Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-06 / 31. szám
CSÜTÖRTÖK, 1997. FEBR. 6. BELFÖLD 3 röviden A helyszíni betegellátásról • Pécs (MTI) Új tankönyvet írt a helyszíni sürgősségi betegellátásról egy pécsi mentőtiszt. Golácz László, aki egészségügyi szakiskolában is oktatja hivatásának elméleti és gyakorlati tudnivalóit, eredetileg saját tanmenetnek szánta a munkát, s a szakterület neves művelőinek biztatására vállalkozott rá, hogy új tankönyvet írjon a csaknem másfél évtizede használatban lévő régi helyett. A könyv a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyefem Továbbképző Központjának gondozásában jelent meg. A pécsi mentőtiszt új tankönyvét országosan is terjeszteni kívánja a kiadó. Ipari park • Veszprém (MTI) Helyszíni szemlén volt Veszprém megyei jogú város teljes képviselőtestülete a település szélén elhelyezkedő két volt szovjet katonai bázison. Az egyik az úgynevezett ujmajori, 47 hektárnyi területen 27 épülettel, a másik a szentkirályszabadjai repülőtér szomszédságában 30 hektárnyi terület csaknem 600 lakással. Ebből kétszáz kiváló állapotban van. Mindkét területen évek óta üresen állnak és egyre gyorsabban romlanak az ingatlanok. A APV Rt. ezért is ajánlotta fel térítésmentesen az önkormányzatnak. A képviselőtestület megtárgyalta a látottakat és hosszas vita után úgy döntött: elfogadja és rendbeteszi az évek óta üresen álló építményeket. A végleges döntéshez még a kormány jóváhagyása is szükséges. Gergényi a főkapitány • Kecskemét (MTI) Kuncze Gábor belügyminiszter - az országos rendőrfőkapitány előterjesztésére Gergényi Péter ezredest nevezte ki, február 7-i hatállyal, a Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitányság vezetőjévé. Pereskedő radiológusok • Eger (MTI) Szerda délelőtt nyújtották be - megbízott ügyvédjük által - keresetüket a Heves Megyei Munkaügyi Bíróságra az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház Radiológiai osztályának dolgozói. A leendő per tárgya a kifizetett és a valójában őket megillető ügyeleti díj és illetménypótlék, a szombati műszak után járó díjazás, valamint a törvényben előirt és valójában eltöltött munkaidő különbözetének megállapítása lesz. Közös pályázat • Nyíregyháza (MTI) Hetvenhét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település közösen nyújtott be pályázatot az Országos Közmunkatanácshoz. Az érintett községek együttesen mintegy 2500 munkanélkülit szeretnének foglalkoztatni közmunkán, a jelenleg állás nélküli helyi lakosokat hat-hét hónapos időtartamra alkalmaznák. A foglalkoztatáshoz a helyi önkormányzati források kiegészítésére 723 millió forint központi támogatást igényeltek. • Szegedi Nemzetközi Vásár - új arculattal Kicsi, savanyú, de a mienk A tavalyi volt az első teljes év, amit gazdasági társaságként „csinált" végig a Szegedi Nemzetközi Vásár- és Piacszervező Kft. A tegnapi - '96-os évzáró és '97-es évindító - sajtótájékoztatón dr. Katona András vásárigazgató nemcsak az eredményekről és a tervekről számolt be, hanem szervezeti változásokat is ismertetett, valamint az idei konkrét, vásárprogrammal együtt az új arculatot is bemutathatta. Az elmúlt esztendőben elsősorban azt kellett bizonyítani, hogy a '95-ös közgyűlési döntés helyes volt. A társasággá alakulás költségeit kigazdálkodták, mi több, 1996-ban 30 millió forintot juttattak a száz százalékban tulajdonos önkormányzatnak, különböző jogcímeken. Ezen túlmenően a nyereséget 5,7 millió forintra tervezték, de valószínűleg a 7 milliót is meg fogja haladni. (Nyereséggel a város egyszemélyes káeftéi közül - az igazgató információi szerint - a vásáron kívül csak a Szetáv dicsekedhet.) Az idei esztendő már csak azért is jól kezdődött, mert az üzleti tervet időben elfogadta a közgyűlés. Már nem tízmilliós bérleti dijat kér a vásártól a város, hanem az árbevétel 10 százalékát, vagyis egy évre húszmillió forintot - negyedéves bontásban. A terv ezután nullszaldós, tehát a közgyűlés a garantált bevételt részesíti előnyben. Talán kevesen tudják, de az ország második legnagyobb kiállftásszervező cége Dr. Katona András: barátságos arculatot kértem. (Fotó: Miskolczi Róbert) a szegedi, vidéken más nem is rendelkezik saját kiállítóterülettel. Ahogy a vásárigazgató - Bacsó után - fogalmazott, olyan ez, mint a magyar narancs: kicsi, savanyú, de a mienk. Az általános rendezési tervvel összhangban, 3 ezer négyzetméteres, korszerű, fedett teriiletet álmodtak a Mars térre, elsősorban a színvonalas szakkiállításokra koncentrálva. A szervezeti változásokkal kapcsolatban Katona úr fontosnak tartotta előrebocsátani, hogy ő 350 napig átkozott piacigazgató, s csak az év többi napján tisztelt vásárigazgató. Természetesen ennél fontosabb érvek szóltak amellett, hogy két profitcentrum jöjjön létre, az egyik a piacokkal - vezetője Pusztai Lajos -, a másik a rendezvényekkel - vezetője Rill Ágnes - foglalkozik. Harmadik divízió a közös gazdasági, dr. Sánta Mihály felelősségével. Mindhárom „széket" pályáztatta az igazgató, s korábban is ezen a területen dolgozó, kapun belüli emberek nyerték el az állást. (A felsorolásból kiderül, Tóth Károly igazgatóhelyettes távozott.) A nagyfokú önállóság mellett költségés árbevétel-felelősségi rendszerben dolgozó profitcentrumok megkapták mindazokat az erőforrásokat, amely működésüket biztosítjaA- vásár idén minden korábbinál előbb jelentkezett konkrét, 1997-es rendezvénytervével, ami természetesen már több, mint terv. Ez kell ahhoz, hogy Szeged bekerüljön a mértékadó vásárnaptárakba. Maga a program több nyelven, már új arculatú dossziéban jelent meg, Nánay Szilamér grafikusművész terveit a Szegmens Reklámiroda váltotta valóra. Az alkotó szerint nem hivalkodónak, hanem figyelemfelkeltőnek kell lenni, s inkább vonzóan barátságosnak, mint magamutogatónak látszani. A Reklámmix március 19-20-án már negyedszer, a Lénia áprilisban másodszor jelentkező szakkiállítás. A sörfesztivál már ötödik alkalommal, a Szegedi Nemzetközi Vásár pedig ki tudja hányadszor csábítja majd a tömegeket. Újdonság lesz a kor kihívására válaszoló novemberi Multimédia 2001 az Interneten rövidesen saját oldala lesz a vásárnak s idén sem maradhat el a hagyományos karácsonyi program. • Szeged (MTI) A magyar tudomány finanszírozása, anyagi helyzetének javítása volt a témája szerdán a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjában tartott tanácskozásnak, amelyen a helyi szakembereken kívül az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB), valamint az Első Magyar Befektetési Tanácsadó Rt. • Tanácskozás az SZBK-ban A tudomány pénzei képviselői vettek részt. Nyíri Lajos, az OMFB ügyvezető elnöke elmondta: Magyarország válaszút előtt áll, el kell ugyanis dönteni, hogy milyen szerepet szán a kutatás-fejlesztésnek. Amennyiben a jövőben nemcsak nemzeti kultúránk szükséges részének tekinti, hanem a nemzetgazdaság versenyképességét elősegítő ágazatnak, úgy a hazai politikának nagyobb figyelmet kell fordítani e területre, s szoros kapcsolatot kell teremteni a kutatói és az üzleti szféra között. Véleménye szerint ehhez kedvezőek a feltételek, amit a kutatásfejlesztési szektornak is ki kell használni. Róna Péter, az Első Magyar Befektetési Tanácsadó Rt. elnök-vezérigazgatója rámutatott: a magyar gazdaság legnagyobb baja, hogy nem hatékony, nehezen tud azzá válni, s ezzel a társadalom, a politika nem hajlandó szembenézni. • Harmincszoros bérek, tizenötszörös nyugdíjak? Pergötüzben a nyugdíjreform A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlése megvitatta a kormány nyugdíjreformra vonatkozó előterjesztését. Ezt kővetően megállapította, hogy a javaslat ellentétes az országgyűlés nyugdíjreform koncepcióra vonatkozó máig egyetlen és 1991 óta hatályos határozatával. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat nem támogatja a PM-NM koncepcióját, mivel szerinte annak társadalom számára megfogalmazott perspektívája elfogadhatatlan. A nyugdíjaknak az országos nettó átlagkeresetekhez viszonyított értéke elvileg 55 év alatt a jelenlegi 62 százalékról 42-re esne vissza az új rendszerbe átlépni szándékozók esetében. Az önkormányzat szerint helytelen az a számítás, hogy 2050-re a bérek a jelenlegiekhez képest a 30szorosukra, míg a nyugdíjak csak a 15-szörösükre emelkednek. Elfogadhatatlan, hogy a koncepció csak a jelenleg pályakezdő, tehát 2025 éves, magas átlagkeresetű és stabil munkahellyel rendelkező férfiak számára ígér a jelenlegihez képest magasabb nyugdíjat. A koncepció ellentétes a kormány korábbi Ígéreteivel - fogalmazza meg a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat -, mely szerint a reform nem érinti a már nyugdíjban lévőket. A svájci indexálás bevezetésének következményeként ugyanis a mindenkori nyugdíjasok fizetnék meg a változás költségeit, hiszen a nyugdíjak kisebb mértékben növekednének, mint a bérek. Az új rendszerbe átlépni nem tudókra vagy nem akarókra vonatkozó feltételek olyan összhatást keltenek, amely az érintetteket a „régi" rendszerből való menekülésre kényszeríti, fizetési fegyelmét gyengíti. A koncepció tőkefedezeti pillérének bevezetése az indulás évében, 1998-ban a nyugdíjrendszerben 90 milliárd forint hiányt okoz. Ennek évenkénti mértéke 2020ig folyamatosan nő. Inflációt növelő következményei ellentétesek a kormány eddigi törekvéseivel, kamatait pedig a társadalom fogja megfizetni. Az önkormányzat hiányolja, hogy a koncepcióval kapcsolatos alkotmányossági aggályokat eddig nem tisztázták. Például: az úgynevezett tőkefedezeti pillérbe történő befizetésekre nincs állami garancia; nem lehet a biztosítottakat úgy megosztani, hogy egyeseknek kötelezően be kell lépni az új rendszerbe, mások választhatnak, egy harmadik csoportnak pedig nincs is ilyen lehetősége. A nyugdíjbiztosítási önkormányzat szerint csak abban az esetben valósítható meg a nyugdíjreform Magyarországon, ha a kormány egy szakmai-társadalmi konszenzuson alapuló rendszert vezet be. Továbbá, ha a kormány támogatja a jelenlegi felosztó-kirovó rendszer olyan átalakítását, amely a pontozásos nyugdíjrendszer bevezetésével korrekt összhangot teremt a járulékfizetési és a megszerezhető ellátások között. Az önkormányzat is többpilléres nyugdíjrendszer kidolgozására tett javaslatot, amelyben helyet kapott az önkéntes részvétel alapján működő tőkésített rendszer továbbfejlesztése is. F. K. jegyzet Tb-káos: Tja Kiss Lenke sem tudja, akkor kicsoda? Bár lehet, ii addig jó nekünk, amíg mindenki teljes bizonytalanságban leledzik az új tb-szabályokról és a velük kapcsolatos adminisztrációs és fizetési kötelezettségekről Hiszen, ha minden világos lenne, Kiss Lenkének, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) jogi osztályvezetőjének most azt kellett volna mondania, hogy igen, tisztelt családok, február 10-ig szíveskedjenek a bejelentőlapot kitölteni - a semmi ágán lecengélő gyermekük nevére is. Akit mondjuk az érettségi után valami oknál fogva nem vettek fel a felsőiskolába és azóta munka után koslat. Nagykorú eltartott. De nem elég eltartani, fizetni kell utána az 1800 forintot. Egészségügyi hozzájárulásnak nevezik. Kiss Lenke azonban nem mond ilyent. Inkább azt mondja, hogy ők ellenzik. Az OEP ellenzi, hogy fizessünk neki, úgy, ahogyan a törvény rendelkezik. Az OEP biztosan tud• valamit, amit a pénzügyérek nem tudnak. Talán az OEP-nél kiszámolták, mennyi folyna be összesen ezekből az 1800 forintokból? És rájöttek, hogy többe kerülnek a bejelentő lapok? Vagy ilyesmi? Netán aggályok merültek fel? No nem alkotmányosságiak, mint az egyéni vállalkozók esetében, hanem csak amolyan emberiek? Talán valami szégyenféle felhőzi az OEP-nél az arcokat? M eg vagyok lepve. Esetleg terjedhetne ez a szégyenérzet, mint az influenzavírus. Különben komoly aggályok merülnek fel a tb-káosztörvényhozók egészségével kapcsolatban. Mi a teendő a tb-törvény kapcsán? • Budapest (MTI) A január l-jétől érvényes tb-törvény értelmében az egészségbiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás fizetéséről február 10-ig úgynevezett bejelentő lapon kell nyilatkozniuk mindazoknak, akik nem rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal és nem eltartott hozzátartozók, tehát a szellemi szabadfoglalkozásúaknak, a művészeknek, a mezőgazdasági kistermelöknek és őstermelőknek mondta Kiss Lenke, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogi osztályának vezetője. Az űrlapot a lakóhely szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál személyesen vagy levélben postán lehet kérni. A bejelentőlap kitöltéséhez a taj-szám és a személyi igazolvány adatai szükségesek. A kitöltött bejelentő lap ellenében kapott vagy megküldött átutalási postautalványon kell az önbevallás alapján megállapított összeget befizetni. A bejelentő lapon fel kell tünteni, ha valaki mezőgazdasági tevékenységet folytat, ebben az esetben ugyanis 1997. május 31-ig a 11,5 százalékos havi járulékot nem a 17 ezer forint, hanem csak 14 ezer 500 forint után kell fizetniük. Nem kell bejelentkezni és fizetni azoknak, akik nyugellátásban, rendszeres szociális vagy társadalombiztosítási ellátásban részesülnek, a sorkatonáknak, az egyetemi, főiskolai nappali tagozatos hallgatóknak. A hatályos törvény szerint a nagykorú eltartott hozzátartozó után a havi 1800 forintos egészségügyi hozzájárulást fizetni kell. A törvény szerint erről is bejelentő lapon kell nyilatkozni. Kiss Lenke ezzel kapcsolatban nem kívánt állást foglalni, mivel ezt a passzust korábban is ellenezték, és a Pénzügyminisztériumhoz küldött szakértői anyagban most is változtatást javasoltak. Fizetési kötelezettségeiket a társas vállalkozások - gmkk, bt.-k - illetve a jogi személyek - kft.-k, rt.-k, vállalatok - az úgynevezett összesítő elszámoláson, az egyéni vállalkozók pedig az éves bevallásban jelentik be. A gazdasági társaságok a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - tehát már február 10től - fizetik a tb-járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást. Az egyéni vállalkozók körében - ahol alkotmányossági kifogások merültek fel - a törvény április 20-ig ad haladékot a járulék és az egészségügyi hozzájárulás befizetésére. • Csökkent a „tétlenek" száma Javít a nyilvántartás • Budapest (MTI) Csökkent januárban a regisztrált munkanélküliek száma a múlt év decemberéhez képest. Összesen 474 ezer 636-an voltak munka nélkül az év első hónapjában. A munkanélküliségi ráta január végén 10,6 százalék volt az egy évvel korábbi 11,3 százalékkal szemben. Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ szerdai tájékoztatása szerint 1996. decemberéhez viszonyítva 2,8 ezer fős. az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 43,2 ezer fős csökkenés következett be januárban. A javulást azonban elsősorban nem munkaerőpiaci, hanem nyilvántartási tényezők okozták. Az idén januártól ugyanis nem szerepelnek a nyilvántartott munkanélküliek között a jövedelempótló támogatásukat ideiglenesen szüneteltetők, mivel. ezen idő alatt munkaközvetítésre nem állnak rendelkezésre.
