Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-15 / 87. szám

KEDD, 1997. ÁPR. 15. A VÁROS 5 • Városházi döntésleltár Összeférhetetlenség? e Mégis, kinek a márványa? Tankcsapdák a Rákóczi téren Hárommillióból felújíthatnák a burkolatot. De úgy tűnik, most ennyi pénz sincs... (Fotó: Nagy László) Választóvizet jelent a tévéközvetítés. E tényt erősítette meg a szegedi közgyűlés minapi ülése is. Ugyanis a nyilvánosság előtt másképpen viselkednek és érvelnek a képviselők, mint akkor, ha a közgyűlési teremben nincs már se újságíró, se tévékamera. Két ügyet is fölmelegítettek a képviselők, miután „egyedül" maradtak. A még megmaradt két szegedi nevelőotthon összevonását akarták keresztülverni egyes képviselők, mikor a korábban név szerinti szavazással elutasított javaslatról Farkas László tanácsnok (KDNP) kezdeményezésére ismét voksoltak. Igaz, a gépes szavazás változtatott a korábbi arányokon, de e második kör 22 igenje is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy „átszervezzék", azaz eggyéolvasszák a Londoni körúti Gyermekotthont és az Árpád Nevelőotthont. A korábban az április 24-i rendkívüli közgyűlésre elnapolt döntést, vagyis hogy támogassa-e az önkormányzat a SZITI Kulturális és Mentálhigiénés Egyesületet 4,8 millióval, hogy az együttműködhessen a turkui ifjúsági egyesülettel, megpályázhassák a Phare-program 200 ezer ECU-ját Kiss Tamás (MSZP-BIT) javaslatára vették elő. De a képviselők többsége nem változtatta meg a kora délelőtti szavazáskor képviselt álláspontját. A közgyűlési tudósításból kimaradt, de a döntésleltár része, hogy városrendezési tervek készíttetésére idén 25 millió forintot költ Szeged. A keret felosztásáról csütörtökön döntöttek a képviselők. De azt is elhatározták, hogy a Somogyi-könyvtár mögötti parkoló nyáron sörkert lesz, ezért megváltoztatják a parkolási rendeletet. A Tímár utcai barakk városképi és egyéb okok miatt a bontásra ítéltetett. A Progress Alapítvány Tisza Lajos körúti bérleményének bérleti dfját nem engedte el a közgyűlés. A város 750 éves évfordulóját ünneplő helytörténeti vetélkedőt többen képviselői alapjukból, illetve a kulturális bizottság pénzéből összesen 550 ezer forinttal támogatták. A közgyűlés tudomásul vette a Szegedi Vfzügyi Sportegyesület és a Maty-éri Gróf Széchenyi István Evezős és Kajak-Kenu Pálya Közhasznú Társaság között a közhasznú feladatok ellátásáról kötendő szerződést. Bartos Gyula Kossuth-díjas színművész tiszteletére emléktáblát helyez el a Hajnóczy utca 14. számú épület homlokzatán az önkormányzat május 21-én. A Szentháromság utca 39. számú épület lakói a bérlakásaik megvásárlásáról szóló szerződés módosítását kérték, a dijak az Inlak Kft. hatáskörébe tartoznak. Közoktatási fejlesztési közalapítványt hozott létre a városi és megyei közgyűlés, Szeged 500 ezer forinttal szállt be. Zárt ajtók mögött személyi kérdésekről döntöttek. így például Móra Tibort válsztották a szőregi településrészi önkormányzat tagjává; a jogi és ügyrendi bizottság tagjának pedig dr. Piri József algyői képviselőt, aki korábban lemondott e testület elnöki posztjáról. A képviselők arról is döntöttek, hogy az önkormányzat gazdasági társaságainál lévő könyvvizsgálók díja: havi 45-60 ezer forint. A Pósz Jenő utcai épületet pedig zártkörű pályázaton értékesítik, a kiinduló ár: 22 millió forint. A pályázat eredményét a májusi közgyűlésen értékelik. Újszászí Ilona Összetört márványlapok, hatalmas kátyúk, néha őrjöngésig fölhergelt autósok. S persze panaszkodó szegediek. Mindez nem a város külterületi állapotainak következménye, hanem a nagyon is belvárosi, Rákóczi téri parkoló akadálypályája miatt lett része napi sztresszünknek. De vajon meddig kell még néznünk ezt a márványtemetőt? - kérdeztük két köztisztviselőtől is. Van nekünk, szegedieknek is egy darab Rákóczi terünk. Igaz, korántsem annyira híres, mint fővárosi testvére, de mindenképp a Tisza-parti város központi terei közé tartozik - a hatvanas évek eleje óta különösen. Akkor épült ugyanis ide a megyeháza, amit ántivilágunkban még csak megyei tanácsként, meg pártbizottságként emlegettek. S ami előtt Lenin szobra jelezte, milyen társadalmi formáció parancsa szerint igazgatják ott mögötte - a világ dolgait. Lenin rendszerváltozásunk első hónapjaiban elköltözött a térről, s az addig szent koszorúzási területből egészen hétköznapi parkoló lett. Karrierje csupán akkor kezdett újfent emelkedni, amikor fizető parkoló rangra emelte Szeged városa. De mégsem ezért emlegetik oly gyakran a szegediek. Sokkal inkább azért háborognak, mert ez a terület immáron szégyenfoltként funkcionál a városban. Az egykor díszes márványlapok összetöredezve, az autóparkolóban - ami ugyebár nem kevés pénzt is hoz Szeged kasszájába, fizetős volta miatt - pedig egyre mélyülnek a tankcsapdák. S hogy meddig tart még ez az állapot? Nos, szegedi önkormányzat irodavezetője, Nagypál Miklós azt válaszolta e kérdésre, hogy momentán a városnak nagyon szűkösek azok az anyagi lehetőségei, amelyeket ilyen célú beruházásokra, akár út, akár térfelújításra költhet. S bár ma még 2,5-3 millió forintból kicsinosíthatnák a Rákóczi teret, sajnos ennyit sem tudnak áldozni rá - bármennyire is fájlalják az ott uralkodó állapotokat. A megyeházán pedig Pászti Tóth Gyulát, a megyei közgyűlés alelnökét faggatunk, aki szintén nem túl derűlátóan beszélt a márványpusztulásról. - A terület a városé, a felújítást is Szegednek kellene finanszíroznia, ugyanis a megyei közgyűlés költségvetéséből ilyen célokra nem is költhetünk - mondta Pászti Tóth úr. Hozzátéve: számos, megyeházára érkező vendég kifogásolta már a látottakat. - Azért is különösen fájó számunkra ez a helyzet, mert maga a megyeháza az ország legjobban karbantartott középületei közé tartozik. Jeleztük is gondunkat Szeged vezetésének, bár véletlenül sem akarunk követelőzni, netán feszültséget kelteni, így csak bízunk abban, hogy a városi költségvetés pénzeiből egyszer jut a Rákóczi térre is - mondta az alelnök. Valami hasonló optimizmus hatja át a szegedi polgárokat is. Csak éppen a bizakodástól még soha, sehol nem simultak ki a márvány ráncai... Bátyi Zoltán • Király Levente az újságíróklubban Sajtósatu • Munkatársunktól A Sajtóházban működő újságíróklubban, a Stefániában új rendezvénysorozat kezdődött március közepén. A Sajtósatuban eddig Szőke Péter ezredest, szegedi rendőrkapitányt, valamint Básthy Gábor alpolgármestert szorongatták meg a Délmagyarország újságírói. Ma este 7 órakor a nyilvános interjú keretében Király Levente színművészt faggatja munkájáról és pályájáról Sulyok Erzsébet és Szabó C. Szilárd. Vedres-hét • Tudósítónktól A Vedres István Kollégium nevelőtestülete és diákönkormányzata ezen a héten rendezi meg a hagyományos Vedres-napokat, melyen egyebek mellett koncert, játékos vetélkedők, tánc- és divatbemutatók, színházi előadások és kézműves foglalkozások szerepelnek. Kitüntették • DM-információ Dr. Frank József, a Gabonatermesztési Kutatóintézet főigazgatója a Délmagyarország április 12-i számából életének két jelentós eseményéről értesülhetett. Egyrészt örömmel tölthette el, hogy a város közgyűlése Szeged napja alkalmából Szegedért Emlékéremmel ismerte el eddigi munkásságát. Az már kevésbé lelkesítő, hogy e hírben nyugalmazott igazgatóként szerepelt. Mivel ereje teljében tevékenykedik, s nyugdíjazásáról szó sincs, az elírás kapcsán vigasztalja az aktualizált bölcsesség: kinek nyugdíjas hírét költik, még sokáig dolgozhat. • Zöldszegény, ám porban gazdag város Az űrből vizsgált Szeged Dr. Mezősi Gábor tanszékvezető egyetemi tanár és dr. Mucsi László adjunktus a természeti földrajzi tanszéken. (Fotó: Mohos Angéla) A JATE Természeti Földrajzi Tanszékén régóta folynak olyan kutatások, amelyek eredményei illeszkednek a városi környezeti tervezés folyamatához. A tanszéken alapított alkalmazott geoinformatikai laboratóriumban Szeged és környékéről készített digitális űrfelvételeket elemeznek, amelyek nagy felbontása (5, 10, 20, 30 méter) révén kijelölhetők a város konfliktushelyzetekkel terhelt területei. A tanszéken folyó munkáról beszélgettünk dr. Mezősi Gábor tanszékvezető egyetemi tanárral és dr. Mucsi László adjunktussal, aki e témában doktorált (PhD). Dr. Mucsi László: - A nagy területre vonatkozó, gyorsan megismételhető adatnyerés igénye szükségessé tette, hogy egy korábban nem használt módszert, a digitális űrfelvételek térinformatikai feldolgozását alkalmazzuk a városökológiai kutatásban. Az 50 ezer lakoson felüli városokban már kialakulnak azok a sajátos városi ökológiai hatások, melyek eredményeként városklímáról, városi talajról, növényzetről, állatvilágról beszélhetünk. A francia, amerikai. orosz műholdak által készített felvételeket a Földmérési Intézeten keresztül szerezzük be, és az egyetem egyik legjobban felszerelt laboratóriumában, az alkalmazott geoinformatikai laboratóriumban dolgozzuk fel. A műholdakon elhelyezett érzékelők működési elve az, hogy a földfelszín által visszavert vagy kisugárzott elektromágneses energia mérhető. Az energia intenzitása összefüggésben van a vizsgált tárgy fizikai, kémiai, ökológiai, stb. tulajdonságaival, Így kimutathatók a növényzettel borított felszínek, ezeken belül a sajátos asszociációk, közvetve pedig olyan tényezők, mint például a károsító anyagok felhalmozódása, a faj betegségei, stb. Az űrfelvételek alapján térkép is szerkeszthető. Dr. Mezősi Gábor: - A városökológiát be kell illeszteni egy olyan rendszerbe, ahol a kutatási eredményeket a szociálgeográfia, a várostervezés szempontjai szerint is értékeljük. Vagyis a városökológiai kutatás keretében vizsgáljuk a talajvíztől a levegőminőségig, a vegetáció állapotától a humánökológiai hatásokig mindazon tényezőket, amelyek az adott városi miliőben a környezeti feltételeket befolyásolják. Ebből következően a vizsgált paraméterek, illetve az adatok térbelisége miatt olyan feldolgozó rendszert kell alkalmazni, melyhez nagy teljesítményű számítógépek (SUN munkaállomások), korszerű szoftverek (ERDAS, ARC/Info) és térinformatikai ismeretekkel rendelkező szakemberek szükségesek. 0 Mi a kutatás gyakorlati haszna? Dr. M. G.: - A kutatás két évvel ezelőtt kezdődött, és jótékony hatással volt rá, hogy az önkormányzat közgyűlése előtt éppen akkor volt napirenden Szeged 1997-2000-re szóló környezetvédelmi és zöldterület-fejlesztési tervének kidolgozása. Ezt a tervet egyébként éppen a mostani közgyűlésnek kell elfogadnia. Mi úgy próbálunk segfteni, hogy a kutatás eredményeit a városi képviselők számára a gyakorlati probléma oldaláról is bemutatjuk. Vagyis térképszerűen minden egyéni képviselő kezébe adjuk, hogy melyek azok a környezeti konfliktusok, amelyek az ő körzetében a legsúlyosabbak. A város mely részein agresszív a talajvíz, hol degradált a növényzet, hol nagy a porterhelés, stb. Ha ezzel a képviselők tisztában vannak, könnyebb a megoldás stratégiáján dolgozniuk. • Az űrfelvételek és a térinformatikai módszerek tapasztalatai szerint melyek a város legszembeötlőbb környezeti konfliktusai? Dr. M. G.: - A legnagyobb gondot a túlzott beépítettség, egyes lakótelepeken a zöldfelületek hiánya és a levegő szennyezettsége okozza, valamint az, hogy az árvíz utáni várostervezési tervek eleve hiányos zöldfelületi koncepciója is kedvezőtlenül változott az elmúlt 100 évben. A korábban parknak tervezett Mars tér beépült, a Széchenyi tér inkább kultúrpark lett, a Korcsolyázó tér helyén az Ady-téri sportpályák vannak, stb. Ezek eredetileg parkként funkcionáltak volna, és egy zöldterületi hálózat részeinek tervezték őket. Köztük a kapcsolatot a sugárutakat övező zöldfelületek, fasorok jelentették volna. Ezzel szemben a város központja egyre inkább beépült, a kijelölt zöldfelületek vagy megszűntek, vagy növényzeti leg teljesen elértéktelenedtek. így aztán a zöldfelületek egyre kintebb szorulnak, egyre távolabb vannak egymástól, és egyre nehezebb a természeteshez közeli állapotokat kialakítani. Dr. M. L.: - Az űrfelvételeken, a digitális térképeken jól látható „zöldterületek", a mezőgazdasági területek a város ökológiai állapotát kedvezőtlenül befolyásolják. A múlt hét óriási porviharai is azért alakulhattak ki, mert a növényborítás nélküli területekről az erős szelek könnyedén elhordják a talaj felsó rétegeit, amelyből aztán a városban ülepedő por lesz. Ez ellen csak úgy védekezhetünk, hogy a por megkötését segftő zöldfelületeket az uralkodó szélirányok ismeretében a megfelelő helyre tervezik és telepítik. Az ökológiai tervezésnél a külterületeket is figyelembe kell venni. Dr. M. G.: - Néhány adatból és geoinformatikai módszerekkel ki tudjuk számolni, hogy hová és milyen fát kell ültetnünk ahhoz, hogy a porszennyezésből adódó egészségügyi problémákat jelentősen csökkenteni lehessen. A por keletkezését megfelelő területhasznosítási módszerekkel lehet csökkenteni, a szálló por bejutását pedig a külterület fásításával lehet megakadályozni. A város belsejébe jutó por megkötését inkább a vízterület növelése segíti, melyet azonban rendkívül megnehezít a belterület magas ára. • A város körül könnyebb fásitani, mint ahogyan a Belváros gondjait enyhíteni lehet. Mi a megoldás? Dr. M. G.: - A Belváros számára az a megoldás, hogy a jelenlegi beépítettséget semmiképpen nem szabad tovább növelni. Korlátozni kellene a belső udvarokon a garázsok, melléképületek építését, vagy ezek tetején megfelelő módszerekkel zöldfelületet kellene kialakítani. Ez szabvány lenne, de általában nem veszik komolyan, mert nagyon drága. Panak József