Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-18 / 64. szám

6 UNIVERSITAS KEDD, 1997. MÁRC. 18. Universitas-stratégia: Egységes sokszínűség Egységes kreditrendszerben. (Fotó: Karnok Csaba) kredil nélkül A Z oroszok miatt nagyon mérgesek voltunk. Nem is a témával volt a bajunk, inkább az időponttal. Nemigen volt kedvünk ugyanis angol szakos létünkre az orosz történelemről szemináriumozni este öttől hatig, amikor a németesek Franciaországot kapták, délután kettőtől, és már háromkor mehettek dolgukra. Nem értettük, miféle központi akarat rendelte a mi fél­éves tanrendünkbe éppen az oroszokat, éppen délután öttől, éppen a hatos terembe. Akkoriban ugyanis nemcsak az rendeltetett el, hogy ha valakit felvesznek a bölcsészkarra történelem és angol szakokra, akkor öt év múlva, ha ég s föld össze­szakad is, középiskolai tanár lesz belőle. Azt is előír­ták, hogy miféle tárgyat, mikor, kitől, melyik teremben hallgasson. Az egyetlen leágazás erről az útról szinte csak a bukás vagy a bűnös pályaelhagyás volt. Ak­koriban annyira nem létezett átjárhatóság a karok kö­zött, hogy hiába szerzett az ember középiskolai törté­nelemtanári diplomát a BT K-n, ha jogi másod­diplomát akart, be kellett ülnie történelemből felvéte­lizni, saját gimnazista hallgatói közé. Most meg mit hallok: a jogi karon közgazdászkép­zés folyik - bölcsészeknek. Keczer Gabriella Szaknyelvoktatás belga segítséggel Net-hírek • Munkatársunktól Híreinket az Interne­ten megjelenő Internetto Hírlevélből válogattuk (címe: http://www.idg. hu/internetto). EU-minimum Az Európai Unió mini­mumárakat állapított meg bizonyos számftógépalkat­részek importja esetén az európai DRAM gyártók ér­dekeinek védelmében. Az európai hardvergyártók el­lenkezéssel fogadták az im­portkorlátozásokat, ame­lyek mértéke a DRAM­gyártók szerint nem elegen­dő ahhoz, hogy védjék a belső termelést, ugyanak­kor az európai gyártmányú személyi számítógépek ára emelkedni fog. Az EU mi­nimumárakat vezetett be a Japánból és Koreából érke­ző DRAM (memória) mo­dulokra a jövő hónappal kezdődően. Multimédia - műholdról A processzorgyártó óriás, az Intel betársul az európai online-szolgáltató European Satellite Multimedia Servi­ces cégbe, amely műholdon keresztül szolgáltat multi­médiát. Az Intel a lépéstől forgalmának növekedését várja a PC további népsze­rűsítésén keresztül. Az új cég az Astra-Netet használ­ja majd, vagyis a már pá­lyán lévő Astra műholdak „hulladékkapacitását" hasz­nálja ki. Az adás 50-60 cm átmé­rőjű parabolaantennával és személyi számítógéppel fogható, sávszélessége 38 megabit másodpercenként, egyelőre egyirányú, de dol­goznak a kétirányú kapcso­latot lehetővé tevő techno­lógián. Internetes pénzkezelés Az AT&T a MasterCard­hoz tartozó Mondex által kifejlesztett elektronikus pénz felhasználásával olyan Internetes fizetőrendszert fog bevezetni, mellyel egé­szen kis összegű kifizeté­sek is lebonyolíthatók. Az AT&T/ Mondex rendszer a jelenleg aránytalanul magas költségű, 10 dollárnál (1700 Ft) kisebb összegű tranzakciókat igyekszik vonzóvá tenni vevő és ke­reskedő számára egyaránt, de nagyobb tranzakciók is lebonyolíthatók vele. A rendszert, melynek próba­üzeme nyáron kezdődik, egyesítik az AT&T szerve­rén futó SecureBay bizton­sági szolgáltatással. Az AT&T képviselői szerint a jövő számítógépeiben kár­tyaleolvasó lesz, mellyel egy-két centes vásárlásokat is le lehet bonyolítani, a pénzkeretet pedig a bank vagy a pénzkiadó automata teszi rá a kártyára. A MasterCard a Mondex által kifejlesztett elektroni­kus pénzrendszert és intel­ligens kártyát át fogja ven­ni a hálózatában, és minden bankja és intézmény lehe­tőséget kap arra, hogy Mondex kártyákat bocsás­son. ki. Rugalmas, átjárható képzési rendszer, egysé­ges igazgatás és irányí­tás - ez a lényege a helyi felsőoktatási intézmé­nyek társulásából 1999­ben létrejövő 13 karú Szegedi Egyetemnek. Az integráció kialakításá­nak lépéseit, pénzügyi forrásait taglaló nemrég elkészült stratégiai terv olyan cselekvési-átalakí­tási programot fogalmaz meg az elkövetkező évekre, amely biztosítja a túlélést és a fejlődést a - tervek szerint - legna­gyobb vidéki felsőokta­tási intézmény számára. A módosított felsőoktatási törvény kimondja, hogy a fel­sőoktatási intézmények együttműködésük elősegíté­sére, szellemi és anyagi erő­forrásaik koncentrált felhasz­nálása, optimális hasznosítá­sa érdekében társulásokat hoznak létre. A törvény értel­mében a szegedi felsőoktatási intézmények korábban mega­lakított Universitas Egyesülé­se szándéknyilatkozatot tett közzé, mely szerint két lép­csőben létrehozzák a 13 kar­ból álló Szegedi Egyetemet. Az első lépésben, 1997 és '98 között előkészítik és megala­kítják a Szegedi Felsőoktatási Szövetséget, a másodikban, 1999 és 2001 között megtör­ténik a Szegedi Egyetem megalapítása. 1996 elején az Universitas Egyesülés akkori soros elnöke, dr. Mészáros Rezső, a JATE rektora mun­kabizottságot hozott létre, hogy kidolgozza az intézmé­nyek közös fejlesztési straté­giáját. Több hallgatót a kevesebből A nemrég elkészült fej­lesztési terv kimondja, hogy az integráció egyrészt a kép­zési rendszer átalakítását, másrészt az irányítás és igaz­gatás átszervezését jelenti. A képzés átalakításának célja egy olyan rendszer létrehozá­sa, amely - amellett, hogy költségkímélőbb a jelenlegi­nél - megfelelően reagál a foglalkoztatási piacra és fel­szívja az adott, csökkenő lét­számú korcsoport egyre na­gyobb hányadát. Ennek mód­ja a rendszer rugalmasságá­nak olyan irányú növelése. hogy a hallgatók tanulmánya­ik során módosításokat hajt­hassanak végre akár két vagy egy évvel képzésük befejezé­se előtt, és növekedjék az egyéni tanulás szerepe. En­nek elősegítésére Tanulmá­nyi Információs Központot hoznak majd létre. Jelenleg a magyar felsőoktatásban nagy a hosszú, költséges, ötéves programok és a magas szintű végzettség aránya. Éppen ezért az oktatási rendszert oly módon tervezik átalakítani, hogy megváltozzék a „kime­net" összetétele, vagyis növe­kedjék a főiskolai, valamint _ felsőfokú szakképzési prog­ramok részaránya a költsége­sebb, hosszabb, fokozatszer­ző programokkal szemben. A képzés rugalmasságának ér­dekében az intézmények kö­zött teljes kreditváltási rend­szert fognak kidolgozni. En­nek megvalósulását szolgál­hatja a tervezett Hallgatói Szolgáltató Központ. A legfontosabb: a kar - A felsőiskolás korosz­tály létszáma folyamatosan csökken, ugyanakkor a cé­lunk az, hogy emelkedjen az egyetemet, főiskolát végzet­tek aránya. Ez csak úgy érhe­tő el, ha több szintből álló, több kimenetelű képzési rendszert vezetünk be, amelyben a lehető legtöbben találják meg a képességüknek és céljaiknak megfelelőt ­mondja Rácz Béla, a JATE általános és tudományos rek­torhelyettese, a stratégiát ki­dolgozó bizottság elnöke. ­A rendszer átalakításának másik célja, hogy egy oktató­ra a jelenleginél több hallgató jusson, hiszen a hallgató/ok­tató arány mindenütt a vilá­gon magasabb, mint nálunk. Ezt nem az oktatói létszám csökkentésével, hanem a hallgatók számának növelé­sével kívánjuk elérni; az in­tegráció nem jár majd elbo­csátásokkal. A Szegedi Egyetem szer­vezeti átalakítása azt a célt szolgálja, hogy olyan irányí­tási folyamatok és igazgatási struktúra alakuljon ki, amely lehetővé teszik a képzés, a működtetés és a tervezés va­lódi integrációját. Az átszer­vezés az Egyesülés kétéves periódusában történik, a tel­jes oktatási integrációval pár­huzamosan. A felsőoktatási törvény a szenátust jelöli meg, mint a társulás irányító szervét, az elnököt pedig az intézményi szövetség vezető­jének és törvényes képviselő­jének tekinti. Azokban