Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-27 / 72. szám

II. EURÓPA-KAPU CSÜTÖRTÖK, 1997. MÁRC. 27. i • L "31 k n RS EU-mix Nyelv • DM/DV-információ A szlovákiai magyar ki­sebbségség ügyéről ajánlá­sokat fogalmazott meg az EBESZ kisebbségi külön­megbfzottja, Max van der Stoel. Véleménye szerint Szlovákiának olyan törvényt kellene hoznia, amely hiva­talos helyeken is lehetővé te­szi a kisebbségi nyelvek használatát. Vladimír Meciar kormáynfő szóvivője azt mondta az EBESZ megbí­zottjának, hogy „a magyar kisebbségnek nagyobb loja­litást kellene tanúsítania a szlovák állam iránt". EU = NYEU • Róma (MTI) A maastrichti szerződést felülvizsgáló kormányközi konferencia római ülésén az EU tagállamok egy csoport­ja javaslatot terjesztett eló az „európai katonai szövet­ség" megteremtéséről, azaz a Nyugat-Európai Uniónak (NYEU) az Európai Unióba való fokozatos beolvasztásá­ról. A kezdeményezők: Bel­gium, Franciaország, Lu­xemburg, Németország, Olaszország és Spanyolor­szág. A javaslatot támogatja Hollandia, de az EU soros elnökeként hivatalosan sem­leges álláspontot foglal el. Az európai politikai és gazdasági, valamint a kato­nai szervezet egybeolvadá­sára kidolgozott terv több évig tartó, három szakasz­ból álló folyamat. Az első szakasz során javítanák a két szervezet közti kapcso­latokat, az intézményes együttműködést, kidolgoz­nák a jelentős közös euró­pai, stratégiai és operatív célokat, valamint háromol­dalú együttműködés kezdőd­ne, az EU, a NYEU és a NA­TO között. A második szakasz meg­kezdésére csúcsszinten szü­letne döntés. A NYEU titkár­ságát az Európai Bizottság titkárságához csatolnák, megteremtenék a közvetlen intézményes kapcsolatokat az EU és a NYEU katonai struktúrája között. A NYEU miniszteri tanácsának jogkö­re az Európai Bizottsághoz kerülne. Erősödne az EU és a NATO közvetlen együttműkö­dése. Lényegében ebben a szakaszban az EU látná el közvetlenül a NYEU felada­tait mind a katonai együttmű­ködés, mind a humanitárius, békefenntartó és válságkeze­lő akciók terén. A harmadik szakasz tenné teljessé az egybeolvadást. Az előző szakasztól való eltérés alapvetően politikai jellegű lenne. Ekkor kerülne be az Európai Unió szerződésébe a NYEU-szerződés V. cikkelye, mely automatikus katonai szolidaritást ír elő a tagálla­mok között. Arany és deficit • Brüsszel (MTI) Az aranyeladásból szár­mazó bevétellel nem lehet mérsékelni a költségvetési hiányt, ellenben az állam­adósság csökkenthető - ha­tározott az Európai Unió sta­tisztikai hivatala, az Eurostat Brüsszelben. Az állásfogla­lásnak a pénzügyi unió szempontjából van jelentő­sége, mert csak azok az álla­mok válhatnak az új szövet­ség részévé, amelyekben az államadósság összege nem haladja meg a GDP 60 szá­zalékát. Kelemen Hunor államtitkár a román nyitásról A jogállam mindenkire tartozik Három hónapja van hatalmon Románia új, jobboldali liberális kor­mánya, amelynek tagja a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsé­ge is. Az RMDSZ egyik kormányzati kulcspozí­ciója a művelődési tárca államtitkári posztja lett, melyet a koalíciós meg­egyezésnek megfelelően magyar politikus, egy fiatal kolozsvári rádiós újságíró, Kelemen Hunor foglalt el. Az alig har­mincesztendős állatorvo­si és filozófiai diplomás művelődési államtitkár éppen Szegedre készült doktori címet szerezni, amikor kormányzati posztra kérték fel. Kelemen Hunorral a Sze­geden megrendezett Regio­nalitás és kultúra című kon­ferencián beszélgettünk. • Az új román kormány elődjéhez képest teljesen új regionalitás-politikát folytat. Érezhető lesz-e valódi változás? -Én nagyon örvendetes­nek tartom, hogy az új ro­mán kormány fontosnak tartja a regionalitást. Külö­nösen az