Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-06 / 31. szám

2 KÜLFÖLD LÉTVYNÖX ÍS&FÖYSJÍXJ-ÍO CSÜTÖRTÖK, 1997. FEBR. 6. kommentár Béketeremtés T7Ry< az Amerikai Egyesült Államokban lévő híres HJ katonai támaszpont nevét 1995. novemberében milliószor leírták, kimondták, a tévében pedig be is mu­tatták: Dayton volt a balkáni béketeremés színhelye. Az Ohio állambeli városkában tárgyalt akkortájt Alija Ize­tegovics bosnyák, Franjo Tudjman horvát és Slobodan Milosevics szerb elnök. Megegyeztek. Igaz, az amerikai meg a nemzetközi közösség egyre nagyobb nyomására puhult meg a három népvezér álláspontja. De a lényeg: Daytoni békeszerződés néven bevonult a történelembe a novemberi napok „terméke". Csaknem másfél évvel az amerikai megállapodás után már tisztább a kép. A zűrzavaros boszniai állapo­tokat sikerült olyannyira rendezni, hogy a véres hábo­rút folytató feleket „visszaterelték" a daytoni határok közé, nincsenek fegyveres összetűzések, sok helyen már az újjáépítés is megkezdődött. Persze, ha az ember a helyszínen érzékeli a pillanatnyi helyzetet, akkor egé­szen más képet alkot a boszniai állapotokról. E sorok írója a közelmúltban járt Boszniában, s meggyőződése, hogy a három és fél éves háború nyomait évtizedek múlva sem tudják teljesen eltüntetni! A lakosság min­dennapi életét veszélyeztető hárommillió akna a váro­sok, falvak terein, a legelőkön, az erdőkben; a földig le­rombolt települések, a városi infrastruktúra katasztro­fális állapota, a hidak, az utak, a vasút újjáépítésének ­pénz hiányában való - kilátástalansága. Pénzhiány. Szakemberhiány. Bizalmatlanság. S zóval, ma sem lehet azí mondani, hogy véget ért a háború, kezdődik a jólét... Nem beszélve arról, hogy azért a hamu alatt még mindig ott lapul a zsarát­nok: a fő háborús bűnösök - Karadzsics elnök és Mla­dics tábornok - még mindig szabadlábon. (Mitöbb, Ka­radzsics ex-elnök fenyegetőzik: ha megpróbálják elfog­ni, 500 ellenséges katona azonmód ,Jübe harap"...) A szerb korridor átjárhatósága miatt Brcsko státusza még mindig bizonytalan, a mosztari bosnyák-horvát viszály rendezése a vártnál nehezebbe. Szerencsére, egyik sem reménytelen. ^ÉúkiÁMA e. c-^" Clinton elnök a szószéken. Mögötte Newt Gingrich, a képviselőház republikánus elnöke tapsol. (MTI Telefotó) • Egyelőre nem hisznek a hatalomnak Továbbra is: Együtt I Clinton beszéde az unió helyzetéről Bővíteni kell a NATO-t! • Belgrád (MTI) Az Együtt szerbiai el­lenzéki pártkoalíció szer­dai, 78. belgrádi nagy­gyűlésén is azt hangú­lyozták a felszólalók, hogy Belgrádban és Szerbia városaiban csak azután érnek majd véget a tüntetések, hogy a ha­talom - keddi Ígéretének megfelelően - visszaadja az összes elrabolt man­dátumot az ellenzéknek, s lehetővé teszi, hogy a tavaly novemberi hely­hatósági választások eredeti eredményeinek alapján megalakuljanak az ellenzéki önkormány­zatok. A több tízezer ember rész­vételével tartott gyűlésen el­sőként Veroljub Sztevano­vics kragujevaci polgármes­ter szólalt fel, s közölte: az ellenzéki vezetés alatt lévő városban is folytatódnak a tüntetések, mert amíg Belg­rádban nincs szabadság, ad­dig Kragujevacban sem le­hetnek elégedettek az embe­rek. „Többé nincs megállás: a jelenlegi helyzet azt jelenti, hogy a hatalom számára már