Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-05 / 30. szám

SZERDA, 1997. FEBR. 5. EGY SZÁZALÉK III. bank • Árháború a cukorpiacon A Hiányzó szabályok Több kinyújtott karja Címszavak az ASER Enciklopédiából (Válogatás a szerző könyvéből) BÉRGYILKOS: Fizetéscsökkentő munkáltató. CSŐDÖR: Gazdálkodó üzem fölszámolását vezető, igen férfias személy. TRAPÉZ: Veszélyes cirkuszi mutatványért fizetett gázsi. KRAJCÁR: Elszegé-I nyedett orosz uralkodó. DUGIPÉNZ: Prostituált járandósága. Németh Mihály. Beruházó volt, finanszírozó lett. (Fotó: Karnok Csaba) • Kaposvár (MTI) Árháború dúl a cukorpiacon - derült ki hétfőn azon a sajtótájékoztatón, amelyet a cukorrépatermesztők képviselői tartottak. Az árháború oka, hogy a gyártók nem kívánják megadni azt az árat a cukorrépáért, amit a termelők szeretnének. Jelenleg a gyártók mintegy 46 százalékot kívánnak a feldolgozott cukor árából a termelöknek juttatni, mig a termesztők úgy gondolják, hogy minimálisan 50 százalék illetné meg őket. A Kaposvár Térségi Cukorrépatermesztők Szövetsége ezért szerződéskötési moratóriumot ajánl a termesztőknek. A Dunántúlon egyébként is úgy vélik a termesztők, hogy az Agrana osztrák érdekeltségű cukoripari cég - monopolhelyzetbe került azáltal, hogy valamennyi, a Dunántúlon működő magyar cukorgyártó üzemben többségi tulajdont szerzett. Ennek utolsó lépése, hogy az Agrana tőkeemeléssel többségbe került a Magyar Cukor Rt.-ben is. így a magyar cukorpiac mintegy 50 százalékát birtokolja. A termelők ennek tulajdonítják, hogy nem adnak többet az alapanyagért. A termelők arra hivatkoznak, hogy az Európai Unióban a végtermék árának mintegy 58 százaléka jut a termesz• Párizs (MTI) Bohózatba, vagy inkább tragikomédiába illenek a francia-dél-koreai gazdasági kapcsolatok az elmúlt években legalábbis így vélik a Le Figaro cimü párizsi napilapnál. Az évvége kínos gazdasági baklövésének, a francia Thomson nagyvállalat elmaradt privatizációjának ürügyén az újság általános körképet festett a két ország viszonyáról. A Thomson-privatizáció meghiúsulása azért okozott kárt a kapcsolatoknak, mert a francia vezetés eredeti bejelentése szerint a Thomson háztartási elektronikai ágazatát a dél-koreai Daewoo kapta volna meg - csakhogy a francia privatizációs bizottság végül megfúrta az ügyet, s a dél-koreaiak (számos külföldi szakértőhöz hasonlóan) nem hiszik el, hogy a bizottság valóban függetlenül döntött volna. Bár a francia kormányzat a múlt héten különmegbtzottat küldött Szöulba, hogy bocsánatot kéljen az esetért, s biztosítsa az ottani vezetést az új pályázat pártatlanságáról, a Le Figaro beszámolója szerint a dél-koreaiak továbbra is meg vannak győződve róla, hogy a franciák lépését „rasszizmusuk" indokolta - vagy pedig egyszerűen vissza akartak vágni két korábbi, szöuli balfogásért. A dél-koreai balfogások körülményei is igen kínosak, egyenesen tragikomikusak voltak. A francia Dassault 1991-ben megnyert egy szöuli versenykiírást nyolc felderítő repülőgépre, ám amikor tőkhöz. Ez Magyarországon 1990-ben 53,7 százalék volt, s a lemaradás tovább nőtt. A cukorrépatermelők úgy gondolják, hogy az elmaradt műszaki fejlesztéseket és a romló jövedelmezőséget csak úgy tudják ellensúlyozni, ha minimálisan a gyártott cukor értékének a felét megkapják. Jelenleg egy tonna cukorrépából hozzávetőlegesen 128 kilogramm cukor állítható elő. A termesztők szerint az idén a cukor irányáraként valamivel több mint 100 forint lenne megfelelő kilogrammonként. • A sajtótájékoztatót követően Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója elmondta: mindössze 4 százalékon folyik a vita a termelők és a feldolgozók között. Ugyanakkor az utóbbi időben rendkívül nyomott volt a magyar cukor ára, még az inflációt sem követte. A termelők által kért összeg különböző felárakkal már jelenleg is elérhető, ám amennyiben a termelők ragaszkodnak az 50 százalékos