a biztató, hogy a kormányprogramban tétele­sen meg is van fogalmazva a regionális együttműködés segttése. Azt hiszem, a je­lenlegi hatalom már ellenzé­ki időszakában felismerte, hogy a regionális együttmű­ködés nemhogy nem mond ellent az integrációnak, ha­nem kiválóan kiegészíti azt. Az új román kormány tisztá­ban van azzal, hogy Romá­niát semmiféle olyan veszély nem fenyegeti, hogy feldara­bolnák és a határ menti terü­leteket a regionalitás örve alatt elcsatolnák tőle. Romá­niában most az elvi megál­lapodáson túl a konkrét kér­dések következnek, ám ezekhez rengeteg törvény­módosításra van szüksé­günk, mert a regionális együttműködést nem a kor­mány, hanem az önkormány­zatok végzik, így a kormány­nak meg kell teremtenie a megfelelő infrastrukturális és jogi hátteret. • Miért érdeke mindez igazán Romániának? - Ha az Európai Unió ki­bővítése megtörténik és Ro­mánia nem lesz benne az el­Kelemen Hunor, az új román művelődési államtitkár épp Szegedre készült doktori címet szerezni, amikor felkérték a kormányposztra. (Fotó: Gyenes Kálmán) só körben, akkor nagyon fontos, hogy a leendő szom­szédos tagállamokkal - Ma­gyarországgal, Csehország­gal, Lengyelországgal, eset­leg Szlovéniával - kiváló re­gionális kapcsolataink le­gyenek. Ez a politikai érv, amely az új román külpoliti­ka egyik alappillére. Ezen kívül persze komoly gazda­sági, környezetvédelmi és kulturális érvek is vannak. A nemzetállami bezártság nem használ Romániának sem. • Ki fogja „kinyitni" a románokat? Hosszú évti­zedek nemzetállami be­rendezkedése után nem lesz könnyű feladat. - Igen, törvényekkel nem lehet a mentalitást megvál­toztatni, a változtatás egy hosszabb folyamat eredmé­nye lesz. A lényeg, hogy le­telt egy időszak, amikor fé­lelemkeltés folyt, amikor a bizalmatlanságot éltették, amikor a gyanakvás légköré­ben kormányoztak. Jelenleg úgy néz ki, a külföldi tanul­mányokról hazatérő román fiatalok sokkal nyitottabbak ebben a kérdésben, mint azok, akik 1990-től néhány éven keresztül uralták a köz­véleményformáló médiát. • Ami Romániában elin­dult - az állami kiadások drasztikus csökkentése ­Magyarországon isme­rős. Az is ismerős, hogy a sokkszerű átalakítás a kulturális intézmény­rendszernek kedvez a leg­kevésbé... - Nálunk ebből a szem­pontból még nehezebb a helyzet, hiszen idén a GDP alig 0.28 százaléka jut a kul­túrára. Elégedetlenek va­gyunk, de beláttuk, hogy a reformprogrammal ez együtt jár. Az országos intézmé­nyeket továbbra is támogatja majd a tárca, de jelentős de­centralizációt tervezünk. • Van-e a kormányon belül kifejezetten „ma­gyar célkitűzés", avagy az új román kormány egységes, s a magyar ügyek is ebből az egysé­gességből részesülnek? - Vannak olyan dolgok, amelyeket nekünk magya­roknak mindenféleképpen meg kell oldani és azok egy kicsit függetlenek, illetve nem biztos, hogy az egész kormányt érintik. Ezek főleg a művelődési és a kisebbségi tárcához tartoznak. De a je­lentős feladatok, a jogállam megteremtésének alapjai mindenkit érintenek. • A Constantinescu-féle vezetést sokan féltik a gazdasági reformoktól. Mi lesz, ha a régi rezsim alakjai bizalmatlansági tőkét kovácsolnak a nép­szerűtlen és sokkszerű in­tézkedésekből? - Az első három hónap azt bizonyítja, hogy nekik nem igazán van hatásuk a közhangulatra. Főként mert az ellenzéket annyira megvi­selte a választási vereség, hogy nem szerveződött meg. Mihelyt ez megtörténik, a je­lenlegi kormánynak tényleg nehezebb dolga lesz. • Mennyire őszintén eu­rópai elkötelezettségű az új román kabinet? Gon­dolva a román történe­lem közelmúltjára... - Szerintem az új kor­mány teljes lélekkel európai. A kormány első külpolitikai lépései, Severin külügymi­niszter és Ciorbea