Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-15 / 87. szám

KEDD, 1997. ÁPR. 15. KITEKINTŐ 7 Iff vagyunk Hogy az a negyfene Budapest szinte reménytelenül nem hajlandó tudomást venni Vidék-Magyarországról, éppen elég bajunk. De nem intelem nélküli: ilyen fokú mostoha luxus soha ne fordulhasson elő a végeken, Csongrád megyében különösen nem! Itt erőket aprózni, elkótyavetyélni, figyelmen kívül hagyni jóvátehetetlen bűn. Figyelnünk és vigyáznunk kell egymásra, Szegednek a kistérségekre, a kistérségeknek a megyeszékhelyre. Ma már valahány településünknek önálló arculata, karaktere, akarata, településpolikája, s jövője van - valamennyi élete és munkája igenis érdekes és tanulságos lehet a másik számára! Sőt, az erőt (lelkit, szellemit, anyagit), a szándékot, a célt, tervszerűen összehangolva, összeadva progresszív területfejlesztési eredmények születhetnek. A kistérségek, s az ezekben egymás kezét megfogó települések egészséges lélegzése lapunknak is szívügye. Éppen ezért mi magunk is, immáron heti rendszerességgel, kitekitünk Kistelek és Mórahalom térségére, a városkörnyéki településekre. Fogadják, forgassák, segítsék hát jó szívvel jelentkezéseinket! I Mórahalom, Csíkszentmárton - egy Phare Sxázlábú barátság • Huszonötször több a fóka... Munkaerőpiacon Csíkban együtt - középen (balról jobbra) Nógrádi Zoltán mórahalmi és Gergely András csikszentmártoni polgármester. (Fotó: Gyenes Kálmán) Míg Csongrád megye munkanélküli helyzete általában valamivel jobb az országos átlagnál, Mórahalom és térségének mutatói nem érik el a megyei átlagot. Az elmúlt esztendőben, noha az állásajánlatok száma megsokszoródott, száz regisztrált munkanélkülire csak 4 jutott. Foglalkoztatási szempontból nem jól kezdádött ez az év, hisz a megyében mindenütt emelkedett a munkanélküliek száma, érdekes módon, Mórahalmon a legkevésbé. Mielőtt Mórahalom és térsége elmúlt évi adatait szemügyre vennénk, összehasonlításul vessünk egy pillantást a megyei mutatókra. Csongrád megyében 1996-ban 7,7 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma. Az 1994 óta tartó tendenciózus csökkenés átlagosan évi 6,5 százalék, amely szerint évente átlagban 5930 fővel kevesebb keresővel számolhatunk Csongrád megyében. A KSH megyei igazgatóságának tájékoztatása szerint az országos tendenciánál nagyobb ütemű a megyében a foglalkoztatás mérséklődése. A gazdaságilag aktív népesség 10 százaléka volt regisztrált munkanélküli. A megyei munkaügyi központ adatai szerint az év végén 17 ezer 643 munkanélkülit tartottak nyilván a kirendeltségeken (ez a szám 708 fővel kevesebb az egy évvel korábbinál). A regisztrált munkanélküliek több mint 50 százaléka a 26-45 évesek korcsoportjába tartozott, a 25 év alattiak 25 százalékot képviseltek. A munkanélküli ráta éves átlagban 9,3 százalékra sikeredett, az esztendő végére lement 9re, ami másféllel alacsonyabb az országos mutatónál. A munkaerőpiaci szervezethez bejelentett havi átlagos munkaerőkereslet 4,2 százalékkal haladta meg az elóző évit, átlagosan 4400 üres álláshelyet tartottak nyilván havonta a kirendeltségek. Ezek közül minden negyedik bizonyult új munkahelynek. Az újonnan regisztrált munkanélküliek száma rendre meghaladta az új álláshelyek számát. A munkaerőkfnálat másfélszerese volt a keresletnek. A tartósan munka nélkül lévók aránya megközelítette a 70 százalékot. Ezen megyei kitekintő után, nézzük a Mórahalmi munkaügyi kirendeltség elmúlt év végi munkanélküli adatait: a regisztrált munkanélküliek száma 890 (1,7 százalékos növekedés), a pályakezdőké 78 (7,1 százalékos csökkenés), a bejelentett álláshelyek száma 39 (5 és félszeres a növekedés!). Járadékban 282-en részesültek esztendőzáráskor, pályakezdő segélyben ketten, jövedelempótló támogatásban 330-an. Mindezen információk előrebocsátása után azon sajnálatos tényt kell megállapítanunk, hogy az elmúlt esztendőben Mórahalom, Szentes, valamint Kistelek térségében nem csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, vagy csak alig. Az okok két tényezővel hozhatók kapcsolatba: a regisztrált munkanélküliek és a gazdaságilag aktfv népesség számának alakulásával. A mutatók azonban másról is árulkodnak: Mórahalmon ugyan 15 fővel (1,7 százalék) több munkanélküli maradt a rendszerben év végén, mint korábban, a munkanélküliség időnkénti emelkedésének oka többnyire a szezonalitásban keresendő. A mezőgazdaság télen nem egy kifejezetten munkaadó ágazat... A bejelentett álláshelyek száma, illetve a növekedés dinamikája valamennyi térségben meglepően magas. Mórahalmon különösen: éves átlagban 7,8-szeres volt a növekedés. Ez arra enged következtetni, hogy egyrészről nőtt a munkaerőigénybejelentési fegyelem, illetőleg valóban több lett az álláshelyek száma a munkaerőpiacon. Ettől még továbbra is igen rossz az elhelyezkedési lehetőség Mórahalmon: száz fizikai foglalkozású munkanélkülire 5, száz szellemi foglalkozásúra 3, száz regisztrált munkanélkülire 4 álláshely jutott az elmúlt esztendőben. Huszonötször annyi fóka mint amennyi vadász... A február még téli hónap, a munkaügyi központ jelentése is ennek megfelelően jeges adatokat tartalmaz. Januárhoz képest nőtt a munkanélküliek száma megyénkben, elérte a 18 ezer 671-et, ami 6,3 százalékos emelkedést jelent. A munkanélküliségi ráta is ennek megfelelően változott, 0,6 százalékkal nőtt, 9,5-re. Mórahalom térségében kisebb mértékű az emelkedés, mindössze 0,2 százalékos. így a február végi munkanélküli ráta itt 9,6 százalékosra sikeredett. Ö. F. Csík olyan mint a magyar Szentföld. Ahol megtisztulásért érdemes kóborolnia minden honi magyarnak. A mórahalmiaknak már könnyebb, hisz a csíkszentmártoniakkal úgy járnak össze, mint a legkedvesebb sógorok és komák. A kapcsolatoknak újabb és újabb aranyszálai köttetnek, most éppen a focisták „csomózgatnak", miközben a gazdasági életben is komoly lépésekre készülnek itt és ott. A minap egy közös, a mezőgazdaság korszerűsítésén alapuló gazdaságfejlesztő Phare-pályázat kimunkálásához dugták össze a fejüket Mórahalom és Csikszentmárton önkormányzati vezetői. A csikszentmártoni kapcsolat „főkötője" Rozi (Magyar Isvánné), a mórahalmiak egyszemélyes közösségteremtó intézménye, aki közel húsz éve járja Erdély kisebb településeit. Egy pedagógusképzés kapcsán csábult el Csíkszentmártonban, amikor meglátta az általános iskola falán: Móra Ferenc Altalános Iskola - akárcsak mórahalmon. Ott, Tamási Aron, Gábor Aron, Körösi Csorna Sándor, s mások szülőföldjén... Aztán meg ugyanolyan fiatal a polgármester, mint itt. Sőt, egyformán, kissé kopaszodik mindkettő... Ennyi rokon vonás! gondolta Rozi, nem lehet véletlen. Nem is, amit az elmúlt egy-két esztendő minden kétséget kizáróan bizonyított is. A '95-ös ismerkedés után '96 tavaszán együttműködési megállapodás született a két település között. A barátkozást erősítő, szélesítő, s tervszerűbbé tevő írásos dokumentum még nincs egyéves, de a benne általánosságban megfogalmazott célok máris életre keltek. Megkezdődött a „szomszédolás": meglátogatták egymást a képviselők, jönnek-mennek a pedagógusok, kölcsönösek a hospitálások, beindultak a gyerekek, tavaly csíkiek táboroztak a Duna-kanyarban a mieinkkel, most meg a 35 mórahalmi kisdiák megy Csíkba, a Szent Anna-tó mellé. A mórahalmi könyvtár pályázati pénzből vásárolt szépirodalmi és pedagógiai könyveket indított barátaikhoz, gyermekrajzok cseréltek „gazdát", kézműves kellékek keltek útra, stb., stb., olyan ez már, mint egy szeretetetlánc. A különféle intézmények, civilszerveződések sorra találják meg saját partnereiket, amitől aztán igazán pezsgővé válhat a kapcsolat. A város napján már a csikszentmártoni hagyományőrző együttes is ott műsorozott Mórahalmon, most meg az itteni Parasztkórus készül csíki „koncertkörútra". Az itteni közösségi ház az ottani művelődési házzal, az idevalósi turisztikai csoport az odavalósival hajol össze. Ahogy illik rendre indul most már kirándulóbusz Mórahalomról Csíkszentmártonba, aztán onnét meg ide. Belendült a civilszféra - hol vendégek, hol meg vendéglátók a települések polgárai. Elhelyezés természetesen családoknál. Gond legföljebb csak abból adódik, hogy időnként több a szállást felajánló, mint az igénylő... Külön együttműködési szerződés köttetett a mórahalmi Esély Alapítvány és kinti Szent Márton Társulás között, kezdve a szociális ügyektől a környezetvédelmen át a sportig, a legkülönfélébb területekre. Jártak már Csíkszentmártonban az AGRYA ifjúsági szervezet fiataljai is, s a két település plébánosa is felvette egymással a kapcsolatot. Küszöbön a mórahalmi mezőgazdasági szakiskola és a csikszentmártoni gazdasági lfceum találkozása, de a két település focistái is készülődnek... Mórahalom és Csíkszentmárton polgármestere több lábon álló kapcsolatról beszél de ha mindent jól összevetünk, lassan kész a százlábú... • Melyből most van jó pár újabb „támasztóláb" kinövőben. A minap jártak ugyanis Mórahalmon Gergely András csfkszentmártoni polgármester uramék, hogy Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester kezdeményezésére közösen célozzanak meg egy Phare Partnership programot. A koncepció kész, a házigazda avat be bennünket a részletekbe: - A projekt a homokháti kistérségi egyesületre és a a csikszentmártoni Szent Márton Társulásra épül - tájékoztat Nógrádi Zoltán. - Az első fázis a mezőgazdasági erőforrás elemzése (ökonómiai, ökológiai, humánerőforrás vizsgálattal, plusz, a kiugrási pontok megkeresésével); a második a gazdaságfejlesztés elindítása előbb egyesületi szinten, majd a szövetkezeti modell kidolgozása (szervezetfejlesztés, valamint képzés a kinti operatív munka irányítói számára); a harmadik fázis az eurokonform szövetkezet létrehozása, illetve bizonyos beruházási javak megcélzása, az ún. horizontális és vertikális integráció megteremtése, mely már átvihető, kapcsolható az Európai Unió normáihoz, illetve gyakorlatához. Ez a harmadik fázis azonban már egy következő pályázat témája lehet, amennyiben e mostani zöld fényt kap Brüsszelben. 9 Milyen határidők, s követelmények rendelhetők a pályázat mellé? - Az angol nyelvű, hitelesttett fordftásnak áprilisban kell elkészülnie. A pályázatban a lehető legapróbb részletekre ki kell térnünk (például még arra is, hogy mikor és hány oldalt fénymásolunk), amit később úgy kell használnunk, mint egy szent frást. Minden betűjét be kell tartanunk, amit egy igen szigorú és bonyolult elszámolási rendszerrel nyomon is követnek. Az elbírálás négy hónap, az eredményhirdetés októberre várható. A projekt futamideje pedig 18 hónap. 9 S azonnal indulhat a program harmadik fázisa? - Ami egy további pályázatot jelent, de egy más típusút. Komplex gazdaságfejlesztésre, komolyabb térségfejlesztésre egyesületek nem pályázhatnak, csak nonprofit gazdasági társaságok. Nálunk erre a legmegfelelőbb a kht. Éppen ezért szorgalmaztuk a Mórahalom-Homokhát Eurointegráció Kisrégiós Térségés Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Társaság létrehozását. • Gergely András, Csfk • szentmárton polgármestere örömmel vette mórahflnri kollégája segítő ötletét a közös Phare-pályázat benyújtására. Ami nem csoda, hisz amennyiben Brüsszelben rábólintanak a programra, vidékfejlesztési szakemberek mennek Csíkba az ottani gazdasági lehetőségek vizsgálatára, aztán onnét meg szakemberek jöhetnek Magyarországra tanulni, sőt, a projekt elbír külföldi tanulmányutat is. Most már talán biztos Csíkszentmártonban mindenképppen hogy Románia is ugyanarra az európai integrációra készül, mint mi. 9 Polgármester úr, mennyire új világ az önöknek, amire most a mórahalmiakkal közösen pályáznak? - A kis és közepes vállalkozásokat szolgáló inkubátorközpontok létesítésénél már megjelent a Phare-támogatás Csíkban is. Az egyéb lehetőségeket még nem nagyon ismeijük, s maga a pályázatok elkészítése is, úgy látom, speciális felkészültséget és nagy gyakorlatot igényel, s magát az uniós szemléletet is er kell még sajátítanunk. A programból, ha egy momentumot kellene kiemelnem, a kiugrási pontok megtalálására, illetve menedzselésére különösen is kíváncsi vagyok. Remélem, a turizmus lehetőségei egyértelműen megmutatkoznak. Az emberek is mintha most jönnének rá természeti és építészeti értékeikre... 9 Hogyan állnak önök a mezőgazdaság átalakításával, s egyáltalán a vállalkozásokkal? - 1991-ben született a földtörvény, mely a tsz-ek teljes felszámolását frta elő. Megtörtént - kó kövön nem maradt... Az emberek visszakapták földjeiket, maximum 10 hektárig. Ám a többség hamar rájött, egyedül nem megy sok az idős ember nálunk. így hát a gazdák 60 százaléka újra társult, immáron önként, bevitték a földjeiket társaságba. Kettő ilyen is alakult Csfkszentmártonban. Az európában honos szövetkezést, azonban még meg kell tanulnunk. A többi gazda megkapta a földjét, tagosftva, s önállóan gazdálkodik. Ami a vállalkozásokat illeti, 28 kft., 25-26 családi társulás, s 18 egyéni vállalkozás működik a 4500as lélekszámú bokortelepülésünkön. 9 A román kormány mostani sokkterápiája, gondolom, önöket is keményen érinti... - Iliescu lopott el tőlünk hét esztendőt, teljesen tönkretette a gazdaságot. A mostani kormány kőkemény sokkterápiával igyekszik helyrehozni mindazt, amit elődeik elrontottak. Ez a kormány élvezi mind a magyarok, mind nagy általánosságban a román nép bizalmát. Ha az előző kormány ilyen szigorú gazdasági intézkedéseket hozott volna, egészen biztos, polgárháborúba sodródik az ország. Most viszont megértőek vagyunk... 9 Polgármester úr, mi van a pultokon, s mi van a zsebekben? - A boltokban minden van, csak nagy a drágaság, nem tudjuk az árukat megfizetni. Az én fizetésem például nettó 420 ezer lej, ami alig több mint 10 ezer forint... Ám a reményünk soha nem látottan nagy! Örfl Ferenc Homokháti kistérség • Munkatársunktál Az önkormányzati modellváltás alapvető fordulatot hozott a területi közigazgatásban. Az addig erősen integrált rendszer helyébe az önállósággal bíró települési önkormányzatok léptek, amelyek területi kapcsolódási pontjai egyáltalán nem voltak sem az irányítás, sem az igazgatás szempontjából kijelölve. A kezdetben csak a közös érdekképviseletre, koordinációs feladatok ellátására irányuló igény nyomán alakultak ki az első kistérségi együttműködések a települési önkormányzatok között. Egyre több központi intézkedés, kormányzati területfejlesztési és válságkezeikési akció épített a kistérségi együttműködésekre. Több nemzeti segélyprogram is előnyben részesttette ezeket a települési konfigurációkat, s a támogatási és pályázati lehetőségek is ebbe az irányba adnak ösztönözést. Csongrád megyében öt kistérség alakult ki, közülük az egyik legaktívabb a Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesülete. Tagjai: Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Röszke, Rúzsa, Üllés, Zákányszék, Zsombó települési önkormányzatok és a Csongrád Megyei Önkormányzat, pártoló tag Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, s a Progress Alapítvány. Az egyesület 1995 februárjában alakult, az 1994 őszén megkötött együttműködési megállapodás megerősítéseként. Az együttműködés a kistérségi speciális problémák megoldása, a térségi jelentőségű fejlesztések, innovatív beruházások megvalósítása, munkahelyteremtés és az összehangolt tervezés nyújtotta előnyök érdekében jött létre. Az egyesület munkáját egy kistérségi referens vezetésével, a Progress támogatásával létrehozott Kistérségi Vállalkozói Iroda segfti, amelynek székhelye Mórahalmon van. Munka nélkül • DM-információ A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ legfrissebb, márciusi adatai szerint a következőképpen alakult a munkanélküli helyzetkép a homokháti kistérség településein (az első adat a regisztrált munkanélküliek számát, a második a munkanélküli rátát jelenti): Bordány: 97 - 6,7 százalék. Domaszék: 105 - 5,8 százalék. Forráskút: 52 - 4,6 százalék. Röszke: 102 - 6,7 százalék. Üllés: 122-7,8 százalék. Zsombó: 151 - 15 százalék. Mórahalom: 253 - 8,4 százalék. Ásotthalom: 273 - 11,1 százalék. Öttömös: 57 - 12,7 százalék. Pusztamérges: 60 - 9,4 százalék. Rúzsa: 186 - 13,3 százalék. Zákányszék: 85 - 13,3 százalék.