Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-22 / 93. szám

ifi!v\'ftóA AOIA Ü^.'jIÜ. íy.;-£ -imoHt 2 KÜLFÖLD KEDD, 1997. ÁPR. 22. • Berisha szerint mindenért a kommunisták felelősek „Albánia: seftelök, maffiózók" Vlorában az albánok nem megszállóként, felszabadítóként üdvözölték az olasz katonákat. (MTI Telefotó) • London (MTI) Soha nem tapasztalt ká­oszba döntötte Londont és környékét az északír katoli­kus terrorcsoport (IRA) hét­fő reggeli bombariadó-soro­zata. Az első adatok szerint másfél milliónyian rekedtek különböző torlódásokban, a legfőbb bevezető útvonalon, a nyugatról érkező és a he­athrow-i repülőteret is ki­szolgáló M4-es autópályán ­amely Európa legforgalma­sabb közútja - 40 kilométe­res dugó alakult ki. Időközben London ne­gyedik nemzetközi repülőte­rén, Stansteden is megbénult egy időre a forgalom, miután ide is befutott egy fenyegető hívás, de a létesítmény átku­tatása után itt feloldották a riadót. Előzőleg Heathrow-t, Gatwicket és Lutont kellett teljesen vagy jelentős rész­ben kiüríteni hasonló beje­lentések miatt, s ez azt jelen­ti, hogy a brit főváros öt nemzetközi légikikötője kö­zül hétfő délelőtt csak a leg­kisebb, a City Airport műkö­dött zavartalanul. Innen sem lehetett azonban bejutni Londonba sem közúton, sem tömegközlekedési eszközök­kel. Délelőtt fenyegető hívást kapott mindemellett a világ legsűrűbb kompforgalmát lebonyolító nemzetközi ki­kötő, a doveri is, amelynek jelentős részét szintén ki kel­lett üríteni. • Brüsszel (MTI) Albániában sokat ja­vult a helyzet, a közrend már például helyreállt, kivéve azt az öt déli tar­tományt, amelyet „az úgynevezett forradalmi bizottságok" tartanak ellenőrzésük alatt - fej­tette ki Sali Berisha al­bán államfő a belga Le Soir-nak adott nyilatko­zatában. Szavai szerint az említett bizottságok valójában „régi kommunisták, maffiózók és seftelők" keverékéből áll, akik „romboltak, kiraboltak tizenegy bankot, megöltek • Kuala Lumpur (MTI) Malajziai hivatalos programjának első napján Horn Gyula miniszterelnök felkereste Kuala Lumpur-i palotájában az uralkodót, Tuanku Jaafart, aki euró­pai körútra készül, s en­nek során - várhatóan májusban - Magyarorszá­got is felkeresi. A palotában, az Istana Negarában Horn Gyula el­őször a vendégkönyvbe írt be nevét, majd 40-45 perces audiencia következett. Malajzia alkotmányos szövetségi monarchia, a leg­legalább száz ártatatlan em­bert, vérengzenek és az álta­luk ellenőrzött városokat ter­rorizálják már hetek óta ". Nyilatkozatában Berisha úgy vélte, hogy a szabad és tiszta választások megrende­zése nyújthatja az egyetlen kivezető utat az válságból, ennek azonban útját állják e déli bizottságok, amelyek „akadályozzák az emberek és eszmék szabad áramlá­sát". „Semmi kétségem afe­lől, hogy az emberek a de­mokrácia és Európa felé ve­zető útra" fognak majd sza­vazni - tette hozzá az albán elnök, hangsúlyozva, hogy Albánia „öt év alatt többet felső uralkodót testület vá­lasztja, rotációs alapon öt évre. Az uralkodó mindig azoknak az úgynevezett ma­láj államoknak valamelyik legfőbb vezetője, amelyek élén szultán áll. Az állam­szövetség kilenc szultán ve­zette maláj tagállamból, négy kormányzó irányítása alatt álló nem maláj tagál­lamból és két szövetségi te­rületből áll. A kormányfő ellátogatott a miniszterelnöki hivatal gaz­daságtervező egységébe, majd Kuala Lumpur két leg­magasabb építményébe, ame­lyek közül az egyik világel­változott, mint a többi egy­kori kommunista ország". Igaz, hogy az albánok el­vesztették pénzüket a pira­mis- játékokon, de „még mindig kevesebbet vesztet­tek, mint amit az elmúlt öt évben nyertek" - állította Berisha, aki szerint az egész „piramis-ügy csak ürügy", valójában az albán kommu­nisták azok, akik sohasem törődtek bele a szabad vá­lasztások eredményébe. En­nek kapcsán saját helyzetét úgy jellemezte, hogy egy olyan parlament választotta meg őt, amelynek képviselő szabad választások útján a néptől kapták mandátumu­ső: a Petronas vállalat befeje­zés előtt álló székháza a világ legmagasabb kettős torony­épülete. A vadonatúj televízi­ós torony, a miniszterelnöki városnézés másik célpontja, a negyedik legmagasabb ilyen épület a világon. Horn Gyula hétfőn kezd­te meg malajziai látogatásá­nak hivatalos részét, s tár­gyalt vendéglátójával, Ma­hathir Mohamaddal. A ta­lálkozó után a magyar kor­mányfő úgy nyilatkozott, hogy alapvetően a kétoldalú kapcsolatokról volt szó, be­ruházási lehetőségekről, a kereskedelmi kapcsolatok­kai. Arra a kérdésre, hogy lesz-e népszavazás a monar­chia esetleges helyreállításá­ról, Berisha igenlő választ adott, azon meggyőződésé­nek adva egyúttal hangot, hogy „az albánok a parla­menti köztársaságra szavaz­nak majd". A beszélgetés so­rán kitértek az országba ér­kezett nemzetközi erők sze­repére is. Az albán elnök ve­lük kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy ezeket a kato­nákat kizárólag azért hívták az országba, hogy biztosít­sák a humanitárius szállít­mányok eljuttatását az erre rászoruló körzetekbe. ról, az együttműködés egyéb területeiről. A két ország több szempontból is hasonló irányba halad, a rendkívül dinamikusan fejlődő, igen sok külföldi beruházót fog­lalkoztató Malajzia a magyar gazdaság egyik célországa lehet. A miniszterelnök a malajziai piacgazdaságról hallottakat igen tanulságos­nak nevezte. Mahathir Mohamad fel­kérte a magyar vállalatokat, tanulmányozzák, hogy részt tudnak-e venni egy transzá­zsiai vasútvonal megvalósí­tásában, egyéb infrastruktu­rális beruházásokban. Kódolt terror A május elsejei brit választások kampány heteiben zajlik az élet a szigetországban. Kezdődött azzal, hogy március végén az lr nacionalisták több látványos akcióval vették ki sajátos részüket a választási kam­pányból, méghozzá úgy, hogy két fő vasútvonal, vala­mint a Nagy-Britannia északi és déli részei között hú­zódó fő autópálya forgalmát bénították meg hosszú­hosszú órákra, több mint húszmillió (!) fontos gazda­sági veszteséget okozva ezzel. Ez volt a kezdet. Az ír nacionalisták által hetvennyolc esztendővel ezelőtt alapított britellenes, katonai jellegű gerillaszer­vezet ugyanis március vége óta egyre többször és egyre nagyobb adagokban tör borsot az angol kormány orra alá. Néhány nappal ezelőtt a legnagyobb brit sportese­mény, a liverpooli díjugrató verseny mintegy hetven­ezres közönségét kellett evakuálni, miután érkezett az autentikus IRA-kódokat használó figyelmeztetés: bombákat helyeztek el a pályán. S ilyenkor Angliában nincs kecmec. Azt a bejelentést, azt a telefonálót, aki hiteles IRA-kódot használ, komolyan kell venni. Mert profi, talán a világ legprofibb