miniszter­elnök budapesti útjai, a kon­zulátusok várható nyitása bi­zonyítják, hogy ez a kor­mány nemcsak retorikájá­ban, de tetteiben is Európa­párti. Panek József • Küzdelem a poroszos hagyományokkal Emberi jogok - már a családban Az Emberi Jogok és a Béke Oktatásáért létre­hozott alapítvány veze­tője, Nagyné Borbély Éva munkája során kép­zéseket szervez, melye­ken hol komoly, hol já­tékos formában igyek­szik átplántálni hallga­tóságába azt a maga­tartást, mely tőlünk nyu­gatra készség szintjén jelenik meg. - Hogy hol tartunk mi Nyugat-Európához képest az emberi jogok érvényesülésé­ben, azt nem tudom. Az biz­tos, hogy Nyugat-Európában és valamennyi fejlett demok­ratikus közösségben min­dennap meg kell küzdeni az emberi jogokért - hangsú­lyozta az alapítványi szak­ember. - A személyiségben rögzülő értékek, attitűdök és vonások az első közösség­ben, a családban épülnek be leginkább maradandóan. S ahogy bekerül a gyerek az intézményrendszerbe, óvo­dába, iskolába, az ugyanúgy ennek a színhelye lesz. Van­nak, akik tantárgyként, má­sok tantárgyhoz kötötten szeretnék oktatni. Kézenfek­vőnek tűnik, hogy ez a fel­adat a történelemtanároké le­gyen, hiszen ők foglalkoz­nak az állampolgári jogok oktatásával is. Szerencsé­sebb lenne, ha az iskola bel­ső klímája, harmóniája, a jo­gok érvényesítése és a köte­lezettségek teljesítése kéz a kézben haladna, s az ehhez szükséges ismereteket és készségeket MZ iskola egysé­gesen kezelné és fejlesztené. Ha egy pedagógus 8-12 órát tölt el az iskolájában, nem bizos, hogy csak a pénz ha­tározza meg a munkáját. Sokkal keservesebbnek tar­tom - s ez már pénzfüggő -, hogy az iskolák és csoportok összevonásával, megszünte­tésével romlanak a körülmé­nyek. Harminc-negyven fós tanulócsoport esetében nem lehet a korszerű, demokrati­kus módszerekkel hitelesen, hatékonyan dolgozni. Amit én próbálok népszerűsíteni, attól nem keli a pedagógu­soknak megijedni. Nem jogi ismeretekről van szó, hanem az emberi méltóság tisztele­te, a türelem és az egymásra figyelés művészetéről. A nemzeti alaptantervbe is be­lefoglalt Emberi Jogok Nyi­latkozatát nem csak elolvas­ni szükséges, hanem többfé­le módon kell értelmezni. Arató László • Dokumentum Nyilatkozat a regionalizmusról • Munkatársunktól Ahány kutató és poli­tikus, annyi régiófoga­lom - hallottuk a minap egy konferencián. Az Eu­rópai Régiók Gyűlése (AER) tavaly december­ben Baselben tartott ülé­sén nyilatkozatba foglal­ta saját, a több mint 300 európai régiót képviselő szervezet álláspontját a regionalizmusról. Az Eu­rópai Régiák Gyűlése ál­tal lefedett területen majdnem 400 millió em­ber él. Az EU intézmény­rendszerén kívül eső szervezet tagjai között ott találjuk a magyaror­szági megyéket is. A nyilatkozat rögzíti a ki­indulópontot: a régiók lénye­ges és pótolhatatlan elemei az európai fejlődésnek és in­tegrációnak. A régiók külön­böző eredetűek és különböző funkciókkal rendelkeznek, néhányuk alapját a történel­mileg elkülönült közösségek, etnikai csoportok vagy nem­zetek alkotják, mások admi­nisztratív egységként kelet­keztek, de közös vonásuk: az állam által nekik átadott ha­tásköröket gyakorolják. Az emberek növekvő mértékben azonosulnak régiójukkal, a történelmi, nyelvi, kulturális, társadalmi, gazdasági és föld­rajzi kötelékeiken keresztül, melyek változatossága kime­ríthetetlen gazdagságot alkot. A régiók a nemzeti törvényi renden belül nélkülözhetetlen elemei a demokráciának, a decentralizációnak és az ön­rendelkezésnek, mert lehető­vé teszik az emberek számára a közösségükkel való azono­sulást és növelik a közéletben való részvételi lehetőségei­ket. Az európai régiók között politikai, társadalmi, gazda­sági és kulturális együttmű­ködés az új lehetőségek ha­talmas tárháza. Az ilyen együttműködések a nemzeti, határ menti és nemzetközi szinten jelentősek az egysé­ges Európa fejlődése szem­pontjából. A régiók, a szub­szidiaritás elveinek megfele­lő részvétele az európai in­tézmények döntéshozatali fo­lyamataiban hozzájárul ah­hoz, hogy a polgár számára az Európai Unió tevékenysé­ge átlátható legyen. A nyilatkozat fogalmazá­sakor figyelembe vették az Európa Parlamentnek Közös­ségi charta a regionalizmus­ról (1988) és az Európa Ta­nácsnak A regionális önkor­mányzat európai chartája (1996) ctmú dokumentumait. A nyilatkozat szerint a ré­gió: az a törvényes területi testület, amelyet az állam szint alatt közvetlenül hoztak létre, és politikai önkormány­zattal van fólruházva. A régi­ót el kell hogy ismerjék a nemzeti alkotmányban vagy törvényhozásban, amely ga­rantálja függetlenségét, iden­titását, hatalmát és szervezeti struktúráját. A régiónak kell, hogy legyen saját alkotmá­nya, önkormányzati törvé­nye. Ugyanazon államon be­lüli régióknak különböző stá­tuszuk lehet, összhangban politikai, társadalmi és kultu­rális jellegzetességeikkel. A régiónak teljes jogi sze­mélyiséggel kell rendelkez­nie. Képviselő-testületét sza­badon és közvetlenül, titkos szavazással kell megválaszta­ni. A régiók és az állam kö­zötti hatalmak megosztását jogszabálynak kell rögzíte­nie. A régiók pénzügyi füg­getlenséget kell, hogy élvez­zenek. A régiók legyenek ké­pesek nemzetközi szinten te­vékenykedni. A közös ha­tárokkal rendelkező régiók­nak, a vonatkozó állami sza­bályozással és a nemzetközi joggal összhangban, elő kell segíteniük a határ menti együttműködést. A régióknak lehet képvise­letük az EU intézményeinél. A régióknak a közösségi ala­pokból származó támogatá­sokkal kell menedzselniük saját ügyeiket, ezért állami beavatkozás nélkül összeköt­tetésben kell állniuk az EU­val. A Régiók Bizottsága EU-n belüli és a Helyi és Regioná­lis Közhatóságok Európai Kongresszusának az Európa Tanácson belüli létrehozása jelentős lépés a regionaliz­mus felé Európában. Hosz­szabb távú cél - zárul a nyi­latkozat -, a Régiók Európá­jának mint a kormányzat har­madik szintjének megteremte­Tanárok tanulmányútja Az Európai Unió (EU) különböző szervei számára nagyon fontos, hogy a ma­gyar szakemberek minél job­ban megismerkedjenek az uniós tagállamokban folyó munkával, s ezzel párhuza­mosan az európaiság tartal­mával. Ennek jegyében vett részt egyhetes tanulmány­úton Németországban és Lu­xemburgban Farkas Zsu­zsanna, a Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet munka­társa. Az Európai Fórum el­nevezésű tanulmányi infor­mációs szolgálat - mely vol­taképp uniós szervnek szá­mít - tette lehetővé, hogy az országból 47 pedagógus lá­togasson el Bad Marienberg­be, ahol magyar szemmel ta­nulmányozhatták az oktatás­ban érvényesülő európai ten­denciákat. Természetesen el­látták őket az EU-ra vonat­kozó alapismeretekkel, majd maguk is megfigyelhették a német iskolákban folyó munkát. Farkas Zsuzsának az tűnt fel, hogy a szülők és a diákok „hatalma" sokkal nagyobb ott, mint egy hazai iskolában. Ugyanakkor a képzés színvonalában nem lát nagy különbséget. Mint mondotta, jó úton járunk ak­kor, ha a német példát a ha­zai gyakorlatba ültetjük. Új­ból meggyőződhetett arról, hogy a nyelvismeret elen­gedhetetlen; járt például olyan iskolában, ahol 13 nyelven tanultak a diákok. Összességében a gyakorló tanároknak is hasznos, s lá­tókört szélesítő volt ez a ta­nulmányút. Lehet számítani arra, hogy a megyei pedagó­giai intézet is szervez hason­ló jellegű, az EU-szellemé­ben zajló továbbképzéseket, melyekre uniós támogatáso­kat is lehet szerezni. A. L.

Next

/
Thumbnails
Contents