megkezdődött a vég" ­hangsúlyozta. Zorán Gyingyics, a De­mokrata Párt elnöke beszé­dében azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi hatalom le­járatta a politikai intézmé­nyek hitelét, nem törődik a Szerbián kívül élő szerbek­kel, s azzal sem foglalkozik, hogy mi lesz a sorsa a Szer­biába érkezett menekültek Horvátországban vagy Bosz­niában maradt vagyonával. „Tegnap pedig a belvárosban huligánok randalíroztak, s bár negyvenezer rendőr van a városban, jó ideig senki sem fékezte meg a huligáno­kat" - mondta Gyingyics. A pártvezető azt is hangsúlyoz­ta, hogy az Együtt mindad­dig folytatja a tüntetéseket, amíg nem jönnek létre az el­lenzéki önkormányzatok. Veszna Pesics, a Szerbiai Polgári Szövetség elnöke is kitartásra szólította fel a tün­tetőket, s hangsúlyozta: Szerbia népe büszkén és de­mokráciában akar élni. Vuk Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom el­nöke elfogadhatónak nevez­te, hogy a szerb rezsim egy különleges törvénnyel adja vissza az ellenzéknek az elra­bolt mandátumokat, mert így egy kisebb súlyú törvénysér­téssel megsemmisíti egy sok­kal komolyabb törvénytelen­ség eredményét. • Washington (MTI) Bili Clinton amerikai elnök az unió helyzeté­ről mondott keddi be­szédében újra síkraszállt a NATO kibővítéséért. Második elnöki idősza­kának céljait vázolva le­szögezte, hogy az első új tagok felvételének 1999-ig meg kell törten­nie, de nem említett or­szágneveket, s az elsőre felvehető államok szá­mára sem tért ki. Az idei NATO-csúcsérte­• Washington (MTI) A Pentagon azzal vádolja Irakot, hogy legalább 18, de akár 25 Scud rakétából álló kapacitással rendelkezik, és hogy a ballisztikus rakéták közül egyeseket elrejtett. Kenneth Bacon, a wa­shingtoni védelmi minisztéri­um szóvivője keddi nyilatko­zatában ehhez hozzáfűzte, hogy bár nem kívánja felfed­ni, milyen lépéseket tervez az Róbert Flowick, az Eu­rópai Biztonsági és Együttműködési Szerve­zet Bosznia-Hercegovi­nába akkreditált nagy­követe a napokban Tóth László mérnök-alezre­dest nevezte ki az úgy­nevezett Regionális Vál­ságkezelő Központ ve­zető főtisztjévé. Az amerikai nagykövet döntése a magyar, egyben pedig a szegedi katona szak­mai elismerését is jelenti. Tóth László alezredes ugyanis - egyetlen magyar­országi katonai szakértőként - körülbelül egy éve tevé­kenykedik a balkáni válsá­gövezetben, ahol a fegyver­zet-ellenőrzés és a bizalom­erősítés „témakörében" vég­zett eredményes munkát. Az exkluzív hír vétele után kér­deztük nyilatkozatra a ma­gyar katonát. 0 Alezredes úr, mit je­lent az ön számára az új megbízatás? - Mindenképpen nagy megtiszteltetést. Munkám során olyan válogatott szak­emberekkel dolgozhattam itt, Szarajevóban és Bosznia­Hercegovina más válságte­rületein, akik valóban tudo­rai a szakmának. Ennek kezleten, Madridban meg is kezdik a felkészülést a szö­vetség bővítésére - mondta a kongresszus két házának együttes ülésén. Hangsú­lyozta: szükséges szilárd partneri viszonyt tartani Oroszországgal, és erősíteni az együttműködést a szövet­ségen kívüli európai álla­mokkal a békepartnerség programjának keretében. Ki­emelt célként említette: elő kell segíteni az egységes és demokratikus Európa létre­jöttét. Beszédéből kitűnt: meg Egyesült Államok, korábban megmutatta, hogy képes megvédeni az amerikai erő­ket és az amerikai érdekeket az Öböl térségében. Megje­gyezte viszont, hogy a tér­ségbeli amerikai alakulatok­eredményeképpen alakultak úgy a dolgok, ahogyan azt a nemzetközi közösség elvár­ta. • Milyen eredményről számolhat be az EBESZ­szakértő? - A felsorolásnál minden­képpen meg kell említeni, hogy a boszniai harctereken elcsitultak a fegyverek, sike­rült szétválasztani az egy­mással háborúskodó feleket. akarja őrizni az Egyesült Ál­lamok nemzetközi vezető szerepét. Ehhez markáns amerikai jelenlétet akar a vi­lágban és serény diplomáci­át. Clinton élénkebbé, tartal­masabbá és magasabb szin­tűvé kívánja tenni tenni a párbeszédet Kínával. Szán­dékában áll ellátogtani Kíná­ba, és meghívni Csiang Cö­min kínai államfőt Washing­tonba. Mint mondta, a pár­beszéd közelebb vihet olyan nagy célok eléréshez, mint a nukleáris kísérleti robbantá­nál a készültségi szinten nem változtattak. Mint emlékezte­tett, az Öbölben 20 ezer ame­rikai katona állomásozik, a felük hadihajókon. A szóvivő szavai azután hangzottak el, hogy az iraki leszerelés ellen­a menekültek fokozatosan visszatérhetnek szülőföld­jükre, illetve otthonaikba, a demokratizálódási folyamat megindult. Eredményesen zárult a nemzetközi közös­ség által kívánt parlamenti választások első fordulója, a fegyverzetellenőrzési és bi­zalomerősítési folyamat elő­rehaladása is az elvárások­nak megfelelően haladt. • Azért nem probléma­sok teljes beszüntetése, s az emberi jogok kérdésében vallott gyökeresen különbö­ző álláspontok megvitatására is alkalmat ad. Az ázsiai óri­ás elszigetelése nem kedvez­ne Amerikának - figyelmez­tetett. Szorgalmazni kívánja a béketárgyalásokat Dél- és Észak-Korea között. Síkra­szállt a hidegháborúból származó kettéosztottság megszüntetéséért. Felszólí­totta a kongresszust: adja meg kormányának az anya­giakat az észak-koreai atomfegyver-program fel­számolásáról kötött szerző­dés végrehajtásához (az Észak-Koreában építendő alternatív atomerőművek fi­nanszírozásában való ameri­kai részvételhez). Biztosított afelől, hogy a regionális tűzfészkekre is fi­gyelni fog; mások között a közel-keleti fejleményekre, Haitira, Észak-Írországra és Afrikára. Kérte a kong­resszust, továbbra is támo­gassa az amerikai részvételt a boszniai békefenntartó erőkben. Szót emelt a szenátorok­nál és a képviselőknél az amerikai befizetési hátralé­kok rendezéséért. Leszögez­te: meg kell adni a tartozást a Világbanknak és az ENSZ­nek, de az utóbbit egyben meg is kell reformálni, hogy kisebb költséggel, hatéko­nyabban működjék. őrzésével megbízott ENSZ különbizottság (UNSCOM) vezetőjének irodája bejelen­tette: Rolf Ekeus bizottsági vezető február 20-án Irakba utazik, hogy a rejtegetett ra­kéták ügyében vizsgálódjon. ENSZ-illetékesek minden­esetre cáfolták a Frankfurter Allegemeine Zeitung című német lap hírét, amely szerint az Egyesült Államok rakéta­támadást tervez Irak ellen. mentes ma sem a boszni­ai terület... - Kétségkívül vannak gondok, nem is kicsik. Ezek közül kettő emelkedik ki, mégpedig Brcsko város stá­tusza és a mosztari rendezés ügye. Mindkettő rendezése halaszthatatlan, ha a júniusi helyhatósági választásokat békében és eredményesen kívánjuk lebonyolítani. K. P. hírek Az első megbízólevél • Belgrád (MTI) Zvonimir Markovics, Horvátország első rendkívüli és meghatalmazott belgrádi nagykövete szerda délelőtt átadta megbízólevelét Zorán Lilics jugoszláv elnöknek. A megbízólevél átadása belg­rádi vélemények szerint újabb fontos lépés Jugoszlá­via és a volt Jugoszláviából kivált Horvátország közötti kapcsolatok normalizálása felé vezető úton. A kapcso­latok normalizálásáról szóló egyezményt tavaly augusz­tusban, Belgrádban írta alá Milán Milutinovics jugo­szláv és Mate Granjf s horvát külügyminiszter. Romák és börfejóek... • Privigye (MTI) Bőrfejűeknek álcázott ro­mák tűntek fel a szlovákiai Privigyén - jelentette be rendkívüli sajtótájékoztató­ján szerdán a privigyei járási rendőrkapitányság szóvivő­je. A Felső-Nyitravidékhez tartozó városban hoszabb idő óta ismétlődő, mindkét fél részéről halálos áldozato­kat követelő konfliktusok folynak. A bőrfejűek és ro­mák közti tartós viszály mi­att a belügyminiszter szigo­rított rendőri járőrözést ren­delt el. A rendőrség épp e szigorításnak tulajdonttja, hogy a múlt hét végén a vá­ros egyik lakótelepén bőrfe­jűek népesebb csoportjára fi­gyelhettek fel a járőrök, akik meglepve tapasztalták, hogy a klasszikus „skinhead sze­relésben" csoportosuló, házi­lag faragott baseballütőkkel felszerelt, kopaszra borotvált fiatalemberek „kivétel nél­kül roma nemzetiségűek". Nyugalom - egy hénap után • Szófia (MTI) Bulgáriában szerdán az egy hónapja tartó tömeg­megmozdulások, sztrájkok befejezésével visszatért az élet a normális kerékvágás­ba. Előző nap a kormányzó szocialisták beleegyeztek az általános választások áprilisi előrehozásába. Szerdán két­napos sztrájk után ismét be­indult a tömegközlekedés Szófiában, eltávolították a diákok által emelt barrikádo­kat. Felvették a munkát a szénbányák többségében is. Szerdán összeültek a parla­menti frakciók vezetői, hogy megvitassák, mit kell még megtenniük addig, amíg a parlament fel nem oszlatja önmagát. Két terv a Duna mentére • Zágráb (MTI) Zágráb legalább két tervet kidolgozott arra, hogy fegy­verrel foglalja vissza a még szerb ellenőrzés alatti horvát Duna mentét - állította a Ná­ciónál című horvát hetilap meg nem nevezett, de magas rangú állami tisztségviselőre hivatkozva. A horvát sajtó­ban már hónapokkal ezelőtt felbukkantak olyan hírek, hogy az ország területének 5 százalékára visszaszorult sza­kadár szerbekkel szemben katonai villámakcióra készül­nek a horvát fegyveres erők, s nem várják meg, hogy az 1995-ben aláírt erdődi meg­állapodásnak megfelelően békésen csatolják vissza a Duna mente térségét. • Koszovói Felszabadítási Hadsereg Beismerés, fenyegetés • Pristina (MTI) A magát Koszovói Felsza­badítási Hadseregnek nevező terrorszervezet közleményé­ben bejelentette, hogy a cso­port tagja volt az a három al­bán férfi, akiket a szerb rend­őrök néhány nappal ezelőtt lőttek agyon egy tűzharc so­rán. A hadsereg, amely az utóbbi hetekben több olyan albán személyt gyilkolt meg, aki együttműködött a szerb hatóságokkal, azt is hangsú­lyozta, hogy a jövőben újabb merényleteket fog elkövetni. Irak ballisztikus rakétákat rejteget • Szegedi EBESZ-katona sikere Vezető főtiszt lett Boszniában Tóth László: Most Mosztar és Brcsko helyzetét kell rendezni. (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents