Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-27 / 72. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. MÁRC. 27. EURÓPA-KAPU III. • Tudomány és üzlet Találmány nemzetköziesítve A magyar tudósoknak jó a híre a világban. Tapasztalhatják ezt azok a szakemberek is, akik arra vállalkoznak, hogy a hazai műhelyekben született találmányok nemzetközi szabadalmaztatásával foglalkoznak. Ezen a színpadon új szereplőnek számít a szegedi LP Invest Kft., melynek fó profilja, a követelés kezelés, a pénzügyi és befektetési tanácsadás. A jogszabályok ismerete, az adott idegen nyelv készségszintű alkalmazása, s tárgyalási tapasztalat szükségeltetik ahhoz, hogy valaki komolyan próbálkozhasson nemzetközi szabadalmaztatással - mondta Duda Ernő, az LP Invest Kft. képviselője. Az e terepre merészkedő vállalkozó feladata: a feltalálók képviselete és a nemzetközi partnerek felkutatása, meggyőzése arról, hogy az adott ötletből pénzt lehet csinálni. A szegedi cég legújabban két budapesti mérnök, dr. Ábrahám György és dr. Wenzel Klára találmányát szeretné bevezetni a nemzetközi piacra. A felfedezés lényege: a színtévesztés diagnosztizálása és korrigálása. A találmány jelentőségének érzékeltetésére Duda Ernó elmondta: a férfilakosság 8 százaléka, Magyarországon körülbelül 400 ezer ember színtévesztő. Ezek a polgárok több mint száz foglalkozást nem űzhetnek, például nem lehetnek villanyszerelők vagy vegyészek, korlátozottan kaphatnak jogosítványt. A színtévesztők gondjait megoldó korrekciós szemüvegeket Magyarországon már gyártják. Ám óriási a szabadalom iránti nemzetközi érdeklődés - állította Duda Ernő a minapi, a Brit Feltalálók Szövetségének londoni kiállítására, illetve az ottani sajtóvisszhangra utalva. Terveik szerint a diagnosztizáló műszer gyártását itthon tartanák, a szemüvegeket azonban minden régióban helyileg állítanák elő. A nehézségek között elsőként azt említette a fiatal vállalkozó, Duda úr, hogy bizalmatlanul fogadják a kelet-európai blokkból érkező ötletet és üzletembert. De az is nehéz pont, mikor a valós piaci érték megbecsülése következik, különösen akkor, ha korábban nem készült Magyarországon üzleti terv. Az nem jelent hátrányt, hogy Magyarország még nem uniós tagország. Az pedig igazán mellékes, hogy a befektetési tanácsokkal, a szabadalmi képviselettel foglalkozó cég Magyarországon belül éppenséggel hol található. A világhoz kapcsol minket a számítógép. Mégis: Duda Ernő politikai és üzleti szempontból egyaránt uniópárti, mert: „ha nem lépünk az EU-ba, lemaradunk". Ú. I. Biotechnológia, szabadalmaztatva? • London, (MTI) Az európai biotechnológiai ipar jövője most nagyrészt attól függ, hogy a gyártók és a betegek, avagy a környezetvédők és a vallásos csoportok gyázik-e meg a maguk igazáról az Európai Unió (EU) szabályalkotóit. A géntechnikában előretörő vállalatok és a betegek érdekképviseletei a géntechnikai termékekre érvényes szabadalmi szabályozás egységesítését követelik. Eközben a környezetvédők és a vallásos csoportok etikátlannak tartják a genetika és a molekuláris biológia eredményeinek szabadalmaztatását, és remélik, hogy sikerül megismételniük előző kampányukat, melynek nyomán az Európai Parlament 1995 januárban egyszer már elutasította az Európai Bizottság jogharmonizációs javaslatát. Az EU szabályalkotó fórumai az idén mindenképpen ismét szembesülnek a döntéssel. Nem lehetetlen, hogy az iparágnak kedvezőtlen szabályozást fogadnak el, és „ez lenne a legrosszabb" mondta a brit gyógyszergyártók szövetsége illetékes munkacsoportjának elnöke az AP-DJ hírügynökségnek. Az elutasítás megingatná a befektetők bizalmát az iparágban Európában, és ezzel előnyhöz jutnának a tengerentúli gyártók. De az iparág kedvező döntést vár. A biotechnológiai gyógyszerek kutatása nagyon drága, ezért a cégek hosszú időre garantált bevételt akarnak. Ehhez kell a szabadalmi védelem, mégpedig lehetőleg egész Európában egyforma és egységes, mindössze egyféleképpen értelmezhető jogszabály. A brit szövetség szerint 1982 óta több 50 biotechnológiai eredetű gyógyszer került forgalomba és az európai iparág 60 százaléka Nagy-Britanniában van. A szabadalmi harmonizáció 1995 decemberben az Európai Bizottságban kezdődött újra. A testület újabb szabályterve állítólag egyensúlyt teremt a szabadalmi védelem és az etikai szükségletek között. Kizárja például a lombikbébik genetikai azonosságának megváltoztatását. A javaslat már a miniszteri tanács és az Európai Parlament előtt van. A tervezet elsó olvasata a Parlamentben június 9-én várható, és ha nem lesz nagyobb vita, augusztusra el is lehet fogadni. A környezetvédők azonban nem adják ilyen könnyen. „Nagyon nem tetszik az Európai Bizottság javaslata" - jelentette ki a Greenpeace környezetvédő szervezet egyik tanácsadója az AP-DJ-nek. A környezetvédők formai érvvel ügyeskednek: szerintük a találmány, következésképp a szabadalom fogalma nem vonatkozhat élő szervezetekre, csakis élettelen anyagokra. A gyártók mellett kardoskodik a vitában a Genetikát Támogató Csoportok Európai Szövetsége, s döntő lehet, hogy a Parlament most a genetikai rendellenesség miatt betegeskedő milliók hangját is hallani fogja a vitában. O Páneurópai kumuláció a kamarában Rajongónk a müncheni „vámpápa ## Siegfried Pawlitza: - 2000-re várom Magyarország EU-csatlakozását. (Fotó: Nagy László} „Rajongok Magyarországért... - Exportcikkeik már most is jó színvonalúak. - Önök igenis képesek alkalmazkodni az Európai Közösség normáihoz! - Higgyenek magukban, hisz tehetséges, szorgalmas nép a magyar! - Nemesítsenek még munkakultúrájukon, finomítsanak tovább technológiáikon. Akarjanak, tanuljanak, készüljenek, ott a helyük az ezredforduló Európai Uniójában!" Siegfried Pawlitza, a müncheniek „vámpápája" mondotta eme bíztató szavakat a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi EU-felkészítő rendezvényén. • Pawlitza úr! Az előadása előtti bemutatkozását azzal kezdte: rajong Magyarországért, és sajnálja, hogy nem beszéli a nyelvünket. Még a polgárosultabb társadalmakban szokásos udvariassági körökhöz képest is szokatlan ez a tiszteletadás. Milyennek lát bennünket? - A mentalitásban, az emberek habitusában, ugyanazt a szívélyességet és kimértebb tempót tapasztalom, mint korábbi látogatásaimkor. Azt tudom, hogy azok a magyar termékek, amelyek kijutnak az Európai Közösségbe, jó minőségűek, megállják helyüket a piaci versenyben. Továbbá tudom azt, hogy Magyarországnak ma már három szabadkereskedelmi övezettel (Európai Unió, EFTA, CEfTA) van megállapodása, s július elsejével tervezi a csatlakozását a páneurópai kumulációs rendszerhez. 9 Alighanem ismét egy új fogalommal kell megismerkednünk... - A három nagy európai szabadkereskedelmi térség szabályainak egységesítéséről van szó. Az úgynevezett páneurópai kumulációs övezet létrehozásával megnyílik a lehetőség arra, hogy egy adott termék kedvezményes piacrajutási feltételeként előírt származó státusz eléréséhez, a hozzáadott érték immáron 29 ország bármelyikében kölcsönösen beszámíthatóvá váljék. Az új származási szabályrendszertől kiteijedtebb, gyorsabb, s intenzívebb áruforgalmat várhatunk. • Ami nyilván újabb lépéseket jelent Magyarország európai uniós csatlakozásához... Ám ez egy gazdaságilag még éppen hogy csak lábadozó országot, a maga tőkeszegény vállalkozói rétegével, nem tesz-e még kiszolgáltatottabbá a nemzetközi, illetve az egyre inkább azzá váló hazai piacokon? - Mint már említettem, tapasztalataim szerint a magyar áruk jelentós része már most is jól értékesíthető a nemzetközi piacokon. Meggyőződésem, hogy a csatlakozást követően ez még szélesebb termék-, illetve szolgáltatói körben így lesz. Ugyanakkor tagadhatatlan persze, hogy lesznek a csatlakozásnak vesztesei is, mert például eladhatatlanná válnak termékeik. Éppen ezért hangoztatom magam is, hogy a felkészülési időt a magyar vállalkozók arra használják fel, hogy nemesítsék a cégüknél honos munkakultúrát, finomítsanak a technológiákon, tanulják az értékesítés, a marketing szélesebb körű piacgazdasági fortélyait, már most igyekezzenek megismerni és elsajátítani az Európai Közösség normáit... S akkor biztos, hogy pozitív irányú változást hoz Magyarországnak az Európai Unió-béli teljes tagság... 9 Ön mikorra várja Magyarország csatlakozását? - 2000-re! örfi Ferenc Kell-e homok az EU-nak? Könnyű paraszti észjárással is kikövetkeztetni: Az Európai Unióban sem fonják kolbászból a kerítést, s beilleszkedésünknek nem kis ára lesz. Nyertesek és vesztesek táborára tagolódik Csongrád megye mezőgazdasága,főleg attól függően, ki, hogyan készül fel a piaci versenyre, a minőségi termelésre. Erről beszélgettünk Futó Tamással, a Csongrád Megyei Agrárkamara ügyvezető alelnökével. • Már most is körülhatárolhatók bizonyos feladatok, melyek főleg a táj adottságaiból adódnak. - Aki odafigyel az agráriumra, az tudja, hogy már a tavalyi mezőgazdasági támogatásokban tettenérhető az EU-hoz való alkalmazkodás, ugyanis a földhasznosítási támogatás kimondottan EU-konform intézkedés. Ennek nagyobb része, 60-70 százaléka az úgynevezett hátrányos helyzetű térségekbe áramlik. Nálunk a talaj minősége, értéke nagyon eltérő, a Makó környéki 30 koronás földektói a Szeged környéki 4 aranykoronás futóhomokig. Az EU gyakorlatában gondosan ügyelnek a térségek kiegyenlítődésére, hiszen a minimális megélhetési lehetőségektől nem foszthatják meg a hátrányos térségek lakóit. Mert nem lenne szerencsés, ha tömegekben vándorolnának el lakóhelyükről az emberek, mert a fejlettebb régiókban urbanizációs, infrastrukturális gondokat okoznak. Az pedig jóval többe kerül, mint némi támogatással ezeken a hitvány földeken új fajtákat, új szerkezetet kialakítani. Ez egyben válasz is azokra a mendemondákra, hogy itt a homokhátságon majd 12-14 aranykorona alatt semmit nem lehet termelni. 9 Milyen módosulások képzelhetők el? - Elsősorban kertészkedés, zöldségtermesztés, üvegházi termelés, erdősítés. A jó talajokon, a nagy táblákon pedig marad a gabonafélék, ipari növények termesztése. A komparatív előnyök kihasználhatóak. Az könnyen elképzelhető, hogy Magyarországon 0,5-1 millió hektár földet kivonnak a mostani termékszerkezetből, ahol nagyarányú gyeptelepítés, extenzív állattenyésztés, erdőtelepítés válik dominánssá. 9 A kis, családi birtokok megélnek? - Ha szuperintenzív termelést folytatnak. A kamara feladata, hogy ebben segítsen, az ehhez való felkészítést, felkészülést kidolgozza. Ezt szolgálja az információáramoltatás, és a továbbképzés. Olyan területek kerülnek előtérbe, mint a biotermelés. Ez is EU-komfort. Az állam előbb-utóbb úgyis korlátozza, vagy tiltja bizonyos növényvédőszerek alkalmazását, használatát. A szemléleten is változtatni kell, annyi bizonyos, hogy kisüzemi, nagyüzemi, középüzemi méretek maradnak, s mindegyiknek meg kell találni azokat a kultúrákat, amelyek gazdaságosan termelhetők. Elképzelhetetlen, ami nálunk tapasztalható, tisztességtelen piaci magatartásnak hívnak másfelé, hogy nem létező társaságok vásárolják fel a terményt, élőállatot, s elfelejtenek fizetni érte. Az áruval együtt bottal üthetik a nyomukat. 9 Az EU szabályok, törvények is változnak. - Pontosan. EU-konform például az új élelmiszertörvény. Ám el kell határozni, hogy mettől-meddig mezőgazdasági termék, vagy élelmiszeripari termék. Az utóbbinak az ellenőrzését megszervezni, a gyártástechnológiától a csomagolásig, vegyszerekig. Tudjuk, az EU-ban természetbarát csomagolóanyagokat gyártanak, bizonyos tartósítószereket nem használhatnak. Az sem újdonság, hogy évek alatt sok változás következik be a nyugati piacokon, de legalább arra törekedjünk, hogy ami már most funkcionál, azt ismerjük, azzal legyünk szinkronban. Ez megszorító intézkedések sorát is jelenti. A kamara feladata részben az előkészítés, számítástechnikai adatbázis,' gazdasági adatgyűjtés, gazdasági elemzések, hogy pontos összesítést tudjon adni, arról, ami van. Igen tömören úgy fogalmazhatunk, hogy az EU csatlakozás agrárkamarák (más gazdasági kamarák) nélkül elképzelhetetlen. Sx. Lukács Imre Munkanélküliség • Bonn (MTI) Helmut Kohl német kancellár a Welt am Sonntag című lapnak adott interjújában kijelentette: a közös valutarendszer 1999-re tervezett elindításának halasztásáról szó sem lehet. A valutaunióhoz történő csatlakozás követelményeiről nem lehet vitatkozni, azokat teljesíteni kell. Megerősítette, hogy a német kormány - akár újabb takarékossági intézkedések árán is - az idén mindenképpen teljesíteni kívánja a követelményeket. A keresztény-liberális koalíció végre fogja hajtani az ország jövője szempontjából szükséges reformokat, így a jövedelemadózás átalakítását és a nyugdíjrendszer megreformálását. Sajnálatosnak mondta, hogy a legnagyobb ellenzéki eró, a tartományok képviselőiből álló felsóházban többséggel rendelkező Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem hajlandó tárgyalni a kormánnyal az adóreformról. A rendkívül nagyarányú munkanélküliségre, a 4,7 millió állástalanra való tekintettel mielőbb szükség van a változásokra - hangsúlyozta Kohl. USA kontra EU • Brüsszel (MTI) Nemzetközi döntőbíróság elé kerül annak az amerikai kereskedelmi törvénynek az ügye, amelyet a Kubával kereskedő nem amerikai cégek szankcionálására hoztak, és amely Helms-Burton törvény néven vált ismertté. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vezérigazgatója három döntőbírót nevezett ki, hogy véleményt mondjanak az Egyesült Államok és az Európai Unió, illetve az USA és Japán, az USA és Latin-Amerika vitájáról. A bíróknak fél éven belül kell majd döntést hozniok a vitás ügyről. Euró = állások • Bécs (MTI) Az euró stabil keményvaluta lesz, csakúgy, mint 1978 óta a schilling. Ezért Wolfgang Ruttensdorfer osztrák pénzügyi minisztériumi államtitkár úgy véli, hogy az euró pozitív hatással lesz az osztrák foglalkoztatási helyzetre. Az osztrák Gazdaságkutató Intézet kutatási eredményei is azt jelzik, a valutaunió bevezetése jót tesz majd az ausztriai foglalkoztatásnak. Dél-Európában és Skandináviában a csökkenő termelékenységet a valuta leértékelésével igyekeztek ellensúlyozni, mialatt Ausztria a német márkához kötötte a schillinget. Az államtitkár szerint a valutauniós tagság többek között azért jobb Ausztria számára, mint a jelenlegi helyzet, mivel most nincs befolyása a Német Szövetségi Bank politikájára, a valutaunióban ellenben az Európai Központi Bankban majd az egy ország egy szavazat elve érvényesül.