Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-29 / 99. szám

IV. EURÓPA-KAPU KEDD, 1997. ÁPR. 29. • Fenntartható fejlődés vagy környezeti gyarmatosítás? A környezet és az llnié Jf fK Magyarország egyik értéke: „érintetlensége"? (Fotó: Enyedi Zoltán) A NATO-t megalakító észak-atlani szerződést Washingtonban írta alá 1949 áprilisában 12 ország - Belgium, Kanada, Dánia, Franciaország, Izland, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Nagy-Britannia, USA - külügyminisztere. A szerződéshez Görögország és Törökország 1952-ben, Nyugat-Németország 1955-ben, Spanyolország pedig 1982-ben csatlakozott. A szerődés a kollektív védelem érdekében hozott létre szövetséget - az ENSZ alapokmányának 51. paragrafusában foglaltaknak megfelelően. A szervezet most 16 független nemzetet kapcsol össze olyan önkéntes biztonsági rendszerben, amelyben megosztják a feladatokat, a kockázatot és a felelősséget. A NATO-ban 1989 óta bevezetett fontosabb változtatások és újítások közt szerepel egy új stratégiai koncepció elfogadása. Ez erősítette a koordinálást és az együttműködést más nemzetközi szervezetekkel, például az ENSZ-szel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ), a Nyugat-Európai Unióval (WEU) és az Európai Unióval. A NATO hozzájárul a nemzetközi békefenntartói tevékenységhez is. Az új elképzelés keretében jött létre 1991 decemberében a 40 tagú Észak-atlanti Együttműködési Tanács (NACC), melynek munkájában a NATO tagállamokon és a Varsói Szerződés valamennyi volt tagországán kívül - mini megfigyelő - Ausztria, Finnország, Svájc és Svédország is részt vesz. Az európai politikai és katonai együttműködést kiterjesztették és megerősítették az 1994-ben induló Partnerség a Békéért (PFP) program révén is. A kezdeményezés - melyben a NACC tagországai, illetve az EBESZ tagjai vehetnek részt - a NATO kollektív védelmi képességének megőrzésével ötvözi a biztonság szélesebb értelemben vett megközelítését. A WEU az európai biztonsági érdekekről 1987ben aláírt Hágai Paltform értelmében arra törekszik, hogy „sokkal szorosabb európai védelmi jelleget fejlesszen ki, amely a korábbinál hatékonyabban ülteti át a gyakorlatba a szolidaritásból fakadó olyan kötelezettségeket, amelyeket a tagok a WEU és a NATO keretén belül felvállaltak". A WEU főtitkára az Észak-atlanti Tanács üléseit miniszteri rangban látogatja. A NATO főtitkárát valamennyi WEU miniszteri tanácskozásra meghívják. A WEUnak 10 tagja van. 1988 januárjában a nyugatnémet és a francia kormány közös biztonsági tanácsot hozott létre, s megalakította a kb. 4000 fős francia-német dandárt. Az Eurohadtest 1990 októberében kezdte meg működését. Feladatai közé tartozik a szövetségesek közös védelme, a békefenntartás és a béke megteremtése, valamint a humanitárius segély. A kibővülő Eurohadtest mint többnemzetiségű testület működik a WEU fennhatósága alatt. Az EBESZ (korábban Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, EBEÉ, mely 1972-ben született, s elvezetett 1975-ben a Helsinki Záródokumentum elfogadásához) politikai konzultációs folyamat, amelyben a legutóbbi időkben már 55 európai, közép-ázsiai és észak-amerikai ország vett részt. A Záródokumentum kitér a bizalomerősítő intézkedésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, az alapvető szabadságjogokra, valamint a gazdasági, kulturális, technikai és tudományos együttműködésre. Közlekedést, de milyet?! Légszennyezés • Strasbourg (MTI) Az Európai Parlament drákói intézkedéseket javasol a kipufogógázok okozta légszennyeződés ellen. Ha a tervet második és harmadik olvasatban is elfogadják majd, akkor arra köteleznék az olajipart, hogy 2000-től „tiszta" üzemanyagot állítson elő. Az EU parlamentje nem éri be a brüsszeli bizottságnak azzal az elképzelésével, hogy 2005-től csökkentett kéntartalmú benzint (millió részecskénként 350 kénrészecskét tartalmazót) és dízelolajat (200-ast) forgalmazzanak, hanem azt ajánlja, hogy a benzin millió részecskénti kéntartalmát 100ra, a dízelolajét pedig 30-ra korlátozzák. Több szemszögből • Munkatársunktál Az Európai Unió, a csatlakozás Magyarország szemszögéből témakörben rendeznek konferenciát május 2-3án a József Attila Tudományegyetem jogi karához tartozó közgazdász tanszékcsoport hallgatói. Az egyetem Dugonics téri központi épületének aulájában a nyitó előadást dr. gróf Bethlen István, a Magyar Páneurópai Unió elnöke tartja pénteken 14.30-kor. Ezt követően Lőrincné dr. Istvánffy Hajnalka, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem tanszékvezetője az Európai integráció eredete és fejlődése címmel tart előadást. Izikné dr. Hedri Gabriella, az Euration Európai Együttműködési Alapítvány elnöke az EU világpolitikai szerepéről beszél. Dr. Dávid Daly, az EU magyarországi delegációjának közgazdasági és politikai szekciójának vezetője az 1996-97-es kormányközi konferencia céljairól és várható eredményeiről számol be. Dr. Körösi István, az MTA VKI tudományos főmunkatársa azt a kérdést taglalja, egymásra találhat-e Nyugat- és Közép-Európa. Szombaton, a konferencia második napján 9 órakor az első előadó dr. Becsey Zsolt, a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának osztályvezetője lesz; a társulási egyezménytől a teljes jogú tagságig vezető utat elemzi. Dr. Horváth Zoltán, a Parlament Európai Integrációs Ügyek Bizottságának alelnöke társadalompolitikai oldalról közelíti meg a csatlakozási. Dr. Hans Pórias, az Osztrák Köztársaság nagykövete és dr. Mustó István parlamenti képviselő az EU csatlakozás tapasztalatairól és az Unió gazdasági szerepéről beszél. Dr. Nagy Tibor Gyula, a művelődési minisztérium főosztályvezetője az EU oktatási rendszerre vonatkozó elvárásairól tart előadást. Dr. Kecskés László, a pécsi egyetem professzora az EK jogharmonizációjáról számol be. A konferencia záró előadását dr. Farkas György, a budapesti kereskedelmi kamara nemzetközi igazgatója, dr. Radnóczy Zsolt, a Hypo Bank magyarországi vezérigazgatója és dr. Bence Miklós, a Malév osztályvezetője tartja arról, mennyire érett a magyar vállalati szféra a csatlakozásra. A hazai környezetvédő mozgalomnak nincs egységes álláspontja az európai integráció kérdéseiről. Sőt, e kérdés megosztja a mozgalmat. Hiszen ugyanarról a problémakörről ellentétes vélemények fogalmazhatók meg - derült ki, mikor Tóth I. János ökofilozófussal, a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (CSEMETE) tagjával és Sára Endrénével, e szervezet társelnökével arról beszélgettünk: a környezet- és természetvédők szeretnék-e, ha országunk csatlakozna az EU-hoz. - Az ökológiai rendszerek - gondoljunk például a Dunára vagy a Tiszára - nem ismernek országhatárokat. Ezek védelmére sokkal nagyobb lehetőség adódik az egységes Európában, mint egy országokra tagolt kontinensen - állítja az ökofilozófus. Más környezetvédők viszont azt mondják, hogy az EU csatlakozás mögött környezeti gyarmatosítás húzódik meg. Szerintük a modern nyugati civilizáció lényegében a környezet kizsákmányolása és a jövő felélésére Az EU.konformitás jelszava Szeged közgyűlését is kezes báránnyá tette, mikor az önkormányzati modernizációt igérő Excellence Konzorcium kopogtatott a városházán. Az Excellence Rt., illetve