Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-08 / 81. szám

8 TINIVILÁG KEDD, 1997. ÁPR. 8. • Sulinfo Itt az iskola­rádió! A Felsővárosi Altalá­nos Iskola két fö oktatási profilja a mű­vészetek, valamint a sport. Ezenkívül hang­súlyt fektetnek például a számítástechnikára is. A szabadidős elfoglalt­ságok közül megemlí­tendő, hogy a gyerekek mindennap hallgathat­ják az iskolarádió híreit, szellemes-zenés összeál­lításait, s a rádiósok persze ugyancsak gye­rekek. Az iskola e hé­ten, szerdától péntekig egyébként nyílt napokat rendez - „Ébred a ter­mészet" címmel. A szegedi Felsővárosi Ál­talános Iskola mindenekelőtt a sportra és a művészetekre orientálja a gyermekeket. Ezzel összefüggésben együtt is működik több középisko­lával, egyéb intézménnyel. Mint dr. Debrei Attila igaz­gató az intézmény távlati terveiről szólva elmondta, a Tömörkény szakközépiskola és gimnázium a speciális fölkészítést folytat majd azoknak, akik ígéretes tehet­séget mutatnak valamely művészeti tárgyból. A Ki­rály König Péter Zeneisko­lának kihelyezett tagozata működik majd itt. A sport tekintetében például a Medi­kémia és a Szegedi Diákok Röplabdázó Egyesülete • szponzorálja az iskolát. De akit más területek érdekel­nek, az is lehetőséghez jut itt, hiszen például az Eötvös gimnázium számítástechni­ka-előkészítőket tart majd a tervek szerint az iskolában. Nemsokára egyébként telje­sítmény alapján kialakított csoportbontásban tanulják a gyerekek az anyanyelvet és a matekmatikát is. Az iskola egyik a szabadidős foglalko­zásokkal kapcsolatos jelleg­zetessége, hogy nagy hang­súlyt fordít a médiával kap­csolatos ismeretek elsajátít­tatására. A „Tintafolt" c. is­kolaújság jó tíz éve megy, s február óta, Letenovicsné Varga Mária tanárnő szer­vezésében, immár naponta szólal meg az óraközi szü­netekben az iskolarádió. Legtevékenyebb gyermek­szerkesztői: Barcsi Judit, Patócs Zsuzsanna és Pavlo­vics Dóra. - A gyerekek hetente egy­szer szerkesztett adást „állí­tanak elő", a hét többi nap­ján pedig élőben megy a rá­diózás - mondta Letenovics­né Varga Mária. - ők állít­ják össze a zenét, megismer­tetik a többiekkel az aktuális információkat, s gyakoriak a szellemes rögtönzések is. Most pedig jöjjön egy igazán aktuális információ: Ébred a természet címmel nyílt napokat rendez a Fel­sővárosi Általános Iskola napközis munkaközössége, április 9-tól 1 l-ig. Április 9-1 én, szerdán, du. 3-kor kiállí­tás nyílik az iskola aulájá­ban, tömörkényes középis­kolások műveiből, csütörtö­kön pedig Tavaszi zsongás címmel zeneiskolások tarta­nak hangversenyt, ugyan­csak 3-tól. Pénteken, du. 2 és 4 között rövid színdara­bokat mutatnak be a gyere­kek, majd a napközis klubok foglalkozásait tekinthetik meg a nem napközisek - és a többi iskolából érkező ta­nuló* vendégsereg is. F. Cs. • Balladamondók - Székely udvar helytől Szentesig Arany János szellemében Tanítás, újra / gen, tanítás van, újra. Úgy mondom ezt, mintha vala­mi eszméletlen hosszúságú lett volna a tavaszi szünet - holott dehogyis volt hosszú. Néhány nap mindössze az egész - és ebből vajon mennyi volt a „nettó", amit valóban pihenésre használhatott föl tanár és diák? A „bruttó" csaknem - ám csupán: csaknem - két­szer hat, tanítás nélküli nap közül persze nem mind­össze a sonkanassolással egybekötött tévénézés számít pihenésnek, hanem az is, amit együtt tölthet órán kívül, nem élesben, tanító s tanított. Például: a különféle szakkörök, sport- és egyéb foglalkozások keretében. Hi­szen mennyire, de mennyire más a tavaszi szünet kellős közepén találkozni a tanerővel, mint az éppen aktuális dolgozatírás/felelés előtt! Ilyenkor áll elő az a paradox helyzet, hogy a tanuló igenis szeret az iskolában tartóz­kodni. Az ártalmatlan - azaz: szünet lévén, feleltetés­képtelen - tanár olyan, akár Afrikában a jóllakott oroszlán: az antilopok és gazellák félelem nélkül ugrat­ják. A tanítás nélküli iskola olyas, mint mikor dz ember a szobából, a duplázott ablak mögül nézi a téli hófórge­teg, vagy a nyári jégeső tombolását. (Különösen most, tavasszal, mikor nincsen sem ez, sem az). Qizóval, tavasz van, és tanítás, újra. Bármennyire ke­i3 vés volt a bruttó csaknem kétszer hat napból a nettó pihenésre szánt idő - mégis több, mint a semmi. Talán erőre kaptak kicsit oktatottak s oktatók, elmúlófélben a tavaszi fáradtság. Kell is az elkövetkezőkhöz az erő. Farkas Csaba Mézeskalács a házban Kisült a szakköri mézeskalács - Turi Kiss Ágnes tanárnó segítségével. (Fotó: Karnok Csaba) Balladamondó ver­senyt tartott felső tago­zatos tanulóknak a sze­gedi Arany János Általá­nos iskola. A tavaszi szü­netben megrendezett ve­télkedő megyeinek in­dult, ám kiszélesedett: még Székelyudvarhely­röl is érkeztek verseny­zők. Szépen is szerepel­tek - vásárhelyi, kistele­ki, szentesi tanulók szin­tén előkelő helyezéseket értek el. Az első helye­zett Hódi Eszter, a házi­gazda Arany János Álta­lános Iskola tanulója lett. - Nem véleílenül szervezi meg a balladamondó ver­senyt már sokadik éve az is­kolánk. Ez a korcsoport külö­nösen fogékony a balladai hangulatok iránt - mondta Révész István, az intézmény igazgatója. Hozzátéve: Arany János a legnagyobb magyar balladaíró, s egészen termé­szetes, hogy a róla elnevezett iskola balladamondó ver­senyt tart. S most lássuk - kinek szá­A szegedi Felsővárosi Általános Iskola hetedi­kes-nyolcadikos röplab­dás lányai épp edzést tartottak a tavaszi szü­netnek azon napján, amikor ott jártunk - a fi­úk pedig háziverseny ke­retében mérték össze röplabdatudásukat. Per­sze, nemcsak sporttal töltötték az iskolások a szünetet. Orosz Alexand­ra huszonöt locsolkodót fogadott... Dózsa Erzsébet tanárnő, a lányok edzője elmondta: gyermek-korcsoportban az ország legjobbjai között van a csapat. A fiúk háziverse­nyéről szólva elmondandó: a tizennégy csapat a Felsőváro­si, és az Arany János Általá­nos Iskolából jött össze. Mint Titkos Lajos tanár úr, a Medi­kémia röplabda-utánpótlás­nevelő edzője elmondta: na­gyon hosszú távon nyugod­tan alhat a Medikémia - nem lesz gond az utánpótlással. A nyolcadikos Orosz Ale­xandra 25, írd huszonöt lo­csolkodót fogadott húsvét­hétfőn. Ugyanakkor, testvé­rével, Orsolyával közösen, kaptak a szülőktől egy való­mára miként telt a verseny! Szél Mónika, a szentesi Klau­zál Gábor Általános Iskola nyolcadikosa, az „Omer és Merima" című, délszláv nép­balladát szavalta el, Nagy László fordításában - és el­söprő sikerrel. Oly annyira, hogy második helyezett lett; az első díjas, szegedi Hódi Eszter, a házigazda Arany Já­nos Általános Iskola verseny­zője (felkészítője egyszer­smind a vetélkedő szervező­je, Kónya Lászlóné tanárnő) mögött. Nagy feltűnést keltett a vers, a vetélkedő végén min­denki azt kérdezte, hol „talál­ta" Mónika. - Halász Rózsa, a felkészítő tanárom adta a verset. Vele is készültem föl a versenyre. Még a tavaszi szünetben is gyakoroltam ­mondta. Mire kell leginkább fi­gyelni a balladamondáskor? Mint Mónikától megtudtuk, rendkívül fontos a hangsú­lyozás, a szünetek megfelelő alkalmazása. - A kezdésnek nagyon ha­tásosnak kell lennie, meg ságos (nem csoki-) nyulat is, neve ez lett: Ebenguba. Vele is sokat foglalkoztak a szü­netben. - Ám a tavaszi szü­netben az edzés maradt a leg­fontosabb programom ­mondta Alexandra, hozzáté­ve: az iskola nyitva volt az egész szünet alatt. Dózsa Er­zsébet tanárnő tartotta az edzéséket. Nagy Nikoletta - szintén nyolcadikos - nem nyulat, hanem hörcsögöt babusgatott persze a közepének és a vé­gének - beszélte Mónika, mint gyakorló szavaló. Már negyedik osztályosként részt vett versmondó versenyen ­a ballada jobban tetszik neki. Jobban „megy" az egyénisé­géhez. Nóvák Csilla hetedik he­lyezést ért el. A kisteleki II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola tanulója „A zsivány fe­lesége" című, moldvai csán­gó népballadát szavalta el. ­Ezzel jutottam tovább, egy kisteleki iskolai versenyről, a megyeire - mondta Csilla. Szerinte ami a legfontosabb a ballamondás kapcsán: hogy úgymond „mi legyünk a sze­replők". Sót: - Olyan az egész, mintha színházban szerepelnék, és egyszerre több embert alakítanék. Ugyanekkor a nézőkkel is kontaktust kell teremteni ­tette hozzá Csilla. Nagyon igaza van! Különben, bár még „csupán" hetedikes, máris foglalkoztatja a to­vábbtanulás: a szentesi Hor­váth Mihály Gimnázium iro­dalmi-drámai szakára jelent­a szünetben. A „höri" neve Cuncilla, már két éve meg­van, idestova meglett korba lép. - S hogy miért tetszik a röplabda? Szeretem a labda­játékokat - mondta Nikoletta -, mondhatjuk úgy is: vonz a labda. A hetedikes Gesztesi Ma­rina valóságos német juhász­kutyát gondozott a tanítás nélküli napokon - látható, sok gyerek tart valamilyen kezne majd. Bár megyeinek indult a verseny, azon jócs­kán túlmutat. Hiszen Széke­lyudvarhelyről, a Móra Fe­renc Általános Iskolából is érkezett két versenyző: Fe­rencz Enikő (6. lett) és Ba­lázs Gudor Zsuzsa (4.). - A „Dancia lánya, a kato­naleány" című, moldvai csángó népballadát adtam elő - mondta Enikő. Zsuzsa pe­dig a „Barcsai, a megcsalt férj" címűt interpretálta. Mindkettejüknek Ványalós Erzsébet fölkészítő tanár ja­vasolta a művek előadását. ­A tanárnő szerint a balladák nagyon illenek személyisé­gemhez, tudok dramatizálni, ami itt nélkülözhetetlen ­tudtuk meg Zsuzsától. - Ez egyébként minden, e korcsoportba tartozó ballada­mondóra érvényes - mondta Kónya Lászlóné szervezőta­nár. - Az erőteljes indulato­kat szívesen interpretálják. Maguk is a végletes érzelmek korát élik, így könnyen azo­nosulnak a balladák hőseivel. F. C*. állatot, kicsit vagy nagyob­bat. Ma már javában tanítás van - amikor azonban a Fel­sővárosi Általános Iskolában jártunk, még tartott a tavaszi szünet. A lányok elmondták, hétfőn tudják meg a történe­lemdolgozat eredményeit, mely dolgozatot még a szü­net előtt írtak. Ez azt jelenti, mára rég túlvannak az első izgalmakon, s következnek a többiek. F. Cs. A Dugonics iskolások a tavaszi szünetben egyebek közt mézeska­lácsot sütöttek. Nem so­kan - persze csak né­hányan, de nem bánták meg. Turi Kiss Ágnes - a matematika- és a techni­katanára hosszú évek óta tart szakkört; kéz­műves- és technikaszak­körként egyaránt emle­getik a gyerekek. Most „ennivalóan" finom ké­szítményt állítottak elá. Sőt: nemcsak a Dugonics András Általános Iskola ta­nulói tették ezt, hanem azok is, akik egykor ebbe az in­tézménybe jártak, de ma már középiskolások. A szakkör­nek az iskola ad helyet - ám időnként a tanárnő lakásán tartják. Mégpedig, ha sütés­főzésről van szó - ezt ugyanis az iskolában nem le­het összehozni. A tavaszi szünetben mézeskalácsot sütni gyűltek össze a tanár­nőnél a gyerekek - mostani dugonicsosok, gimnazisták egyaránt. A Sós családból, ahonnan többgenerációs ha­gyomány az általános iskolát a Dugonicsban végezni, Tündi és Eszter képviselte a volt dugonicsosokat (már a Radnótiban tanulnak) - Irén, • Munkatársunktól A matematika tagozatos Makkosházi Általános Isko­la hagyományai közé tarto­zik a természettudomány he­tének megrendezése. Az áp­rilis 21-25 között tartó prog­ramsorozat kiemelkedő ese­ménye lesz az 5-8. osztályo­soknak szervezett egyéni matematikaverseny, azaz a 10. jubileumi matematika­vetélkedő, amit április 21­József, Lili, és Dávid pedig a mostaniakat. Rajtuk kívül je­len volt még az ugyancsak a Dugonicsba járó Monok Sá­ri, Pesti Palócz Amarilla s Ádám - s persze a tanárnő gyermekei, Vili és Ápri. Ter­mészetesen ugyancsak a Du­gonicsba járnak - még alsó tagozatosok. A minapi, otthoni szakkör folyamán teljes egészében megismerkedhettek a mézes­kalácssütés fortélyaival a gyerekek. S hogy ne csak ők ismerkedjenek meg ennek technikájával, de mindenki, ideiktatjuk a receptust, mely a következő: 25 deka mézet, 5 deka vajat meglangyosí­tunk; egy másik edényben 3 tojást, 10 deka porcukrot, 1 evőkanál fahéjat, 1 kávéska­nál szegfűszeget és 2 deka szalalkálit összedolgozunk, a langyos mézhez öntjük, majd összeturmixoljuk. Ezután be­legyúrunk 60 deka lisztet, kézzel. Letakarjuk, egy na­pig pihentetjük. Másnap fél­ujjnyi vékonyra nyújtjuk, formával kiszaggatjuk, tete­jét tojásfehérjével megken­jük, alufóliával bélelt sütőla­pon 5 percig sütjük. Mindezt a tavaszi szünet óta a gyerekek nagyon is tudják. S eszik. F. Cs. én, a Makkosházi Általános Iskolában (Szeged, Ortutay u. 3). tartanak. A versenyt dr. Szalay István, Szeged polgármestere és dr. Szend­rei János főiskolai tanár nyitja meg, délután 2-kor. A zsűri értékelő munkája köz­ben a tanulók szórakoztató programon vesznek részt; az ünnepélyes eredményhirde­tés délután 6 órakor kezdő­dik. A szegedi Felsővárosi a szünetben is nyitva volt Röplabda és locsolkodás A Felsővárosi Általános Iskola tanulói a tavaszi szünetben sem hanyagolták a röplabdaedzést. (Fotó: Karnok Csaba) Makkosházi matek Balázs Gudor Zsuzsa, Szél Mónika, Nóvák Csilla és Ferencz Enikő, az Arany János Általános Iskola aulájában. Ez a korosztály nagyon fogékony a balladai hangulatokra. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Thumbnails
Contents