minimumárhoz, úgy az már a különböző minőségi felárakkal együtt megközelíti az Európai Unióban szokásos átlagot. Azt azonban nem tudta megmondani, hogy az előállítók mikor és miként egyezhetnek meg a termelőkkel. Ehhez hiányzik a cukorpiaci szabályozás. A gyártók által elkészített tervezetet a termesztők több pontban is kifogásolták. a francia védelmi miniszter Szöulba érkezett aláírni a megállapodást, dél-koreai kollégája nemes egyszerűséggel közölte vele: - Nevetni fog, de az utolsó pillanatban bizonyos kényszerítő okok miatt megváltoztattuk döntésünket... A „kényszerítő ok" a Le Figaro szerint az volt, hogy a rivális amerikai cég, a Lockheed hatalmas kenőpénzt adott a korabeli dél-koreai államfőnek, az azóta korrupció miatt már börtönben ülő Ro Te Vunak. így történt, vagy sem, annyi bizonyos, hogy a délkoreaiak amerikai gépeket vettek. Néhány hónappal később, egy újabb repülőgépvásárlásnál a jelenet megismétlődött: megint egy francia cég nyert, de az alárási ceremóniára érkező vállalatvezetőt a szöuli illetékesek ismét ugyanezzel a fordulattal fogadták: - Nevetni fog, de megváltoztattuk véleményünket. „A jelek szerint a szöuli védelmi minisztériumban gyakran nevetgélnek" - így a Le Figaro. Furcsán alakul az évszázad egyik legnagyobb üzleteként méltatott francia-dél-koreai vasúti megállapodás sorsa is. Az 1994-es egyezmény szerint a franciák eladják szupergyors expresszvonatukat, a TGV-t az ázsiai országnak. A szerződés szerint azonban a franciák csak a vonatokat és a jelzőberendezéseket szállítják, a pályaépítés dél-koreai cégek dolga. Ez utóbbiak bizonyára tapasztalatlanok, mindenesetre máris óriási, legalább nyolcéves késésben vannak az eredeti tervekhez képest, s így a vonal legkorábban 2010-ban állhat majd üzembe. mint egy évvel ezelőtt, 1995 decemberében irták alá a 400 millió forintos törzstőkével létrehozott Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Kft. társasági szerződését. A Magyar Fejlesztési Bank (a továbbiakban MFB) többségi és Szeged város meghatározó tulajdonhányada mellett hét települési, a Csongrád megyei, valamint a Homokháti Önkormányzatok Szövetsége részesedik az alaptőkéből. Ezúttal a társaság ügyvezető igazgatója, Németh Mihály válaszol az Egy százalék kérdéseire. - A Duna-Tisza Fejlesztési Kft.-t még a szakmabeli sem tudja pontosan elhelyezni a palettán. Önök gyakran hangsúlyozzák: a cég nem bank. Hanem akkor mi is? - A kft. célja a kis- és középvállalkozások középtávú finanszírozása, de nem banki hitellel, hanem egyéb konstrukciókkal. A kis- és közepes üzemek tőkeellátásában több módon veszünk részt: vagy tulajdonostársként, vagy tagi kölcsönnel és lízinggel segítjük az ígéretes vállalkozásokat. • Hogy került Ön a társaság élére? Milyen előzményei voltak annak, hogy egy ilyen beruházófinanszírozó kft.-vel közvetlen kapcsolatba lépett? - Messzebbről kezdem: a Déri Miksában érettségiztem gépészként. Onnan az élelmiszer-ipari főiskola automatizálási szakára kerültem, majd diplomával a zsebemben a Csomitervnél helyezkedtem el. A beruházási osztályon én foglalkoztam különböző Világbank által meghirdetett és megvalósult tenderekkel, a beruházó oldaláról, ugyanakkor ebben a szerepben óhatatlanul kapcsolatba kellett kerülnöm a bankokkal is. Később az OKHB-nál hitelvezetési ügyintéző lettem, miközben levelezőn elvégeztem a közgazdaságtudományi egyetemet. Majd - egy agrobanki állást követően - az 1993ban megalakult, békéscsabai székhelyű Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Társaság szegedi képviseletét vezettem. Ekkor kerültem kapcsolatba az MFB-vel. 9 Ebből a szegedi képviseletből nőtt ki a DunaTisza Fejlesztési Kft. Miért nem alakulhatott meg már 1993-ban? - Akkor Szeged még nem volt fogadókész. Később az élet bebizonyította, hogy öt megyét nem foghat át egy társaság, amivel egyidőben a szegedi új városvezetés már szükségesnek tartotta, hogy létrejöjjön a helyi fejlesztési kft. Azért, hogy az önkormányzatok fejlesztésében részt vállaljon, illetve hogy önkormányzati tulajdonú cégek beruházásaihoz pénzügyi konstrukciót rendeljen hozzá. 