Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-22 / 93. szám

KEDD, 1997. ÁPR. 22. HELYI TÜKÖR 3 Horvátország nem Balkán? röviden Franjo Tudjman az általa írt könyvvel ajándékozta meg vendéglátóját, aki saját könyvével viszonozta azt. (MTI Telefotó) jegyzet Vagy magad, ••• \Jos, igen: vagy magad, vagy senkivel! - foglalja 1 1 össze ismerősöm a honi kisgazdaság őserdejében szerzett tapasztalatait. Utalva arra: ha még egyszer újra kezdhetné váltakozói pályafutását, bizony eszébe sem jutna, hogy bárkivel is közös céget alapítson. Pedig olyan jó kis baráti társaság volt a mienk - mereng el régi szép idők emlékein. Aztán a pénz megbolondította a csapatot, mindenki saját zsebbe akart eldugni abból a kis kezdő haszonból is. S mire észbe kaptunk, már nem csak a béténk ment tönkre, hanem kapcsolatunk is. Persze azért még köszönünk egymásnak - nyugtat meg, ám arcán látszik: még mindig adósnak érzi magát egy-két méretes pofonnal. Vagy magad, vagy senkivel... Egyre többször hangzik el ez a suta szólás, jelezvén: valami roppant vastag erkölcsi válság lappang üzleti életünk mélyén. Nincs hitele a szónak, de nincs a szerződéseknek sem - panaszolják az üzletfelek. Nem csoda hát, hogy ebben a „Ki tudja jobban átverni a másikat?" - nevezetű társasjátékban extrahaszonnal élnek meg a pénzbehajtók (mert hogy a jog igazságszolgáltatása is ezerszer lassabban őröl Isten malmainál - mondják...), s ha egy középerős vállalkozót csak néhány százezerrel vernek át, már elkönyveli „bukóját" a magyar üzleti élet kockázati tényezőjeként. Építési vállalkozó ismerősöm, akinek egy nagyhevületű életművész több mint egymillióval tartozik immáron évek óta - manapság csak kesernyésen mosolyog, ha elbaltázott egykori üzletét szóba hozzuk. Mint mondja: erősebb idegzettel áldotta meg őt a sors annál, hogy emiatt kötél után nyúljon. De az is tény, hogy azóta ezerszer jobban átgondolja, kinek is adjon pénzt, s kinek vállaljon munkát. V

agyis nem csak a toprongyos erkölcs, de a bizalmatlanság madara is belépottyantotta tojásait vállalkozásaink fészkébe. S borzongató a félelem is, ha egy nagyobb megrendelés - légyen az mondjuk egy társasház felépítése - teljesülését várunk. Vagy akár csak azt szeretnénk biztosra venni, hogy a méregdrágán vett cipő talpa nem fog két héten belül leválni. Azt mondják az optimisták: átmeneti világunk salakja mindez. No, de hova megy át ez a világ? - jajong mind, aki inkább pesszimista. S tényleg, hová is? Zoőtírt/ Túl vagyunk a krízisen Békési László: - Nem kell attól félni, hogy tömeges piacvesztés és csődsorozat következik. (Fotó: Tésik Attila) • „Magyar tenger", Vonyarcvashegy Leégett a diszkó • Keszthely (MTI) Hajnali 3 óra 45 perc táján kigyulladt hétfőn a vonyarcvashegyi „Magyar tenger" diszkó, s a rövid idő alatt nagy erőkkel kiérkező tűzoltók már csak a tűz továbbteijedését akadályozhatták meg. Munkájuk közben két robbanást is észleltek, ezek PB-gázpalackoktól származtak. A tűzoltóknak és a helyszínelő rendőröknek több jelenség is feltűnt. Már kezdetben a szórakozóhely teljes területe égett; a viszonylag kevés faanyagot tartalmazó acélvázas épületben rendkívül magas hő keletkezett, megolvasztotta a zárakat és üvegburákat. S végül: a helyszínre érkező budapesti tulajdonos megerősítette, hogy a PB-palackokat a tűzhelyhez csatlakoztatva, rendes helyükön hagyták, nem pedig a felrobbanásuk helyszínén. Ráadásul a palackok darabjain elvágott gumicsőcsonkokat találtak a tűzoltók. E jelek alapján arra gyanakszanak, hogy gyújtogatás történt az éppen felújítás alatt állt diszkóépületben, amelynek tulajdonosát csaknem 25 millió forintos kár érte. Az ügyben szakértők bevonásával folytatják a vizsgálatot. Pert nyert a volt főtitkár Szent-Iványi a frakcióvezető • Budapest (MTI) Az SZDSZ képviselőcsoportjának jelenlévő 49 tagja egyhangúan SzentIványi Istvánt választotta a frakció vezetőjévé a testület hétfői ülésén. Az új frakcióvezető közölte: aktív munkát vár a képviselőcsoport tagjaitól nemcsak a parlamentben, hanem a közélet egyéb fórumain is. A frakció jövőbeni tevékenységéről szólva kifejtette: nagy figyelmet kívánnak fordítani a társadalmat erősen foglalkoztató kérdésekre, mint például a gazdaságra nemcsak makro-, hanem mikroszinten is -, illetve a szociálpolitikára. Ebből a témakörből