az esetekben, amikor az költség­megtakarítással jár, az admi­nisztratív funkciók (például könyvelés, beszerzés, hallga­tói és személyzeti nyilvántar­tás, könyvtári adminisztráció) az intézményi szövetség szintjén összpontosulnak. Eközben nő a karok dékánja­inak, a tanszékcsoport- vagy az intézményvezetők igazga­tási szerepe. Ez a szint lesz az az alapvető költségköz­ponti építőkocka, ahol a hall­gatói létszám és a költségek lebontódnak, ahol a források kihelyezése és újraelosztása megtörténik. - Az orvosegyetem hely­zete sajátos az integrációt al­kotó intézmények között, hi­szen a SZOTE-n az oktatás és kutatás mellett betegellátás is folyik. Európában az egye­temi klinikák éppúgy részei az universitásoknak, mint az elméleti intézetek - mondja Dobozy Attila* az SZOTE professzora, az Universitas Egyesülés soros elnöke. - Az oktatás és a betegellátás csak a finanszírozás tekintetében különül el, hiszen az egyetem költségvetésében a betegellá­tás részaránya jóval nagyobb, mint az oktatásé. Éppen e speciális helyzetre tekintettel teszi lehetővé a felsőoktatási törvény az orvosegyetemek számára, hogy az integráción belül létrehozzanak egy je­lentős önállósággal bfró úgy­nevezett egészségügyi köz­pontot. Mindezt miből? Az integráció létrejöttéhez szükséges beruházások fede­zésére négy forrással lehet számolni. Az intézmények teljes éves költségvetése 8,5 milliárd forint, melynek 10 százalékát stratégiai célok megvalósítására kellene köl­teni. Tárgyalások folynak Szeged város vezető testüle­teivel a volt szovjet laktanya épületének és területének olyan épületekre vagy telkek­re való elcseréléséről, ame­lyekre a tervezett programok végrehajtásához szükség van. A szegedi felsőoktatási intéz­mények pályázata 300 millió forintot nyert a Felsőoktatási Fejlesztési Alaptól, és negye­dik forrásként számolni lehet bizonyos, egyelőre ismeret­len összegű világbanki köl­csönnel is. - Egy olyan léptékű átala­kítás, mint a felsőoktatási in­tegráció létrehozása, rendkí­vül nagy beruházásigényű. A jelenleg rendelkezésre álló pénz a töredékét fedezi ezek­nek - véli Dobozy Attila pro­fesszor. - Évtizedek kellenek ahhoz, hogy az új rendszer költségtakarékos legyen. A kormányzati akarattól függ, hogy viszonylag rövid idő alatt és teljességében, vagy lassan és részlegesen valósul meg az integráció. De min­den megtett lépés eredmény­nek számít, akár befejeződik a folyamat, akár nem. - A FEFA-pénzen és a belső forrásokon kívül első körben 50 millió dolláros vi­lágbanki kölcsönre számíthat az a három felsőoktatási in­tegráció - a szegedin kívül a debreceni és a kecskeméti ­amelyek kidolgozták stratégi­ai tervüket - tájékoztat Rácz Béla rektorhelyettes. - Ápri­lisban kezdődik e tervek elbí­rálása, júniusra várható a köl­csönfelvétel előkészítése, őszre a világbanki jóváha­gyás. Ennek alapján, ha ked­vezően bírálják ei az integrá­ciós tervezeteket, decemberre érkezhet meg a pénz. A képzési rendszer átala­kítását csaknem teljesen a belső források átcsoportosítá­sából fedeznék. Az infrast­ruktúrához szükséges támo­gatás megszerzése a FEFA­pályázat egyik sarkalatos pontja. A tanulmányi infor­mációs és a hallgatói szolgál­tató központokat világbanki kölcsönből hoznák létre, bel­ső forrásból kiegészítve. A hallgatók életkörülményeinek javítása elsőrangú beruházási célfeladat, belső forrásokból finanszírozva. Az irányítás és az igazgatás átszervezése a tervek szerint FEFA-forrás­ból történik. A tervezet ütemezése sze­rint még az idén bevezetik az egységes kreditrendszert és az új képzési programok első csoportját, elkészítik a Szege­di Égyetem alapszabályának végleges változatát, és be­szerzik az egységes gazdál­kodáshoz, igazgatáshoz és nyilvántartáshoz szükséges számítógépes programokat. Kacier Gabriella A Mons-i Állami Egye­tem