akkreditált nagykövete, Jan Lundvik és felsége mind több szállal kötödik a Tiszaparti városhoz, nem túlzás leírni: a magyarokhoz. Az idén március idusán megkoszorúzta Kossuth Lajos csongrádi szobrát. Csaknem három éve, 1994. október 31-én, a reformáció évfordulóján tiszteletbeli presbiterré választotta a református gyülekezet.' Találkoztunk vele az első bronzszimpózium bemutatkozó és záró kiállításán, mivel a nyolcfős alkotói csoportnak Stina Ekman svéd professzorasszony is tagja volt, aki egyébként Stockholmban, a Királyi Egyetem képzőművészeti karán tanít. G Nagykövet Úr! Miért e nagy érdeklődés Csongrád képzőművészeti eseménye iránt? - Ez a figyelem nem csak Csongrádra és a képzőművészetre teijed ki! Három éve vagyok Magyarországon, s ezen időszak alatt a legfontosabb esemény a budapesti Államai Operaházban történt, amikor svéd művészek előadták a Szent Iván-éjt, noha nem ez volt az elsó kulturális csereesemény. G Megkérdezhetem, miért mégis ez az emlékezetes? - A kezdeményezője a feleségem volt, aki nagyon szereti a zenét. Talán azzal kellett volna kezdenem, hogy meghívást kaptunk mi svédek is a magyar kormánytól más országokkal együtt, hogy vegyünk részt a millecentenárium ünneplésében. Sajnos, a svéd államnak nem volt módja a meghívással élni, s amikor ezt említettem a feleségemnek, azt mondta: akkor én rendezem. G A zene és a képzőművészet révén mennyire sikerülhet a két népet egymáshoz közelíteni? - Nagyon határozottan érzékeljük: óriási érdeklődés tapasztalható Svédország iránt, a svéd kultúra iránt is. Nagyon sok ötletet és javaslatot kapok, hogy mit lehetne még tenni. A csongrádi Tiszai Galéria által kezdeményezett bronzszimpózium is egy lehetőség volt. S mi őszintén és nagyon örülünk, hogy sikerült egy svéd művészt idecsábttani a Tisza partjára. Ez csak a kezdet. Szeretnénk, ha egy svéd balett fölléphetne a fertődi kastélyban. Már szervezzük, hogy svéd karmester és hegedűművész jöjjön, ez még nagyon a kezdetén van, sem nevet, sem helyet nem tudok mondani. G Ön valóban követe a svéd kultúrának és mivel tolmács nélkül, magyarul beszélgetünk, nyelvtudásával nekünk is segít a kapcsolatépítésben. - Azt még nem említettem, hogy svéd írók műveinek a magyarra fordításában is közreműködünk. Nemrégiben jelent meg Tunstrám Tolvaj című regénye. Sok tervünk van, a segítőktől függ, mennyit tudunk valóra váltani. Az év elején Miskolcon és Sárospatakon jártunk egy svéd vonósnégyessel, akik Kurtágh György műveiből is játszottak, nemcsak svéd zeneszerzőktől. Izgalmas és érdekes ezzel foglalkozni. Stina Ekman jól érezte magát Csongrádon, barátok között, amit alkotásai mindennél jobban bozonyítanak mondta Jan Lundvik nagykövet. Bálint Gyula György Euró: válasz • Bonn (MTI) A nyugat-európai közös pénz, az euró bevezetésének előkészítése már olyan szakaszba jutott, ahonnan nincs visszaút - hangsúlyozta Klaus Kinkéi német külügyminiszter. Az Európai Unió tagállamai egyértelműen az euró bevezetése mellett vannak. A közös valuta nem öncél, hanem Európa válasza a világgazdasági összefonódásokra. A valutaunió csak stabilitási közösségként valósítható meg, mert a polgárok és a nemzetközi pénzpiacok is csak akkor fogadják el az eurót, ha a csatlakozó államok teljesítik a maastrichti szerződésben rögzített követelményeket. Theo Waigel német pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy szó sem lehet e feltételek, sokak által szorgalmazott rugalmas értelmezéséről. A három százalék, az kereken három százalék és semmivel sem több - mondta, utalva arra, hogy a szerződés szerint a csatlakozni kívánó államok költségvetési hiánya nem haladhatja meg a hazai össztermék három százalékát. Titkos megállapodás? • Bonn (MTI) A német pénzügyminisztérium cáfolta, hogy a bonni kormány titkos megállapodást kötött volna Párizzsal azoknak az országoknak a koréról, amelyek elsőként bekerülnek az európai pénzügyi unióba. A valutaunióban résztvevő országok körét 1998 elején alakítja ki az Európai Tanács, az 1997. évi teljesítmények alapján. Francia népszavazás • Párizs (MTI) Három francia közül kettő népszavazást sürget, hogy országa csatlakozzon-e az európai pénzügyi unióhoz, és bevezesse-e a közös pénzt, vagy sem. A megkérdezettek 50 százaléka szerint az eurókörhöz csatlakozó országok közösen kialakítandó gazdaságpolitikája nem fogja lehetővé tenni a normális növekedést, 43 százalékuk viszont ennek az ellenkezőjét tartja. Abszolút többségük, nevezetesen 71 százalékuk azon a véleményen van, hogy a valutaunióval nem fog mérséklődni a társadalmi egyenlőtlenség, 73 százalékuk szerint pedig a munkanélküliség sem fog csökkenni. Az osztrákok szkeptikusak • Bécs (MTI) Egy felmérés szerint az osztrákok 40 százaléka jelenleg teljesen biztos abban, hogy az euró kifejezetten hátrányosan hat majd az anyagi helyzetére. A legtöbben attól tartanak, hogy az árakat az átszámításkor Ausztriában felfelé kerekítik, ami általános drágulással jár majd. Ezenkívül reális veszélynek tartják, hogy az euró puhább lesz, mint a schilling, s ezáltal elértéktelenedik a megtakarított pénzük. Bekövetkezhet, hogy az összes nyugateurópai valutauniós tagországban romlik a gazdasági helyzet, és az akkor az euró kevesebbet ér majd, mint jelenleg az egyes országok stabil fizetőeszköze. • Kaput nyitott nekünk a spanyol polgármester Nyerő az Uniö Joaqvin Masmano Palmer: - Magyarországnak mindenképpen érdemes lenne csatlakoznia. (Fotó: Enyedi Zoltán) Szentes testvérvárosának, a spanyolországi Bunolnak a polgármestere azt mondta, hogy mind közép-, mind hosszú távon az adott ország gyors gazdasági fejlődését eredményezi az EU-tagság. Joaqvin Masmano Palmernek pedig hihetünk, hiszen mig mi csak kopogtatunk azon a bizonyos kapun, 6k belülről szemlélik a világot. Egyébként pedig, ha rajta múlna, máris rábólintana hazánk felvételére az Európai Unióba. Joaqvin Masmano Palmer 25 éves volt, amikor a bunoliak először választották meg vezetőjüknek. A kistelepülés első embere akkor Spanyolország legfiatalabb polgármesterének számított. Nemrégiben a magyar testvérvárosukban, Szentesen járt a most negyven-egynéhány esztendős Palmer úr, hogy részt vegyen - olasz, jugoszláviai és magyar kollégáival - az Európai Közösségről folytatott vitafórumon. Mint említette, náluk népszavazáson döntöttek arról, hogy belépjenek-e az unióba. Nem tagadta a polgármester: a felvételük utáni első években, bizony, nem ment minden simán. Sőt megtorpant a gazdasági fejlődés. Ám közép- és hosszú távon egyértelmű fellendülést eredményez az adott országnak a tagság. Most már Spanyolországban senki sem kérdőjelezi meg, hogy helyesen döntöttek-e, amikor felvételüket kérték az EU-ba, állította. G Hazánkban még sokan ellenzik a csatlakozásunkat az Unióhoz. Hogyan győzné meg a kétkedőket? - kérdeztük Joaqvin Masmano Palmertől. - Magyarországnak mindenképpen érdemes lenne csatlakoznia, mert több területen is eléggé fejlett ahhoz. Ha belépnek az Unióba, akkor számos beruházáshoz — például infrastruktúra létesítésére - kaphatnak támogatást. Az elmaradottabb vidékeknek mindenképpen előnyt jelentene az integráció. G Önöknek milyen hasznot hozott a tagság? - Az Európai Közösségben van egy olyan törekvés, miszerint csökkenteni kell az elmaradottabb területek és a fejlettebbek közötti különbséget. Nálunk például autópályák építését is finanszírozták, és a turizmus fellendítésére is kaptunk pénzt. G Keveset hallani a hátrányokról - Tulajdonképpen a piac törvényei érvényesülnek az unióban. Ez azt jelenti, hogy a nem rentábilis vállalatok valószínűleg nem bírják majd a versenyt a multinacionális cégekkel szemben. S a piac törvényei szerint ezek a gyengébb üzemek előbb-utóbb megszűnnek, bezárnak. G A nagyhal megeszi a kicsit? - A világon mindenütt így működik a piac. Ezzel együtt is az európai piacok bővítése a cél, ami elkerülhetetlen. G Mit tapasztal, Magyarország mennyire érett a tagságra? - Azt gondolom, hogy az utóbbi években megtették azokat a lépéseket, amelyek alapján bekerülhetnek a közösségbe. Természetesen vannak különbségek Spanyol- és Magyarország között, de ezek nem olyan nagyok, hogy hátrányt jelentenének a csatlakozásuknál. Ha rajtam múlna? Én rábólintanék az önök felvételére, hiszen az Európai Unió nem csak pár országból áll. G Ha felvesznek majd minket, nem tart attól, hogy jó néhány év múlva esetleg egymás ellenfelei leszünk? - Nem valószínű, legfeljebb néhány mezőgazdasági termék esetében. Nekünk az igazi versenytársaink az angolok, a franciák és az olaszok, az agráripari áruikkal. Balázsi Irén