a Szegeden bejegyzett Vikárius Bt. és Seldon Bt. alkotta cégcsoport tevékenységét azonosító kártyán „pénzügyi tanácsadás, marketing és PR, az önkormányzati intézményrendszer korszerűsítése és informatikai adatfeldolgozás" áll. A „szegedi fiúk", azaz dr. Kunos József, Várnagy Tamás és Kovács Tibor újszerű, fiatalos és korszerű gondolkodásmódot képviselve az „ősugarból EU-konform épül. Miután saját természeti erőforrásaikat már nagyrészt felélték (illetve a pusztítást saját országaikban egyre kevésbé tehetik meg), folyamatosan új források és szemétlerakó helyek után kell nézniük. Az integrációból fakadó másik probléma: a homogenizáció. Ugyanis az egységesülő Európában elolvadnak a kulturális különbségek. Az egész világ egy, a fogyasztói civilizációra jellemző környezetpusztító gazdasággá alakul át. Miközben felszámolódnak azok a hagyományok, amelyekre jellemző a „fenntartható gazdálkodás". - Jómagam nem azonosltom az integrációt a környezeti gyarmatosítással - szögezte le Tóth úr. - Sőt, ellenkezőleg! Úgy gondolom, ha szervezetileg is Európához tartozunk, akkor nagyobb esélyünk van arra, hogy felvegyük a harcot ezzel a gyarmatosító mentalitással, de a hazai cégek környezetpusztításával szemben is. Továbbá: nem hiszem, hogy Magyarországon a 40 éves kommunista uralom után fennmaradt volna a „fenntartható fejlődést" preferáló társadalomra jellemző gazdálkodási és gondolkodási értékrendszer. Éppen ellenkezőleg: a kommunizmusra Magyarországot" szeretnének varázsolni. „Nem üres retorikai fordulat az Európa-konformitás " hangsúlyozta dr. Kunos, az Excellence Rt. elnök vezérigazgatója. Az uniós országokban alkalmazott technológiák és módszerek meghonosítását kínálják. A fejlett országok, azaz az OECD, illetve az Európai Unió tapasztalatait, kutatási eredményeit és módszereit is figyelembe véve informatikai alapokon nyugvó döntéstámogató rendszert fejlesztettek ki, szabadalmaik közül jelentós a pénzügyi-számviteli és finanszírozási refommal, illetve a helyi szakmai normaszabályozással és a közigazgatás polgáriasttásával összefüggő fejlesztés. „Az EU-konform eljárás az elemei adatból és nem a statisztikaiból épttkeis jellemzőek voltak azok a hibák, amelyek a nyugati társadalomra. így például a szélsőséges antropocentrizmus és individualizmus, a rövidtávú érdekek előtérbe helyezése, a jövő felélése. Azzal a különbséggel, hogy ezeket a célokat Nyugaton a gazdasági racionalitás keretei között próbálták megvalósítani, míg a kommunista országokban a teljes voluntarizmus uralkodott. így állhatott elő az a paradox helyzet, hogy a rendszer anélkül okozott jelentős romlást a kömyzet állapotában, hogy a másik oldalon a jólét vagy a népességszám növekedése indokolta volna. - A környezet védelmét szolgáló feladatokat, mondjuk a csatornázást és a veszélyes hulladékok ártalmatlanítását akkor is meg kellene oldani, ha nem csatlakoznánk az EU-hoz - véli Sáráné, a CSEMETE társelnöke. - A megvalósításhoz közakarat és pénz szükségeltetik. A közakarat kialakításához vezető legolcsóbb út:.az oktatás és a nevelés. Különösen most, mikor a nemzeti alaptanterv egyik követelménye a környzeti nevelés. A pénzforrás is csörgedezik: a termékdíjakból és a bírságokból összeálló központi környezetvédelmi alap 20 zik" - magyarázta Várnagy Tamás rendszerfejlesztő. Azaz egy iskola esetében a tanulólétszám, az óraszám, a különböző bérbesorolású személyek száma és nem a „bértömeg" statisztikai adatából vonnak le következtetéseket. Numerikus adatokat gyűjtő kérdőívük segítségével, a dinamikus adatsorokat elemezve, a viszonyszámok és az összehasonlítást szolgáló relatív mérés alapján, számítógépes modellezést alkalmazva íiják le a valóságot. A települési önkormányzat mint a makrogazdaság és a cégek, intézmények jelentette mikrorendszer közötti mezoökonómiai környezet áll vizsgálódásuk középpontjában. Meggyőződésük: az önkormányzat leképezi az országos gondokat. A feladatfinanszírozás, a normativitás, az eleszázaléka közcélokra fordítandó. E csomag 5 százaléka, ami idén 155 millió forint, az oktatást és a nevelést szolgálja. De ugyanennyit kapnak munkájuk támogatására a környzetvédelmi társadalmi szervezetek is. Az elkészült környezetvédelmi törvény is „európai". - Naivitás föltételezni, hogy ha kívül maradunk az Unión, akkor jobb környezeti feltételeket tudunk teremteni, mint ha belépünk. Ellenben ez nem azt jelenti, hogy az integrációval együtt automatikusan megoldnak a környezetvédelmi problémák. Az integráció ugyanis felerősíti a rövidtávú, a környezetet kizsákmányoló gazdasági racionalitást. Ha nem leszünk egyenrangú tagok, ha nem kötünk jó és körültekintő szerződést, ha a környezetvédelmi szervezetek nem tudnak megfelelő erőt kifejteni, akkor a természet felélése és a környezet pusztítása felgyorsul. Ellenkező esetben viszont javulhat a helyzet. Tehát az a véleményem, hogy ha ktvül maradunk az EU-n, akkor elkerülhetetlen a környezet romlása, míg ha belépünk, akkor ennek elkerülésére lehetőségünk nyílik. Ú.I. mi adatokra épülő „nullabázisú" települési költségvetéstervezési eljárás gyakorlati elteijedése hosszú adaptációs folyamatot igényel. De azt is, hogy a közigazgatásban végbemenjen az a szabványosítási folyamat, ami az EUban, azaz hogy országon belül ugyanazt értsék például „befogadó színházon", ugyanazt az értéket kapcsolják mondjuk a ,Jcötelező tanítási óra" fogalmához. Az Excellence Konzorcium a közigazgatási eljárások, az intézményfejlesztés, illetve az önkormányzati cégek kommunális és befektetési területén a teljes körű információs, szakértői és döntéstámogató rendszer kifejlesztését és adaptálást kínálja Szeged, Miskolc és Budapest XXII. kerülete számára. Ú. I. • Brüsszel (MTI) A közép-európai országok kiemelkedő helyet foglalnak el az Európai Unió századvégi közlekedésfejlesztési tervezetében, amelynek öt alapvetését a minap hozták nyilvánosságra Brüsszelben. Az EU nagyszabású, transzeurópai közlekedési hálózatának megálmodásakor még csak távlatilag számolt a ma már tagjelölt országokkal. Az Unió egyrészt e hálózat célzott továbbfejlesztésével, másrészt a közeljövőben megújuló Phare-program átszerkesztésével tervezi támogatni leendő tagjait. A tervezet öt pontja szerint kontinensszinten rögzíteni kell a kiépítendő közlekedési folyosók és csomópontok helyét, különös tekintettel a tagjelölt országokra. A közlekedési hálózatok fejlesztését a csatlakozási felkészítő stratégiák szerves részeként szükséges kezelni, s ösztönözni kell az érintett országokat, hogy saját erőből is gyorsítsák a nemzetközi prioritást élvező vonalak felépítését. A bizottsági terv szerint közös alapokra kell helyezni az európai közlekedés műszaki dimenzióját, támogatni kell a fejlett technológiák alkalmazását. E téren is jobban össze kell hangolni a kutatási és a fejlesztési elképzeléseket. A brüsszeli bizottság jelentős szerepet szán a hálózatfejlesztésben a megújított Phare-programnak. Idén 130 millió dollárt fordítanak e célra. Az Európa-kapu a Délmagyarország Kft. melléklete, a Külügyminisztérium támogatásával, a Kommunikációs stratégia keretében jött létre. Az Európa-kapu mellékletet szerkeszti: ÚJszászI Ilona Ősugarból EU-konform Magyarország?