9 Az alakulást követően helyezték székhelyüket a Széchenyi tér 3. szám alá. Amire az egyszerű szegedi azt mondta: már megint egy „bank" költözik a korábbi lakóházba. - A Széchenyi tér 3. számú ingatlant Szeged önkormányzata apportálta a társaságba. Egy teljesen lerobbant épületben próbáltunk meg berendezkedni, s első lépésként csak a legszükségesebb irodákat alakítottuk ki. Mivel vállaltuk az ingatlan hátralévő legnagyobb részének is a felújítását, tőkéstársakat keresünk, olyan cégeket, amelyek később lelakhatják a beruházás árát. 9 Mit csináltak eddig? - Csak néhány példa: a vásárhelyi Hódmas Kft.-hez társultunk és tagi kölcsönnel finanszíroztuk a fejlesztéseiket. Ez jó beruházás volt. A Szeged Önkormányzat Szakorvosi Ellátás és Háziorvosi Szolgálatával kötött szerződés keretében lízingeltünk csontsűrűség-, hallás- és látásvizsgáló, valamint EKG berendezéseket. Az 1996-os mérlegünk pozitív: 35-40 millió forintos eredménnyel. 9 Hadd kérdezzem a tervekről is! - Baján kikötői és logisztikai társaság létrehozásában veszünk részt. Szegeden a napokban írjuk alá a logisztikai társaság alapító okiratát. A Szegedi Fürdőknek vízforgató berendezést lízingelünk. Mindezeket a terveket az egész térséggel összehangolva próbáljuk kezelni, hiszen az EU a jövőben majd csak régiókkal hajlandó „szóbaállni". Amelyik projekttel pedig nem bírunk, azt - a bank kinyújtott karjaként - az MFB felé továbbítjuk. F. K. Net-hírek • Munkatársunktól Híreinket az Interneten megjelenő Internetto Hírlevélből válogattuk (címe: http://www. idg.hu/internetto). Netscape-mérleg A legnépszerűbb Internetes böngészőprogramról ismert szoftvercég, a Netscape nyilvánosságra hozta negyedik negyedév pénzügyi mérlegét. A 115,1 millió dolláros összbevétel 177 százalékos növekedést jelent 1996 megfelelő időszakához képest. A 8,8 millió dolláros profit részvényenként 10 centet jelent, az eredmények nagyjából a várakozásoknak megfelelően alakultak. Olcsóbb processzorok Csökkentette a Pentiumok árait az Intel. A legtöbbet, 35 százalékot a hagyományos „Ciassic" Pentium processzorok árai estek, a 166 MHz-es Pentium 402 helyett 295 dollárba, a 133 MHz-es 204 helyett 134 dollárba kerül. Az MMX-es processzorok ára kisebb mértékben, 10-20 százalékkal csökkent. Tóvrecsegö a hálózaton A Killen & Associates által végzett felmérés szerint 2002-re 63 milliárd dolláros piacot fog teremteni az Internet-telefon. Robbanásszerű fejlődést jósolnak 1997re, ugyanis a hálózaton megspórolható a távhívási díj. A telefontársaságok kénytelenek lesznek beszállni az Internet-bizniszbe, ellenkező esetben az ő bevételeik egy részét hódítja el a számítógépes világhálózat. Légi játék A Swissair járatain ezentúl akár 3500 dollárt lehet nyerni - lottón, kenőn, vagy videójátékon. Az Interactive Flight Technologies új fedélzeti szórakoztató rendszerén nemcsak szerencsejátékokat lehet játszani az érintőképernyőkön, hanem többféle számítógépes játékot, ráadásul 20 videofilm és 60 órányi zene közül választhatnak az utasok. A rendszer az aktuális útról állandóan frissített információkat is közöl. Az utasoknak egy film, egy videojáték és az összes zene ingyenes lesz, a továbbiakért hitelkártyával 5-8 dollárt kell fizetniük. A szerencsejátékok maximális tétéje 1 dollár, a nyereményadó a svájci lottóhivatal számlájára folyik be. • Franciaország-Dél-Korea Kínos baklövések • OTP-értékpapírok, személyre szólóan Versenyképes forintbefektetések Mibe fektessem a pénzemet? kérdezik egyre többen, s erre ma már nagyon sokféle válasz adható. Devizába, részvénybe - ez nagyon jó volt az elmúlt hónapokban, de nem tudni, mikor kezdenek el esni az árfolyamok - ingatlanba, műkincsbe, aranyba vagy éppen forintba. Bizony, forintba is érdemes már, s ez nem véletlen, hiszen adott esetben nagyobb lehet az összesített hozama, mint a márkának, vagy a dollárnak. Burkus Béla , az OTP Széchenyi téri fiókjának vezetője az értékpapírokról adott bővebb információt. Az OTP I. befektetési jegyeinek hozamával mindenki elégedett lehetett, hiszen idén januárban 34,7 százalék hozamot fizetett, amelyet forrásadó sem terhel. Az így felszabaduló pénzt a legnagyobb magyar bank az OTP OPTIMA Nyíltvégű Értékpapír Alapba javasolja befektetni, amelyről annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy '96 április 16-án indult, kezelt vagyona már bőven meghaladja a 11 milliárd forintot. Egy befektetési jegy értéke december végéig 19,5 százalékkal emelkedett, ami 26,85 százalékos éves hozamnak felel meg, amely nagyon előnyösnek számít, és további jó kondíciókra ad reményt. Az OPTIMA legnagyobb előnye a kedvező kamatozás mellett az, hogy bármikor megvásárolható, illetve visszaváltható, vagyis az ügyfél tetszőlegesen alakítja ki befektetésének futamidejét, pénzét nem kell határozott időre lekötnie. További előny az OTP nagyon kiterjedt fiókhálózatában rejlik, eszerint országszerte több mint kétszáz, számítógépes rendszerbe kötött OTP-fiókban lehet befektetési jegyet vásárolni, vagy hozammal megnövelt értékben visszaváltani, s ezekért a „tranzakciókért", a befektetett összegtől függetlenül, csak 100Í1 letve 300 forintot kell fizetni. A befektetési jegyek értéknövekedését tehát visszaváltáskor kapja kézhez az ügyfél, az árfolyamnyereség az szjatörvény szerint kamatnak minősül, tehát nem adózik. A befektetésre az OTP Bank Rt., vagyis az ország legnagyobb bankja vállal garanciát, ami nem mellékes a mai bizonytalan világban. A|vásárolt jegyek tőkeszámlára helyezhetők, a befektetett összeg éves átlagos növekménye után adóhitel vehető igénybe, a növekmény 30 százalékának erejéig. Az adóhitel befektetéséből pedig további 5-7 százalékos többlethozam érhető el - eredeti összegre vetítve. Egy másfajta értékpapír ajánlható annak a befektetőnek, akinek csak hosszabb idő elteltével lesz szüksége a pénzre, s ez a Letéti jegy. Kamata egy év után 19 százalék, de figyelni kell arra, hogy lejárat előtti visszaváltása nem kedvező. A sávos kamatozású Pénztárszelvény VI. a lekötési idő növekedésével fizet egyre magasabb kamatot, 1-3 hónapra 13 százalékot, de a 12. hónapra már 18 százalékot. Az Értékjegy I. különböző futamidejű lekötéseket ajánl, s 12 hónapra 18 százalékos kamatot fizet. A televízióreklámokból már mindenkinek ismerős az OTP Postajegye, amely új konstrukciónak számít a banknál - tavaly december közepén bocsátották ki -, és kizárólag postai hálózatban értékesítik, illetve váltják vissza. Ez természetesen nem zátja ki, hogy a feltételekről, a kamatozásról, a futamidőről ne adnának részletes és készséges felvilágosíflst bármely OTP fiókban. Bemutatóra szóló, 3, 6, 9 hónapos futamidejű 10, 50, 100 ezer, illetve 1 millió forintos címletű, fizikailag kiadott értékpapír. Ebből a kínálatból már mindenki kiválaszthatja a neki legmegfelelőbbet. Az éves szinten számolt kamat a futamidőtől függően 17, 18, illetve 19 százalék. Talán sokaknak meglepetést okoz, de az OTP kínálatában még mindig szerepel a korábban nagyon népszerű gépkocsi-nyeremény betétkönyv. Ez nem kamatozik, viszont negyedévenként személygépkocsikat sorsolnak ki a betétkönyv-tulajdonosok között, a szerencsét kísértők pedig egy-egy Opel Corsával, Astrával vagy Suzuki Swifttel lesznek gazdagabbak. A nyereménybetétkönyvek öt-, tíz- és húszezer forint névértékben válthatók. Az elmúlt hónapokban vitán felül a részvény volt a legjobb befektetési forma, s ebből a bummból az ország legnagyobb bankja sem maradt ki. A jelentősebb települések OTP fiókjaiban tőzsdei megbízásokkal, vételi és eladási szolgáltatásokkal álltak, s állnak az ügyfelek rendelkezésésre. (x)