egyebek mellett a családi pótlék ügyét emelte ki Szent-Iványi István. Ideiglenes lezárás • Barcs (MTI) A Dráva-híd felújítása miatt május 3-tól május 24ig lezárják a barcsi határátkelőhelyet. A munkálatok idejére a teher- és személyforgalmat a DrávaszabolcsDolnji Miholjac és az Udvar-Knezevo közúti határátkelőhelyre terelik. A 20 tonna összsúly alatti tehergépjárművek a BerzenceGola határállomást is igénybe vehetik. A felújítást követően 15 napig nem közlekedhetnek a barcsi Dráva-hídon a 40 tonna összsúly, illetve a 20 tonna tengelysúly feletti járművek. Őshonos tölgy • Fehérgyarmat (MTI) Egyre nagyobb területeken pusztul ki a nemesnyár és a lucfenyő SzabolcsSzatmár-Bereg megyében. Az okokat kereső szakemberek a több mint tfz éve tartó aszállyal, a talajvízszint 2-4 méteres apadásával magyarázzák e fafajták haldoklását, de gyanakodnak légszennyeződésre és más környezeti károsító hatásra is. Szabolcsban a legnagyobb kiterjedésű lucfenyőpusztulást a Bockerekierdőben észlelték a szakemberek. A fehérgyarmati erdészet évek óta küzd a fokozatosan elszáradó fák életben tartásáért, hiába. Miután minden próbálkozás kudarcot vallott, januárban kivágták a fenyőfákat, április elején pedig megkezdték a több tfzhektáros terület újratelepítését. A luc helyébe őshonos fák kerülnek a Bockereki-erdőbe, elsősorban tölgy. Források • Pilis (MTI) Új kirándulócentrumot alakítanak ki a Pest megyei Pilis község határában. Valamikor kilenc forrásból bugyogott itt a felszínre a víz, táplálva a Getje patakot, a forrásokat azonban évekkel ezelőtt betemették, a természeti értékekben gazdag környék elhanyagolt képet mutat. Az önkormányzat most védelem alá vonta a nyolchektáros területet, a forrásokat pedig újra feltárják. Mindehhez a Környezetvédelmi Alaptól 30 millió forintnyi támogatást nyertek. • Budapest (MTI) Tegnap az Országgyűlés plenáris ülésén beszédet mondott Franjo Tudjman, a Horvát Köztársaság elnöke. A magas rangú politikus Göncz Árpád meghívására kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Budapesten. Franjo Tudjman a független és demokratikus Horvátország első államföjeként szólalt fel a parlamentben. - Geopolitikai helyzete, tizennégy évszázados történelme, civilizációja és kultúrája révén Horvátország Közép-Európa és a Mediterránium része. Történelmünk rövid szakasza, az 1918-tól 1990-ig terjedő időszak köMagyarorszóg gazdasága olyan kicsiny, hogy elemi érdeke a külföldi tőke bevonása. Nevezetesen abba a gazdaságba, amely a tartós növekedés pályájára lépett, melyet nem fenyeget piacainak összeomlása vagy az újabb eladósodás. A magyar cégek jól és gyorsan alkalmazkodtak a nemzetközi kooperációs rendszerhez - tartja dr. Békési László, országgyűlési képviselő, expénzügyminiszter. 0 A jelenlegi pénzügyminiszter igencsak jó képet fest a magyar gazdaság állapotáról. Osztja ön is ezt a véleményt? - Én is úgy látom, hogy a magyar gazdaság túljutott átalakulásának legnehezebb szakaszán, s létrejöttek azok a feltételek, melyek esélyt adnak arra, hogy egy tartósabb, nagyobb ütemű fejlődés következzék. Nem kell attól tartani, hogy a közeljövőben tömeges piacvesztés és csődsorozat következik. A gazdasági szereplők nagy többsége ma már versenyképes és tőkeerős. Hál' Istennek nagy részük a magánszférában dolgozik, s független a közvetlen politikai, állami ráhatástól. A cégek nagy többsége exportját is versenyképesen tudta javítani. Ez azt jelenti: a növekvő gazdasági teljesítmények nem feltétlenül járnak tött bennünket politikailag a Balkánhoz, s most szilárd eltökéltségünk, hogy ennek megismétlődését elutasítjuk - jelentette ki Franjo Tudjman. A horvát államfő szerint Horvátország visszatértét az európai népek és országok közösségébe ellenszenv fogadta. Arra emlékeztette a magyar Országgyűlés képviselőit, hogy Jugoszlávia feltétel nélküli fennmaradását annak idején az európai hatalmak és az Egyesült Államok is támogatta. A horvát elnök közölte: a leghevesebb kritika akkor érte Horvátországot, amikor szuverén államként, az ENSZ alapokmányaival és a nemzetközi jogi normákkal összhangban felhasználta katonai erejét megszállt teegyütt újabb eladósodással, folyó fizetési vagy külkereskedelmi mérleghiánnyal. A sokat vitatott stabilizációs gazdaságpolitika 25 év óta először állította helyre a gazdaság