Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-05 / 30. szám

II. EGYSZÁZALÉK SZERDA, 1997. FEBR. 5. 1 % Előzetes Energia ­Szolgáltatások (Február 12.) Tervezeit tartalom Energiaszektor, építés, erőműtechnika, környe­zetvédelem, egyes lakos­sági szolgáltatások, szá­mítás- és híradástechni­ka, távközlés Heti gazdasági htrek Munka és képzés (Február 19.) Tervezett tartalom Foglalkoztatás, kép­zés, fejvadászat, vásárok, kamarák, érdekvédelmi szervezetek, fogyasztóvé­delem, önkormányzatok Heti gazdasági hírek Pótkerék ­Technika (Február 26..) Tervezeti tartalom Autó- és motortechni­ka, autós szolgáltatások, helyi és távolsági közle­kedés Heti gazdasági hírek Hozam (Március 5.) Tervezeti tartalom Bankok, biztosítók, brókercégek, lízingcégek, adó, társadalombiztosí­tás, nyugdíjpénztárak, la­kástakarék-pénztárak Heti gazdasági htrek Kölcsönös Segítő Takarékpénztár Adóperek • Budapest (MTI) A megelőző évhez viszo­nyítva 1996-ban háromszo­rosára emelkedett az adópe­rek száma. Lomnici Zoltán legfelsőbb bfrósági bíró, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének elnöke el­mondta, hogy az adóhatáro­zatok felülvizsgálatának hat évvel ezelőtti kiterjesztése óta folyamatosan növekszik a beadott keresetek száma, de ilyen mértékű emelkedés eddig nem volt tapasztalha­tó. 1993-ban 1280, 1994-ben 1755. 1995-ben pedig 1780 keresetet nyújtottak be az adóügyi döntések ellen, ta­valy viszont már 5 ezer 717­et. Lomnici Zoltán vélemé­nye szerint a perek számá­nak emelkedése jogértelme­zési nehézségekre vezethető vissza, ezért az adójogszabá­lyok precízebb megfogalma­zására kell törekedni. Indo­kolt volna a jóhiszemű adó­zók fokozottabb védelme és a jelenleginél is élesebb kü­lönbséget kellene tenni a té­vedésbe esett és a jogsza­bályt tudatosan kijátszó adó­alanyok között. Az adóügyeket tárgyaló bíró arra is felhívta a figyel­met, hogy az adóperek szá­mának emelkedésével pár­huzamosan nőtt a jogerős befejezésű ügyek száma: 1992-ben 629, 1996-ban pe­dig 1596 ítélet született adó­ügyben. A legtöbb jogvita az áfa-törvény alkalmazásával kapcsolatban keletkezett, ez tette ki az ügyek csaknem felét, de a jövedelemadóval kapcsolatos jogviták is gya­koriak. Évente 50-60 milli­árd forint a perekben vitatott érték. Élt negyven esztendőt • Budapest (MTI) Az idén december 31­ig meg kell szüntetni minden Kölcsönös Segítő Takarékpénztárat (KST). Erről rendelkezik a janu­ár l-jén hatályba lépett hitelintézeti törvény. A jogszabályi előírásnak megfelelően január l-jé­től e szervezetek már nem gyűjthetnek új be­tétet, és új hiteleket sem nyújthatnak. Az MTI érdeklődésére az OTP illetékese elmondta, hogy jelenleg országosan mintegy kétezer KST léte­zik, s ezek közel egynegyede működik Budapesten. Az OTP Bank Rt., mint a KST-k számlavezetője, összesen mintegy 1,4 milliárd forint­nyi KST-betétet és több mint 1,3 milliárd forint KST-köl­csönt tart nyilván. E pénz­ügyi önsegélyező forma lét­rehozását egy 1957-es pénz­ügyminiszteri rendelet rögzí­tette. Miután akkor az egyet­len lakossági pénzintézet az OTP volt, e bank feladata lett a KST-k számlájának vezetése, és egyben az OTP kötelezettsége a KST-k mű­ködésének ellenőrzése is. A KST-alapszabály rögzíti a kölcsön és hitelfeltételeket. Maximum négy hónapra nyújthattak hitelt tagjaiknak, egyszeri 6 százalékos keze­Madártávlat. Minden második lakásban KST-t fizettek. (Archív fotó) lési költség ellenében. (Ez mintegy évi 23 százalékos kamatnak felel meg). Ugyanakkor a tagok betétje­ikre az OTP-nél szokásos, a lekötetlen betétekre járó fo­lyószámla-kamatot kapták, ami jelenleg 8 százalék. Az OTP-nek ez az üzletág nem jelentett nyereséget, sőt a KST-k ellenőrzése jelentős feladatot rótt a pénzintézet­re. Problémát jelenthet, hogy a KST-k a múlt év végén is kötöttek betéti szerződése­ket, és azok a tagok, akik idén szerettek volna hitelhez jutni a KST-től, erre már nem jogosultak. Az OTP a jogszabályváltozásról vala­mennyi KST vezetójét levél­ben értesítette, és egyben felajánlotta a KST-tagoknak lakossági folyószámla szol­gáltatását. A pénzintézet nemrég in­dította el a nála folyószámlát vezetők számára nyújható szolgáltatását, amely auto­matikusan igénybe vehe­tő hitelkeretet biztosít, amennyiben a számlára rendszeres utalás érkezik. A KST-tagság megszűné­se három módon történhet általában. Az egyik mód a kilépés, amikor az adott dol­gozó foglalkoztatása meg­szűnik a cégnél. A másik a kizárás, amely csak bizo­nyos esetekben lehetséges, illetve a tagság felmondása, ami azonban csak a befizeté­si időszak végére vonatkoz­hat. A rendkívüli megszűnés egyik módja a felszámolás, amiről a KST tagjai dönthet­nek, ennek feltétele azonban a szervezet összes kintlévő­ségének, vagyis a nyújtott hiteleknek a behajtása. Az utóbbi évek legje­lentősebb értékpapírpia­ci fejleménye a szárma­zékos piacok fejlődése. Ezek olyan ügyletek (po­zíciók), amelyek értéke más értékpapírok árfo­lyamából „származik". Fő típusai: opciós ügyie­ket, határidős ügyletek, csereügyletek. A határidős üzletkötés egy olyan ügylet, mely a fe­leket kötelezi arra, hogy le­járatkor, azaz egy előre meg­határozott jövőbeni napon egy adott terméket meghatá­rozott mennyiségben, meg­hatrozott áron és helyen leszállítsa, illetve megvegye. Határidős ügyletet akkor köt a befektető, ha a termé­ket még nem akarja vagy tudja eladni vagy megvenni, de a jövőbeli ügylet árát már most kívánja rögzíteni. így egy előre meghatározott ár­folyamon tud üzletet kötni. Ezzel az időközbeni árfo­lyam vagy kamatlábkocká­zatot meg tudja szüntetni. A határidős tőzsdei üzletkötés » CB Bróker-befektetőiskola Határidős piac formája a határidős kontrak­tus. A határidős tőzsde szab­ványosítja az ügyletek típu­sait, méretét, az áru elfogad­ható minőségét (mezőgzada­sági termékeknél), az ügylet lejáratát (többnyire évente 4 lejáratot határoznak meg: március, június, szeptember, december), a szállítás helyét és módját. Annak ellenére, hogy a tőzsdei határidős ügylet technikailag egy ter­mék leszállítására szól, tény­leges szállítás ritkán fordul elő. Ehelyett a felek lezárják a pozíciójukat az ügylet le­járta elótt és a nyereséget vagy a veszteséget pénzben realizálják. A Budapesti Ér­téktőzsde határidős piacán a BUX index (a Budapesti Ér­téktőzsde árfolyamindexe, amely a részvények árfo­lyamváltozását mutatja) for­galma a legnagyobb. Egy konkrét példán ke­resztül megpróbálom bemu­tatni a határidős ügyletekkel elérhető hatalmas nyeresége­ket, ám ezzel együtt a rossz spekulációból eredő lehetsé­ges veszteségeket is (hozzá téve, hogy a kockázat fede­zeti ügyletek kötésével csök­kenthető). 1996. december 31-én 4.300 ponton lehetett 1997. márciusi lejáratú BUX-ot vásárolni. 1997. január 31­én 5.800 ponton lehetett el­adni, ugyanezt a „terméket". A különbség 1.500 pont, ez a nyereségünk. Ennek forint­ra váltása a következőkép­pen realizálódik: A kereske­dés kontraktusokba történik. A kötés egység: BUXxlOO 1 kontraktus nyitásához jelen­leg 25.000 forint alapletét el­helyezését kéljük. Amennyi­ben valaki 10 kontraktust nyitott 10x25.000, azaz 250.000 forintot helyezett el fedezetként. Ekkor nyeresé­ge: (10x1.500x100)x80%= 1.200.000 forint. Az elhelye­zett alapletét természetesen visszajár, így 250.000 forin­tot egy hónap alatt - 20% forrásadó levonása után ­1.200.000 forintra lehetett növelni. Ez 480%-os hoza­mot jelent egy hónap alatt. Ám, aki december 31-én eladási pozíciót nyitott, az január végén 1.500 pont veszteséggel tudná csak visszavásárolni, tehát lOx 1.500x100=1.500.000 forint bukással. (Ez a gyakorlatban úgy működik, hogyha az ügyfél „mínuszba" kerül, fo­lyamatosan finanszíroznia kell a veszteségét, különben a brókercég azonnal zárja pozícióját.) Az ügyfél dönt­het úgy, hogy lezárja 1.500.000 forint veszteség­gel a pozíciót, ám, ha az ár­folyamok esésére számít, megvárhatja az ügylet már­ciusi kifutását is, amikor is automatikusan lezárul a po­zíciója. Zádori Judit CB Bróker Közhasznú munka támogatása KIVALO ELEKTROMOS TERMÉKEK A GYÁRTÓ KÖZVETLEN PARTNERÉTŐL A Délmagyarország és Délvilág 1996. január 22-i számában a Csongrád Me­gyei Munkaügyi Központ a közhasznú munka támogatá­sáról megjelent tájékoztató­jában egy sor sajnálatosan elcsúszott, így félreérthetővé Vált. A táblázat helyesen: A közhasznú munka támogatásának mértéke: 1997. január 17-től a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek közül a bruttó munkabér és annak járulékai (tb, munkaadói járulék) 70, illetve 90 százaléka. 70% (Ft) 90% (Ft) segéd- és betanított munkakör 21 000 27 000 szakm. végzettséggel, szakiskolai, érettségi bizonyítványt igénylő munkakör 26 000 33 000 felsőfokú végzetts. igénylő munkakör 36 000 47 000 FnZGERALD ÉS illumo ENERGIATAKARÉKOS LÁMPATESTEK - KEDVEZŐ ÁRON IMERLIN GERIN M Klőckner OELLER ÉS KÉSZÜLÉKEK ÉS BERENDEZÉSEK OBO BETTERMANN SZERELÉSI ANYAGOK GARANTÁLT MINŐSÉGŰ TOSHIBA LÉGKONDICIONÁLÓ KÉSZÜLÉKEK I SZERSZÁMOK I A PRECÍZ MUNKÁHOZ Kiállítással egybekötött értékesítés közvetlen felhasználóknak és viszonteladóknak: FŐSZER-ELEKTROPROFIL KFT. 6722 Szeged, Moszkvai krt. 30. Telefon. 62/ 321-676 Telefax: 62/311-136 • Keserű az amerikai Traubi? Dollármilliós szőlőlé • Munkatárunktól Ugye, emlékeznek még a Traubisodára? A hetvenes-nyolvanas évek üdítője jó pár esz­tendeje eltűnt a polcok­ról, de izét máig nem fe­lejtették el a fogyasztók. Erre alapozta tervét Sal Berkowitz is, aki négy éve megvásárolta a ba­latonvilágosi gyártóüze­met. Az amerikai üzlet­ember azóta megta­pasztalta a magyar pri­vatizáció gyakorlatát, és a dollármilliókat hozó befektetői bizalma meg­csappant. A valaha szebb napokat látott gyárat pályázat útján hirdették megvételre. Jó üz­letnek tűnt, megfelelő for­galmat és nyereséget ígért a vásár. Az adás-vétel megkö­tése után azonban kiderült, hogy az üzem mégsem te­hermentes! A vevő arról is csak később értesült, hogy maradtak tisztázatlan jogi kérdések a gyárban, sőt min­denféle gyanús tételek - pél­dául 20 millió foront taná­csadói díj - terhelik számlá­ját. És hiába reklamált az utólagos terhek miatt, a 170 millió forintos vételár kifize­tése után senkit sem érdekelt a panasza. - A gyár korábbi „urai" továbbra is saját birodal­muknak tekintették a terüle­tet. Leselejtezésre került pél­dául 2500 márkáért az egyik gépsor, majd ugyanazt 170 ezer márkáért visszatelepí­tették a helyszínre. Volt olyan is, hogy kommandó­sok rontottak be a cég tulaj­donát képező épületbe egy gépsor leszerelés miatt. Egy­szerűen fejőstehénnek néz­ték a céget. Berkowitz úr nem véletle­nül szerette volna felfuttatni a Traubisoda termelését, ő ugyanis magyar származású. Meséli, hogy három eszten­dős korában édesapja kiván­dorlásakor került Ameriká­ba, de magyarságtudatát má­ig megőrizte. A Traubi pedig igazi magyar íz, szőlőé, s népszerűsítését szívügyének tekinti. Mint ahogy Magyar­ország biotechnológiai kuta­tásaiba is beleölt több millió dollárt, mivel szerinte ebben a hazai tudósok a világ élén járnak. Ezt a luxust 6 már megengedheti magának. Ak­kor meg miért ne segítene, ha üzleti szempontból ked­vezőek ezek a befektetések? Barkowitz úr a négyéves huzavona során bizalmatlan­ná vált a magyar privatizáci­ós „cselek" miatt. Komoly tanulópénzt fizetett míg rá­jött: Magyarország még nem Amerika, itt még másként értelmezik az üzleti tisztes­ség fogalmát. De azért a pro­cedúrát újrakezdené, csak óvatosabban: - Most már háromszor is meggondolom, hogy beru­házzak-e még egyszer Ma­gyarországon. Berkowitz úr igazi üzletember, ő újra kez­dené csak sokkal okosabban. A magyar szőlőlé ízét és a 200 munkahelyet meg kell őrizni, no meg a Traubisoda lett a kedvenc itala - mondja. Maradásában valószínűleg az is szerepet játszik, hogy a sokéves csatái követően most pozitív gondjai vannak. Mint tudjuk, a téli időszak nem tartozik az üdítőital gyártás szezonjába. Mégis, amíg más, számunkra jól is­mert gyárakban a töltősorok félgózön telítik meg az üve­geket a bennünket nap mint nap körülvevő üdítőfélesé­gekkel, addig Balatonvilágo­son mára kevés lett a kapaci­tás és alig győzik ontani „a természet ajándékát" a bol­tok, illetve a vevők felé. Úgy látszik, nem minden magyar ember akar szintetikus idítőt inni, lehet, hogy mégsem fe­lejették el itthon a természe­tes szőlőlevet? Országos érvényű szakképesítést adó tanfolyamokat Indítunk: - boltvezető (kereskedő) - üzletvezető (vendéglátó) - ABC-eladó - vendéglátóeladó - tüzelő- és építőanyag-kereskedő. Jelentkezni: KISOSZ-nál Szeged, Debreceni u. 24/B Tel.: 62-485-610, 485-634 r MAGYAR NEMZETI BANK ^ Valutaárfolyamok pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 269,83 272,51 275,19 ausztrál dollár 128,55 129,83 131,11 belga frank (100) 496,81 501,96 507,11 dáan korona 26,86 27,14 27,42 finn máarka 34,39 34,74 35,09 francia frank 30,36 30,67 30,98 görög drachma (100) 65,16 65,83 6630 holland forint 91.22 92,17 93,12 ir font 267,70 27038 273,06 japán yen (100) 138,57 139,99 141,41 kanadai dollár 125,10 126,29 127,48 kuvaiti dinár 556,82 562,15 567,48 német márka 102,50 103,56 104,62 norvég korona 25,89 26,14 2639 olasz Urad (KM)) 104,17 105,23 10639 osztrák schilling 14,57 14,72 14,87 portugál escudo (100) 102,33 10338 104,43 spanyol peseta (100) 121,12 12238 123,64 svájci frank 118,12 11937 120,62 svéd korona 23,14 2338 23,62 USA dollár 168,46 170,05 171,64 ECU 198,19 200,23 202,27 j Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents