Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-15 / 87. szám

KEDD, 1997. ÁPR. 15. A VÁROS 5 • Városházi döntésleltár Összeférhetetlenség? e Mégis, kinek a márványa? Tankcsapdák a Rákóczi téren Hárommillióból felújíthatnák a burkolatot. De úgy tűnik, most ennyi pénz sincs... (Fotó: Nagy László) Választóvizet jelent a tévéközvetítés. E tényt erősítette meg a szegedi közgyűlés minapi ülése is. Ugyanis a nyilvános­ság előtt másképpen vi­selkednek és érvelnek a képviselők, mint akkor, ha a közgyűlési teremben nincs már se újságíró, se tévékamera. Két ügyet is fölmelegítettek a képviselők, miután „egye­dül" maradtak. A még meg­maradt két szegedi nevelőott­hon összevonását akarták ke­resztülverni egyes képviselők, mikor a korábban név szerinti szavazással elutasított javas­latról Farkas László tanács­nok (KDNP) kezdeményezé­sére ismét voksoltak. Igaz, a gépes szavazás változtatott a korábbi arányokon, de e má­sodik kör 22 igenje is kevés­nek bizonyult ahhoz, hogy „átszervezzék", azaz eggyéol­vasszák a Londoni körúti Gyermekotthont és az Árpád Nevelőotthont. A korábban az április 24-i rendkívüli közgyűlésre elnapolt döntést, vagyis hogy támogassa-e az önkor­mányzat a SZITI Kulturális és Mentálhigiénés Egyesüle­tet 4,8 millióval, hogy az együttműködhessen a turkui ifjúsági egyesülettel, meg­pályázhassák a Phare-prog­ram 200 ezer ECU-ját Kiss Tamás (MSZP-BIT) javasla­tára vették elő. De a képvi­selők többsége nem változ­tatta meg a kora délelőtti szavazáskor képviselt állás­pontját. A közgyűlési tudósításból kimaradt, de a döntésleltár része, hogy városrendezési tervek készíttetésére idén 25 millió forintot költ Szeged. A keret felosztásáról csütörtö­kön döntöttek a képviselők. De azt is elhatározták, hogy a Somogyi-könyvtár mögötti parkoló nyáron sörkert lesz, ezért megváltoztatják a par­kolási rendeletet. A Tímár utcai barakk vá­rosképi és egyéb okok miatt a bontásra ítéltetett. A Progress Alapítvány Tisza Lajos körúti bérleményének bérleti dfját nem engedte el a közgyűlés. A város 750 éves évfordulóját ünneplő helytörténeti vetélke­dőt többen képviselői alap­jukból, illetve a kulturális bi­zottság pénzéből összesen 550 ezer forinttal támogatták. A közgyűlés tudomásul vette a Szegedi Vfzügyi Sportegye­sület és a Maty-éri Gróf Szé­chenyi István Evezős és Ka­jak-Kenu Pálya Közhasznú Társaság között a közhasznú feladatok ellátásáról kötendő szerződést. Bartos Gyula Kossuth-dí­jas színművész tiszteletére emléktáblát helyez el a Haj­nóczy utca 14. számú épület homlokzatán az önkormány­zat május 21-én. A Szenthá­romság utca 39. számú épület lakói a bérlakásaik megvásár­lásáról szóló szerződés módo­sítását kérték, a dijak az Inlak Kft. hatáskörébe tartoznak. Közoktatási fejlesztési közalapítványt hozott létre a városi és megyei közgyűlés, Szeged 500 ezer forinttal szállt be. Zárt ajtók mögött személyi kérdésekről döntöttek. így például Móra Tibort válsztot­ták a szőregi településrészi önkormányzat tagjává; a jogi és ügyrendi bizottság tagjának pedig dr. Piri József algyői képviselőt, aki korábban le­mondott e testület elnöki posztjáról. A képviselők arról is döntöttek, hogy az önkor­mányzat gazdasági társaságai­nál lévő könyvvizsgálók díja: havi 45-60 ezer forint. A Pósz Jenő utcai épületet pedig zárt­körű pályázaton értékesítik, a kiinduló ár: 22 millió forint. A pályázat eredményét a má­jusi közgyűlésen értékelik. Újszászí Ilona Összetört márványla­pok, hatalmas kátyúk, néha őrjöngésig fölher­gelt autósok. S persze panaszkodó szegediek. Mindez nem a város kül­területi állapotainak kö­vetkezménye, hanem a nagyon is belvárosi, Rá­kóczi téri parkoló aka­dálypályája miatt lett része napi sztresszünk­nek. De vajon meddig kell még néznünk ezt a márványtemetőt? - kér­deztük két köztisztvise­lőtől is. Van nekünk, szegediek­nek is egy darab Rákóczi te­rünk. Igaz, korántsem annyi­ra híres, mint fővárosi test­vére, de mindenképp a Ti­sza-parti város központi terei közé tartozik - a hatvanas évek eleje óta különösen. Akkor épült ugyanis ide a megyeháza, amit ántivilá­gunkban még csak megyei tanácsként, meg pártbizott­ságként emlegettek. S ami előtt Lenin szobra jelezte, milyen társadalmi formáció parancsa szerint igazgatják ­ott mögötte - a világ dolgait. Lenin rendszerváltozásunk első hónapjaiban elköltözött a térről, s az addig szent ko­szorúzási területből egészen hétköznapi parkoló lett. Kar­rierje csupán akkor kezdett újfent emelkedni, amikor fi­zető parkoló rangra emelte Szeged városa. De mégsem ezért emlegetik oly gyakran a szegediek. Sokkal inkább azért háborognak, mert ez a terület immáron szégyenfolt­ként funkcionál a városban. Az egykor díszes márvány­lapok összetöredezve, az au­tóparkolóban - ami ugyebár nem kevés pénzt is hoz Sze­ged kasszájába, fizetős volta miatt - pedig egyre mélyül­nek a tankcsapdák. S hogy meddig tart még ez az álla­pot? Nos, szegedi önkormány­zat irodavezetője, Nagypál Miklós azt válaszolta e kér­désre, hogy momentán a vá­rosnak nagyon szűkösek azok az anyagi lehetőségei, amelyeket ilyen célú beruhá­zásokra, akár út, akár térfel­újításra költhet. S bár ma még 2,5-3 millió forintból kicsinosíthatnák a Rákóczi teret, sajnos ennyit sem tud­nak áldozni rá - bármennyi­re is fájlalják az ott uralkodó állapotokat. A megyeházán pedig Pászti Tóth Gyulát, a megyei közgyűlés alelnökét faggatunk, aki szintén nem túl derűlátóan beszélt a már­ványpusztulásról. - A terület a városé, a fel­újítást is Szegednek kellene finanszíroznia, ugyanis a megyei közgyűlés költség­vetéséből ilyen célokra nem is költhetünk - mondta Pász­ti Tóth úr. Hozzátéve: szá­mos, megyeházára érkező vendég kifogásolta már a lá­tottakat. - Azért is különösen fájó számunkra ez a helyzet, mert maga a megyeháza az or­szág legjobban karbantartott középületei közé tartozik. Jeleztük is gondunkat Sze­ged vezetésének, bár véletle­nül sem akarunk követelőz­ni, netán feszültséget kelteni, így csak bízunk abban, hogy a városi költségvetés pénzei­ből egyszer jut a Rákóczi térre is - mondta az alelnök. Valami hasonló optimiz­mus hatja át a szegedi polgá­rokat is. Csak éppen a biza­kodástól még soha, sehol nem simultak ki a márvány ráncai... Bátyi Zoltán • Király Levente az újságíróklubban Sajtósatu • Munkatársunktól A Sajtóházban működő újságíróklubban, a Stefániá­ban új rendezvénysorozat kezdődött március közepén. A Sajtósatuban eddig Szőke Péter ezredest, szegedi rend­őrkapitányt, valamint Básthy Gábor alpolgármestert szo­rongatták meg a Délmagyar­ország újságírói. Ma este 7 órakor a nyilvános interjú keretében Király Levente színművészt faggatja mun­kájáról és pályájáról Sulyok Erzsébet és Szabó C. Szi­lárd. Vedres-hét • Tudósítónktól A Vedres István Kollégi­um nevelőtestülete és diákön­kormányzata ezen a héten rendezi meg a hagyományos Vedres-napokat, melyen egyebek mellett koncert, játé­kos vetélkedők, tánc- és di­vatbemutatók, színházi elő­adások és kézműves foglal­kozások szerepelnek. Kitüntették • DM-információ Dr. Frank József, a Gabo­natermesztési Kutatóintézet főigazgatója a Délmagyaror­szág április 12-i számából éle­tének két jelentós eseményé­ről értesülhetett. Egyrészt örömmel tölthette el, hogy a város közgyűlése Szeged nap­ja alkalmából Szegedért Em­lékéremmel ismerte el eddigi munkásságát. Az már kevésbé lelkesítő, hogy e hírben nyu­galmazott igazgatóként szere­pelt. Mivel ereje teljében te­vékenykedik, s nyugdíjazásá­ról szó sincs, az elírás kap­csán vigasztalja az aktualizált bölcsesség: kinek nyugdíjas hírét költik, még sokáig dol­gozhat. • Zöldszegény, ám porban gazdag város Az űrből vizsgált Szeged Dr. Mezősi Gábor tanszékvezető egyetemi tanár és dr. Mucsi László adjunktus a természeti földrajzi tanszéken. (Fotó: Mohos Angéla) A JATE Természeti Föld­rajzi Tanszékén régóta folynak olyan kutatások, amelyek eredményei il­leszkednek a városi kör­nyezeti tervezés folyama­tához. A tanszéken alapí­tott alkalmazott geoinfor­matikai laboratóriumban Szeged és környékéről készített digitális űrfelvé­teleket elemeznek, ame­lyek nagy felbontása (5, 10, 20, 30 méter) révén kijelölhetők a város konf­liktushelyzetekkel terhelt területei. A tanszéken fo­lyó munkáról beszélget­tünk dr. Mezősi Gábor tanszékvezető egyetemi tanárral és dr. Mucsi László adjunktussal, aki e témában doktorált (PhD). Dr. Mucsi László: - A nagy területre vonatkozó, gyorsan megismételhető adat­nyerés igénye szükségessé tette, hogy egy korábban nem használt módszert, a digitális űrfelvételek térinformatikai feldolgozását alkalmazzuk a városökológiai kutatásban. Az 50 ezer lakoson felüli váro­sokban már kialakulnak azok a sajátos városi ökológiai ha­tások, melyek eredményeként városklímáról, városi talajról, növényzetről, állatvilágról be­szélhetünk. A francia, ameri­kai. orosz műholdak által ké­szített felvételeket a Földmé­rési Intézeten keresztül sze­rezzük be, és az egyetem egyik legjobban felszerelt la­boratóriumában, az alkalma­zott geoinformatikai laborató­riumban dolgozzuk fel. A mű­holdakon elhelyezett érzéke­lők működési elve az, hogy a földfelszín által visszavert vagy kisugárzott elektromág­neses energia mérhető. Az energia intenzitása összefüg­gésben van a vizsgált tárgy fi­zikai, kémiai, ökológiai, stb. tulajdonságaival, Így kimutat­hatók a növényzettel borított felszínek, ezeken belül a sajá­tos asszociációk, közvetve pe­dig olyan tényezők, mint pél­dául a károsító anyagok fel­halmozódása, a faj betegsé­gei, stb. Az űrfelvételek alap­ján térkép is szerkeszthető. Dr. Mezősi Gábor: - A városökológiát be kell illesz­teni egy olyan rendszerbe, ahol a kutatási eredményeket a szociálgeográfia, a városter­vezés szempontjai szerint is értékeljük. Vagyis a város­ökológiai kutatás keretében vizsgáljuk a talajvíztől a leve­gőminőségig, a vegetáció áll­apotától a humánökológiai hatásokig mindazon tényező­ket, amelyek az adott városi miliőben a környezeti feltéte­leket befolyásolják. Ebből kö­vetkezően a vizsgált paramé­terek, illetve az adatok térbeli­sége miatt olyan feldolgozó rendszert kell alkalmazni, melyhez nagy teljesítményű számítógépek (SUN munkaál­lomások), korszerű szoftverek (ERDAS, ARC/Info) és térin­formatikai ismeretekkel ren­delkező szakemberek szüksé­gesek. 0 Mi a kutatás gyakorlati haszna? Dr. M. G.: - A kutatás két évvel ezelőtt kezdődött, és jó­tékony hatással volt rá, hogy az önkormányzat közgyűlése előtt éppen akkor volt napi­renden Szeged 1997-2000-re szóló környezetvédelmi és zöldterület-fejlesztési tervé­nek kidolgozása. Ezt a tervet egyébként éppen a mostani közgyűlésnek kell elfogadnia. Mi úgy próbálunk segfteni, hogy a kutatás eredményeit a városi képviselők számára a gyakorlati probléma oldaláról is bemutatjuk. Vagyis térkép­szerűen minden egyéni képvi­selő kezébe adjuk, hogy me­lyek azok a környezeti konf­liktusok, amelyek az ő körze­tében a legsúlyosabbak. A vá­ros mely részein agresszív a talajvíz, hol degradált a nö­vényzet, hol nagy a porterhe­lés, stb. Ha ezzel a képviselők tisztában vannak, könnyebb a megoldás stratégiáján dolgoz­niuk. • Az űrfelvételek és a térinformatikai módszerek tapasztalatai szerint me­lyek a város legszembeöt­lőbb környezeti konfliktu­sai? Dr. M. G.: - A legna­gyobb gondot a túlzott beépí­tettség, egyes lakótelepeken a zöldfelületek hiánya és a leve­gő szennyezettsége okozza, valamint az, hogy az árvíz utáni várostervezési tervek el­eve hiányos zöldfelületi kon­cepciója is kedvezőtlenül vál­tozott az elmúlt 100 évben. A korábban parknak tervezett Mars tér beépült, a Széchenyi tér inkább kultúrpark lett, a Korcsolyázó tér helyén az Ady-téri sportpályák vannak, stb. Ezek eredetileg parkként funkcionáltak volna, és egy zöldterületi hálózat részeinek tervezték őket. Köztük a kap­csolatot a sugárutakat övező zöldfelületek, fasorok jelen­tették volna. Ezzel szemben a város központja egyre inkább beépült, a kijelölt zöldfelüle­tek vagy megszűntek, vagy növényzeti leg teljesen elér­téktelenedtek. így aztán a zöldfelületek egyre kintebb szorulnak, egyre távolabb vannak egymástól, és egyre nehezebb a természeteshez közeli állapotokat kialakítani. Dr. M. L.: - Az űrfelvéte­leken, a digitális térképeken jól látható „zöldterületek", a mezőgazdasági területek a vá­ros ökológiai állapotát kedve­zőtlenül befolyásolják. A múlt hét óriási porviharai is azért alakulhattak ki, mert a nö­vényborítás nélküli területek­ről az erős szelek könnyedén elhordják a talaj felsó rétegeit, amelyből aztán a városban ülepedő por lesz. Ez ellen csak úgy védekezhetünk, hogy a por megkötését segftő zöldfelületeket az uralkodó szélirányok ismeretében a megfelelő helyre tervezik és telepítik. Az ökológiai terve­zésnél a külterületeket is fi­gyelembe kell venni. Dr. M. G.: - Néhány adat­ból és geoinformatikai mód­szerekkel ki tudjuk számolni, hogy hová és milyen fát kell ültetnünk ahhoz, hogy a por­szennyezésből adódó egész­ségügyi problémákat jelentő­sen csökkenteni lehessen. A por keletkezését megfelelő te­rülethasznosítási módszerek­kel lehet csökkenteni, a szálló por bejutását pedig a külterü­let fásításával lehet megaka­dályozni. A város belsejébe jutó por megkötését inkább a vízterület növelése segíti, me­lyet azonban rendkívül meg­nehezít a belterület magas ára. • A város körül könnyebb fásitani, mint ahogyan a Belváros gondjait enyhíte­ni lehet. Mi a megoldás? Dr. M. G.: - A Belváros számára az a megoldás, hogy a jelenlegi beépítettséget sem­miképpen nem szabad tovább növelni. Korlátozni kellene a belső udvarokon a garázsok, melléképületek építését, vagy ezek tetején megfelelő mód­szerekkel zöldfelületet kellene kialakítani. Ez szabvány len­ne, de általában nem ve­szik komolyan, mert nagyon drága. Panak József

Next

/
Thumbnails
Contents