Nemzetközi Tol­mács- és Fordítóképzö Iskolája és a Juhász Gyula Tanárképző Főis­kola Idegen Nyelvi Lek­torátusa, illetve Magyar Nyelvészeti Tanszéke tárcaközi szerződés ke­retében két esztendeje működik együtt. A belga felsőoktatási intézmény igazgató-professzora, Jean Klein, valamint egyik oktatója, Ton Be­erden nemrégiben láto­gatott el a szegedi főis­kola idegen nyelvi lekto­rátusára, ahol előadást és számítógépes gya­korlati bemutatót is tar­tottak. Jean Kleinnel elő­adása után beszélget­tünk. • Mi az intézményük profilja? - Intézményünk nemzet­közi tolmács- és fordítókép­ző iskola. Eredetileg a Mons-i Állami Egyetem fa­kultásaként működtünk, ám 1962-ben önállósodtunk. Je­lenleg kilencszáz hallgatónk van a világ minden részéből. • Igaz az, hogy önök a négy év alatt abból is ki­váló tolmácsot és fordítót képeznek, aki elsőéves korában kezdi tanulni az adott nyelvet? - Nálunk minden hallga­tónak minden évben minden tantárgyból vizsgázni kell. Ha valakinek nem sikerül a vizsgája, akkor egyszer van joga évet ismételni, de több­ször nem. Ha vizsgája ismét sikertelen, akkor elbocsátjuk az intézményből. Belgium­ban a középiskolákban min­denki számára kötelező az angol és a flamand nyelv. Tehát ezt a két nyelvet soha­sem kezdik a nulláról. Az összes többi nyelv - mint például az arab, a spanyol, a magyar, a finn, az orosz ­elvileg kezdő szintről indul. G Milyen jellegű tapaszta­lataikat szeretnék átadni a szegedi kollégáknak? - Együttműködésünknek három fő területe van. A szegedi kollégáknak a fran­cia nyelv oktatásának mód­szertanát, valamint - ennek apropóján vagyunk most itt - a szakfordítás konkrét módszereit és tapasztalatait szeretnénk átadni. Utóbbival kapcsolatosan előadást és gyakorlati bemutatót is tar­tottunk az oktatóknak. Elő­adásomban elmondtam, hogy egy terminológiai kife­jezésbank összeállításának melyek a főbb lépései, mi az, ami feltétlenül szükséges egy ilyen adatbankban, s mi az, ami elhanyagolható. Kol­légám, Ton Beerden pedig különböző programokat mu­tatott be a számítógépen. Szeretném megemlíteni, hogy ezzel az abszolút egy­séges és praktikus rendszer­rel már régóta dolgoznak Nyugat-Európában, s nem látom semmi akadályát an­nak, hogy ezt Közép-Kelet Európában is használják. • Mi az együttműködés harmadik területe? - Reményeink szerint a jövőben a szegedi tanárkép­ző főiskola is hasznosíthatja tapasztalatainkat a szaknyelv területén, s ennek előkészíté­sében szívesen nyújtunk se­gítséget. Együttműködésünk egyébként még kezdeti sza­kaszában van, de - mivel sok a közös tennivaló - sze­retnénk mélyíteni és intenzí­vebbé tenni a kapcsolatot. G Belgiumban milyen jellegű fordításokra van a legnagyobb igény? - Belgiumban három hi­vatalos nyelv van, a francia, a német és a flamand. Ez ön­magában indokolja a fordítá­sok szükségességét. Nálunk mindhárom nyelvre le kell fordítani minden hivatalos okiratot, s bizony ez nem kis munka. Az aktuális teendők mellett sokkal nagyobb súllyal esik a latba az, hogy Brüsszelben van az Egyesült Európai Szervezetek köz­pontja. Hogy ezt miért mon­dom? Nemrégiben járt az is­kolánkban a Belga Fordítók Egyesületének igazgatója, aki elmondta, hogy Brüsz­szelben naponta hétszáz szakfordító dolgozik a hiva­talos életben. • Professzor úr, fordított ön irodalmi műveket? - Igen, hiszen eredetileg irodalmár vagyok. Verseket és irodalmi szemelvényeket fordítottam, Kafkát, Henrich Böllt és Thomas Mannt. De erre ma már nincs időm. Je­lenleg a gazdasági német nyelv franciára való fordítá­sával, konzekutív és szink­rontolmácsolással foglalko­zom. Mindemellett a Közép­és Kelet Európára is kiterje­dő Leonardo szakképzési programot koordinálom, de ezen belül fordításelméleti és terminológiai kérdésekkel is foglalkozom. Sz. C. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents