Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-27 / 72. szám
II. EURÓPA-KAPU CSÜTÖRTÖK, 1997. MÁRC. 27. i • L "31 k n RS EU-mix Nyelv • DM/DV-információ A szlovákiai magyar kisebbségség ügyéről ajánlásokat fogalmazott meg az EBESZ kisebbségi különmegbfzottja, Max van der Stoel. Véleménye szerint Szlovákiának olyan törvényt kellene hoznia, amely hivatalos helyeken is lehetővé teszi a kisebbségi nyelvek használatát. Vladimír Meciar kormáynfő szóvivője azt mondta az EBESZ megbízottjának, hogy „a magyar kisebbségnek nagyobb lojalitást kellene tanúsítania a szlovák állam iránt". EU = NYEU • Róma (MTI) A maastrichti szerződést felülvizsgáló kormányközi konferencia római ülésén az EU tagállamok egy csoportja javaslatot terjesztett eló az „európai katonai szövetség" megteremtéséről, azaz a Nyugat-Európai Uniónak (NYEU) az Európai Unióba való fokozatos beolvasztásáról. A kezdeményezők: Belgium, Franciaország, Luxemburg, Németország, Olaszország és Spanyolország. A javaslatot támogatja Hollandia, de az EU soros elnökeként hivatalosan semleges álláspontot foglal el. Az európai politikai és gazdasági, valamint a katonai szervezet egybeolvadására kidolgozott terv több évig tartó, három szakaszból álló folyamat. Az első szakasz során javítanák a két szervezet közti kapcsolatokat, az intézményes együttműködést, kidolgoznák a jelentős közös európai, stratégiai és operatív célokat, valamint háromoldalú együttműködés kezdődne, az EU, a NYEU és a NATO között. A második szakasz megkezdésére csúcsszinten születne döntés. A NYEU titkárságát az Európai Bizottság titkárságához csatolnák, megteremtenék a közvetlen intézményes kapcsolatokat az EU és a NYEU katonai struktúrája között. A NYEU miniszteri tanácsának jogköre az Európai Bizottsághoz kerülne. Erősödne az EU és a NATO közvetlen együttműködése. Lényegében ebben a szakaszban az EU látná el közvetlenül a NYEU feladatait mind a katonai együttműködés, mind a humanitárius, békefenntartó és válságkezelő akciók terén. A harmadik szakasz tenné teljessé az egybeolvadást. Az előző szakasztól való eltérés alapvetően politikai jellegű lenne. Ekkor kerülne be az Európai Unió szerződésébe a NYEU-szerződés V. cikkelye, mely automatikus katonai szolidaritást ír elő a tagállamok között. Arany és deficit • Brüsszel (MTI) Az aranyeladásból származó bevétellel nem lehet mérsékelni a költségvetési hiányt, ellenben az államadósság csökkenthető - határozott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat Brüsszelben. Az állásfoglalásnak a pénzügyi unió szempontjából van jelentősége, mert csak azok az államok válhatnak az új szövetség részévé, amelyekben az államadósság összege nem haladja meg a GDP 60 százalékát. Kelemen Hunor államtitkár a román nyitásról A jogállam mindenkire tartozik Három hónapja van hatalmon Románia új, jobboldali liberális kormánya, amelynek tagja a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége is. Az RMDSZ egyik kormányzati kulcspozíciója a művelődési tárca államtitkári posztja lett, melyet a koalíciós megegyezésnek megfelelően magyar politikus, egy fiatal kolozsvári rádiós újságíró, Kelemen Hunor foglalt el. Az alig harmincesztendős állatorvosi és filozófiai diplomás művelődési államtitkár éppen Szegedre készült doktori címet szerezni, amikor kormányzati posztra kérték fel. Kelemen Hunorral a Szegeden megrendezett Regionalitás és kultúra című konferencián beszélgettünk. • Az új román kormány elődjéhez képest teljesen új regionalitás-politikát folytat. Érezhető lesz-e valódi változás? -Én nagyon örvendetesnek tartom, hogy az új román kormány fontosnak tartja a regionalitást. Különösen az a biztató, hogy a kormányprogramban tételesen meg is van fogalmazva a regionális együttműködés segttése. Azt hiszem, a jelenlegi hatalom már ellenzéki időszakában felismerte, hogy a regionális együttműködés nemhogy nem mond ellent az integrációnak, hanem kiválóan kiegészíti azt. Az új román kormány tisztában van azzal, hogy Romániát semmiféle olyan veszély nem fenyegeti, hogy feldarabolnák és a határ menti területeket a regionalitás örve alatt elcsatolnák tőle. Romániában most az elvi megállapodáson túl a konkrét kérdések következnek, ám ezekhez rengeteg törvénymódosításra van szükségünk, mert a regionális együttműködést nem a kormány, hanem az önkormányzatok végzik, így a kormánynak meg kell teremtenie a megfelelő infrastrukturális és jogi hátteret. • Miért érdeke mindez igazán Romániának? - Ha az Európai Unió kibővítése megtörténik és Románia nem lesz benne az elKelemen Hunor, az új román művelődési államtitkár épp Szegedre készült doktori címet szerezni, amikor felkérték a kormányposztra. (Fotó: Gyenes Kálmán) só körben, akkor nagyon fontos, hogy a leendő szomszédos tagállamokkal - Magyarországgal, Csehországgal, Lengyelországgal, esetleg Szlovéniával - kiváló regionális kapcsolataink legyenek. Ez a politikai érv, amely az új román külpolitika egyik alappillére. Ezen kívül persze komoly gazdasági, környezetvédelmi és kulturális érvek is vannak. A nemzetállami bezártság nem használ Romániának sem. • Ki fogja „kinyitni" a románokat? Hosszú évtizedek nemzetállami berendezkedése után nem lesz könnyű feladat. - Igen, törvényekkel nem lehet a mentalitást megváltoztatni, a változtatás egy hosszabb folyamat eredménye lesz. A lényeg, hogy letelt egy időszak, amikor félelemkeltés folyt, amikor a bizalmatlanságot éltették, amikor a gyanakvás légkörében kormányoztak. Jelenleg úgy néz ki, a külföldi tanulmányokról hazatérő román fiatalok sokkal nyitottabbak ebben a kérdésben, mint azok, akik 1990-től néhány éven keresztül uralták a közvéleményformáló médiát. • Ami Romániában elindult - az állami kiadások drasztikus csökkentése Magyarországon ismerős. Az is ismerős, hogy a sokkszerű átalakítás a kulturális intézményrendszernek kedvez a legkevésbé... - Nálunk ebből a szempontból még nehezebb a helyzet, hiszen idén a GDP alig 0.28 százaléka jut a kultúrára. Elégedetlenek vagyunk, de beláttuk, hogy a reformprogrammal ez együtt jár. Az országos intézményeket továbbra is támogatja majd a tárca, de jelentős decentralizációt tervezünk. • Van-e a kormányon belül kifejezetten „magyar célkitűzés", avagy az új román kormány egységes, s a magyar ügyek is ebből az egységességből részesülnek? - Vannak olyan dolgok, amelyeket nekünk magyaroknak mindenféleképpen meg kell oldani és azok egy kicsit függetlenek, illetve nem biztos, hogy az egész kormányt érintik. Ezek főleg a művelődési és a kisebbségi tárcához tartoznak. De a jelentős feladatok, a jogállam megteremtésének alapjai mindenkit érintenek. • A Constantinescu-féle vezetést sokan féltik a gazdasági reformoktól. Mi lesz, ha a régi rezsim alakjai bizalmatlansági tőkét kovácsolnak a népszerűtlen és sokkszerű intézkedésekből? - Az első három hónap azt bizonyítja, hogy nekik nem igazán van hatásuk a közhangulatra. Főként mert az ellenzéket annyira megviselte a választási vereség, hogy nem szerveződött meg. Mihelyt ez megtörténik, a jelenlegi kormánynak tényleg nehezebb dolga lesz. • Mennyire őszintén európai elkötelezettségű az új román kabinet? Gondolva a román történelem közelmúltjára... - Szerintem az új kormány teljes lélekkel európai. A kormány első külpolitikai lépései, Severin külügyminiszter és Ciorbea miniszterelnök budapesti útjai, a konzulátusok várható nyitása bizonyítják, hogy ez a kormány nemcsak retorikájában, de tetteiben is Európapárti. Panek József • Küzdelem a poroszos hagyományokkal Emberi jogok - már a családban Az Emberi Jogok és a Béke Oktatásáért létrehozott alapítvány vezetője, Nagyné Borbély Éva munkája során képzéseket szervez, melyeken hol komoly, hol játékos formában igyekszik átplántálni hallgatóságába azt a magatartást, mely tőlünk nyugatra készség szintjén jelenik meg. - Hogy hol tartunk mi Nyugat-Európához képest az emberi jogok érvényesülésében, azt nem tudom. Az biztos, hogy Nyugat-Európában és valamennyi fejlett demokratikus közösségben mindennap meg kell küzdeni az emberi jogokért - hangsúlyozta az alapítványi szakember. - A személyiségben rögzülő értékek, attitűdök és vonások az első közösségben, a családban épülnek be leginkább maradandóan. S ahogy bekerül a gyerek az intézményrendszerbe, óvodába, iskolába, az ugyanúgy ennek a színhelye lesz. Vannak, akik tantárgyként, mások tantárgyhoz kötötten szeretnék oktatni. Kézenfekvőnek tűnik, hogy ez a feladat a történelemtanároké legyen, hiszen ők foglalkoznak az állampolgári jogok oktatásával is. Szerencsésebb lenne, ha az iskola belső klímája, harmóniája, a jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítése kéz a kézben haladna, s az ehhez szükséges ismereteket és készségeket MZ iskola egységesen kezelné és fejlesztené. Ha egy pedagógus 8-12 órát tölt el az iskolájában, nem bizos, hogy csak a pénz határozza meg a munkáját. Sokkal keservesebbnek tartom - s ez már pénzfüggő -, hogy az iskolák és csoportok összevonásával, megszüntetésével romlanak a körülmények. Harminc-negyven fós tanulócsoport esetében nem lehet a korszerű, demokratikus módszerekkel hitelesen, hatékonyan dolgozni. Amit én próbálok népszerűsíteni, attól nem keli a pedagógusoknak megijedni. Nem jogi ismeretekről van szó, hanem az emberi méltóság tisztelete, a türelem és az egymásra figyelés művészetéről. A nemzeti alaptantervbe is belefoglalt Emberi Jogok Nyilatkozatát nem csak elolvasni szükséges, hanem többféle módon kell értelmezni. Arató László • Dokumentum Nyilatkozat a regionalizmusról • Munkatársunktól Ahány kutató és politikus, annyi régiófogalom - hallottuk a minap egy konferencián. Az Európai Régiók Gyűlése (AER) tavaly decemberben Baselben tartott ülésén nyilatkozatba foglalta saját, a több mint 300 európai régiót képviselő szervezet álláspontját a regionalizmusról. Az Európai Régiák Gyűlése által lefedett területen majdnem 400 millió ember él. Az EU intézményrendszerén kívül eső szervezet tagjai között ott találjuk a magyarországi megyéket is. A nyilatkozat rögzíti a kiindulópontot: a régiók lényeges és pótolhatatlan elemei az európai fejlődésnek és integrációnak. A régiók különböző eredetűek és különböző funkciókkal rendelkeznek, néhányuk alapját a történelmileg elkülönült közösségek, etnikai csoportok vagy nemzetek alkotják, mások adminisztratív egységként keletkeztek, de közös vonásuk: az állam által nekik átadott hatásköröket gyakorolják. Az emberek növekvő mértékben azonosulnak régiójukkal, a történelmi, nyelvi, kulturális, társadalmi, gazdasági és földrajzi kötelékeiken keresztül, melyek változatossága kimeríthetetlen gazdagságot alkot. A régiók a nemzeti törvényi renden belül nélkülözhetetlen elemei a demokráciának, a decentralizációnak és az önrendelkezésnek, mert lehetővé teszik az emberek számára a közösségükkel való azonosulást és növelik a közéletben való részvételi lehetőségeiket. Az európai régiók között politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális együttműködés az új lehetőségek hatalmas tárháza. Az ilyen együttműködések a nemzeti, határ menti és nemzetközi szinten jelentősek az egységes Európa fejlődése szempontjából. A régiók, a szubszidiaritás elveinek megfelelő részvétele az európai intézmények döntéshozatali folyamataiban hozzájárul ahhoz, hogy a polgár számára az Európai Unió tevékenysége átlátható legyen. A nyilatkozat fogalmazásakor figyelembe vették az Európa Parlamentnek Közösségi charta a regionalizmusról (1988) és az Európa Tanácsnak A regionális önkormányzat európai chartája (1996) ctmú dokumentumait. A nyilatkozat szerint a régió: az a törvényes területi testület, amelyet az állam szint alatt közvetlenül hoztak létre, és politikai önkormányzattal van fólruházva. A régiót el kell hogy ismerjék a nemzeti alkotmányban vagy törvényhozásban, amely garantálja függetlenségét, identitását, hatalmát és szervezeti struktúráját. A régiónak kell, hogy legyen saját alkotmánya, önkormányzati törvénye. Ugyanazon államon belüli régióknak különböző státuszuk lehet, összhangban politikai, társadalmi és kulturális jellegzetességeikkel. A régiónak teljes jogi személyiséggel kell rendelkeznie. Képviselő-testületét szabadon és közvetlenül, titkos szavazással kell megválasztani. A régiók és az állam közötti hatalmak megosztását jogszabálynak kell rögzítenie. A régiók pénzügyi függetlenséget kell, hogy élvezzenek. A régiók legyenek képesek nemzetközi szinten tevékenykedni. A közös határokkal rendelkező régióknak, a vonatkozó állami szabályozással és a nemzetközi joggal összhangban, elő kell segíteniük a határ menti együttműködést. A régióknak lehet képviseletük az EU intézményeinél. A régióknak a közösségi alapokból származó támogatásokkal kell menedzselniük saját ügyeiket, ezért állami beavatkozás nélkül összeköttetésben kell állniuk az EUval. A Régiók Bizottsága EU-n belüli és a Helyi és Regionális Közhatóságok Európai Kongresszusának az Európa Tanácson belüli létrehozása jelentős lépés a regionalizmus felé Európában. Hoszszabb távú cél - zárul a nyilatkozat -, a Régiók Európájának mint a kormányzat harmadik szintjének megteremteTanárok tanulmányútja Az Európai Unió (EU) különböző szervei számára nagyon fontos, hogy a magyar szakemberek minél jobban megismerkedjenek az uniós tagállamokban folyó munkával, s ezzel párhuzamosan az európaiság tartalmával. Ennek jegyében vett részt egyhetes tanulmányúton Németországban és Luxemburgban Farkas Zsuzsanna, a Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa. Az Európai Fórum elnevezésű tanulmányi információs szolgálat - mely voltaképp uniós szervnek számít - tette lehetővé, hogy az országból 47 pedagógus látogasson el Bad Marienbergbe, ahol magyar szemmel tanulmányozhatták az oktatásban érvényesülő európai tendenciákat. Természetesen ellátták őket az EU-ra vonatkozó alapismeretekkel, majd maguk is megfigyelhették a német iskolákban folyó munkát. Farkas Zsuzsának az tűnt fel, hogy a szülők és a diákok „hatalma" sokkal nagyobb ott, mint egy hazai iskolában. Ugyanakkor a képzés színvonalában nem lát nagy különbséget. Mint mondotta, jó úton járunk akkor, ha a német példát a hazai gyakorlatba ültetjük. Újból meggyőződhetett arról, hogy a nyelvismeret elengedhetetlen; járt például olyan iskolában, ahol 13 nyelven tanultak a diákok. Összességében a gyakorló tanároknak is hasznos, s látókört szélesítő volt ez a tanulmányút. Lehet számítani arra, hogy a megyei pedagógiai intézet is szervez hasonló jellegű, az EU-szellemében zajló továbbképzéseket, melyekre uniós támogatásokat is lehet szerezni. A. L.