teljesítménye és a fogyasztás közötti egyensúlyt. A jelenlegi hiány hosszú távon is finanszírozható, az ország tőkevonzó képessége jó. 0 Mi a helyzet az államháztartással? - Elindultak a reformok, bár most folynak a viták a nyugdíj- és az egészségbiztosítási rendszer átalakítása körül. Ezek ugyan nem veszélymentesek, de alapvetően, rörületei visszaszerzésére azoktól, akik háborúba kényszerítették. Úgy vélte: ez vezetett oda, hogy Horvátországot a balkáni és délkelet-európai egyesülések irányába kísérlik meg átcsoportosítani. Franjo Tudjman hangsúlyozta, hogy azon regionális közösséggel, melyből hiányzik Szlovénia, de hozzácsatolták Albániát, Horvátország a volt Jugoszlávián belüli helyzeténél is rosszabbul járna. Megfogalmazása szerint a balkáni regionális integrációban való részvétel, mint az Európai Unióval építendő viszony alapfeltétele, Horvátország gazdasági visszaeséséhez, s politikai függőségéhez vezetne. Kiemelte ugyanakkor, hogy Horvátország részt fog venvid távon nem befolyásolják a gazdaság esélyeit. Ha a jelenlegi vagy a következő kormány megőrzi a mostani gazdaságpolitika fő irányvonalát, akkor jó esély van arra, hogy a gazdaság tartósan fejlődő pályára álljon. 0 Néhány közgazdász szerint a restrikciós pénzügyi politika nem használ a belső piacnak... - Az ilyen közgazdászoknak azt tudom mondani, hogy először meg kellene tanulniuk, mi az a restrikció. Magyarországon évek óta nincs ilyen gazdaságpolitika. Csak akkor lehetne erről beszélni, ni a Közép-európai Kezdeményezés, valamint az Alpok-Adria Munkaközösség munkájában, és fokozott figyelmet fordít a CEFTAhoz, a Közép-európai Országok Szabadkereskedelmi Társulásához való csatlakozásra. - Olyan egyesült, demokratikus Európa részévé kívánunk válni, amelyben a tagországok viszonyaikat népeik javára alakítják majd. Franjo Tudjman beszédében elmondta, hogy Horvátország és Magyarország kapcsolata a barátság és a jószomszédség példája. - A horvátok sohasem fogják elfelejteni a magyarok segítségét a függetlenségért és önállóságért vívott harc során - jelentette ki a horvát elnök. ha az a végső felhasználás valamennyi elemét csökkentené. Erről nincs szó, csak egy belső átcsoportosítás ment végbe. Ez kettős célt szolgál. Az egyik: az a többletfelhasználás, mely 199394-ben megközelítette a bruttó nemzeti össztermék tíz százalékát, finanszírozható legyen. A másik: elsősorban a beruházás bővüljön, ne a fogyasztás. Az összes kereslet csak olyan mértékben csökkent, ami még nem dönti romba az országot. Ma már nincs keresletszűkítő hatása a gazdaságpolitikának, csak a fogyasztás csökkent! 0 Mekkora a magyar tőke szerepe a hazai gazdaságban? - A tőkének nincs nemzetisége. Az a tulajdonsága, hogy hasznot akar hozni. Minél több van belőle, annál jobb. Komolyra fordítva a szót: világos, hogy egy ilyen kis ország, mint a miénk, tartósan is tőkeszegény, s technikai lemaradottsággal küzdene, ha nem tudna nemzetközi erőforrásokat bevonni. Az a lényeg, hogy a magyar cégek gyorsan és jól alkalmazkodtak a nemzetközi kooperációs láncokhoz. Az ország számára ez jelenti a kitörési pontot. Az önálló, kis tőkéjű vállalkozások ugyanis legfeljebb a szolgáltatásokból, az idegenforgalomból képesek tartósan megélni. Korám András • Budapest (MTI) Szilárd István, a Magyar Vöröskereszt volt főtitkára hétfőn megnyerte a karitatív szervezet ellen indított munkaügyi pert. Szilárd István munkaviszonya helyreállítását, illetve elmaradt járandóságai megfizetését kérte. A keresetet 1995. júliusában nyújtotta be, azt követően, hogy azonnali hatállyal felmentették tisztségéből. A bíróság a felmondási idő felére bruttó 110 ezer 790 forint bért, csaknem 325 ezer forint kéthavi végkielégítést, és több mint 3 millió forint elmaradt munkabért ítélt meg Szilárd Istvánnak, illetve további 97 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a Magyar Vöröskeresztet. A döntés indoklásában egyebek mellett az áll, hogy a Vöröskereszt a két éve húzódó per során sem tudta bizonyítani: melyek voltak azok a döntések, mulasztások, munkaköri kötelezettségszegések, amelyek megalapozták Szilárd István azonnali felmentését. A volt főtitkár menesztését a bíróság mind formailag, mind tartalmilag megalapozatlannak tartotta. Az elsőfokú ítélet ellen a a Magyar Vöröskereszt fellebbezhet.