terrorszervezetéről van szó, olyanról, amely az lr függetlenség kivívására ala­pított Sinn Fein („Mi Magunk") elnevezésű naciona­lista párt révén már a politikába is beépült. S az ango­lok komolyan is veszik: mennek a rendőrök, mentők és tűzszerészek, evakuálnak, lezárják a területet, és kutatnak és keresnek, mielőtt nagyobb baj történne. A Z tr nacionalisták akciója egyértelműen az infrast­ruktúra felbolygatására, az emberek mindennapi életének felforgatására, a gazdasági káosz előidézésé­re irányul. Szóval minden olyanra, ami körül nagy a felhajtás, a cirkusz, amiről beszélnek az emberek. Amiről a hírek szólnak. Célpontjaik között biztonsági és katonai létesítmények, víz- és gázművek, telefon­központok, vasútvonalak, autópályák és repülőterek állnak. A sportlétesítményektől a liverpooli eseményig távol tartották magukat. Egy brit biztonsági szakértő szerint, bár céljaik elérése érdekében erőszakos és kényszerítő eszközöket alkalmaznak, egyre ügyelnek: nem akarnak tragédiát okozni. IRA-pánik Tovább tart a brit káosz Horn Gyula királyi audiencián Major szerint szétesik az Eli • Irak kiutat keres Malajziai kapcsolatok • Bagdad (MTI) Malajzia fejleszteni kí­vánja kétoldalú kapcsolatait Irakkal - jelentette ki vasár­nap a délkelet-ázsiai ország külügyminisztere Bagdad­ban, a Szaddám Húszéin ira­ki elnökkel folytatott, rend­kívül fontosnak minősített tárgyalásai után. Malajzia minden területen bővíteni akarja az együttmű­ködést Irakkal - idézte a ma­lajziai külügyminiszter tár­gyalások után mondott sza­vait az iraki hírügynökség. Abdullah Ahmad Badavi pénteken érkezett váratlanul az arab országba, ahol meg­beszélést folytatott számos magas rangú iraki tisztségvi­selővel. Az iraki televíziónak adott nyilatkozatában a ma­lájziai diplomácia vezetője sürgette, hogy az ENSZ tel­jes egészében vessen véget az Irak elleni embargónak, amelyet a 1990-ben, Kuvait lerohanása után léptettek életbe Irak ellen, s amelyet tavaly decemberben csak részlegesen oldott fel a vi­lágszervezet - az „olajat­élelmiszerért" konstrukció keretében. • London (MTI) A brit kormányfő sze­rint a szétesés várja az Európai Uniót annak az ösvénynek a végén, amelyen a közösség je­lenleg halad. John Major, aki a The Times hétfői számának ha­sábjain fejtette ki vélemé­nyét választási kampánya ré­szeként, közölte: az Unió in­tézményrendszere „máris re­cseg-ropog... a közösség rossz irányba indult, túlzott mértékben igyekszik az ol­dalvonalon kívülre szorítani a tagságát alkotó nemzetálla­mokat, s ha továbbra is ra­gaszkodik ehhez a fejlődési irányhoz, akkor elkerülhetet­lenül elemeire bomlik". Major, akinek pártja tíz nappal az általános választá­sok előtt mérföldekkel lema­radva követi a népszerűségi listákon az éllovas Munkás­pártot, kampányának fő hangsúlyát annak a tory té­telnek a bebizonyítására he­lyezte, hogy kizárólag a konzervatív párt lesz képes féken tartani a nemzeti szu­verenitásra törő brüsszeli ét­vágyat. Hétfői interjújában kifejtette: az EU-ban nem a integráció elvét nem szereti, hanem elsősorban azokat az embereket, akikhez ez az elv társul. Ennek illusztrálására kijelentette: ha bárki olyas­mit talál mondani, amit elő­zőleg a brüsszeli bizottság nem hagyott jóvá, „azzal úgy bánnak, mintha a temp­lomban a padlóra köpött volna". „Betege vagyok an­nak, hogy valahányszor a szemükbe mondom az igaz­ságot, csak azt kapom vissza, hogy Anglia, a sze­gény ördög már megint el­szigetelődött" - panaszol­ta Major. Arról a hivatalos tory vá­lasztási hirdetésről, amely az elmúlt hét végén diplo­máciai botrányt okozott - a fotómontázson Tony Blair munkáspárti vezér látható engedelmes bábként Helmut Kohl német kancellár hatal­masra nagyított figurájának ölében — a miniszterelnök csak annyit mondott: a „gúny a politika törvényes fegyvere az idők kezdete óta". A konzervatív pártból is érkező tiltakozások hatá­sára a hirdetést már vasár­nap vissza kellett vonni. Major - megerősítve, hogy nem hisz a súlyos tory vereséget jósló előrejelzé­seknek - mindazonáltal nem mulasztott el egy kínálkozó oldalrúgást Blairnek, mond­ván: ha „mégis" a Labour­vezér lesz tíz nap múlva a brit miniszterelnök, ő min­den segítséget megad majd neki abban a kérdésben, ho­gyan is kell kezelni Európát. Kiterjesztik az uniót? • Moszkva (MTI) Borisz Jelcin orosz elnök magáévá tette Alekszandr Lukasenko fehérorosz el­nöknek azt a javaslatát, hogy a Független Államok Közös­ségének más országaira is terjesszék ki a két ország in­tegrációs terveit. Az orosz hírügynökség szerint a fe­hérorosz államfőhöz küldött üzenetében Jelcin kijelentet­te, hogy kész lenne aláírni egy olyan integrációs meg­állapodást, amely Oroszor­szágon és Fehéroroszorszá­gon túl Kazahsztánt és Kir­gizisztánt is magába foglal­ná. Eskü Sarma előtt • Újdelhi (MTI) Inder Kumar Gudzsral, India megbízott új kormány­fője letette hivatali esküjét Sankar Dajal Sarma államfő előtt. A hetvenhét éves új miniszterelnök, az Egyesült Front nevű balközép párt­szövetség vezetője úgy dön­tött, hogy a Deve Gauda ve­zette előző kormány legtöbb miniszterét meghagyja tiszt­ségében, kivéve Palaniappan Csidambaram pénzügymi­nisztert és M. Arunacsalam munkaügyi minisztert. Orosz áram • Tbiliszi (MTI) Eduárd Sevardnadze grúz elnök rádióbeszédben kö­zölte: kérni fogja Oroszor­szágtól, hogy szüntesse be Abházia áramellátását, ha a Grúzia nyugati részén, a Fe­kete-tenger partvidékén fek­vő terület szakadár vezetői nem tárgyalnak Tbiliszivel. Abházia Oroszországtól kapja áramszükségletének nagy részét. Az abházok az 1992-93-as háborúban ki­szorították a grúz csapatokat e kaukázusi vidékről, és ki­kiáltották függetlenségüket. Ezt sem Oroszország, sem más ország nem ismerte el. Elöörs • Hongkong (MTI) A Kínai Népi Felszabadí­tó Hadsereg egy előőrse be­vonult Hongkongba, egyen­ruhában, de fegyvertelenül. Feladata előkészíteni a helyi laktanyákat a nyáron bevo­nuló kínai helyőrség számá­ra. Július l-jén nulla órakor kínai fennhatóság alá kerül a jelenlegi brit koronagyarmat. A dúsgazdag terület vissza­adásáról 1984-ben egyezett meg a brit és a kínai kor­mány. Peresz nem hagyia • Jeruzsálem (MTI) Lemondásra szólította fel Benjámin Netanjahu minisz­terelnököt Simon Peresz, az izraeli ellenzék vezetője an­nak ellenére, hogy az ügyészség úgy döntött: nem emel vádat a korrupciós bot­rányba keveredett kormány­fő ellen. „A bizonyítékok nem elegendőek ahhoz, hogy a miniszterelnököt bí­róság elé lehessen állítani, de elegendőek ahhoz, hogy a nép Ítéletet alkosson róla" ­jelentette ki az izraeli rádió­ban Simon Peresz, aki egyúttal új választások kiírá­sát követelte.

Next

/
Thumbnails
Contents